Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1925. március (21. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-17 / 62. szám
is! kedvező fiiadó. Tuda- Kinizsi utca a Lászlónál. 857 utca 17 lehet ünnep 966 megbízóin részére keresek. _______1018 i,l adok urényos éren,t a délutáni 1009 Ikalmes flsleí■elyiséget hely környékén. I kerek Kinizsi 1024 fásgazdaság folyó 2 órakor azen cseszfogatárs, melyre érdekeiteket, nem voltak csak, belépésre 1043 akinek még zásra, az szirmán elhozni, liatt az olaj áló tisztelettel: Olajmalom. Irdára ricikét veszünk gulyás jelentzár utca 16. 2 ok, ez szükséges Ikatrészek, mdezések, és háztartási ények. kaphatók Isef János tér. ILLY zete Mária mennyiugyanve min- 7 óráig hitelbe ,és keresnek álruhákat és Angol csat szerint nyöket és zsefiát végzett amban, ahol akóm is van. 376108 I fát növeljük, 1/09 ceceseikár áfáidiségen elkévetést kérni. villanymotoik. Állandó ízes lámpák, gyorsforralók, ánkban. Villamos előlegelőt írattak, a hó 22 én. venek szívesek T szem alatt, ők is jelent . Az ünnepségek egész légiója zajlott le vasárnap szeles e hazában. Emlékezett a magyar azokra a nagy napokra, melyek 1848 március 15-én a magyar szivek összedobbanásában jutottak kifejezésre, melyek sok tekintetben dicstelen múlt történetének lapját tárták le s egy szebb jövendő perspektíváit tárták fel. Az ünnepséggel kapcsolatban elhangzott beszédek azt állapították meg, hogy 1848 március 14 ikének jelentősége abban rejlik, örökké csillogó értékét az adja meg, hogy ezen a napon egymásra talált, testvéri érzésben és hazaszeretetben összeforrott a magyar, egyesültek azok az erők, melyek eddig egymást gyöngítették, melyeket egymással mesterségesen szembeállítottak. Ennek a csodálatosan nagy és fenséges kézfogásnak lett azután az az eredménye, hogy a március 15-ikét követő napokban minden társadalmi réteg vérrel is megpecsételte az eszme tisztaságát s tanúságot tett arról, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség ragyogó gondolatában egy a nemzet minden fia. Soha nagyobb szükség nem volna a magyar nemzet minden rétegének összeforrására és testvéri kézfogására, mint épen most, amikor egy vérrel és erőszakkal reánk kényszerített béke önsúlya alatt nyögünk, amikor északról, délről, keletről és nyugatról elszakított testvéreink sóhajos panaszait hozza felénk a szél, amikor gazdaságilag lerongyolódva megásott sírunk szélén állunk. Igen, összeforrásra, megbocsájtó kézfogásra és testvéri ölelkezésre lenne kiáltó szükség, e helyett azonban pártokra szakítottan állunk egymással szemben s azok, akiknek sorsunk intézése kezükben van, akik a kormányrúd mellett állanak azzal a feladattal, hogy a feltámadáshoz vezető utat mutassák, nem tudnak, vagy nem akarnak helyes irányban haladni s ténykedéseik nem olyanok, melyek hivatottak lennének a magyar egység ügyét szolgálni. Hogy egyebet ne említsünk, itt van a választójog kérdése, melyet most akarnánk tető alá hozni, amely azonban az uj kitagadottak, az uj jogfosztottak ezreit gyártja, az ország választói háromnegyed részének politikai meggyőződését szolgabirói és jegyzői gyámkodás alá helyezi s épen a magyar földmivest, az ország eme legértékesebb és nemzeti szempontból föltétlen megbízható rétegét zárja el attól, hogy akaratát szabadon és meggyőződése szerint nyilváníthassa. Hogy az egységes párt parlamenti kisgazdacsoportjának egy része is a titkosság ellen fordult, azt megértjük. Beleszoktak a mandátumba, nem szeretnének attól megválni s úgy gondolják, hogy a hatalom támogatásával nyílt szavazás útján viszszakerülnek. Hogy Nagyatádi Szabó Istvánra számtalanszor megesküdtek a parlamentben és a parlamenten kívül, természetesen felejtik. Hát ilyen törvényalkotásokat látva, kérdezzük : lehetséges a magyar erők összeforrása, lehetséges a testvéri kézfogás, a szívek igaz és minden hátsó gondolat nélküli összedobbanása ? Bizony nem és Petőfi és Kossuth lelke mindaddignem fog áthatni bennünket, a nagy szellemóriások mindaddig idegenek lesznek hozzánk, míg eszméiket, nevüket csak szánkon és nem szívünkben hordozzuk. Próbáljunk olyan magyarok lenni, mint voltak a márciusi magyarok, akkor jönni fog a feltámadás, jön a megújhodás, jön a szebb, boldogabb jövő, mely után buzgó imádság epedez százezrek nyakán, jön az a nagy pillanat, mikor a Kárpátok bércein a trikolort csókolgatja a szellő, az Adria hullámai magyar színeket tükröznek vissza s Erdély fenyvesei magyar szótól viszhangzanak ! Így legyen ! Hódmezővásárhely, 1925. március 17 Kedd. Ára 150 10 korona XXL évfolyam 62. szám. Előfizetési ár helyben: Negyedévre . . 80.000 . Félévre ... — — .— K Vidékre Negyedévre 120 000. Telefonszám 87 VASARHELYI Felelős szerkesztő 6« laptulajdonoa KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. focicibtlan politikai napilap Ezer és ezer ember hódolt Kossuth Lajos szellemének. Impozáns keretek között folyt le március idusa Vásárhelyen. Majd minden körben és egyesületben ünnepi vacsorákat rendeztek. A gimnázium ifjúsága megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát. Ezelőtt hetvenhét évvel eget csapkodó szent érzéssel és elhatározással tett fogadalmat és egész magyar nemzet, hogy vérének hullásával is megőrzi, fentartja ezer éves szabadságát. Apa a fiával elment, hogy ezt a szent fogadalmat vérükkel is megpecsételjék. A végtelen akarás, a tettre kész erő azonban nem volt elég erős : a gyönyörű kibontott szárnyú sas halálos sebbel lebukott , dögkeselyűk karmai vágódtak bele elülétt, büszke testébe. Azóta az egész nemzet, híven az ősök szokásaihoz, minden esztendőben a szellemórtécok, a hősök, a vezérek lábai elé leteszik az emlékezés örökzöld gályáit. Vasárnap Vásárhelyen ezer és ezer ember levett keleppel emlékezett az 1848 március idusára, mely napon kibontották a háromszinű zászlót rajta e szent jelszóval : szabadság, egyenlőség, testvériség. Nyomorúságunk, szegénységünk, elesettségünk kétségbeejtő, sötét pillanataiban is hisszük, hogy jön az idő, mikor a márciusi eszmét valóra válva ünnepelhetjük. A Kossuth-téren. A lefolyt ünnepségről tudósítónk a következőket jelenti: A reggeli órákban a különböző felekezeti templomokban isteni tiszteletek voltak, melyen nagy számmal vettek részt a hívek. A város hatósága is képvieltte magát úgy a református, mint a katholikus templomban. Az istentiszteletek után az ünneplő közönség a Kosuth-térre vonult. Tíz óra után néhány perccel zászlók alatt jöttek a különböző egyesületek. A megjelentek között ott láttuk Soós István dr polgármestert, Kun Béla nemzetgyűlési képviselőt, Lázár Dezső gezd. főtanácsost, a G. E. elnökét, Kovács L. Zoltán G. E alelnököt, Balogh Sándor G- E. alelnököt, Kruzsitz Károly ipartestületi elnököt. Az emelvényen ott voltak az Ipartestület, az Iparos Daivakőr és a Városi Dalárda zászlói. Az ünnepséget az egyesített dalárdák a Hiszekegy . . . fényes akkordjaival nyitották meg. Az énekszám után Muzsi János gimnatanár beszélt, többek között a következőket mondván: — A márciusi nagy idők fontossága abban rejlik, hogy ezen a napon eggyé forrott a a nemzet minden fia. Nem volt különbség nemes és paraszt között. Minden ember azt érezte, hogy egynek kell lenni a szabadság, egyenlőség és testvériség kivívásában. Ezekben az időkben hosszú évszázadok után észrevett bennünket ismét Európa ; látta, hogy a magyar nemzet bele óhett kapcsolódni a nemzetek örökké tartó fejlődésébe. Kossuth Lajos a lánglelkű szónok felszabadította az évszázadot iga aló a magyar parasztot. A föld urává, szabad polgárokká tette őket. A nemes és a magyar paraszt megérte, hogy ezért az áldott földért kell dolgozni, melyért annyi vér, verejték és kény hullott. A négy szabadságharc 77-ik évfordulóján hazánk megcsonkítva, magyar népünk pedig pártokra szakadva reménytelenül küzd a fennmaradás veszélyes ladikjában. Az egész nemzet várja, hogy mikor támadnak fel újra azok a próféták, kik megmutatják ez ígéret földjét. Én hiszem, hogy itt élnek közöttünk a próféták, kik Kossuth Lajos országáért dolgoznak, küzdenek s ha kell meghalnak. Hiszem, hogy Kossuth Lajos országa, melyért ő annyit imádkozott és dolgozott megvalósul. A lelkes éljenzéssel fogadott emlékbeszéd után az egyesített dalárdák a Nem nem soha, irredenta dalt énekelték el nagy hatással. Ezután Katona Ferenc füzesen szavalta el a Talpra magyart. Az ünnepséget az egyesített dalárdák által előadott Szózat felemelő dallama zárta be. A koszorú elhelyezése. Ezután a közönség zászlók alatt a Kossuth szoborhoz vonult, hol Soós István dr polgármester a város közönsége nevében gyönyörű beszéd kíséretében megkoszorúzta az emlékművet a következő szavak kíséretében : — Ahogy izlám hívei elvándorolnak Mekkába, úgy vándorolunk mi is minden esztendőben a Te lábadhoz magyar szabadság atyja, Kossuth Lajos. Ezelőtt 77 évvel Vásárhely piacán osztottad lángoló lelked szikráit, melyek meggyulladva, a magyar lelkekben olyan máglyává lobbantak fel, hogy csillogó fénye beregyegte az egész világot. Ma megvan függetlenségünk, melyért Te harcoltál, de nincs meg a hazánk. Ahogy kitartással és becsületes, munkás lélekkel kivántuk függetlenségünket, úgy kell visszaszereznünk elveszett, ezeréves hazánkat. Sajnos, ma nincsenek Kossuth Lajosok, nem látunk egy Széchenyit, egy Deák Ferencet, kik segíthetnének e beteg nemzeten. Úgy látszik, nincsen elég hazafiasság, bölcseség, nemes érzés a mai nemzedékben. De hiszen, ahogy egy ezredéven át megtartott bennünket az Isten, nem fog ezután sem megfeledkezni rólunk, e szegény elárvult nemzetről. Magyarok Istene ! Küld le hozzánk Kossuth Lajos lánglelkű szellemét, tanuljunk tőle becsületességet, önzetlenséget, fenkelt hazafias, magyar érzést. Gyulladjanak ki újra a magyar lelkekben ezek a lángok melyek ezelőtt 77 évvel meghozták nekünk a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. Mi törpe utódok, Kossuth apánk, a háza és a kegyelet néhány szerény jelét lábaid elé helyezzük, hogy a Te lelked sugarazza be újra a mi sötét, borús egünket s meghozza feltámadásunkat. Úgy adja a magyarok Istene ! A lelkes beszéd után a közönség percekig ünnepelte a polgármestert, aki ezután a szobor talpazatán elhelyezte a város hatalmas koszorúját. A diákok emlékezése. A főgimnázium ifjúsága is nagyszabású ünnepély keretében emlékezett meg a márciusi nagy napokról s a szabadságharc ifjúságáról. A Fekete Sas nagytermét délelőtt 11 órakor zsúfolásig megtöltötte ez érdeklődő közönség. Az ifjúsági énekkar megnyitó száma után Papp Pál elnök lendületes, szép megnyitó beszédet mondott. Ezután több szavalat és ének következett, majd az önképzőkör iltkéra Bán István tartotta meg ez ünnepi beszédet. A lelkes ünnepély után az ifjúság megkoszorúzta a Kossuth-szobrot, itt Tompas Bálint mondott nagyhatású és igazi szónoki készségre valló beszédet, azt fejtegetvén, hogy az ifjúság hű marad a márciusi eszmékhez , ideáljának tekinti örökké Kossuth Lajost. A Gazdasági Egyesület ünnepélye-A gazdák, a gazdaasszonyok és a gazdaifjak is lélekszerint ünnepelték a magyar szabadségharc nagy napját. Vasárnap délután a G. E. társalgó termében szép ünnepélyt rendeztek. A nagyszámú közönség jelenlétében Lázár Dezső gazdasági főtanácsos, a G. E. elnöke nyitotta meg az ünnepélyt. Szethmáry Dezső a G. E titkára a Talpra magyart szavalta el négy hatással. Ezután dr Ernyei István főgimnáziumi tanár magas nívójú beszéd keretében méltatta Kossuth nemzeti politikájának fontosságát. Több szép szavalat után ez ünnepség véget ért, este társasvecsora volt. A vásárhelyi asszonyok ünnepe. A Mansz helybeli vezetősége vasárnap délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében tartotta meg a március 15 iki emlékünnepélyét. Az egyesület hálás közönsége ez alkalommal is zsúfolásig megtöltötte a termet. Dr Soós Istvánné gyönyörű, szívhez szóló beszédben emlékezett meg a majogerős bírói ítélet a telefonelőlegek valorizált visszafizetésére. A táviró és távbeszélő igazgatóság tudvalévően 1921. és 1922. években beruházási kölcsön címén minden előfizetőtől 2000 korona kényszerkölcsönt vett igénybe. Ennek az összegnek a kirovása, amely abban az időben jelentékeny tétel volt, az érdekeltek körében meglehetős visszatetszésre talált. Amilyen kellemetlen volt annak idején a kirovás, éppen oly meglepetést keltett a múlt év folyamán a telefonigazgatóságnak az az intézkedése, mely szerint az államkincstár visszafizette ugyan a kényszerkölcsönösszegeket, azonban csak 1924. évi paritása 2000 koronát, vagyis jóval kisebb értékű összegeket, mint a kényszerkölcsön eredeti értéke volt. Sokan voltak olyanok, akik nem nyugodtak bele az államkincstárnak ebbe az intézkedésébe és ügyvédeik útján körülbelül százan keresettel fordultak a budapesti központi járásbírósághoz az államkincstár ellen és a telefonigazgatóságnak annak idején adott kölcsön valorizáltan való viszszafizetését kérték. Ebben az ügyben érdekes döntvényt hozott a napokban a budapesti központi járásbíróságon Martinovics dr járásbíró. Az egyik kereset letárgyalása után ugyanis a kincstárt 250.000 koronában marasztalta el. Az indokolásban kimondotta a bíró, hogy a polgári törvénykönyv javaslatában kifejtett jogszabály szerint, akinek követelési joga van adósától, olyan értéket kívánhat vissza, mint amilyent ő szolgáltatott. Ennélfogva a zürichi árfolyamoknak egybevetésével a perrendtartás 271. §-a értelmében való becslés szerint úgy találta a bíróság, hogy az annak idején kölcsönadott 2000 koronával 250.000 korona áll vásárlóerő gyar nemzet történelmének egyik legdicsőbb fejezetéről, az 1848— 49. szabadságharcról Beszédében annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy ez ország részére csak akkor lesz feltámadás, ha minden ember, legyen ez szegény, vagy gazdag, összefog és együtt küzd és dolgozik ezért a szerencsétlen, elbukott nemzetért. A gyönyörű beszéd nagy hatást keltett a jelenlevő közönség soraiban. A nívós műsoron szerepeltek a Kiskulacso- sok a tőlük megszokott precíz és fegyelmezett énekléssel. Biró László M . T. I. vezető mély érzéssel előadott verseivel. • Ezeken az ünnepélyeken kívül minden társadalmi egyesület megemlékezed március idusáról. Este az olvasókörökben vacsorák voltak , ezeken lelkes beszédek hangzottak el. Költözködés a városházán. Tegnap délelőtt nagy költözködés volt a városháza emeleti folyosóján. A tanács határozata folytán a gazdasági ügyosztály és a pénzügyi osztály új helyiségekbe költöztek. A gazdasági ügyosztály az emelet 13. és 14. számú szobákból az emelet 10., 11. és 12. számú szobába költözködött el, itt volt eddig a pénzügyi osztály. A gazdasági ügyosztály kibővült a kamarási hivatallal , Gaál Dániel kamarás a 12. számú szobában helyezkedett el. A gazdasági ügyosztály eddigi hivatalos helyiségeinek egy részét a számvevőségi hátralékokat feldolgozó különítmény, a másik részét a községi biró foglalta el. A pénzügyi osztály a volt katonaügyosztályban helyezkedett el, a kamarás szobáját a fogyasztási adóhivatal foglalta el. flPtltlOPI^Pg Tisztelettel hozzuk nb. vevőközönség a §@179671 HUfffttSlf flfinSiá flT9Illfc valamennyi szakmabeli cikkeinkben rekté- ElA 1991 A El9igünk szives tudomására, miszerint ISI - runkba érkeztek. Különösen felhívjuk a vásárló közönségünk figyelmét azon kedvező körülményre, miszerint a közvetlenül Angliából importált f f BÉKEBELI MINŐSÉGŰ FÉRFI SZÖVETEKET I MII T11TTN1 THCTUFT]Elf IIIMII 71 a sÄÄ'säSiÄssäsäs I IX II I ImIfhKf.H IKIIHM/.U JÓ MINŐSÉGŰ ÉS MEGBÍZHATÓ ÁRUT GAZDASÁGOS ÉS CÉLSZERŰ VÁSÁROLNI. 11 UHU 1 fflll 1 111 1 UM I UHUI* fflIIU Hl fill fi Bizalommal kérjük régi vevőközönségünk támogatását, melyet előre is megköszönve vagyunk tisztelettel. ALAPITTATOTT: 1744, HUNVÁSÁRHELY-OROSHÁZA.