Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1932. augusztus (28. évfolyam, 181-205. szám)

1932-08-02 / 181. szám

tanyás és mellett 60 50 hold’ta­tanyás. Er- Csom?\'bó­jákban 30, dűlőben 26, Sártélyon 5, n 46, ló. 7, satéri d­ülő­­. Kopó­n cson­d. Gólosan óban 10, 10 el­ető. Már- 44 tanyás. 5, Kutas­­ion 11 és Ráró-i nyo- 44, 20 ta-7, 11 beid­old. Paperé­­at. állom Vs­­b. Házak: lifi, Ad­ám., n, Kistöltés, szap, Lánc, utcán, v­illa­­), és villate­trészben is. .y.közsé­rben, a fekvő fa­irodával es dyi tanyás TAL OFB. nyvea utca mrából álló Megtekint­és utca 4. a nyáradá- 690 présre ka­rán kezelve, isbirtokosok Intesi utca Próba vá- 666 járásbíróság óság. iivonat. arokpánztár dór, Bodré fajtást szón íjtársi fi­győ­­cég­rehajtási 5 és járulé­­kvásárhelyi nő Hódme- 4638 beté­­átyási utca­i kikiáltási gusztust 19. telekkönyvi lely­isé­gében artani. it.lant a ki­­vatolt áron kötelesek 0 százalékot LX. t. c. irfolyammal lapirosban a bánatpénz­­helyezéséről a kiküldött­­ételeket alá- 170. §-ai k­ikiáltási ár­­ba többet is nyomban ,mint megál­­la Ígért ár kiegészíteni i­itis 13. áss. kiadó. igláson, harmadáb An árassal . Ugyanott .Jen Nyikos haszom bércbe 826 1 földek ur Páter-féle épülettel, bő kerttel, ta­nadó. Ila­­terháton a 4 fléraé­ és takar­­g első osz­lóid szántó éter gyógy­­gyógyszarca- 837 „Éltükött szándékom kilépni a keresztény gazdasági pártból!“ — mondja Griger Miklós képviselő, aki részletesen megindokolja, miért vonul ellenzékbe. „A közvélemény teljesen elvesztette bizalmát az eddigi rendszer iránt, amellyel gyökeresen szakítani ke­ll. (Saját tudósítónktól.) Viharzó portenger kellős közepén a bicskei öreg templom, tövében egyszerű plé­bánia: Griger Miklós birodalma, ki a parlamentnek egyik legkiemelke­dőbb tagja, az ingó nagytőke lel­ket­­lenségével szemben kíméletlen har­cot folytató vezér egyénisége. Ami­kor a népszerű apátplébános megje­lenik a szószéken, rajongó szeretet­tel fordul feléje sok száz és száz ba­joktól mart küzködő híve, akiknek ő a világító tornya. Végighallgatjuk mindkét vasárnapi prédikációját. Az elsőt reggel nyolc órakor mondja el szentmise közben és inkább az intel­ligenciának, a másikat délelőtt tíz órakor az egyszerűbb népnek szánja. Előbb Isten létének bizonyítékairól, majd a fél baráti szeretetről szól: szívből szívhez. A templom után meg­próbáljuk fölébreszteni a papban a politikust. Nehéz munka. Nem ked­vez­ a politikának a plébániai dolgozó­szoba kegyes és puritán egyszerűsé­ge sem. Igaz ember és jó pap leve­gője ez, amelyben minden egy mun­kás élet első és utolsó állomására em­lékeztet. Körmöcbánya, ahol szüle­tett, napsugaras festmények, rajzok, fényképeik, mindnyájuk elkerülhetet­len végállomására pedig innen is, on­nan is emlékeztető előbukkanó csont­koponyák, a halált szimbolizáló réz­karcok és karrikatúrák. Halálfejet ábrázol még az ezüst tintatartó is az íróasztalon. Apponyi Albert gróf, Rimely Károly és Radnai Farkas besztercebányai, Proh­ászka Ottokár és Shvoy Lajos székesfehérvári püs­pökök dedikált fényképei. Berámá­­zott levél, amelyben Apponyi írja, hogy a nyolvanesztendős születésnap­jára érkezett gratulációkat „kollek­tive“ köszönte meg, de „Veled kivé­telt teszek azon tisztelet és szeretet folytán, amelyet tiszta evangéliumi szellemtől áthatott működésed foly­tán Irántad érzek." Köröskörül meg­rakott könyvespolcok. Rossz időben sok a baj velük, a szoba közepére kell hordani az összes könyveket, mert ilyenkor a rozoga plébánia tete­jén becsurog az eső is. Grigor termé­szetesen nem az az ember, aki ilyen csekélységgel törődnék. Hisz nem ütődött meg azon sem, hogy mialatt a politikai életben és a közvélemény­ben pártkülönb­ség nélkül tisztelik és becsülik, saját pártjában még a kép­viselőház jegyzői tisztségének jelölt­ségéért is küzdelmet kellett folytat­nia. A kormánytámogató keresztény pártnak sohasem tetszettek bátor­­hangú felszólalásai és talán éppen ezért hallgatott el, vonult vissza az utóbbi időben. Amikor megemlítjük, hogy a kereszténypártból való kilépé­sét mindenki elintézett do­lognak tart­ja és csupán azt nem értik, miért halogatja ezt a lépését, végre meg­szólal benne a régóta néma politikus is: — Miért halogatom? Megmondom, ha talán csodálatosan hangzik is, a hőség miatt Nem akarom ezt az el­határozó lépést megtenni, mielőtt kerületem vezetőembereivel meg nem beszélem. Igaz ugyan, hogy az utolsó választáson nagy csalódás ért kerületem részéről, mert csak nagy harc árán jutottam mandátumhoz, az udvariasság ezen elemi követel­ményének mégis eleget akarok ten­ni. Persze, ebben a hőségben ha csak lehetséges, nem utazom egészségi ál­lapotom folytán. Egyébként tény az, hogy eltökélt szándékom kilépni a kereszténypártból. Arra a kérdésre, mi értelte meg ki­lépési szándékát, így válaszolt: — A kereszténypárt szociális állás­pontja nagyjában megegyezik az enyémmel bár én sokkal radikálisabb vagyok. Úgy látom azonban, hogy a Párt elméleti állásfoglalásából nem vonja le a gyakorlati következteté­seket. Tény az, hogy a párt támo­gatta azt a kormányzati rendszert, amely — hogy egyebet ne mondjak — a kartellekkel nem akar, vagy nem tud elbánni. Szükségesnek tar­tom az energikusabb harcot az állás­­halmozások ellen is, mert azt az ano­máliát, a h­ogy egyesek tobzódnak a jólétben, amikor másoknak szűkös kenyérre sem telik, nem lehet a vi­lággazdasági helyzettel magyarázni és menteni. Ez olyan terület, a­hol a kormány erős kézzel máról-holnapra rendet teremthetne és mivel ebben az irányban tett ígéreteinek beváltá­sát hiába várom, kénytelen vagyok az élesebb harc eszközeihez nyúlni és olyan pártállást elfoglalni, amely ezt számomra lehetővé teszi. Ez a pártállás természetesen nem lehet más, mint ellenzéki, annál is inkább, mert a kormány gazdaságpolitikája nélkülözi azt az átfogó programot, amely hivatva lenne a rendkívül sú­lyos gazdasági bajok enyhítésére és a jobb jövő előkészítésére, hogy az ország közvéleménye teljes­en elvesz­tette bizalmát az eddigi rendszer iránt, amellyel gyökeresen szakítania kell. Föltétlenül el vagyok telh­át ha­tározva arra, hogy — miután szabad kezem lesz — ezentúl fokozottabb aktivitást fejtek ki a politikai élet­ben. — A kereszténypártból kilépve, melyik párthoz csatlakozik? — kér­deztük ezután.­­ — A kereszténypárt vezetőinek­­ jóhiszeműségében nem kételkedhe­­tem — válaszolta Grigor — kilépé­sem után tehát midenesetre megtar­tom a gyászidőt. Ezen nem kell mo­solyogni. Nagyon komoly nálam ez a gyász, mert hiszen harmincéves múlt és sok áldozat fűz a keresztény párthoz. Gaál Gaston pártja és főleg személye szimpatikus nekem és nem tartom kizártnak, hogy az esemé­nyek ebbe a pártba fognak vinni, bár az én politikai ideálom inkább az volna, hogy a Független Kisgazda­­párt,­unk­­ a vidékre támaszkodó­­ag­rárpárt, váljék egy ellenzéki alapon álló keresztény szocialista párttá a városokban az ottani tömegek befo­gadására. Én mindenesetre,­­miig le­hetséges, illetve a nemzeti érdek meg­engedi, szeretném megőrizni abszo­lút függetlenségemet mert bőven volt alkalmam tapaszt­alni, hogy a pártfegyet­em sokszor pártbilincset jelent. Ha mégis úgy alakulnának a viszonyok, hogy sor kerülne a Füg­getlen Kisgazdapár­ba való belépé­semre, föltételeim lesznek. Becsüle­tes emberth­ez illően, nyíltan közöl­ném a pártvezetőséggel föltételei­met, amelyeknek elfogadása lehető­vé tenné eddigi és a Független Kis­gazdapárt által is ismert politikai ideáljaim komoly szolgálatát. — Eze­ket mondotta Griger Miklós. A vasárnapi ebéd után rövid séta következik a plébánia kertjében. A muskátli- és rózsabokrok fölé hatal­mas ezüstfenyő ágaskodik. -f— Ez az én legkedvesebb fám — mondja eltűnődve Griger Miklós — a legkedvesebb azért, mert sző­kébb hazámra, a Felvidékre, szülő­helyemre, Körmöcbányára emlékez­tet. Ha meghalok, azt kívánom, alat­­ta énekelj­enek ki... VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1832 augusztus 2. Kedd. Ara So­­mér. XXVIII. évfolyam. 181. szám. Előfizetési ár helyben Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre, Negyedévre 10.— P felef­onszánt 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszám 79. Hitler pártjának hatalmas előretörése a német birodalmi választásokon. Sok halottja és többszáz súlyos sebesültje van a német választásoknak. Berlinből jelentik: A birodalmi választások végső hivatalos ered­ménye a következő: A szavazásra jogosultak közül megjelent az urnáknál 36,845.249 választó, a legközelebbi birodalmi gyűlésnek tehát 602 képviselője lesz. A­­szavazatokból esett: a szociáldemokratákra 7,951.245, ennélfogva nekik 133 mandátum jut; a hitlerista nemzeti szocialisták 13,732.775 szavazatot kaptak, vagyis 229 mandátumuk van; a kommunistákra 5,278.094 szava­zat esett s így 88 mandátumot sze­reztek. Ehez a szocialista munkáspártnak ennek a kommunista töredékpártnak egy mandátuma járul. A centrum szavazatainak száma 4,586,501, úgyhogy 75 mandátum­mal vonul be ez a párt az új birodal­mi gyűlésbe; a német nemzeti néppárt 2,172,941 szavazatra tett szert és így 37 man­­dáuma lesz;­­ a német néppárt 434.548 szavazat­tal 7 mandátumot kapott; a gazda­sági párt 146.061 szavazattal 2 man­dátumot; a német állami párt 371.378 szava­zattal 2 mandátumot; a bajor néppárt szavazatainak száma 1.190.453, ami 22 mandátu­mot jelent; a Lamdvolk-párt 91.284 szavazatra vitte fel és ennek alapján 1 mandá­tum jár ki; a keresztényszocialista néppárt 364.749 szavazattal 2 mandátumra tett szert; a német parasztpárt 137.081 sza­vazattal 2 mandátumot kapott;­­ a földmívesszövetség pedig 96.859­­ szavazattal szintén 2 mandátumot­­ kapott, de csak úgy, hogy választási listáit a német nemzetiekkel egyesí­tette. Mandátum nélkül maradt a német hannoveri párt, amely mindössze csak 46.873 szavazatra vitte fel és 122.000 szavazat szétforgácsolódott. Az új birodalmi gyűlésen ennélfog­va egyesl­en pártnak sincs abszolút többsége, a német nép úgy döntött, hogy nem kíván egyoldalú pártpoliti­kai uralmat, tehát a törvényhozási munka csak úgy képzelhető, ha a pártok erős esetről-eset­re összefog­nak és egyesülnek. A jobboldal­i pártok a leadott sza­vazatoknak 43—45 százalékát egye­sítették magukban, aszerint, ahogy a jobboldali kis párttöredékeket a ma­gukénak mondhatják. Szóval, az­­ birodalmi gyűlésen nem­ lehet jobb­ol­­dali többségről beszélni. A német nemzetiek az utolsó birodalmi gyűlé­si választásokhoz képest tért hódí­tottak, a nemzeti szocialisták egyes kerületekben nyertek, másokban hát­tér­be szorultak, úgyhogy az erők ki­egyenlítődtek. A legmeglepőbb a kommunista szavazatok nagy sza­porodása. Mivel egyik párt­­sem tudta meg­szerezni az abszolút többséget, Papen kancellár helyzete megszilárdult. Hitler a választás után felhívást bocsájtott ki pártjához, amelyben kijelenti, hogy az eredménnyel meg van elégedve. A választás különben ,nem folyt le simán, utcai harcok voltak minde­nütt a birodalomban. Sok halott és többszáz sz­lyoss sebesült mutatja a választási küzdelem hevességét. Hétfőn bombamerényletek egész sorát követték el. Königsibergban több ismert baloldali személy ellen irányultak a bombamerényletek, ame­lyek csak­ részben sikerültek. Ham­burg körül kézigránátos merénylete­ket követtek el. A külföldre menekült vagyon elkobzását követelte meglepően éles ellenzéki beszédben, főispáni rend­reutasítások között Ertsey Péter, a háború előtti parlament mun­kapárti képviselője, Bihar megye törvényhatóságában. Debrecenből jelentik:: Néhány nap­pal ezelőtt Ertsey Péter derecskei közjegyző fölállott Biharmegye tör­­vény­hatóságának ülésén s a háború­­előtti magyar parlament munkapárti képviselője, Tisza István fanatikus hive, a bihari törvényhatóság legré­gibb tagja dörgedelmes ellenzéki be­szédet mondott. Ertsey Pétert, a bi­hari közélet egyik legnevezetesebb­­alakját az elnöklő báró V­a­y László többször egymásután rendreutasítot­ta éles szavaiért. Erről beszélgetünk Ertsey Péterrel közjegyzői irodájá­nak pomi aktái között: — Föl kellett szólalnom — mond­ja — ahhoz az indítványhoz, hogy írjunk föl a kormányhoz a gazdák megsegítése érdeké­ben. Én a magam gazdasági tervezetét még­ januárban isölőterj­esztettem a kormányhoz. Elő- t adtam, hogy rajtunk csak az segít­het, ha a külföldre kivitt nemzeti va­gyont törvényes intézkedéssel vissza­hozzuk az országba és megbízzuk a Nemzeti Bankot hogy ezt a pénzt 4 százalékos kamat mellett fordítsa a gazdajközönség forgótőkeszükségleté­nek kielégítésére. Ha a törvény pa­rancsa nem vezetne célhoz, a külföld­re menekült nemzeti tőkét el kell kobozni. A további sürgős intézke­dések: kétéves moratórium kieszközö­lése a külföldi tőketartozásokra, az immorális adóbehajtási rendszer megszüntetése és az egész országra kiterjedő gazdasági program kidol­gozás, amelyben a termelés és az értékesítés szempontjai összhangban vannak. Ugyanakkor, amikor csak az és községemnek, Derecskének 300 ezer peng­ő az évi deficitje és ugyan- Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár gabona- és termény osztálya búzát későbbi elszámolásra előnyös feltételekkel elfogad. Raff/dr .­l­lassich­ utca 6. szám (volt Müller-raktrrr.) Telefoni . 231. szám.

Next