Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1925. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1925-10-01 / 230. szám
tmény. zennel közli köjp. felr. 5.391-15. és éderer Imre a Meer bank /idők ellen Mg elrendel! 120,214 000 , hódmező-501712-925. rendeltetvén, tü fogieltatók giben erők Hódmező a 9 sz. s. 1COI 1935 i dw. 4 mikor is a nyacógok a fején becselsőbbségi nteni, hogy isbau vagy 7?925 szép-K. Ír. vhai'ó. ■lény. , 4999 -925. el köshirré dndornok .«i vhsjtási költ. 15630. 810 négyárverésen, járásbrőség • hő 9-én it Ígérőnek 9—10 óra hetek. 1925 szép r. vhajtó. lény. inek meg" izzó mozik érohirde'és pénteken /ÓKOS BIo adni. Az an lesz. síember 29. igazgató. shoz be és olaj- s hollandi il festékek, .ban azon pont a friss fűszeráruk, törköly ések, likőrök, utóbb « 1 I. a nb. verkor györk. 175 la szer a Hz. nü »Okból ikkekből ontosan iz ! zittelnek. ássa! 922 fa zár utca lenneran unk. rovisz lelök. a 10 hold föld. ért. ti. Zrínyi 71 Hazugságból és alaptalan vádaskodásból élősködik évek óta a kisantant, hogy ellenünk hangolja a külföldet. E tekintetben oláh, rác, cseh szinte versenyre kelnek egymással s az közöttük a legnagyobb, a legdicsőbb, amelyik nagyobbat tud füllenteni. A legújabb ilyen manőver egy interpelláció formájában hangzott el, amit három cseh képviselő intézett, valószínűleg megrendelésre — Beneshez, a cseh külügyérhez. Ebben az interpellációban a három cseh férfiú a magyarországi tót kisebbségek elnyomatásáról és üldöztetéséről érdeklődött s azzal vádolt meg bennünket, hogy Magyarország nem teljesíti a trianoni szerződésben megígért kötelezettségeit, sőt tudatosan megfosztja nemzetiségeit nyelvi jogaitól. Benestől védelmet kértek a magyarországi tót kisebbségek számára s azt kívánták, hogy megfelelő eljárással kényszerítsék Magyarországot kötelezettségeinek teljesítésére. A szemtelenségnek is megvannak a maga határai, de úgy látszik, ezeket a határokat bizonyos oldalon nem méltányolják. Ez az interpelláció több ok miatt döbbent meg bennünket. Elsősorban olyan férfiak intézik ezt a cseh külügyminiszterhez, akik a Felvidéken a tótság előtt, mint a tótok ellenségei ismeretesek s az is köztudomású róluk, hogy Benes zsoldjában állanak. Másodsorban éppen abban a Csehországban hangzik el ez az interpelláció, amely a „tót testvérekkel“ olyan kíméletlenül bánik, hogy azok nem szűnnek meg panaszszavukat hallatni és visszasírni az egykori magyar „elnyomást." Harmadsorban éppen a magyarországi tótokról interpellálnak, holott ők is nagyon jól tudják, hogy éppen egy nemrégen megjelent miniszteri rendelet a legszélesebb mértékben biztosította amúgy is csekély számban levő, mindenfajtájú nemzeti kisebbségeink nyelvi és kulturális jogait. Hiszen maga a népszövetség is elismerte, hogy Magyarországon nem lehet nemzetiségi problémáról beszélni, nem úgy mint a kisantant államaiban, ahol ez egyike a legégetőbb kérdéseknek s minden bizonnyal ezeknek a tákolmányoknak az összeomlására is fog vezetni. Mégis csak kihívó perfidia kell ahoz, hogy minket akarnak elmarasztaltatni olyan bűnökért, melyek csakis az ő lelkiismeretüket terhelik s mikor ludasoknak érzik magukat, hazugságokkal akarnak könnyíteni nyugtalan napjaikon. Mostoha gyermek vagyunk a világszine előtt s rettenetes árat fizettetnek velünk egy olyan háború következményeiért, melybe mi csak kényszerűségből, becsületből s az akkori szerencsétlen államkapcsolatunk folytán mentünk bele. Mégis azt reméljük, hogy az igazság napjának át kell törni a Hódmezővásárhely, 1925 október 1. Csütörtök, Ára 1500 korona. XXI. évfolyam 230. szám. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 80.000 K Félévre —.0 K Vidékre: Negyedévre 120.000 K Telefonszám 87. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI * Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth, tér, hazugságok sűrü fellegeit . Magyarországnak előbb vagy utóbb meg kell kapnia a teljes elégtételt minden elszenvedett rágalomért, megmegaláztatásért és megcsúfoltatásért. Ha nem így lenne, egészen bizonyos, hogy arra Európa fizet rá, azok a hatalmasságok, melyek a gyűlöletből táplálkozó apró szövetségeseik hitvány vádaskodását igazaknak fogadják el. Az adóárverezések és a forgalmi adó sérelmek a szeptember havi közgyűlés előtt. Megvette a város a Vékes-házat. — Andor Zsigmond 15 millió segélyt kapott. — A törvényhatósági bizottság ismét leszavazta az általános piaci helypénzszedést. — Betöltötték a megüresedett állásokat Majd száz pontja volt a törvényhatósági bizottság szerdán délelőtt tartott szeptember havi rendes közgyűlésének, melyet a városatyák részéről a tárgysorozaton szereplő tisztviselőválasztás miatt nagy érdeklődés előzött meg. A gyűlés során azonban úgy alakult a helyzet, hogy a választás aktusa másodrendű érdekesség lett s a törvényhatósági bizottság figyelme főként a különféle sérelmek felé terelődött, melyekre Kun Béla nemzetgyűlési képviselő beszéde, majd Balog Sándor felszólalása mutattak rá , kértek orvoslást a közgyűlés általános helyeslése közben. Érdekes vita alakult ki ezenfelül a külterületi útmizénékről, továbbá a tanács által javaslatba hozott általános helypénzszedési tervről, melyet mint hosszú évtizedek óta mér többször megtörtént, ezúttal is elveted a közgyűlés túlnyomó többsége. Különben gyors egyhangúságban hozta tegnap határozatait a törvényhatósági bizottság, mely többek között egyhangúlag döntött a Vékes féle háznak a város részére történő megvásárlása ügyében is. A közgyűlés lefolyásáról egyébbként a következő tudósításunk számol be: Élénk út vita a polgármesteri jelentés körül. Kilenc órakor, a később érkező Agner Károly főispán helyett. Soós István dr polgármester nyitotta meg a közgyűlést, mely elsősorban a szokásos polgármesteri jelentést hallgatta meg. Ezután Kun Béla nemzetgyűlési képviselő szólalt fel és a polgármesteri jelentéssel kapcsolatban a közadó és kényszerkölcsön tartozásokra megtörtént végrehajtásokkal, valamint a folyamatba teli árverezésekkel foglalkozva, többek között, a következőket mondotta: — Mindenki tudja, hogy az adót fizetni kell és midőn az adózó polgárok elvárják, hogy az adókivetéseknél ne legyen kiváltság, amit joggal elverhetjnk, hogy a köt. karlovánok behajtásánál aafllam méltányosságot gyakoroljon. Bizonyos, hogy a Hazát nem elég érlelni, hanem anyagiakkal támogatni kell, mert hiszen az állam szegénysége a polgárokra hat vissza, mivel ha az állam szegény, akkor bajoknak van kitéve a polgárság is. Mikor ezt megállapítom, nem zárkózhatom el annak konstatálásától sem, hogy a pénzügyminiszter úr az adótartozások végrehajtására olyan szigorú rendeletet adott ki, melyet a mai gazdasági viszonyok között keresztül vinni lehetetlen és a méltányosság elvével merőben ellentétes dolog. Tudjuk mindannyian, hogy ez a szigorú rendelet szeptember elején jelent meg s a benne foglaltak végrehajtását felelősség mellett követeli a városi tanácstól, illetőleg az adóügyekben eljáró tanácsnoktól, akiket éppen ezért a közönség részéről nem is érhet semmiféle vád, már azért sem, mert egészen bizonyos, hogy ők, ha módjukban állana, szívesen lennének az adózó polgárság segítségére. Én nem is ezért teszem szóvá ezeket a dolgokat, mintha őket vádolnám és nem is azért, hogy bárkinek tekintélyén csorba essék, mert azt tartom, hogy a tekintélyek Balog Sándor a polgármester jelenlésével szemben ezt vitatja, hogy külterületi földutak ez előzés folytán járhatatlanok s a gazdáknak tetemes kárt okoznak ezek a járművek, melyek a rossz utak mint a termőföldeken igyekeznek megkerülni az elgázolhatatlan sarat. Majd a Lelei és Rárósi-utak kiburkolási munkálatainak lassúságát teszi szóvá és arra kéri a tanácsot, hogy a vállalkozókat a munka fokozottabb elvégzésére utasítsa , egyben intézkedést kér a földutak karbantartására is. Bodrogi Bálint csatlakozik Balog Sándor kívánságaihoz és a maga részéről is felhívja a törvényhatósági bizottság figyelmét a Lelei és a Rárósi utak lassan haladó kiburkolására. Rózsa András arra nézve kér intézkedést, hogy az Ármentesítő Társulat a Szegvári uton keresztül haladó új csatornát jelölje meg, mert különben sok szerencsétlenséget okozhat a szóban lévő csatorna. Hős Nagy Kálmán a kopáncsi nyáriól régen húzódó ügyét hozta fel és ezzel kapcsolatban azt kéri, hogy a lancot a kereskedelemügyi miniszter útján szólítsa fel kötelességének teljesítésére a MÁV-ot. Banga Sándor a soffőrök megrend szabályozását kéri és ezt teszi szóvá, hogy az autók túlzott sebességgel szaladnak az ország és egyéb utakon, miéllel veszélyeztetik az igán járművekkel való közlekedést. tisztelete a legfőbb feltétel a konszolidáció megteremtésénél. Ha éppen ebből következő kötelességünk mindannyiunknak, akik itt vagyunk, hogy akkor, ha a pénzügyminiszter egy olyan rendeletet ad ki, mely a közhangulatot balfelé tereli, úgy nyíltan rámutassunk ezekre a sérelmekre. A kényszerkölcsön tartozások miatt kitűzött árverésekről szóló tanácsi hirdetményt közlés céljából mindkét vásárhelyi napilapnak megküldték, de ez újságok kiadóhivatalai, illetőleg tulajdonosai mindeddig nem fogják közzétenni ezeket a hirdetményeket, míg a közgyűlés nem határoz és míg a Főispán úr szíves közbenjárásával halasztási, illetőleg részletfizetési kedvezményt nem kér a licitációval megfenyegetett polgárok számára. A közadó tartozátok javára kitűzött árveréseket szintén október közepére tervezik. Ilyen is sok van kilátásban. De mind mindanynyian tudjuk, hogy a súlyos gazdasági viszonyok, az előfordult slemicsapások , jég és vízkárok teszik lehetetlenné és nem a rosszindulat a pontos adófizetést, még azoknál is, akik szívesen fizetnének, de nincs miből. De ha arra gondolunk, hogy a gazdák mellett ez iparnak és a kereskedelemnek nem megy jól, akkor az egész vonalon arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy ez ország gazdasági életének rendes kerékvágásba való haladását bénítják azok a rendelkezések, melyek tűzzel vassal az adók behajtására irányulnak. — Szóvá kell tennem a pénztári elismervények ügyét is. 1920 ban azt mondották, hogy a pénzfebélyegzéskor elvett pénzért, kamatozó állampapírt fognak adni. Ezzel szemben ez történt, hogy akitől elvettek ötezer koronái , akinek a pénz akkori értékében képent most 35—30 milliót kellene kapni, most ötezer értéktelen koronát adnak vnnna, holott ez államnak is érdeke, hogy kárpótolja polgárait az elvett pénzekért. A most elmondottak alapján kérem e polgármester urat és a városi tanácsot, a főispán úr közbenjöttére, intézzenek sürgős felterjesztést a pénzügyminiszterhez rámutatva arra, hogy nemcsak a szigorúság, de a méltányosság is helyénvaló s ezért az árveréseket csek azokkal szemben tűzzék ki és tartsák meg, kiknél ez állam követelése veszélyeztetve van. Hozzák a miniszter tudomására azt is, hogy a szigorúság anyagi haszonnal járhat ugyan, erkölcsileg azonban kevés javát fogja látni az ország. Hangsúlyozva még egyszer, hogy mindnyájan tudatában vagyunk az állammal szemben való kötelezettségeinknek és annak, hogy edót fizetni kell, ismételten kérem a tanácsot a pénzügyminiszter úr részére szánt sürgős felterjesztés mielőbbi elküldésére a sérelmek orvoslása végett. A polgármester válasza. A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban elhangzott felszólalásokra Soós István dr polgármester azonnal válaszolt és Balog Sándor szavaira reflektálva megállapította, hogy a Lelet-út kiburkolása nem sokára befejezést nyer, míg a Rárósi-út kövezése, miután a homokszéllítést elvállaló fuvaros nem teljesítette kötelezettségét, késedelmet szenved, azonban mivel a burkolást végző vállalkozók szerződése úgy szól, hogy a két út kikövezését az ő kárukra és veszélyükre az idén be kell fejezni és mivel a szerződéshez a tanács minden körülmények között ragaszkodik, aggodalomra nincsen ok. Ami e burkoláshoz felhasznált anyag minőségét illeti, e tekintetben egy évi jótállásra kötelezték magukat a vállalkozók, tehát a városnak módjában lesz ez esetleges hiányokat figyelembe venni és azok kiküszöbölésére intézkedni.A földutakat illetően az a helyzet, hogy ezek gondozása az érdekelt gazdákat terheli, de ha nagyobb javítási munkáról van szó, úgy a város bár erre a célra külön fedezet nincsen, szívesen nyújt segítséget, mint azt a múltban mér számtalanszor megtette. Hős Nagy Kálmán kívánságával kapcsolatban kijelenti a polgármester, hogy a kopáncsi nyárial ügyének kedvező elintézését most a kereskedelemügyi miniszternél forszírozta a tanács. Ami Rózsa András bizottsági tagnak a Szegvári úton lévő új híd megjelölésére vonatkozó kívánságát illeti, az Ármentesítő Társulatnál sürgősen intézkedni fog a város. A soffőrök megrendszabályozását, amint azt Banga Sándor kívánja, rendelet írja elő és így az az irányadó. Ami Kun Béla képviselő úrnak az adóvégrehajtásokkal kapcsolatban történt felszólalását illeti, — mondotta végül a polgármester, — úgy én, mint a tanács tisztában vagyunk azzal, hogy sem a város, sem az állam adójövedelem nélkül nem élhet, de tisztában vagyunk azzal is, hogy az adóbehajtásoknál mindenkor a lehető legtapintatosabban kell eljárni és erősebb lépésekre csak ott szánjuk el magunkat, ahol annak végső szükségét láttuk. Éppen azért szívesen tesszük magunkévá Kun Béla Béla képviselő úr Kun Béla nemzetgyűlési képviselőt, szigorú adóvégrehajtásokról és árverezésekről. Felhívom a n. é. közönség figyelmét dús választékú nemes prémmel díszített női és leányka posztó kabátaimra. Jó minőségű velúr kabál, brokát szeten béléssel már S5- ese** koronáért, posztó női úgyszintén párisi modelek után készült női szőrme bundáimra, Kálmán Dezső ezer koronáért már kapható.