Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. április (20. évfolyam, 74-97. szám)
1924-04-16 / 87. szám
Iyok nak sség és ki Inek. elye. 718 ». dóan fa I. 846 k jól. a t. ülm. alatt. 12 drb 1 jó slán 115 ko iható iszer izlek IZES It 18 114 omit inek, viban dvar épimes lyek _91 k». öbb n a. Feloa ni. w en kcs fálin c ok 90 fel ib t, 8 at. Y íz nak •:iek nőtt a is Bódmezővásárhely, 1924 április 16 Szerda. An 600 kormun XX. évfolyam 87. szám. VÁSÁRHELYI át hatarbni iacradévra . 40.000 5 Vidékrei aktmymderm . 60.000 % f alefonaaám s 87 rO@@ETLKHPGLY UK AI BAFH.AP Felelfia medwadil te laptalajdonM . KUN 30LA SxerkeatiMMa te kiadóhivatal Koeeotb-töc. nesze neked egy nagy semmi, fogd meg jól, ezt mondják a csehek az általuk megszállt területen rekedt magyaroknak, akik még nem szerezték meg a cseh-tót állampolgárságot. A prágai legfőbb közigazgatási bíróság ugyanis most döntvényt hozott, hogy „csehtót állampolgárnak csak az ismerhető el, aki községi illetőségi bizonyítványt mutat fel, községi illetőségi bizonyítvány pedig csak annak adható, aki cseh-tót állampolgár.* Ez a fából vaskarika elmélet, vagy úgyis mondhatjuk, hogy ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes. Cseh-tót állampolgárnak vesznek valakit, ha tetszik a hatóságoknak, mert akkor kiadják részére a községi illetőségi bizonyítványt, ha pedig az illető nem eléggé behódoltnak tartható, akkor nem kap bizonyítványt, nem lesz cseh-tót állampolgár, hanem azt mondják rá, hogy se fiú, se lány és szekhozzák, üldözik, a kétségbeesésig kergetik igaz magyarsága miatt. Még a trianoni béke pontozatainak is, amelyek a megszállt területen élő magyarság jogait ugyahogy biztosítják, a lábbal taposása ez. Teljesen a gonosz önkénykedés bizonysága. Azt akarják a csehek, hogy az általuk háborús árulásuk bérencdíjjául megkapott Felvidék magyarsága váljék szintén csehvé, tagadja meg Árpád apánkat, nyelvünket, hagyományainkat, nemzeti mivoltunkat, akkor mindjárt nem lenne több baj sem az állampolgársággal, sem az illetőségi bizonyítványokkal. Minthogy azonban a bor nem válik vízzé, a szittya-magyar nem lesz cseh-szlovákká és hitehagyottá, ezért az üldözések különféle fajtáiból egyik eszköz az, melyre fentebb reámutattunk. Hát csak hadd játszák kis játékaikat a hős futók, avagy a futó hősök, a csehek ! Láthatjuk, hogy a láthatár már borul körülöttük. A nagyantant nem hajlandó tovább se a cseh, se az oláh, se a szerb kedvéért Közép-Európa békéjét további konc gyanánt lesipuskás martalócok kényére-kedvére bízni. Anglia, Olaszország már régebben ellenszegültek Franciaország túlzó kisantantbarát politikájának, mely az új háborús veszedelem veszélyes magvait rejtette magában. Igaz ugyan, hogy Franciaország ma is fegyverkezik, sőt máról holnapra állig fegyverben van s igaz az is, hogy bennünket magyarokat a külföldi kölcsön s a szanálási javaslatok antantellenőrzés alá helyeznek, sőt a kisantant részéről katonai ellenőrzés is a nyakunkon lesz, de mindez már nem a pár év előtti ragadozó és marcangolni tudó, hanem a sörényét még most is borzoló, de már fogait jórészt elveszített oroszlán példája csak. Amerika kívül van az antantgyűrűn, Angliának, Olaszországnak, sőt Franciaországnak népe, közvéleménye már megelégelte a folytonos hába kiáltó sérelmek, melyeket orvosolni kell. A pusztaiak a polgármesternél és a Gazdasági Egyesület elnökénél. A kardoskuti, nagytatézsánci, cinkosi és barackosi olvasókörök küldöttei az egész vásárhelyi pusztai polgárság megbízásából jártak tegnap a városban Pusztay József tatársánci elnök vezetésével, hogy bajaikra és kiáltó sérelmeikre orvoslást kérjenek azoktól, kik hivatottak a polgárság igaz ügyét szolgálni s akikről tudják, hogy náluk minden alkalommal megértésre és meghallgatásra találnak. A küldöttség tagjai először Kun Béla nemzetgyűlési képviselőt keresték fel s ő vezette Soós István dr polgármesterhez őket, aki a maga hivatali hatáskörében a legnagyobb jóindulatot és a gyors intézkedést megígérte az Orosháza—Komlódi út vásárhelyi határban lévő 6 kilométeres szakaszának burkolási kijavítására nézve, valamint a vízbajok orvoslása tekintetében. Az őstermelési új igazolványokra nézve kijelentette a polgármester, hogy éppen ma érkezett meg a rendelet, hogy április végére a régi igazolványokat ki kell cserélni az újakkal, melyek tudvalevőleg sok sérelmes pontot tartalmaznak s melyekre nézve a város főispánja is megígérte, hogy illetékes helyen el fog járni a megváltoztatás iránt. A polgármester szintén ígéretet tett a küldöttségnek, hogy sürgősen eljár újra úgy a rendelet megváltoztatása, mint a kicserélési határidő kitolása iránt. Kijelentette, hogy a jövedelem és vagyonadó bevallási ívek szétosztása és kitöltése céljából a külterület távolabbi pontjaira hatósági kiküldöttek fognak menni a kellő felvilágosítások megadása végett. Az olvasóköri jótékonycélú táncmulatságok ügyében, melyek főleg könyvtárgyerepitás és más kulturális érdekek miatt tartatnak, nyíltan megmondotta a polgármester, hogy ő maga is megváltoztatandónak tartja a mostani különböző címeken szedett illetékek nagyságát s e végből a törvényhatósági közgyűlés felterjesztéssel él a kormányhoz. A csomorkányi vízkárosultak panaszát, kiktől az ártéri adót szedik, de őket a belvíztől nem mentesítik, illetékes helyen orvoslás végett közli a polgármester. Délután a küldöttség tagjai Lázár Dezső Gazdasági Egyesületi elnököt, gazdasági főtanácsost keresték fel, kinek szintén előadták sérelmeiket s aki hoszszan tárgyalván derék külterületi polgártársainkkal. — ígéretet tett, hogy a maga befolyásával úgy a Mezőgazdasági Kamara utján, mint más illetékes helyen megteszi a kellő lépéseket a tűrhetetlen állapotok megváltoztatása végett. Lázár Dezsőhöz egyébként, illetve a Gazdasági Egyesület vezetőségéhez a pusztai lakosság nevében a küldöttség tagjai a következő szövegű memorandumot adták át: Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesüle Tekintetes Elnökségének Hódmezővásárhelyen. Tisztelettel alólírott Olvasókörök vezetői, úgy a maguk, mint összes pusztai polgártársaink nevében bizalommal azon kéréssel fordulunk a tekintetes Elnökséghez, hogy alant felsorolt panaszainkat, sérelmeinket és kérésünket figyelemre méltatni és azok orvoslását, illetve teljesítését illetékes helyen pártolólag előterjeszteni szíveskedjen. 1. Rendkívül sérelmesnek tartjuk az új őstermelési igazolványok rendelkezését és azt betartani képtelennek érezzük magunkat. Nézetünk szerint ez kiszámíthatatlan veszteséget okoz minden termelőre, különösen mi reánk, kik a várostól 30—40 kilométer távolságra vagyunk, de arra is, ki közelebb van a városhoz, mert hisz közismert, hogy a legtöbb kistermelő egy személyben gazda, béres, kanász, pásztor, munkás és minden kötelezettséget végző egyén, tehát, hogy ő terményének értékesítése előtt is napokat áldozzon arra, hogy előzőleg eladni valóját előzetesen jelentse, kis vagyonkája nem nyújt fedezetet helyettesítésről való költségei fedezésére s igy az uj rendelkezés csak azt eredményezheti, hogy a termelőnek nem lesz módjában sertését, csirkéjét, búzáját, tojását, burgonyáját, tengerijét, árpáját stb. stb. közvetlen a fogyasztónak eladni, hanem kényszerítve lesz a közvetítő kereskedelem telhetetlen pénztárát gyarapítani, mely mint a múltban is ismeretes, a termelőnél 100 százalékkal nagyobb hasznot csinál s ezáltal a fogyasztó közönséget sem kimérve, a legszükségesebb élelmi stb. sikkeket horribilisan drágítva juttatja a fogyasztóknak, mely által az amúgy is nagy és nem ok nélküli elégedetlenség csak fokozódni fog, viszont, akik a helyzet fölött nem gondolkoznak és azt nem mérlegelik, pedig ilyenek sokan vannak, a drágulást teljes súlyával a termelőnek tulajdonítják, holott a termelők a közvetítő kereskedelem által bekövetkezendő drágaság előidézésében csak azért részesek, mert őket az új rendszerű őstermelési igazolvány rendelkezései egyenesen bekényszerítik abba, mert sem idejük, sem módjuk ahhoz nem lesz, hogy annak rendelkezését betarthassák és terményeiket közvetlen a fogyasztóknak adhassák el. 2. Sérelmes a tejtermékeknek újabban történt eladási, szállítási és értékesítési rendelkezése is, mert köztudomású, hogy közönségünk nincs állandó napról napra való tejértékesítésre berendezkedve, csupán amit kényszer helyzete parancsol, hogy házi kisebb kiadásait fedezhesse, szakít el szűkös készletéből hetenkint, vagy kéthetenkint kisebb mennyiségű tej és tejterméket, ezzel is igen jó szolgálatot téve a fogyasztó közönségnek. Eddig nem került tejes kannája s egyéb tejesedénye horribilis összegekbe, míg ha az új szabály szerint jár el, elsősorban igen nagy befektetést kellene eszközölni, mivel pedig erre képtelen, inkább, mint hogy kitegye magát a bírságolásnak, mega fogyasztja el a tejtermék-készletét, ha pedig el nem tudja fogyasztani, hagyja a borjúnak, melyből majd egy összegben tudja kivenni a költséget. De ennek az a következménye lesz, hogy akik legjobban rá volnának utalva: gyermekek, hivatalnokok, iparosok, kereskedők, munkások, betegek,nem juthatnak tejtermékekhez, mert a kistermelő nem teheti ki magát a bírságolásnak, vagy pedig ha mégis égető szükségük lesz tej vagy tejtermékre, megveszik dupla árért a közvetítő kereskedőtől. Megállapítjuk, hogy a tejtermékekre vonatkozó rendelet szerzője is ismeretlen a helyi viszonyokkal s ezt kizárólag tejnagytermelők, vagy tejnagykereskedők eljárásét mérlegelve készítette, mely a vidékre sohasem lesz alkalmazható. Fentebbi két pontban világosan rámutatnak arra, hogy az amúgy is folyton fokozódó drágaság még nagyobb iramban fog bekövetkezni, melyből haszna senkinek nincs, ellenben kiszámíthatatlan veszteség a termelőre és elviselhetetlen állapotokat idéz elő a fogyasztó hivatalnok, iparos, munkás közönségre. 3. Tekintettel a mai viszonyok terhes voltára, mely szükségszerűvé teszi, hogy a várost még a legtávolabb lakók is sűrűn felkeresni kénytelenek, ügyes bajos dolgaik elintézésére kénytelenek vagyunk kérni, hogy utaink sürgősen járhatóvá tétessenek. A pusztai polgárság teljesen képtelen kocsival járni, mert az utak járhatatlanok. Egy út van, melyről a városra vezető műútra rá lehet térni, azonban annak is azon része, mely a vásárhelyi határban van, mintegy 6 kilomé- Polgári .• Munkástemetkezési Intézet (a tabáni-templom átellenébe) temetéseket legolcsóbban és díszesen rendez minden fizetési feltételek mellett. Fagy raktár temetkezési cikkekből tér, csaknem teljesen járhatatlan, miért is kérjük annak is sürgősen kijavítását. Ugyanis az Orosháza—Tótkomlós műútnak az orosházi határban eső része teljesen kijavíttatott és szélesitetett s igy a Pusztára eső rész javítása is égetően szükséges, az úttestre szükséges kő és kavics kifuvarozását a pusztai polgárság Kardoskut és Gyulamező állomásokról hajlandó teljesíteni, mely által nagy költség megtakarítás érhető el. 4. A saját használatra váró dohánytermelés elvonása is méltán sértő, mert közönségünk pontosan eleget tett a kért fizetésnek, hogy ne kelljen egy egy pakli dohányért 4—6 kilométer utat megtenni , azzal időt veszíteni, miért is kérjük a saját használatra való dohánytermelésre az engedélyeket kellő indokolással lehetőleg kieszközölni. 5. A folyó hó 20-ig beadandó vagyon és jövedelem bevallására a pusztai polgárság teljesen képtelen, mert sem ideje, sem módja nincs arra, hogy a várost felkereshesse. Erre nézve kérjük, hogy a bevallási íveket az adóhivatal szükséges mennyiségben szolgáltassa ki és azok kitöltésével bízassanak meg, vagy a külterületi tanítók, vagy egy a városról kiküldendő adótiszt, kik azokat az illetők bemondása alapján kitöltik és beterjesztik. Ismételten kérjük a tekintetes Elnökséget, hogy jóindulatúlag esetleg azon észrevételeit, melyek szerint jelen írásban foglaltak nem nyújtanak kellő, vagy helyes indokolást, saját belátása szerint módosítani, illetve pótolni szíveskedjék. Teljes tisztelettel: Pusztai József Németh Bálint a tatársánci kör a kardoskuti kör elnöke, jegyzője. Nagy József a barackosi kör alelnöke. rús jeleket mutató baljós trükköket és frivol játékokat a népek igaz békéjével szemben , a kisantant országaiban pedig belháboruság dúl s látszik már nagyon is, hogy nincs bennök államfentartó őserő. Jön tehát még idő, mikor megfordítva fog hangzani: — Nesze neked ! de amúgy magyarán ! A húsvéti ünnepi istentiszteletek sorrendje a református templomokban. Nagypénteken: Az ó-templomban reggel 9 órakor prédikál Somogyi József lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus. Az új templomban reggel 9 órakor prédikál Márton Árpád lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus. Az újvárosi templomban reggel 9 órakor prédikál Novák Imre tanító, délután 3 órakor prédikál a legátus. A tabáni templomban reggel 9 órakor prédikál Losonczy Endre lelkész,délután 3 órakor pédikál a legátus. A susáni-templomban reggel 9 órakor prédikál Tereh Gyula lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus. Húsvét első napján: Az ó-templomban reggel fél 8 órakor prédikál a legátus, 9 órakor prédikál és ágendázik Pap Imre lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus. Az új templomban reggel fél 8 órakor prédikál a legátus, 9 órakor prédikál Márton Árpád lelkész, ágendázik Bányai Sándor, délután 3 órakor prédikál a legátus. Az újvárosi templomban reggel 9 órakor prédikál és úrvacsorát oszt Somogyi József lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus. A tabáni-templomban reggel 9 órakor prédikál és úrvacsorát oszt Losonczy Endre lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus. A susáni-templomban reggel 9 órakor prédikál és úrvacsorát oszt Tereh Gyula lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus. Húsvét másodnapján: Az ó-templomban reggel fél 8 órakor prédikál a legátus, 9 órakor prédikál Márton Árpád lelkész, ágendázik Bányai Sándor, délután 3 órakor prédikál a legátus. Az új templomban reggel fél 8 órakor prédikál a legátus, 9 órakor prédikál és ágendázik Pap Imre lelkész, délután 3 órakor prédikál a legátus.