Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1933. május (29. évfolyam, 102-127. szám)

1933-05-02 / 102. szám

varo­. eny nyfötanácsos­ok kiosztása utöinyfőtaná­­rok emlékére ■isii tett, mely­­állatokat m­m­­ly thj. város egy szegén­y- és vallásos élykén­t kiap­aíított pályá­ié nem volt, utazóikat az szóban l­évő kamatait el­­■ányu kérel­­a városi fő­­entesemn) ad­kell vagyonir­­ányt, a tőis­­a. szorgalmas okiratot in április 26. Igáni metster h. i. váro,s­ítmény. nlál elihialálo­­dbe jött fo­unt az ennek 'léptetés My­­fős számvevő­­számelleniőri leik.­ámvvivői s az üthető főszám- és száimellei X'­­B. M. s­zámú lellékletét ké­­rainmaik fizető­­a jelenleg ér­rendel­etekben ■egybekötve, t elméleti 'k,é­­rrja elő. t a születési , az egészségi­őorvosi bizot­tsi­tá­t igazoló Michi­gi mükö­szonyitványok, ése az ugyne­­l’atti magatar­­kat kell csa­­k város szol­­alitett okmá­­tetiü­k. A már léik -pályázati on­­kötelesek vámokat, hogy Hódmezővásár­­ához címezve lapjának diéli áfáinál nyújt­anék figyelem-X. te. 68. §. 1. spán nir jog­ápril Hi-', 28. olgámi'ester h. hj. város tői. 5n­. jjveliésiügyi mi­­/II. 3. számú eketi közönsé­­t értelm­ében a vő, eninélfog­va asókat, hogy a mint a csapá­­szeribtövü-t hö­lgy kell esíkkö- i virágzása előtt. I a. magjáról; el- l­ált szeribtövist­­­lüjteni éisi azt | ig mélyen el­­az irtást kellő i fcerimt fogana- | . §ia k) pontja j ret el és 600 iün tetéstsel: fog | t április. 27. polgármester h. i ilt­­'amdeneitt férfi ermere utcai omitos kiszól - Be­járat a iy jómum­­ielvéte- 98 Hódmezővásárhely. 1933 május 2. Kedd. Ara­dó fillér. XXIX. évfolyam. 102. sz. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben­­ Negyedévre 6.— P Félévre 12.— P Vidékre­ Negyedévre 10.— P Telefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkez és, laptulajdon KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszám 79. Uj magyar pénzügyi politikát sürget Eckhardt Tibor Budapestről jelentik: Holnap, szer­dán megindul a parlament legfonto­sabb munkája: a költségvetési vita. Sorsunk, életünk s az egész magyar nép minden reménysége,­­ pénzügyi helyzetünk megjavítása körül fordul meg s mindenki azt várja, hogy a pénzügyi vita e sorsdöntő tavaszon tisztultabb légkörben, a nagy elvi és közgazdasági kérdéseket ölelje fel. A vita elindulása előtt megkérdeztük Eckhardt Tibort, a legnagyobb ellen­zéki párt, a Független Kisgazdapárt, vezérét pártjának pénzügyi állásfog­lalásáról Eckhardt Tibor a költség­­vetési vitában meginduló ellenzéki küzdelem alapelveiről a következő nyi­latkozatot tette: — A magyar gazdasági életet két külön szemszögből, — az arany és az áru szempontjából vehetjük vizs­gálat alá. Az arany oldalán azt lát­juk, hogy a föld, az ingatlan és az ab­ból származó jövedelem arany értéke körülbelül 1/3-ára esett, vagyis a nem­zeti vagyon és a nemzeti jövedelem legtekintélyesebb része rövid pár év alatt 65—70%-os értékcsökkenést szenvedett! Ez a tragikus tény, egy­részt a nemzeti vagyont terhelő adós­ságok fedezetét tette elégtelenné, másrészt a jövedelemcsökkenés foly­tán a közterhek és a kamatok viselé­sét elbírhatatlan teherré változtatta. A termelés nyugodt folytatásának és a puszta megélhetésnek egyszerű alap­jai is megrendültek s ezért nem lehet a magyar sorson a klasszikus gazda­sági és politikai tatarozással és a kis részletintézkedésekkel segíteni. Egy országban, amelynek nincs aranya s nem hitelező, ország, hanem árut ter­mel s a termelés érdekében jelenté­keny kül- és belföldi kölcsönöket vett fel, a végzetes gazdasági romlás ide­jén, a kivezető utat nem a hitelszem­pontokat képviselő aranyban, hanem csak az adós teljesítőképességét biz­tosító árutermelésben lehet keresni! A magyar mezőgazdaság adósságter-­­he megháromszorozódott s a közter­hek súlya hatszorosra emelkedett, mert az arany és az áruérték közötti disparitás miatt, a kamatok reálterhe az 1927—28-ik évi terítékhez képest, a leszállított kamatláb dacára, leg­alább is kétszeres. A folytatólagos termelés, a tisztességes jövedelem és a szociális igazságérzet egyformán parancsolják, hogy a normális állapot az árnyérték, a reális nemzetjövede­lem és az állami kiadások között sür­gősen helyreállíttassék.­­ Ha a dúsgazdag Amerika, amely a föld aranyrúdjainak felét birtokolja és amelynek külkereskedelmi és fize­tési mérlegét egyszerű eszközökkel is aktív állapotban lehet tartani, a négy és félmilliárd bankjegyforgalmat egy és félmilliárd értékű új bankjegy meny­nyiséggel tudja szaporítani, ha a vi­lág legnagyobb hitelezője vállalni me­ri az aranyalaptól való eltérés óriási kockázatát, csak azért, hogy a terme­lést terhelő adósságok súlyát meg­könnyítse, akkor mi érdeke van az el­adósodott Magyarországnak abban, hogy keserves adósságainak érték­állandóságát, a Nemzeti Bank politi­kája szerint erőszakos és mestersé­ges eszközökkel biztosítsa! — Gondolatmenetem bizonyításá­­ra két példát említek meg. 1928-ban egy hold jóminőségü föld ára ezer pengő volt. Erre a földre, elsőhelyi bekebelezéssel 30 százalékos zálog­leveles kölcsönt lehetett felvenni s az óvatos bankok is folyósítottak máso­dik helyre 20­ százalékos kölcsönt. De mi történt azzal, a gazdával, aki 1928- ban ilyen konzervatív eljárással ,föl­det vásárolt?" Földjének értéke, négy­száz pengőre esett, az adóssága öt­száz pengő maradt, vagyis az a föld, melyre 1928-ban 500 pengőt kifizetett ma olyan adósságot jelent, amelyet soha az életben m­egfizetni nem tud. De ha a­­gazda a földjét csak 10 százalék erejéig "terhelte, meg; ma ak­kor is csak­ a banknak dolgozik s meg­élhetésre, a súlyos közterhek mel­lett, semmi sem marad. Itt már az egyszerű földteherrendezés is csak illúzió és kárbaveszett fáradság, mert a pénzláb radikális leszállítása nélkül nincs földteherrendezési lehetőség. A másik példát az állami terhekkel kap­csolatban említem meg. Az a kérdés, hogy megfizethetők-e egyáltalán a közterhek a mai alapon? A magyar mezőgazdaság múlt évi termelésének bruttó értéke 880 millió pengő volt. Ebből a kamatteher 118 millió pen­gőt, a mezőgazdaságra eső állami ter­hek 380 millió pengőt, a törvényható­sági és községi terhek 100 millió pen­gőt, az állami üzemek részterhe 100 millió pengőt,— összesen 698 millió pengőt emésztettek fel! — Az ország ötmilliós mezőgazda­­sági lakosságának tehát, a­ megélhe­tésre és a jövő évi termelés biztosí­tására 182 millió pengője maradt, ami fejenként évi 36­­ pengő bevételt jelent. Alacsonyabb fejkvóta ez, mint az albán kecskepásztoroké. Ehhez a tényhez nem kell kommentár. És mert 36 pengőből nem lehet megélni, az emberek nem fizetnek adót és adóssá­got s feleszik lassan a vagyont. Kér­dem, lehetséges-e ezt az állapotot sokáig fenntartani? Nekem meggyő­ződésem, hogy a pénzügyi politika radikális, de józan megváltoztatása, az adósnak és a hitelezőnek egyfor­mán érdeke. Ha az adós elpusztul, gyors iramban pusztul el a hitelező is. Nem egyoldalú agrárkérdésekről van szó, mert hitelintézeteink és az államvezetőség közös nagy érdeke, hogy a normális vagyon- és jövede­lemelosztás s az adósok reális szol­­gáltatóképessége helyreálljon s a mai helyzetben szilárd és elhatározott po­litikai küzdelmet csak ennek az átfo­gó célnak érdekében szabad ‘ folytat­ni. Huszonhét millió pengőre volna szükség a telepítés megindításához A­l­b­r­echt királyi herceg vasár­nap délben a Magyar Tudományos Akadémián előadást, tartott a telepí­tésről. Ez alkalommal az Akadémia nagyterme zsúfolásig megtelt. Renge­teg előkelőség vonult,­­fel s a hallgató­ság több vidéki kisgazda is helyet­­foglalt Hódmezővásárhelyről -a főher­ceg és az Akadémia, meghívására Kun Béla és Erny­ey István az or­szággyűlési képviselők, Lázár De­­­zső gazdasági főtanácsos Kovács Jenő a­­Mezőgazdasági Bizottság el­nöke, és Karácsony­i Sándor kis- . gazda, th. biz. tag jelentek meg az előadáson. Albrecht a mezőgazdasági telepítés­­­ről beszélt. Tudós rendszerrel témá­ját tíz szakaszra osztotta. Előbb is­merteti munkájának célját, aztán a telepítés elgondolt formáit, az üzem­nagyságot, aztán a telepítések ember­anyagát, a telepítéssel kapcsolatos jogi kérdéseket. Beszélt a telep felsze­reléséről és berendezéséről, a pénz­ügyi megoldásról, a telepítő szervről s végül a szövetkezetek szerepéről a telepítésről. Elmondotta a főherceg, hogy ha 3000 telepet akarna létesíteni az állam, ez 27 millió pengőbe kerülne, amelyet úgy­ lehetne előteremteni, hogy a közületektől és az adóhátralé­kokból származó földeket egyelőre bérlet formájában kapnák a telepesek az eladósodott birtokokból igénybe veendő föld árát pedig 50 év­ alatt törlesztenék. Az építkezésekhez, be­ruházásokhoz szükséges 9­­ millióból 5 milliót a transzferalapból meríthet­ne a kormány, a többit államilag ga­rantált kötvényekre a bankok adhat­nák. Utalt végül a főherceg arra, hogy a telepítés kérdése a miniszterelnök eredeti munkatervében is bent van, hiszi tehát, hogy rövidesen a telepítés kérdése aktuálissá válik. Őszre átalakítják a magyar közigazgatás képét. Budapestről jelentik. A képviselő­ház ma megkezdi a költségvetés tár­gyalását. A keddi ülés voltaképpen csak formális lesz, amennyiben Te­­mesváry Imre főelőadó benyújtja a pénzügyi bizottság jelentését. A sür­gősségét azonnal kimondja a Ház és szerdán már nyolcórás ülésben kezdő­dik a plenáris vita. A nyári szünet előtt még több fon­tos törvényjavaslatot akar tárgy­altat­ni a kormány. A közigazgatás gyöke­res átszervezésére kidolgozott progra­mot óhajtja jelentős mértékben előre­­vinni a belügyminiszter. Ebből a cél­ból három törvényjavaslatot kíván a belügyminiszter rövidesen a Ház elé terjeszteni: 1. A középfokú közigazgatási bíró­ság felállításáról szóló javaslat. 2. A gyámügyek államosítása. 3. A középfokú közigazgatási ható­ságok átszervezése. A letárgyalt novella — amely most kerül majd a felsőház elé — a köz­­igazgatási fórumok leszállítását fog­lalja magában. A novella szerint a­­ másodfokú közigazgatási hatóság dön­tései végérvényesek. Ez a rendelke­zés csak akkor nem aggodalmas, ha­­ megnyílik a lehetősége annak, hogy a középfokú közigazgatási bírósághoz panasszal forduljanak. Ezért nem le­het a törvénynek ezt a részét életbe­léptetni mindaddig, amíg a középfokú közigazgatási bíróságról szóló tör­vény meg nem valósul. A gyámügyek intézése a jövőben az állami közigazgatás keretében tör­ténik meg. A készülő törvény végre­hajtása során dől csak el az a kérdés, hogy az ország területén hány árva­szék, milyen keretek között működik. A legnagyobb izgalmat keltette a közigazgatásban a harmadik törvény­­javaslatnak: a középfokú közigazga­tási hatóságok átszervezésének beje­lentése. Itt merült fel az a gondolat, hogy az alispáni állások a jövőben kinevezés útján töltessenek be, ami lényegesen belevág az autonómiába, viszont az egész közigazgatást erő­teljesen központi irányítás alá helye­zi és megnyitja az általános közigaz­gatási reform lehetőségét. Az a körülmény ugyanis, hogy a közigazgatási törény novellája az al­ispánt, mint középfokú fórumot a leg­több esetben végleges döntőhatóság­gá teszi, maga után vonja annak szük­ségességét, hogy az alispán állása, hatásköre újból szabályoztassék. Ezt foglalja­­ magában a készülő törvény­­javaslat, amelynek éppen ezért sürgő­sen tető alá kell kerülnie, hogy a köz­­igazgatási novellát életbe lehessen léptetni. A közigazgatásban hite jár, hogy a kormány­ elérkezettnek látja az időt az egész közigazgatás képének átala­kítására. Amennyiben az alispán kinevezés útján töltené be hivatalát, felesleges­sé válnék a főispáni intézmény és megvalósulás a kormánynak az az el­gondolása, hogy az ország hét köz­­igazgatási kerületre oszlik, amelynek élére kormánybiztos főispánok kerül­nek. A többi főispánság megszűnik és a kinevezett alispánok a kormánybiz­tos főispánok irányítása alatt látják el a közigazgatás feladatait. Valószí­nűleg őszre már életbe lép minden köz­igazgatási reform. Kuba fellázadt a diktátora ellen, Newyorkból jelentik A hónapok óta lappangó foradalmi hangulat Machado elnök kubai diktátor ellen vasárnap nyílt lázadásban tört ki. A zen­dülők elfoglalták a katonai állomást St. Louisban­ és tíz katonát agyonlőttek az őrségen. Santiagóban és Havanná­ban is forrong a nép. Félő, hogy ál­talános lázadás fog kitörni. Halálos szerencsétlenségek sorozata Európaszerte. Münchenből jelentik: Brandhof­er 25 éves kocsivezető Grosshesselhofe mel­lett motorkerékpárjával egy fának ro­hant. A hátsó ülésen lévő leány ször­nyethalt. A motorvezető, aki csak könnyebben sebesült meg, kétségbe­esésében a grosshesselohei hídhoz szaladt, a mélységbe vetette magát és azonal meghalt. Lyonból jelentik: A Brom repülő­téren egy svájci magánrepülőgép, amelyet tulajdonosa, Geneux genfi ügyvéd vezetett, indulás után lezuhant és darabokra tört. Geneux meghalt és kísérője súlyosan megsebesült. Brünnből jelentik: A szokolegylet egy zsúfolt autóbusza, amely Zinnbe ment a Batagyár május elsejei ünne­pére, nekirohant egy házfalnak. Há­rom nő és egy férfi meghalt. Tizen­nyolcan súlyos sérüléseket szenved­tek. Berlinből jelentik: Swinemünde ki­kötője előtt egy motoros emelődaru­hajó összeütközött egy partigőzössel és két része szakadt. Négy ember víz befult és csak a gépész menekült meg. Hamburgból jelentik: Az altonai rendőrség tehergépkocsija a Pinne­­bergbe vezető műúton nekiment egy fának. A gépkocsi vezetője, egy fő­törzsőrmester és egy rohamosztagos katona meghalt. Négy súlyos sebe­sültet a kórházba szállítottak. A tavaszi idényre NOT-COC svájci sapkáink szép divat színekben . P 1.30 Gyönyörű fehérben ...... V 1.00 Divat blúzok, keztyük, selyem nadrágok, kombinék fővárosi választéka hatalmas választék és kivételes olcsó árak. Nor-COC selyem harisnya minden ruha és cipőszínben Extra jó minőség . IP 1.90, 2.30, 2.80, 2.90, 3.00 Selyem harisnya kis szépség hibával, kitűnő minőség P 1.48—1.70 a Kokron lerakatban.

Next