Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. október (20. évfolyam, 222-248. szám)

1924-10-01 / 222. szám

vél­tve­abb­lk­a 228 . A jég, melyet Trianon és Versailess der­­mesztő szele fagyasztott, — úgy látszott — hogy a genfi tárgyalá­sokkal kapcsolatban olvadni kezd. A nagy nyugati országokban be­következett politikai változások arra engedtek következtetni, hogy a gaz­daságilag tönkretett Európában a jobb belátás kerekedik felül s vége szakad annak a gyűlöletből fakadt intézkedéseknek, melyeknek szomorú következményeit a győzők és legyő­zöttek egyaránt érezték és szenved­ték. A diadaltól megittasult diktató­rikus intézkedéseknek folyománya­ként állott elő a nemzetek közötti bizalmatlanság, féltékenység s az a minden ambíciót és munkakedvet letörő gazdasági pangás, mely min­denfelé kitermelte az üres gyomrú munkanélküliek tízezreit és lehetet­lenné tette a sóvárgott lelki konszo­lidáció boldog napjainak eljövetelét. Joggal gondolhattuk a francia és angol politikai életben történt kor­szakos jelentőségű változások után, hogy a genfi tárgyalások jobb na­­pokat hoznak Európára, hogy a népszövetségi tanácskozások révén sikerülni fog olyan határozatokat hozni, melyek alkalmasak lesznek a kiélezett ellentéteket letompítani s végre-valahára olyan idők követ­keznek, melyek a­­ béke áldásaiban részesítik a népeket. Sajnosan kell látnunk, hogy a genfi tanácskozá­sok mellékvágányra terelődtek, il­letve olyan utakra jutottak, melye­ken haladva soha se érhetjük el azt, amit célul tűztünk magunk elé. Mi történt most Genfben ? A népszö­vetség elfogadott egy tervezetet, mely a leszereléssel kapcsolatban a katonai ellenőrzés és a katonai készülődések kikutatására egy bi­zottságot alakít, ebben a bizottság­ban azonban a volt központi hatal­mak államai: Németország, Magyar­­ország, Ausztria és Bulgária dele­gátusai nem vehetnek részt, ezek­nek nincs beleszólásuk, szóval ezek­nek kívül tágasabb !... Mi ez, ha nem annak a lehetetlen állapotnak állandósítani akarása, melyben most élünk s amelyet épen Herriot, a francia és Macdonald, az angol mi­niszterelnökök akartak megváltoz­tatni attól a megismeréstől vezet­tetve, hogy végre rendet kell te­remteni ? Ez a határozat a volt köz­ponti hatalmak államainak teljes védtelenségbe helyezésével egyenlő, ez a határozat lehetővé teszi min­den más államnak, hogy határai biztonságára megfelelően felfegy­verkezzék, csak azokat szolgáltatja ki a megsemmisülésnek, akiket öt év alatt koldusbotra juttatott, akiket leszerelt és gazdasági javaiból ki­fosztott. Ne kerteljünk és ne szé­­pítgessük a dolgot, ez a tervezet halálos ítélet s épen nem válik dí­szére annak a tisztes gyülekezetnek, mely a népek szuverenitása elisme­résének cégére alatt hozza meg a maga minden nemzetre kötelező döntéseit. Ismételjük tehát, ahol el­ 19 fl­ia. 225 afon elés idni 241 5 oka kára éné 288 F15. észiö­nféle lése­­ és 666 íban 247 Kor-L288 .e­ d 3t és azok. 294 . I. u. 5. ma írt si­tt­er vagy tartós ren­­nyők glott­­kivá mun­­itások ■ old vai-u. ódája jV t, ílyek jéges keze már­­­ti, tala­t­osan ákat k. r U. 7. Hódmezővásárhely, 1924 október 1. Szerda. Ára 1000 korona XX. évfolyam 222 szám. 1 ----------------------------­—­ Előfizetési ár­ak helyben:­­ Negyedévre . . 80.000 K­­. Félévre ...------.— K 1 Vidékre: Negyedévre . . 120.000 K Telefonszám: 87 Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP kezdtük : Trianon jegét még ma is a gyűlölet dermesztő szele tartja össze, a jótékony, lágy, meleg szellő azonban már útban van s hozhat­nak Genfben akármilyen határoza­tokat, az olvadás s ennek révén a népek testvéries megbékülése be fog következni ! Vásárhely kereső polgáraira 4 és félmilliárd adó van kivetve. Vannak-e aránytalanságok. — Fejérváry tanácsnok nyilatkozata. Az adóhivatal most kézbesitteti azokat a fizetési meghagyásokat, melyek az álta­lános kereseti adó befizetésével kapcsola­tosak. A fizetési meghagyásokban a kivetett adó aranykoronákban van előírva s alig van olyan kereskedő, iparos, vagy bármi­lyen szellemi foglalkozást űző egyén, aki ne sokalná a kirovást. Különösen az aránytalanságok miatt vannak panaszok a hasonfoglalkozásunk körében, érthetet­lennek tartják ugyanis, hogy köztudomá­súlag jólmenő és nagy jövedelmet hajtó üzletek és irodák sokkal kisebb mértékben vannak megadóztatva, mint azok a mű­helyek, kereskedések és irodák, melyek­nek jövedelme épen csak a megélhetést biztosítja. A panaszokkal kapcsolatban tudósítónk Fejérváry Bertalan dr tanácsnoktól kért felvilágosítást, aki a következőket volt szíves mondani: — Vásárhely kereskedői, iparosai és szellemi keresői a békebeli nívón adóz­nak, sőt papírkoronákban valamivel töb­bet is fizetnek, mint a békében. Vásárhely kereskedőire, iparosaira és szellemi kere­sőire 1918 ban, tehát az utolsó gazdasági­lag békének nevezhető évben 233264 ko­rona adó volt kivetve, most pedig 237837 aranykorona, ami 4 és félmilliárd papírkoro­­nának felel meg. A kivetés alapját az előző év tiszta jöve­delme képezte s ennek 5 százaléka az adó. A rengeteg hirdetmény és újságközle­­mény dacéra 4000 adókötelesből mind­össze 1677 egyén adott be vallomást s a bizottságok, melyek kerületenként működ­nek , amelyekben a különféle társadalmi rétegek képviselve voltak, s ezeknek a vallomásoknak alapján vetették ki ez adót. Rá kell mutatni, hogy a bizottságok igen sok esetben nem akceptálták a vallomá­sokat, mert azok lehetetlen adatokat tar­talmaztak Akik vallomást nem adtak, azoknak adóját hivatalból állapították meg. A bizottság munkáját a pénzügyigazga­­tóság bírálta felül, azt teljes egészében jóváhagyta s ennek alapján állí­totta ki a most kézbesítés alatt álló fize­tési meghagyásokat. Bizony sokan vannak, akiket 25 és 50 százalékos bírságokkal róttak meg, ezek azonban önmagukra vessenek, mert hogy többet kell fizetniök, azt tisztán maguk­nak köszönhetik. Ha idejében beadták volna vallomásukat, ez most nem követ­kezik be. Szó sincs róla, lehetnek aránytalansá­gok, ezek azonban nagyrészben onnan származhatnak, hogy a bírságok révén nagyobbra jön ki az adójuk, mint az olyan hason foglalkozásúaké, akiknek le­het forgalmasabb az üzletük, vagy irodá­juk, vallomásaikat azonban megtették. Aránytalanságok keletkezhettek a hiányos vallomásokból is, mert a bizottságok ily esetekben máshonnan beszerzett informá­ciók alapján állapították meg az adót. Végeredményben most az a fontos, hogy akinek sérelme van,­­ a kézbe­sítéstől számított 30 nap alatt feleb­­bezzen, kérjen szóbeli tárgyalást s a fel­­szólamlási bizottság elé olyan elfogad­ható bizonyítékokat vigyen, melyek igazolják a rajta történt sérelmeket. Még csak ennyit. Vásárhelyen nem az történt, ami Szegeden, hol tényleg lehet bajokról beszélni. Itt a vallomások révén mindenkinek módjában lehetett volna igaz­ságos kimutatást kapni, azonban épen ezek hiányoznak , akik ma legjobban til­takoznak, azokról mutatható ki, hogy nem tettek eleget polgári kötelességüknek. Végül ki kell jelentenem, hogy ez adó­kivetésben az adóhivatal se tv, se cérna, azt a bizottságok csinálták, a pénzügy­igazgatóság jóváhagyta, ami dolgunk csak az, hogy beszedjük a pénzt. ■ananBHBMMHflMaBnHMHHraSMHanaE» A népszövetség kényére-kedvére kutathat Magyarországon. A volt központi hatalmakat A Genfben ülésező népszövetség terve­zetet készített a katonai ellenőrzés és ku­tatás megszervezésére. Ez a tervezet a volt központi hatalmakat kizárja az ellen­őrzésből, szóval egy új igazságtalanság, egy jogfosztás történt velünk. A tervezetet különben alább ismertetjük. A tervezet szerint a katonai ellenőrzést a tanácsban képviselt államok tagjaiból alakítandó bizottságnak kell végeznie. A tervezet szerint a katonai ellenőrzést a tanácsban képviselt államok tagjaiból alakítendő bizottságnak kell végeznie. A tanácstagokon kívül az ellen­őrzendő országnak valamely szomszédos állama, amely szö­vetséges, vagy semleges, csak akkor lehet képviselve a katonai ellenőrző bizottságban, ha egyéb­ként nem volna képviselve a ta­nácsban. Ez az a kompromisszum, amely a ta­nács kebelében fölmerült elméleteket áthi­dalja. Ezzel a tanács egyrészt kirekesztette azokat a törekvése­ket amelyek azt célozták, hogy az ellenőrzésnek alávetett ország valamennyi szomszédállama he­lyet kapjon az ellenőrző katonai bizottságban, másrészt elérte azt, hogy ez ellenőrzendő államok teljesen ki legyenek zárva az ellenőrző katonai bizottságból, viszont a szomszéd államok minden olyan kérdés­ben, amely őket közvetlenül érdekli, az állandó katonai bizottságba kiküldhessék a maguk képviselőit, amely bizottságot a kizárták a bizottságokból. tanács arra fog kirendelni, hogy szemmel tartsa a szóbejöhető országokat katonai fegyverkezés szempontjából. A tervezet a bizottság összeállítását írja elő, még­pedig olyképpen, hogy név­sort kell összeállítani mindazokból az alkalmas szakértőkből, akik a katonai ágazatok mindegyikében, vagy külön­­külön jártasok. Ezt a névsort az állandó katonai bizottság tartozik összeállítani azoknak az államoknak szakértőiből, amely államokat a tanács jelöl ki és egyenként felszólít, hogy nevezzék meg alkalmas szakértőiket a névsor számára. Minden orszég egyforma számú szak­értőt nevez meg, de csak olyanokat, akik bár­mikor rendelkezésre állhatnak. Ha a tanács tagjainak állományában változás történik, ekkor a szakértők név­sorát is megfelelően kell módosítani. Az állandó katonai bizottság tesz javaslatot a tanácsnak a lonai kutatás módjára és jelentőségére nézve, ugyanő hozza javas­latba a kutató bizottság kiküldését, amely bizottságnak a részvételre jogosított álla­mok egyforma mértékben tagjai, de leg­alább egy taggal képviselve kell lenniök. Tehát az ellenőrzésnek alávetett négy ország, Németország, Magyar­­ország, Ausztria és Bulgária képviselőinek kivételével min­den állam, amely a kutatás el­rendelésekor tagja a Népszövet­ség tanácsának, egyúttal képvi­seletet nyer minden kutató bi­zottságban. Öröltess Sarki Móriát a Lajos újonnan szerelt újvárosi bérmalmában ! Pontos mérés ! Pontos elszámolás ! Várakozni nem kell! Gabonavásárlás! Búzatárolást elfogad ! Ha a szomszéd államok, vagy semlege­sek közül az éppen érdekelt nincs képvi­selve a tanácsban, akkor a tanács úgy az illető szomszéd állam, mint a semleges ország szekértői közül tartozik kijelölni és a kutató bizottságba kiküldeni egy-egy logot­ A helyszínen történendő katonai kuta­tást olyan bizottságnak kell végrehajtani, amelyben a különböző államoknak legke­vesebb három szakértője foglal helyet. Az állandó katonai bizottság tagjai semmiféle kutatásban nem vehetnek részt, úgyszin­tén a katonai ellenőrzésnek alávetett or­szágok sem. A kutató bizottság tagjai diplomáciai kiváltságokat élveznek és a kutatás vég­rehajtásáért, valamint annak minden mozzanatéért a bizottság elnöke közvetle­nül a népszövetségi tanácsnak felelős. Az elnököt a tanács nevezi ki egy évre, de ennek leteltével újból kinevezhető. Az elnök, illetőleg a kutató bizottságok elnö­kei általában, a katonai kutatásra szol­gáló idő alatt nem lakhatnak az illető országban. A kutatásnak a legtárgyilago­­sabbnak kell lennie, meglepetés­­szerűleg kell megjelenni a hely­színen és nehézségek esetén az elnökök a ta­nácstól tartoznak támogatást kérni, külö­nösen nagy technikai akadályok esetében pedig az állandó katonai bizottsághoz köteles fordulni, amely azonban nem változtathatja meg a tanács utasításait. A belügyminiszter nyilatkozata a szolnoki ítéletről. Budapestről jelentik. Rakovszky Iván belügyminiszter a csongrádi bombame­rénylet ügyére vonatkozólag a következő­ket mondotta : "- Teljesen téves a tegnapi nyilatkoza­tomnak az a beállítása, mintha a bíróság ítéletét akartam volna bírálat alá venni. A legrigorózusabb felfogás szerint is csak a bírói ítéletet nem lehet kritika tárgyává tenni. Meggyőződésem, hogy a bíróság a legszentebb meggyőződése szerint hozta meg az ítéletet. Megbukott a cukorkartel. A cukorárak olcsóbbodása várható. Már hetek óta folynak a cukorgyárak között a tárgyalások, hogy­­a szeptember 30ig érvényes megállapodásokat meg­hosszabbítsák, azonban a régóta mutatko­zott ellentétek most annyira kiéleződtek, hogy immár maguk a gyávak is bevallják, hogy a cukorkartell megbu­kott. A fogyasztás szempontjából minden esetre csak haszon származhatik az új helyzetből, a gyárak ugyan azt hirdetik, hogy az egységes cukorár változatlanul megmarad, csupán a szállítási feltételek és a hitelfeltételek terén lesznek változá­sok. Ámde a kereskedelem biztosra veszi, hogy ez amúgy is nagy készletek­kel rendelkező cukorgyárak titokban versenyezni fognak egymással és az egységes ár­nál olcsóbban hoznak majd cukrot piacra. A répatermelő gazdák körében nyugta­lanul fogadják a kartel szétesésének hí­rét, tekintettel arra, hogy a termelők ab­­ban állapodtak meg a cukorgyárakkal, hogy a répáért a hivatalos cukorár bizo­nyos hányadát fogják kapni. A gazdák most attól tartanak, hogy a gyárak közötti verseny elsősorban lenyomja a cukor árát, másodsorban többféle cukorár alakul ki, úgy hogy teljes bizonytalanság lesz az árak körül, tehát a gazdák nem fogják megkap­ni a legmagasabb cukorár után esedékes térítést. Ezzel szemben a gyárak azt a megnyug­tatást adják a termelőknek, hogy lesznek irányárak és ezekből fogják kiszámítani, hogy a répáért mennyit kell fizetniök.

Next