Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1926. december (22. évfolyam, 272-297. szám)
1926-12-01 / 272. szám
iyi. számú lei utak 20 köb- 926. évi 1 órakor im alatt filvános, icsának tési felsgtekintjvember rác*nok. Palota) a r bécsi b moösszein szemár rusit ci sapsapkák, iyok és azonban onáért 861 ig -ban ionként 2 jazzenyek, ünnepsztele- és szó* LA 320 (i. llett) lálók, ■erendenmint buto-kedlyszerítését. 695 ok mintégzi zsó j. 15. c. dete 41 illett)lka fagy len. Itt ollót tien és Szen- 756 Gunyxival, lekicsinylőleg, amolyan pökhendi hetykeséggel és félvállról beszéltek bizonyos oldalról a külterület fehér tanyáinak hazafias érzésekkel telített, dolgos kezű magyarjairól, azokról az emberekről, akik a függetlenségi és 48-as eszméket az anyatejjel szívták magukba s akiknek jobb sorsától és gondtalanabb életétől függ minden más társadalmi osztály tisztességesebb megélhetése. Úgy oda dobták a szót : Kun Béla mellett csak Pecércés, Mágocsoldal, Kopáncs, Barackos, Kardoskut és Gorzsa népe van, — ez pedig semmi ! . . . Nos hát, megnyugtathatjuk az illetőket, akik Vásárhely város kora reggeltől késő estig verejtékező polgárságát ilyen kézlegyintésszerű semmibevevéssel szándékoznak elintézni, hogy egészen máskép áll a helyzet. Tényvalóság, hogy a külterületi polgárság impozáns tömegekben sorakozik az ősi zászló alá, nem kevesebb azonban azoknak száma, akik a városban élnek, itt laknak, akik mint apáik és nagyapáik, szintén Kossuth Lajos örökké élő eszméinek katonái és akik tisztában vannak azzal, hogy a 48-as eszmék valóraváltásától függ ennek a szerencsétlen kifosztott, megrabolt és megcsonkított országnak szebb jövendője. A 48-as gondolat nem mesterkélt valami, nem kompromisszumokból és a helyzettel való megalkuvásból született, hanem a szívek mélyén fogant, ott szökkent hajtásba, nőtt nagyra s tapadt oda elválaszthatatlanul minden igaz és haladni vágyó magyar lelkivilágához. Csak a szűklátókörűség, a rosszakarat, a tudatlanság és a politikai iskolázatlanság hirdethetik a 48-as gondolatot nem élőnek, illetve olyannak, mely már nem létezik. A baj ott van, hogy az 1848-ban hozott törvényeket, melyek az igazságos közteherviselést, a jogokban és kötelességekben való egyenlőséget és az embert megillető szabadságot előírták, — a későbbi időkben igyekeztek úgy átformálni, hogy mindaz megcsúfoltatott és keresztre feszíttetett, amiért valamikor a márciusi ifjak és Kossuth honvédei az egész világtól megbámultan vérüket ontották. Valljuk, hirdetjük, meggyőződéssel kiáltjuk oda : ha az 1867 óta uralmon levő kormányok a 48-as törvényeket a lényegnek megfelelőleg becsületesen végrehajtják, — nincs világháború és nincs csonka Magyarország ! . . . Onthatta volna vérét egymásnak a német, a francia, az angol, Magyarország azonban semleges marad, nem válik siralomvölgyévé, kirabolttá és feldarabolttá ! .. . Ma még nagyon közel vannak a lezajlott szomorú események, a történelem azonban egészen bizonyosan igazolni fogja annak a politikának helyességét, melyet Kossuth Lajos képviselt. Ennek a politikának diadalrajutásáért harcolt a múltban és harcolni fog a jövőben az a párt, mely képviselőiül Kun Bélát és vitéz dr Endrey Antalt kívánja a parlamentbe küldeni. Emlékszünk még arra a forró napra, amikor szintén leszólták és lekicsinyelték ezt a tábort. A gúnyra, a pökhendiségre akkor is csattanós válasz jött ! Most is így lesz ! Hódmezővásárhely, 1926. december 1. Szerda. Ára 1500 korona. VÁSÁRHELYI XXII. évfolyam. 272. szám. Felelős szerkesztő s kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 100.000 K Félévre ----- K Vidékre: Negyedévre 140.000 K Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Kun Béla és vitéz dr Endrey Antal képviselőjelöltek december 2-án, csütörtökön délelőtt 8 órakor a Hatrongyosi Olvasókörnél, ugyanaznap délelőtt 10 órakor a Mátyáshalmi Olvasókörnél, ugyanaznap délelőtt 11 órakor a Héjahalmi Olvasókörnél, ugyanaznap délután 2 órakor a Belsőszerháti Olvasókörnél, ugyanaznap délután 3 órakor a Külsőszerháti Olvasókörnél tartanak programbeszédeket. Az Iparegyletben pénteken délután 6 órakor adnak programot Kun Béla v. nemzetgyűlési képviselő és vitéz dr Endrey Antal ügyvéd. Sokan nem kaptak szavazóigazolványt a szavazásra jogosultak közül, de le kell szavazni mindenkinek, aki 1922-ben választó volt. —■ Az igazolványok elmaradásának oka : többnyire lakásváltozás.— A főjegyzői irodában pótlólag meg lehet szerezni az igazolványokat, de enélkül is le kell szavazni. A legutóbbi napokban mind többen és többen keresték fel híveink közül a Függetlenségi és 48-as Párt Fekete Sasban levő irodáját azzal a panasszal, hogy a szavazóigazolványok kézbesítése már befejezéshez közeleg, igazolványt még sem kaptak, jóllehet a legutóbbbi 1922. képviselőválasztás alkalmával is szavazásra jogosítottak voltak és ezzel a jogukkal éltek is. A választói névjegyzék megszemlélése alkalmával azután legtöbb esetben kiderül, hogy az illető polgároknak most is van szavazati joguk, de időközben elköltöztek az 1921. évi összeírásban felvett lakásaikról s a lakásváltozást a névjegyzék évenkint történő átvizsgálásánál elmulasztották bejelenteni. Azok tájékoztatására tehát, kiknek 1922- ben volt szavazati joguk, de azóta lakást változtattak s ezért vagy egyébb okból szavazóigazolványt nem kaptak, a következő fontos tudnivalókat közöljük : Igazolvány nélkül is lehet szavazni, azonban a szavazás megejtésének nagy könnyebbségére szolgál, ha a választók kikérik igazolványaikat a főjegyzői irodában a városházán. Akinek 1922-ben volt, annak most is van szavazati joga, amellyel köteles is élni, különben 1000 aranykoronáig terjedhető büntetéssel sújtják. Mindenki abban a szavazókörben, illetőleg szavazatszedő helyiségben szavaz, ahol 1922-ban szavazott. Itt közöljük a Függetlenségi és 48-as Párt híveivel, hogy pártirodánk (Fekete Sas, I. emelet) készséggel szolgál részletes útbaigazítással e kérdéseket illetőleg egész napon át. A magyar városok éles tiltakozása egy kormányjavaslat ellen. A városok autonómiájának sérelmét jelentené, ha a kormány beleszólna a törvényhatóságok háztartásába. Budapestről jelentik . A városok állandó kongresszusa tegnap délelőtt dr Sipőcz Jenő budapesti polgármester elnöklésével ülést tartott s ennek során Ébert Géza a kongresszus pénzügyi előadója ismertette az adómérséklésről szóló törvényjavaslatot, melynek főleg harmadik fejezetét a helyi hatóságok háztartásának hatékonyabb ellenőrzésére vonatkozó részét tartja a kongresszus magára nézve sérelmesnek, mert a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén a törvényhatóságok autonómiájának úgyszólván alapjait támadja meg és lehetővé teszi a kormányzatnak, hogy a költségvetéseket teljesen megváltoztassa. Éppen ezért a városok kongresszusa úgy határozott, hogy tiltakozik az ellen, hogy a városok, illetve helyhatóságok háztartása az egyenes adók és illetékek mérsékléséről pengőértékben való számítással kapcsolatos törvényjavaslat keretében rendeztessék, hanem kívánja azt, hogy a helyhatóságok háztartására vonatkozó intézkedéseket külön törvényjavaslatba foglalják össze. Tiltakozik a városok kongresszusa a törvényhatóságok, illetve városok autonómiájának ilyetén felfüggesztése ellen és kívánja, hogy a helyhatóság háztartásának újabb rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot sürgősen készítsék el, azoknak a szempontoknak figyelembevételével, amelyeket a városok kongresszusa már korábban a kormánynak figyelmébe ajánlott. Kivánja a városok kongresszusa, hogy a kormány a városoknál és a törvényhatóságoknál csak a gazdálkodás helyessége, az állam érdeke és a törvényesség, végül a hatáskör szempontjából bírálhassa el a háztartás menetét. Kivánja a városok kongresszusa azt is, hogy a rendezett tanácsú városokat az új törvény megalakításával egyidejűleg vonják ki a vármegyei hatáskör alól és közvetlenül a belügyminiszter fenhatósága alá rendeljék. A helyhatóságok vagyonkezelésének alaki szabályozása érdekében egységes keretet létesítsenek és ebből a célból országos városi számvevőszéket állítsanak fel. A városok kongresszusa felhívást intézett keddi üléséből az ország összes városi és törvényhatóságához, hogy külön közgyűléseken tárgyalják az említett törvényjavaslatot és az ellen tiltakozva külön-külön felterjesztéssel forduljanak a nemzetgyűléshez és a kormányhoz a törvényjavaslat megváltoztatása iránt. A városok kongresszusa januárban monstre küldöttséget fog vezetni a belügyminiszterhez, akinek memorandumba foglalva nyújtja át kívánságait. Kis kockakő lesz minden burkolat. Kiköveznek egy csomó mellékutcát is, melyeknek burkolását régebben programba vették. Holnap délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart Vásárhely törvényhatósági bizottsága. A rendkívüliségben mindig van valami, ami különös figyelmet érdemel, most azonban a tárgy, mely csütörtökön szőnyegre kerül, méltán számíthat az egész közönség érdeklődésére. A 36 milliárdos külföldi kölcsön felhasználásáról lesz szó. Egyelőre talán még csak elvi kijelentésekről,de a közgyűlés csak a megvalósítás felé tesz egy éles lépést, mert felszínre veti a belterületi burkolási program keresztülvitelét. Kapcsoljunk ki tehát most, ennek a cikknek keretében minden más tervet és maradjunk csupán a belterületi utak ügyénél. A beruházások és a külterületi úthálózat kiépítése mellett nincs ennek a városnak fontosabb teendője, minthogy végre új burkolattal cserélje ki kopott utait és végre radikálisan oldja meg a városi jó közlekedés problémáját. Aki kocsin jár, vagy egyszer-másszor ült az autóbuszon, tudja, hogy miként fest a susáni, a tarjáni, Bika utcai és a Ferenc József sugárúti burkolat. Ezen a nagy főútvonalon a lélek hull ki az ember feje tetején, ha kocsin kell arra elrobognia. Ami nem is csoda : a tégla nem nyűhetetlen s az idők folyamán a sok kocsi csak meggyőzi az acélat is. A felfogás tehát egyértelmű abban, hogy ezeket az utakat ki kell cserélni, mint ahogy azt a városi tanács igazi megértéssel tervbe is vette. Ki kell cserélni és ezt a tervet érleli most a hatóság. Arról van szó, hogy a Zrínyi-, Klauzál-, Damjanich-, Szentesi- és Teleki-utcák burkolásának felszedését tervezik s olyan kiskockakőburkolatra való kicserélését, mint amilyen a Kutasi-úton van. Ami valóban a legideálisabb burkolat ma, mert jobb a keramitnál. Arra a téglára nézve pedig, amelyik így az úttestekről lekerül, az a terv, hogy azokat a régen tervbe vett kövezési program véghezvitelére használják fel. Például, abból kövezik ki a Rónai-, a Nyizsnyay Gusztáv-utcákat, a Pál-utcát és így tovább. Felmerült annak a terve is, hogy az úttestből kikerülő téglaanyagot összetörik s abból makadámszerűen burkolják ki a mellékutcákat. Akárhogy, csak legyen. A fődolog az, hogy jöjjön már a kölcsön s a külterületi útburkolat mellett indítja meg a városi építkezés és a városiutcák kiburkolása is. A tanítók országos gyűlésen vitatják meg sérelmeiket. Budapestről jelentik : A Magyar Tanítók Vezérlőbizottsága vasárnap délelőtt a Szentkirályi utcai Tanítók Házában Rákos István királyi tanácsos elnöklésével ülést tartott, amelynek napirendjén a többek között a magyar tanítók státusrendezése is szerepelt. Az ülésen jelen voltak fölpanaszolták, hogy a közalkalmazottak státusrendezésével a tanítóságot három évvel visszavetették. Élénk megvitatás tárgya volt a felekezeti tanítóság kántorkérdésének rendezetlensége, amely sok évre visszanyúló sérelme a magyar tanítóságnak. A felekezeti tanítók fizetésébe ugyanis az iskolákat fönntartó egyházi hatóságok beleszámítják a kántori teendők után járó díjazást is és ilyenformán a felekezeti tanítók az állami tanítósággal szemben kirívóan hátrányos helyzetben vannak. Ennek a nagy sérelemnek a megszüntetését a tanítóság már számtalanszor kérte, de mindig elutasították. A vezérlőbizottság most elhatározta, hogy ebben az ügyben országos tanítógyűlést hív egybe. Benzinrobbanás óriási katasztrófát okozott egy oláh kikötővárosban. Bukarestből jelentik : Szombaton nagy robbanás történt Gyurgyevó dunai kikötőjében. Néhány benzines, petróleumos és olajjal megrakott uszályhajó érkezet a gyurgyevói kikötőbe s valószínűleg vigyázatlanul eldobott égő gyufától a kirakodó állomáson szétömlött benzin felrobbant. A lángok rémes gyorsasággal átterjedtek az uszályokra és csakamar lángban állott az egész kikötő. Kétszáz vagonra való petróleum és benzin gyulladt meg. A robbanás olyan hatalmas volt, hogy nemcsak a kikötőben, hanem a városban is bezúzódtak az ablakok, a kikötői raktárházak fedelét leszakította az explozió ereje, falak omlottak össze és a lakosságon nagy félelem vett erőt. Egy oláh torpedónaszádnak sikerült a veszedelem közelségéből elvontatni a még fel nem robbant benzines uszályokat a Duna másik partjára. A jelentések szerint 12 kikötőmunkás és matróz veszett a lángtengerbe, hat uszályhajó elégett és kettő erősen megrongálódott. Az anyagi kárt hozzávetőleg 100 millió lejre becsülik. Az elpusztult hajórakományok Ausztria, Németország és Bulgária számára voltak megrendelve. Szerencsétlenséget okozott az életmentő készülék. Budapestről jelentik : Kedden délelőtt a Kálvária tér és a Lujza utca sarkán Deszelő Jánosné 60 esztendős úriasszony a villamossíneken megcsúszott és a sínpárra vágódott. Ebben a pillanatban fordult be a Kálvária térről egy villamos, melyet a vezető már nem tudott megállítani és a villamos életmentő készüléke rányomódott az asszony fejére, aki szörnyethalt