Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. május (26. évfolyam, 99-122. szám)
1930-05-25 / 118. szám
I május 25. VAR 15. HFTIJÍTUS START KERÉKPÁROSOK ORSZÁGOS ÓrEJÍGÉ VERSENYE Kezdődött 1930 március 2. Résztvehet rajta minden magyar kerékpár.« Feladat: válaszolni kell erre a kérdésre, hogy AVAZ ersfíti -PNEÜ LEGFŐBB ELŐNYE? HARMINC DÍJAT TŰZÜNK KI I. DÍJ 1000 PENGŐ Versenyszabályok. Nem az a fontos, hogy valaki leírja, hogy az EMERGE-pneu a legjobb, legtartósabb, legmegbízhatóbb, lag el■önállóbb, hanem röviden azt kell megírni, hogy ki hol, mikor, milyen körülmények között tapasztalta az EMERGE-pneu valamilyen kiválóságát Holnaptól kezdve minden üzletben egy vásárlási igazolványt adnak minden EMERGÉ-pneu-t vásárlónak és ezt az igazolványt a pályázattal együtt be kell küldeni. A pályázaton mindenki résztvettet, aki legalább egy garnitúra EMERGÉ-pneu-t vásárolt. A pályázat határideje 1930. janis 30. E napig kell a pályaműveket beküldeni az EMERGÉ Kancsuk Rt címére, Budapest, V., Sas u. 23. —k eredményt lapban fogjuk kozárni 2. díj 500 P 16. díj 50 P 3- „ 200 „ 17. „ 50 „ 4. ti 150 „ 18. „ 50 „ 5. „ 140 „ 19. „ 50 „ 6- „ 130 „ 20- n 50 „ 7. „ 120 „ 21. „ 50 „ 8. „ 110 „ 22. „ 50 „ 9. „ 100 „ 23. „ 50 „ 10. „ 50 „ 24. „ 50 „ 11. „ 50 „ 25. „ 50 „ 12. „ 50 „ 26. „ 50 „ 13. „ 50 „ 27. „ 50 „ 14. „ 50 „ 28. „ 50 „ 15. ,, 50 „ 29. „ 50 „ 30. „ 50 „ A pályázatok elbírálására a Magyar Kerékpár Szövetség elnök- csége jelöl ki pártatlan zsűrit DI. Mikor a Tiszát mederbe szorították, kunhulatokról beszél egy 34 éves jegyzőkönyv. Ma élő embere nem sokat tud már a tóról, melynek partján ezrével álcsomakok: a nagy állomás helyén, a malom mellett, a városháza alattig a tarjáni nagy utca kertjeiben, isitó lányok éneke hangzott a féreggeleken a Széchenyi téri Mészház alatt, a sarkalyi szőlőknél sison. A Tisza olyan volt, mint egy éves asszony, vagy egy rakoncátagy gyerek. Futkározott szerte a ban s partjairól a füzek ágai deleegyformán adtak árnyékot a ke- i halmon, a szentkirályi éren, az utcai hajlatban. Mindenütt, ameritek őrzik a viz emlékét. Mindenütt za volt az ur, az ő vize töltötte el a sörét s hordozta hátán a hajókat, sztárok tillinkó szavát s a szegények éjjeli csapatait. Csillogó nagy hely szerelmesen ölelte körül Hódát s adott a népnek vadat, halat, iságot, boldog életet. S adott emlék rikató, szomorú meséket. Ezer lines szív hintázott hullámain, vagy tt bele örök álomra. A Tisza járt enütt. Tudósok azt mondják, hogy mikor évek százezrei előtt, Erdély folyt a Tisza, de folyton tépte a úti partot, a keletit pedig rakta, olta s így hengergőzött le idáig, az Alföld legmélyebb pontja van, s nincs tovább útja. Az 1840-esen határozták el szabályozását s jen kezdették el a Tisza gátépítését, esztendeig tartott ez a munka s ban volt kint utoljára a viz, de akkor árvíznek nevezték. Kaszás csnát, a Bauer malom helyén tört városba s Stammer főszolgabíró fogrohamát a néppel az Éva utca sár* A Tisza szabályozásáról egy jegy nyv a következőket mondja: tűzőkönyve a Csongrádi Tisza Szajzó Társulat alsóbb osztálya 1845 Hkovember 7 én H. M. Vásárhelyt tarülésének. Jelen voltak: elnök: Benef kir. tanácsos, Csongrád megyei tánchelyettes Őméltósága; szabad Szeged város részéről Véber György ■ó, társulati alelnök; gróf Károlyi in Öméltósága részéről Kovács Isturadalmi ügyész; Gróf Károlyi La Öméltósága részéről Pokomándy Gárószágfelügyelő; gróf Károlyi György írósága részéről Szabó László kerüiügyész, társulati igazgató; őrgróf avirini Alfons Öméltósága részéről István uradalmi ügyész s társulati fő. Tisza szabályozási osztálymérnök jr János, nők Öméltósága előterjeszti, hogy ulati igazgató Lengyel Pál és Palástvef urakkal, a készülőben lévő és jobb parti és tápéi tiszai töltőit megszemlélvén, ez alkalommal jevolt igazgatók, különösen Palásty Pef úr, következő észrevételeket, egysmind javaslatokat teszik, hogy ez október 17-én H. M. Vásárhelyi tartársulati ülés jegyzőkönyve 1 ső szóalatt elfogadott furkóztatás oly komoly csekély iparral és súlyadással tve, mint azt a végre felfogadott napnosok jelenleg teszik, a töltésre nézetután elérni tervezett szilárdságot eszközölvén, ennélfogva kívánt sit nem nyújtó hasztalan igen tetemességnél, munkahátráltatásnál, időveszteségnél egyebet nem eredményezvén, munkahaladás és költségkímélés tekintetéből abba hagyatnék; továbbá, hogy ugyanazon felhívott jegyzőkönyv 1-fő száma alatt elfogadott töltés talajfelásás és tisztítás oda módosíttatnék, miszerint a talaj nem egész terjedtségében, hanem víz felőli részén ötöl szélességre ásassék és az onnan fölásott föld, ahelyett, hogy jelenleg nagy fáradtsággal és idővesztéssel költségesen a töltés vonalától jó távolra eltalicskáztatik, a töltésvonal mező felőli kalapjába alkalmaztassák, mivel tiszteltméltósága a most előadott javaslatokat elfogadni, annálfogva az október 17-én tartatott ülés végzését megváltoztatni, az elnökség és igazgatóság hatáskörét anynyival is inkább haladónak vélte, minthogy a helyszínen ugyanakkor jelen volt osztálymérnök Tódor János urizmutan elveire hivatkozva, a változtatásba bele nem egyezését nyilvánította, a tett javaslatokat jelenleg a Társulat tanácskozása és határozása tárgyául kitűzi, mire osztálymérnök úr a furkózás és talajfelásatás nélkülözhetetlenségéhez szoros ragaszkodását, mind szóval ok adatosan előadván, mind pedig e tekintetben Tisza szabályozási igazgató főmérnök Kecskés Károly úrtól írásosan vett a beli meghagyását, miszerint nemcsak hogy az ezentúli töltéseknek furkózva készítése, hanem a már eddig furkózás nélkül felállított Maros jobbpart töltéseknek is, az elmulasztott szilárdítás pótlásául, két talpnyi vastagságra megfurkóztatása és gyepeztetése utasításul adatott, felolvasván: az ülést nemcsak az október 17-iki végzésnek épségben fenntartására, hanem egyszersmind a Maros jobbparti furkózás nélkül eddig elkészített töltéseknek szilárdítása tekintetéből, igazgató főmérnök Keczkés Károly úrtól kívántaknak elrendelésére is felkérte. Határozat. Jóllehet a napszámosok eddigi munkáját tekintve, a furkózásnak jelenleges gyakorlati alkalmazása tagadhatatlanul sok kívánni valót hagy maga után, mivel mindazáltal a töltések szilárdságának eszközlésére a furkózás célszerűsége kétségbe vehetetlen, a furkóztatás továbbá is meghagyatik; azonban az azzal foglalkozó napszámosok felett szoros felügyelés tartatásra, ha eszközölhető a bunkóztatásra nézve négyszögöl számra általános bérkialakulás mellett dolgoztatásra, mérnök és igazgató urak utasíttatnak; a töltésvonal talapjának kiásatását és kitisztíttatását illetőleg pedig határoztatik, hogy a kívánt féltalpnyi felásás és kitisztítás a vonal egész terjedelmében csak ott, hol a hely nádgyökeres, rendeltessék, ott pedig, hol a vonal helye nádgyökér nélküli gyep, vagy végre gyep nélküli kopár, csupán a vonal közepének felásatása és a felásásnak is ott, hol lehetséges szántással eszközlése s a felásott földnek e vonalba hagyatása, — miután ily móddal is a kivánt cél eléretik — elégséges legyen; végre a Maros jobbpartján már eddig furkózás nélkül felállított töltéseknek két talpnyira kívánt megbunkóztatása és gyepeztetése jelenlegesen elhatároztatik ugyan, mindazonáltal e munkálatnak foganatba tétele, miután a készítetlen vonal terjedelmességét tekintve, a most úgyis igen kis számmal levő munkások ha a Társulat kitűzött célját elérni akarja, másra, mint hátralévő vonalkészítésre nem fordíthatók, más időre halasztatik. 2. Elnökiméltósága előadja, hogy a tápai tiszai töltések megszemlélése alkalmával a munkások kevés számát látván és annak okát a vidéktől nem meszszire töhető kir. kincstár által fizetni szokott napibéreket tekintve, a munkabér itteni kevesebbségében rejleni vélni, miután a Társulat által ez évben elkészíttetni kitűzött vonal felállíthatása csak a munkások száma tetemes megszaporításával remélhető, annál fogva a társulat érdekére a munkások szaporodása mentés előbb történik, annál nagyobb nyereségül szolgálna, ez okból a munkabérnek 35 váltó garasra emelését a helyszínen elnökileg megrendelni; a társulat bizonyos javát azonnal elősegéllő intézménynek tekintve s jelenleg is a munkások szaporítása felőli gondoskodást és ha az csupán a munkabér emelés által volna eszközölhető, a munkabér iránti célszerű rendelkezést a társulat célja biztosítására egyik legfőbb segéllő szernek tartván, e részben kellő intézkedésre a társulatot felhívja. Határozat. Őméltóságának a társulat vállalata és érdeke elősegéllésére mint mindenkor, úgy jelenleg is tettleg kitüntetett elnöki gondos felügyelése s meleg részvétet tanúsító célszerű intézkedése szives köszönettel fogadtatván és helyeseltetvén s Őméltóságának a munkások szaporítása iránt előadott nézeteiben a társulat egyértelműleg osztozván, a munkabér annak megjegyzése mellett, hogy talicskát az azt nem hozott munkásnak is mindenütt a társulat adand, hétfőtől számítva a tiszai töltések mentében, földszinttől kezdve egy öl magasságig, egy egy kubik öltől 36 váltó garasban, egy öl magasságon felül pedig 2 váltó forintokban fizetettei, ezen új fizetési rendszer pedig köröztetvén, határoztatik. 3. Ugyancsak elnöki méltósága emlékeztében hozván a társulatnak, miként pénztára alakulásakor és pénztárnoka választásakor a számadásoknak hónaponkénti készítése, beadása és rostálása rendeltetett, amennyiben a rendeletnek eddig elég nem létetett volna, jelenleg a a társulatot e részben is tettleges intézkedés szükségére figyelmezteti. Határozat: A társulat igazgatósága a számadásoknak a pénztárnoktól havonként bekivonására, megvizsgálására, észrevételének a társulat ülésének bemutatására, általában a vizsgálat eredményének bejelentésére utasíttatik, e határozat Szentes városa részéről is megtartandó lévén. 4. Elnöki méltósága előterjesztvén, hogy a társulat jegyzőjének eddigi szerkesztési és költség nélkül alig ejthető leírási fáradozásait méltányolva, a társulati jegyzőt rendes fizetéssel ellátandónak vélné. Határodat. Társulati jegyzőnek fizetésseli ellátása méltányosnak találtatván, évenkénti fizetése 1846-ik év julius 14-től elválasztása s egyszersmind működése napjától számítva 300 pengő forintokban határoztatik; a jegyzőkönyvet a társulat tagjai és az egyébként illetők számához mérve 12 példányban kiadni tartozván. 5. Az algyői határban a Tisza balpartján felállítandó töltésvonal kitűzését érdeklőleg, az illető uradalom részéről előterjesztetem, hogy mivel a Csongrádi Tisza Szabályozó Társulat teljes megalakulásakor a Tisza szabályozás tervéből az illető tagokkal más bizonyos feltétel annál, hogy a folyó két partján felállítandó töltések közt, beleértve a folyam medrét is, ott, hol a körülmények engedik 400 ös víztérségnek hagyatik, de e térség is, ha töltésvonal tetemesen alacsony fenékre esnék és azon belül partot találtatnék, költségkímélés tekintetéből 300 ölre is összehuzathatik, és nem közöltetett, e felvétel annál fogva az előterjesztő uradalom által a társaság alapfeltételénél nézetik, innen kiindulva és ehez ragaszkodva az előadó uradalom a határjában felállítandó töltések helye kijelölése tekintetéből következendőket kéri részéről figyelembe vétetni: az algyői uradalom határa a Tisza balpartján hosszan, de keskenyen terülvén el, ennélfogva a tájon a vízterületnek 400 ölnél szélesebben hagyása esetében, az uradalomnak a töltéseken túl sok helyt néhány ölnyi szélességű földje — alig maradván, Porgánytól kezdve a balparton felállítandó töltés és a már jobb parton létező algyői töltések közt, egész Kosdig 400 öl szélességnél több térség pár vonalban mérve a jobbparti töltésektől semmi esetre ne hagyassák, sőt ott, hol a felállítandó töltés helye a most nevezett részen mély vizfenékbe esett, közelebb pedig partos találtatik, 400 ölnél kevesebbre vétessék, a Kosdtól kezdve pedig egész Kovázd irányában a Tisza széltől 50 ölnyinél tovább a balparti töltések ne állíttassanak, azon okon, mivel a nagyfai rétség az uradalom részéről vizárjának és vízfolyásnak örök időkre kihagyatván, a kovázdi töltéstől mérve az azokkal szemközt 50 ölnyire állítandó töltések közt nem 400, de 1000 öl viztér is maradand; végre a Tisza jobb parton Kővárától kezdve régibb időktől fogva fennálló úgynevezett Szomolai töltések, jelenleg annyira közel lévén a Tiszához, hogy azokat az uradalom 50 öllel beljebb újonnan fogja felállítani, a balparti töltés helye azon 50 öl számításával párhuzamosan tűzessék ki 400 öles víztérségre a gyevi révig. Határozat A kitűzött vonal megvizsgálására s az előterjesztő uradalom kivonatainak a körülmények szerint méltányos figyelembe vételére s ha a vizműtan szabályai engedik, a vonal kiigazítására osztálymérnök Tódor János úr kiküldetik, ki egyszersmind felszóllittatott, hogy a munkában lévő töltések iránti térképét annak rendje szerint és vízfejtőzéshez alkalmazva, a költség kiszámításával együtt elkészíteni és a társulatnak bemutatni ne terheltessék. Tóth István, társulati jegyző. Kerékpárok javítását, tűzzománcolását pontosan készíti, valamint kerékpárgumik, mindenfajta alkatrészek — Új kerékpárok a legjobb minőségben kapható OR A CSELK műszerésznél. Mária Valéria utca 7.