Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. május (26. évfolyam, 99-122. szám)

1930-05-25 / 118. szám

I május 25. VAR 15. HF­­TIJÍ­TUS­ START KERÉKPÁROSOK ORSZÁGOS ÓrEJÍGÉ VERSENYE Kezdődött 1930 március 2. Résztvehet rajta minden magyar kerékpár.« Feladat: válaszolni kell erre a kérdésre, hogy AVAZ ersfíti -PNEÜ LEGFŐBB ELŐNYE? HARMINC DÍJAT TŰZÜNK KI I. DÍJ 1000 PENGŐ Versenyszabályok. Nem az a fontos, hogy valaki leírja, hogy az EMERGE-pneu a legjobb, legtartósabb, legmegbízhatóbb, lag el­­■önállóbb, hanem röviden azt kell megírni, hogy ki hol, mikor, milyen körülmények között tapasztalta az EMERGE-pneu valamilyen kiválóságát Holnaptól kezdve minden üzletben egy vásárlási igazolványt adnak minden EMERGÉ-pneu-t vásárlónak és ezt az igazolványt a pályázat­tal együtt be kell küldeni.­­ A pályázaton mindenki résztvettet, aki legalább egy garnitúra EMERGÉ-pneu-t vásárolt. A pályázat határideje 1930. jan­is 30. E napig kell a pályaműveket beküldeni az EMERGÉ Kan­csuk Rt címére, Budapest, V., Sas­ u. 23. —­k eredményt­­ lapban fogjuk kozárni 2. díj 500 P 16. díj 50 P 3- „ 200 „ 17. „ 50 „ 4. ti 150 „ 18. „ 50 „ 5. „ 140 „ 19. „ 50 „ 6- „ 130 „ 20- n 50 „ 7. „ 120 „ 21. „ 50 „ 8. „ 110 „ 22. „ 50 „ 9. „ 100 „ 23. „ 50 „ 10. „ 50 „ 24. „ 50 „ 11. „ 50 „ 25. „ 50 „ 12. „ 50 „ 26. „ 50 „ 13. „ 50 „ 27. „ 50 „ 14. „ 50 „ 28. „ 50 „ 15. ,, 50 „ 29. „ 50 „ 30. „ 50 „ A pályázatok elbírálására a Ma­gyar Kerékpár Szövetség elnök- c­sége jelöl ki pártatlan zsűrit DI. Mikor a Tiszát mederbe szorították, kunhu­latokról beszél egy 34 éves jegyzőkönyv. Ma élő embere nem sokat tud már a tóról, melynek partján ezrével ál­­csom­akok: a nagy állomás helyén, a malom mellett, a városháza alatt­ig a tarjáni nagy utca kertjeiben, isitó lányok éneke hangzott a fé­­reggeleken a Széchenyi téri Mész­­ház alatt, a sarkalyi szőlőknél s­ison. A Tisza olyan volt, mint egy éves asszony, vagy egy rakoncát­­agy gyerek. Futkározott szerte a ban s partjairól a füzek ágai dele­­egyformán adtak árnyékot a ke- i halmon,­ a szentkirályi éren, a­­z utcai hajlatban. Mindenütt, amer­itek őrzik a viz emlékét. Mindenütt za volt az ur, az ő vize töltötte el a sörét s hordozta hátán a hajókat, sztárok tillinkó szavát s a szegény­­­ek éjjeli csapatait. Csillogó nagy hely szerelmesen ölelte körül Hód­át s adott a népnek vadat, halat, iságot, boldog életet. S adott emlé­­k rikató, szomorú meséket. Ezer lines szív hintázott hullámain, vagy tt bele örök álomra. A Tisza járt enütt. Tudósok azt mondják, hogy mikor évek százezrei előtt, Erdély folyt a Tisza, de folyton tépte a úti partot, a keletit pedig rakta, olta s így hengergőzött le idáig, az Alföld legmélyebb pontja van, s nincs tovább útja. Az 1840-es­­en határozták el szabályozását s jen kezdették el a Tisza gátépítését, esztendeig tartott ez a munka s ban volt kint utoljára a viz, de akkor árvíznek nevezték. Kaszás csnát, a Bauer malom helyén tört városba s Stammer főszolgabíró fog­rohamát a néppel az Éva utca sár* A Tisza szabályozásáról egy jegy nyv a következőket mondja: tűzőkönyve a Csongrádi Tisza Sza­­jzó Társulat alsóbb osztálya 1845 Hk­ovember 7 én H. M. Vásárhelyt tar­ülésének. Jelen voltak: elnök: Bene­­f kir. tanácsos, Csongrád megyei tánc­helyettes Őméltósága; szabad Szeged város részéről Véber György ■ó, társulati alelnök; gróf Károlyi in Öméltósága részéről Kovács Ist­­uradalmi ügyész; Gróf Károlyi La­ Öméltósága részéről Pokomándy Gá­­rószágfelügyelő; gróf Károlyi György írósága részéről Szabó László kerüi­­ü­gyész, társulati igazgató; őrgróf avirini Alfons Öméltósága részéről­­ István uradalmi ügyész s társulati fő. Tisza szabályozási osztálymérnök jr János, nők Öméltósága előterjeszti, hogy ulati igazgató Lengyel Pál és Palástv­ef urakkal, a készülőben lévő és jobb parti és tápéi tiszai töltő­it megszemlélvén, ez alkalommal je­­volt igazgatók, különösen Palásty Pef úr, következő észrevételeket, egy­­smind javaslatokat teszik, hogy e­z október 17-én H. M. Vásárhelyi tar­társulati ülés jegyzőkönyve 1 ső szó­­alatt elfogadott furkóztatás oly kom­­­­oly csekély iparral és súly­adással tve, mint azt a végre felfogadott nap­­nosok jelenleg teszik, a töltésre néz­­etután elérni tervezett szilárdságot­­ eszközölvén, ennélfogva kívánt si­t nem­ nyújtó hasztalan igen tetemes­­ségnél, munkahátráltatásnál, idő­veszteségnél egyebet nem eredményez­vén, munkahaladás és költségkímélés tekintetéből abba hagyatnék; továbbá, hogy ugyanazon felhívott jegyzőkönyv 1-fő száma alatt elfogadott töltés talaj­felásás és tisztítás oda módosíttatnék, miszerint a talaj nem egész terjedtségé­ben, hanem víz felőli részén öt­öl szé­lességre ásassék és az onnan fölásott föld, a­helyett, hogy jelenleg nagy fá­radtsággal és idővesztéssel költségesen a töltés vonalától jó távolra eltalicskáz­­tatik, a töltésvonal mező felőli kalapjába alkalmaztassák, mivel tisztelt­­méltósá­ga a most előadott javaslatokat elfogad­ni, annálfogva az október 17-én tarta­tott ülés végzését megváltoztatni, az elnökség és igazgatóság hatáskörét any­­nyival is inkább haladónak vélte, mint­hogy a helyszínen ugyanakkor jelen volt osztálymérnök Tódor János ur­­iz­­mutan elveire hivatkozva, a változtatás­ba bele nem egyezését nyilvánította, a tett javaslatokat jelenleg a Társulat ta­nácskozása és határozása tárgyául ki­tűzi, mire osztálymérnök úr a furkózás és talajfelásatás nélkülözhetetlenségéhez szoros ragaszkodását, mind szóval ok adatosan előadván, mind pedig e tekin­tetben Tisza szabályozási igazgató fő­mérnök Kecskés Károly úrtól írásosan vett a beli meghagyását, miszerint nem­csak hogy az ezentúli töltéseknek fur­­kózva készítése, hanem a már eddig fur­kózás nélkül felállított Maros jobbpart töltéseknek is, az elmulasztott szilárdí­tás pótlásául, két talpnyi vastagságra megfurkóztatása és gyepeztetése utasí­tásul adatott, felolvasván: az ülést nem­csak az október 17-iki végzésnek épség­ben fenntartására, hanem egyszersmind a Maros jobbparti furkózás nélkül eddig elkészített töltéseknek szilárdítása te­kintetéből, igazgató főmérnök Keczkés Károly úrtól kívántaknak elrendelésére is felkérte. Határozat. Jóllehet a napszámosok ed­digi munkáját tekintve, a furkózásnak jelenleges gyakorlati alkalmazása tagad­hatatlanul sok kívánni valót hagy maga után, mivel mind­azáltal a töltések szi­lárdságának eszközlésére a furkózás cél­szerűsége kétségbe vehetetlen, a furkóz­tatás továbbá is meghagyatik; azonban az azzal foglalkozó napszámosok felett szoros felügyelés tartatásra, ha eszközöl­hető a bunkóztatásra nézve négyszögöl számra általános bérkialakulás mellett dolgoztatásra, mérnök és igazgató urak utasíttatnak; a töltésvonal talapjának kiásatását és kitisztíttatását illetőleg pe­dig határoztatik, hogy a kívánt féltalp­nyi felásás és kitisztítás a vonal egész terjedelmében csak ott, hol a hely nád­­­gyökeres, rendeltessék, ott pedig, hol a vonal helye nádgyökér nélküli gyep, vagy végre gyep nélküli kopár, csupán a vonal közepének felásatása és a felásás­nak is ott, hol lehetséges szántással esz­közlése s a felásott földnek e vonalba hagyatása, — miután ily móddal is a ki­vánt cél eléretik — elégséges legyen; végre a Maros jobbpartján már eddig furkózás nélkül felállított töltéseknek két talpnyira kívánt megbunkóztatása és gyepeztetése jelenlegesen elhatározta­tik ugyan, mindazonáltal e munkálatnak fo­ganatba tétele,­­ miután a készítetlen vonal terjedelmességét tekintve, a most úgyis igen kis számmal levő munkáso­k ha a Társulat kitűzött célját elérni akar­ja, másra, mint hátralévő vonalkészítésre nem fordíthatók,­­ más időre halaszta­­tik. 2. Elnök­iméltósága előadja, hogy a tápai tiszai töltések megszemlélése al­kalmával a munkások kevés számát lát­ván és annak okát a vidéktől nem mesz­­szire töh­ető kir. kincstár által fizetni szokott napibéreket­ tekintve, a munka­bér itteni kevesebbségében rejleni vélni, miután a Társulat által ez évben elké­szíttetni kitűzött vonal felállíthatása csak a munkások száma tetemes meg­­szaporításával remélhető, annál fogva a társulat érdekére a munkások szaporo­d­­ás­a mentés előbb történik, annál na­gyobb nyereségül szolgálna, ez okból a munkabérnek 35 váltó garasra emelését a helyszínen elnökileg megrendelni­; a társulat bizonyos javát azonnal elősegél­­lő intézménynek tekintve s jelenleg is a munkások szaporítása felőli gondos­kodást és ha az csupán a munkabér emelés által volna eszközölhető, a mun­kabér iránti célszerű rendelkezést a társulat célja biztosítására egyik leg­főbb segéllő szernek tartván, e részben kellő intézkedésre a társulatot felhívja. Határozat. Őméltóságának a társulat vállalata és érdeke elősegéllésére mint mindenkor, úgy jelenleg is tettleg ki­tüntetett elnöki gondos felügyelése s me­leg részvétet tanúsító célszerű intézke­dése szives köszönettel fogadtatván és helyeseltetvén s Őméltóságának a mun­kások szaporítása iránt előadott nézetei­ben a társulat egyértelműleg osztozván, a munkabér annak megjegyzése mellett, hogy talicskát az azt nem hozott mun­kásnak is mindenütt a társulat adand, hétfőtől számítva a tiszai töltések men­tében, földszinttől kezdve egy öl magas­ságig, egy egy kubik öltől 36 váltó garas­ban, egy öl magasságon felül pedig 2 váltó forintokban fizetettei, ezen új fi­zetési rendszer pedig köröztetvén, ha­tároztatik. 3. Ugyancsak elnök­i méltósága emlé­keztében hozván a társulatnak, miként pénztára alakulásakor és pénztárnoka választásakor a számadásoknak hóna­ponkénti készítése, beadása és rostálása rendeltetett, amennyiben a rendeletnek eddig elég nem létetett volna, jelenleg a a társulatot e részben is tettleges intéz­kedés szükségére figyelmezteti. Határozat: A társulat igazgatósága a számadásoknak a pénztárnoktól havon­ként bekivonására, megvizsgálására, ész­revételének a társulat ülésének bemuta­tására, általában a vizsgálat eredményé­nek bejelentésére utasíttatik, e határo­zat Szentes városa részéről is megtartan­dó lévén. 4. Elnök­i méltósága előterjesztvén, hogy a társulat jegyzőjének eddigi szer­kesztési és költség nélkül alig ejthető leírási fáradozásait méltányolva, a tár­sulati jegyzőt rendes fizetéssel ellátandó­­nak vélné. Határodat. Társulati jegyzőnek fizetés­­seli ellátása méltányosnak találtatván, évenkénti fizetése 1846-ik év julius 14-től elválasztása s egyszersmind működése napjától számítva 300 pengő forintokban határoztatik; a jegyzőkönyvet a társulat tagjai és az egyébként illetők számához mérve 12 példányban kiadni tartozván. 5. Az algyői határban a Tisza balpart­ján felállítandó töltésvonal kitűzését érdeklőleg, az illető uradalom részéről előterjesztetem, hogy mivel a Csongrádi Tisza Szabályozó Társulat teljes meg­alakulásakor a Tisza szabályozás tervé­ből az illető tagokkal más bizonyos fel­tétel annál, hogy a folyó két partján felállítandó töltések közt, beleértve a folyam medrét is, ott, hol a körülmények engedik 400 ös víztérségnek hagyatik, de e térség is, ha töltésvonal tetemesen alacsony fenékre esnék és azon belül partot találtatnék, költségkímélés tekin­tetéből 300 ölre is össze­huzathatik, és nem közöltetett, e felvétel annál fogva az előterjesztő uradalom által a társaság alapfeltételénél nézetik, innen kiindulva és ehez ragaszkodva az előadó urada­lom a határjában felállítandó töltések helye kijelölése tekintetéből következen­­dőket kéri részéről figyelembe vétetni: az algyői uradalom határa a Tisza bal­partján hosszan, de keskenyen terülvén el, ennélfogva a tájon a vízterületnek 400 ölnél szélesebben hagyása esetében, az uradalomnak a töltéseken túl sok helyt néhány ölnyi szélességű földje — alig maradván, Porgánytól kezdve a balparton felállítandó töltés és a már jobb parton létező algyői töltések közt, egész Kosdig 400 öl szélességnél több térség pár vonalban mérve a jobbparti töltésektől semmi esetre ne hagyassák, sőt ott, hol a felállítandó töltés helye a most nevezett részen mély vizfenékbe esett, közelebb pedig partos találtatik, 400 ölnél kevesebbre vétessék, a Kosd­­tól kezdve pedig egész Kovázd irányá­ban a Tisza széltől 50 ölnyinél tovább a balparti töltések ne állíttassanak, azon okon, mivel a nagyfai rétség az urada­lom részéről vizárjának és vízfolyásnak örök időkre kihagyatván, a kovázdi töl­téstől mérve az azokkal szemközt 50 öl­­nyire állítandó töltések közt nem 400, de 1000 öl viztér is maradand; végre a Tisza jobb parton Kővárától kezdve ré­gibb időktől fogva fennálló úgynevezett Szomolai töltések, jelenleg annyira kö­zel lévén a Tiszához, hogy azokat az uradalom 50 öllel beljebb újonnan fogja felállítani, a balparti töltés helye azon 50 öl számításával párhuzamosan tűzes­sék ki 400 öles víztérségre a gyevi révig. Határozat A kitűzött vonal megvizsgá­lására s az előterjesztő uradalom kivo­­natainak a körülmények szerint méltá­nyos figyelembe vételére s ha a vizműtan szabályai engedik, a vonal kiigazítására osztálymérnök Tódor János úr kikülde­tik, ki egyszersmind felszóllittatott, hogy a munkában lévő töltések iránti térképét annak rendje szerint és víz­­fejtőzéshez alkalmazva, a költség kiszá­mításával együtt elkészíteni és a társu­latnak bemutatni ne terheltessék. Tóth István, társulati jegyző. Kerékpárok javítását, tűzzománcolását pontosan készíti, valamint kerékpárgumik, mindenfajta alkatrészek — Új kerékpárok a leg­jobb minőségben kapható OR A C­S­ELK műszerésznél. Mária Valéria utca 7.

Next