Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1934. augusztus (30. évfolyam, 182-207. szám)
1934-08-01 / 182. szám
e Hódmezővásárhely, Előfizetési ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre: Negyedévre: 8. — P Telefonszám: 79. 1934. augusztus 1. Szerda, XIX. évfolyam. 182. szám. ARA 6 FILLÉR VÁSÁRHELYI Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér "Telefonszám: 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP gyilkossá g évi megcsendőrségizett a csökek rendűjével. Preinkró még a gálatot és a hatat átke li! ménkét e hátterében saládi drámai rémségek ! Ez az utolsó , a csendőrt tsztázta, nem r régebben i s feljelen-j rendőrségre ólálkodó és akik ívek ! A feljelenvelt hitves ártelenséggel iesen egész Intés alapján , ami háláló i jentő kettős jött ki. meggyilkolt hosszabb iszonyt folytban tarany végül is tában tudvavedő felnek, kor a gyanú , hogy bőszi . Borzilmas szunak. Mia elérkezett, Írta a mánk ,ra, már előre api vacsorán erelmesekkel, linek közöt nem sokkal a leguóbbi csendőrségi fatták agya, még tagadhangoztatják, ellenük szólván számos ríílt fel, amea kettős httódon követálást követő jd véglegesen légének kér meny Bizám Zsigsére ezennel Oblath Julia létének és beiljából közben érés folyó évi előtt 10 óra- 2. szám alatti 3zi kezdetét, ny hatályosabb y-utca 7. számig folytattatok julius 31. A Földes Béla kir. közjegy 6. szám alatt a Sz. Bálint 40 e épületekkel 6. értekezni lelatt- 956 érfi öltöny rajit használva újak, nagyon 053 jóminőségü letekkel, takarkörülvéve drót■kkel megvele 931 Jánosné földje rfutasi ut 27. 964 föld felesbe Ttojást keresünk :a 4. szám. 994 fiosdólapot venozi. 937 10 fillér aj 22 fillér, aj 24 „ nők palota iica 10. Dollfuss életét! Dollfuss gyilkosait halálra ítélték nem adja vissza az a földi igazságszolgáltatás, hogy gyilkosai is életüket vesztettték. A független Ausztria kolosszális érdeke Magyarországnak. Del Huss ennek a független Ausztriának lett vértanúja. Reátörtek briganti módra, orozva ölték meg a világnak együk legnagyobb ádami férfiját, kit tengeren innen és tengeren túl min- •len irányadó tényező a nemzetek életében — csak becsült lés szeretett, de s a néptömegek js nemzetben elhatárolás nélkül valami megnevezhetetlen vonzódást, éreztek éhez a pöttömnyi testű, de nagylelkű férfiúihoz. Dorifuss a nép egyszerű fia volt, de mikor a legmagasabb polcra emelkedett, akkor sémi tagadta meg, sőt mindég szívéhez ölelte a népet. És mégis lázadástört ki ellene. Legyilkolták. Megtorló ítéletek sorozata lesz folytatása ennek. Élet fog fizetni életért. Vér fogja lemosni a vért, amelyet a nyomorúságban, megalázotttságban, éretképtelenségben íródó osztrák történelem lapjaira fröccsentettek. Bűnös a kéz, amely a ravaszt meghúzta. Bűnös, aki a lázadást kiterveltette. Bűnös,, aki kinspináltta. Bűnös, aki a bűnt termelő nyomort, szégyent, szemérnytelenséget„ kútszélgiben” esést okozta és fenntartja. A hősi halotton túl, túl az árvákon és özvegyeken,akiknek száma újból megszaporodott és tovább fog szaporodni, tud a Brenneren, a jugoszláv az elzárt bajor határon, a karinthiai és stájer völgyi szakadékokban, erdős hegyek tetején fészkelő elszánt csoportokon, túl a gyilkosság, a lázadás, a polgárháború tényén meg kell látni a végokot, Európa testének közepén gyógyítatlan sebek tátonganak. Az állami és gazdasági rend vékony hártyája berbe vonja őket, de alattuk lázasan kering a vér. Megmegtorlódik a szétzúzott izmaik között, az elvágott erek végén, a szívben, amely folyton érzi az izgalmat, az agyvelőben, amely nem talál kiutat abból a mélységből, melybe beledobták, abból a ketrecből, amelybe belezárták. A pániskörüli békék vértanúi sokasodnak. Golyó, börtönsorvadás, hastántakóidenis, nyomor, kétségbeesés szaporítják a hosszú sort. Minden napra esik egy pár. Sírba dőlnek azért az állapotért, amelynek megteremtésében ártatlanok, azért az új rendért, amely minden percben meginog, amelyért való reszketés vitustánca szalad végig az állfsig felfegyverzett hatalmakon, ha a gyógyulatlan sebek hártyája valalhol felszakad. Bűnhődjön, aki gyilkolt. Ne legyen irgalom az embervérre szomjazóknak. Szét kell törni az eszközt is, amely felhagyja magát használni a törvényes rend és őrei ellen, ahogy le kell operálni a kezet, ha üszkösödése megmérgezéssel fenyegeti a testet. De ki kell vonni a levegőből is az élő mérgeket, a fertőző miazmákat, a megbolondító, a vadságra indító, a kétségbeesetttettekre hajtó lelki motívumokat. A népek éllni akarnak. Az emberek boldogulni. Vissza kell nekik adni a létfeltételeket: a kenyeret, az önbizalmat, a jövőbe vetett hitet. Rendet csak remélve dolgozó emberre, csak megnyugodott népre lehet, felépíteni. Akik olyan könnyenlettek volna hajlandók fegyverre appellálni, gyógyítsák meg a csonka nemzeteket. Nem fegyver kell ide, hanem igazság! Igazság nemzeteknek, népeknek! Bécsből jelentik: Dorllfuss gyilkosait két napos tárgyalás után, tegnap halálra ítélték éski is végezték. PLANETTÁÉK A RÖGTÖNÍTÉLŐ BÍRÓSÁG ELŐTT Bécsből jelenítik: A főtárgyalás a katonai törvényszék polgári tagjának, Kreuzhuber törvényszéki főtanácsosnak a felszólalásával kezdődött, aki bejelentette, hogy a legújabb rendkívüli törvényes rendelkezések értelmében az államügyészség előállította a hazaárulással és gyilkossággal vádolt Planetta Ottót, valamint a hazaárulással vádolt Holzweber Ferencet. Kreuzhuber közölte azt is, hogy Plantttát két ügyvéd védi, Holzwebert pedig egy. A további kérdéseket szintén Kreuzhuber intézte a vádlottakhoz. A személyi adatok felvételénél Planetta elmondotta, hogy 35 éves, 1899 augusztusában született Morvaországban, bécsi illetőségű, római katolikus- nős, gyermektelen foglalkozására nézve kereskedelmi alkalmazott. Holzweber Ferenc 30 éves, 1904 novemberében született Bécsiben., bécsi illetőségű, evangélikus, nős, egy gyermek atyja, foglalkozásra nézve elektrotechnikus. A vádindítvány felolvasása után Hedvicek Edwardt, a Dollfuss kancellár irodaiszolgájának vallomását olvasták fel. Dollfuss kancellár irodaszolgája, Hedvicek Eduárd látta az ablakon át, hogy teherauttomobiliok fordultak be az udvarra, hallotta a lármát a lépcsőn s mindjárt tudta, hogy baj van. Első gondolata az volt, hogy biztonságba kell helyezni a kancellárt. Berohant hozzá dolgozószobájába, az úgynevezett sárga szalonba, bezárta maga után az ajtót és megkérte a kancellárt, siessen vele, mert az egyik lépcsőn át talán még kijutnak a Minoriták terére. Dollfuss kancellárnak még ideje sem volt, hogy gondolkozzék, mert a következő pillanatban már benyomták kívülről az ajtót s 10—12 fegyveres alak hatolt be a szalonba. Dollfuss már nem tudott menekülni. A terroristák vadul kiabáltak: »Fel a kezekkel!« s egyikük odalépett Dollfuss kancellár, elég abban a pillanatban, amikor a kancellár ösztönszerű mozdulattal az arca elé kapta a kezét, három lövést adott le. Két golyó talált s a kancellár súlyosan sebesülten, eszméletlenül rogyott össze. Steinberger detektív, aki segítségére akart sietni, már nem tudott közbelépni, mert a terroristák kényszerítették, hogy emelje fel a kezeités álljon az időközben összeterelt többi tisztviselővel együtt a fal mellé. Fey minisztert, Karwinsky államtitkárt és a Ballhaus tisztviselőit ezután előreszegzett revolverrel arra kényszerítették, hogy maradjanak teljesen mozdulatlanul, mert ellenkező esetben azonnal agyonlövik őket. A tisztviselők egy részét a minisztertanácstermében, másikrészét pedig az udvaron helyezték el, ahol az egyenruhába öltözött, terroristák lövésre emelt fegyverrel vigyáztak rájuk. DOLLFUSS SEBESÜLÉSE NEM VOLT HALÁLOS Tuppi álomügyész nyomatékosan és kivégezték hangsúlyozta, hogy Dollfuss kancellár vérző sebét csak húsz perc múlva kötözték be, akkor, amikor a kancellár már majdnem elvérzett. Egy másik szobába vitték és egy divánra fektették s aztán megengedték neki, hogy beszélhessen Fey miniszterrel. Háromnegyed négy órakor Dollfuss kancellár belehalt sérüléseibe. Tuppier rámutatott arra, hogy a sebesülések nem voltak okvetlenül halálosak és hogy a kancellárt meg lehetett volna menteni, ha idejében szakszerűen elállítják a vérzést. A gyilkos szerepére áttérve dr Tuppi utalt arra, hogy a gyilkosság koronatanúja, Hednácek irodaszollga nem tudott pontos személyleírást adni a tettesről, a rendőrség azonban különböző gyamokok alapján kinyomozta, hogy Planetta Olttó volt a merénylő. Planetta be is ismerte, hogy leadott egy, vagy legfeljebb két lövést a kancellárra is azzal védekezett, hogy nem állott szándékában meggyilkolni Dollfusst. Nem is célzott s a golyó csak véletlenül találta a kancellárt. Az összeesküvőknek az volt a jelszavuk, hogy nem alkalmaznak erőszakot és nem ölnek meg senkit, csak abban az esetben, ha a szükség kényszeríti őket. Planetta nem átadta azt állítani, hogy pisztollyá esetleg véletlenül sült el, olyképpen, hogy Dolllfuss kancellár hozzáért a fegyverhez. Ez a beállítás — jegyezte meg az ügyész — természetesen hamis. Nem lehet elképzelni olyan véletlent, hogy egy pisztoly egymásultán kétszer véletlenül elsülne és a két golyó halálra sebzi a kancellárt. Egy tanú különben is elmondotta, hogy Planetta megmutatta neki a merénylet után, hogyan adta le a lövéseket a kancellárra. »NEM ÉRZEM MAGAM BŰNÖSNEK« — MONDJA A GYILKOS PLANETTA Hosszabb szünet után az elnök újra megnyitotta a tárgyalást és megkezdte a vádlottak kihallgatását. Elsőnek Planetta Ottó állott az elnöki emelvény elé. Kihallgatása rendkívül nehézkesen folyt le, mert a voltőtönzsőrmester egyetlen kérdésre sem adott nyolit választ, s a legtöbb kérdésre egyáltalán nem válaszolt. Hiába kérdezték t tőle, ki volt az öszszeesküvés értelmi szerzője, ki adta a parancsokat, kitoll kapták az egyenruhákat, Planetta csak azt válaszolta: — Nem tudom .. . nem tudom ... erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A gyilkosság lefolyását a következőképpen adta elő: — A kancellári iparioh elfoglalása után fellrohantam ,a lépcsőn. A napról jöttem s a sötét folyosón káprázott a szemem. Egy sötét szobába értem, ahol az első pillanatokban mindent csak körvonalakban láttam. Egy magas férfi volt ott, aki nyilván a kancellár ikodiaszolgája volt. A következő pillanatban lépéseket hallottam s a homályból egy kis emberke körvonalai bontakoztak ki. Hogy azután mi történt, azt nem tudom pontosan és csak annyit tudoik, hogy én lőttem. A pisztolyom érthetetlen módon kétszer egymásután elsült, anélkül, hogy hozzányúltam volna a ravaszhoz. — Egyáltalán nem érzem magam bűnösnek úgy, ahogyan a vádit állítja. A bűnöm legfeljebb csak annyi, hogy ott voltam. — Később ternészetesen már ismertem a kis emberkét, aki ekk már a földön feküdt. Láttam, hogy kancellár fekszik előttem és rásztam, hogy álljon fel. Azonban ön válaszolta, hogy nem bír felálltas. A tárgyalásvezető elnök izgatott vágott közbe: — A maga védekezése túlságos ostoba ahoz, hogy hitelt lelhessenni neki. Az elnök most megkérdezi, ha mért nem telefonáltak orvosért, akor látták, hogy a kancellár megidesült?: „El akartuk fogni a kormányt “ Planetta : Én azonnal leszaladtam az udvba és az ott összegyűlt tisztviselőkhöz kést intéztem, nincs-e közöttük orvos? Sosem jelentkezett. Elnök: A gyilkosság vádjával most végzünk Most rátérünk a hazaárulás vádj. Önök felfegyverzett banditák módjára bettek a kancellári hivatalba. Miért törtek oda ? Planetta : El akartuk fogni a kormányt. Elnök : Ki parancsolta ezt maguknak ? Planetta : Nevet nem mondhatok. Elnök: Jó. Nem is kutatom. Ennek meglapítása a rendőrség dolga. Mért akarták ellni a kormányt ? Planetta : Mert át akarták venni a halmat. Elnök ? Micsoda erőszakoskodás ez ? Kis: tudhatták, hogy a lakosság többsége a hiány mögött áll. Hogy gondolják azt, hogy kisebbség átveszi a hatalmat a többség lőtt ? Holzweber Ferenc, a második fővádi annyiban érzi magát bűnösnek, hogy benyult a szövetségi kancellári hivatalba. E szakos cselekedetet nem akart elkövetni. A kizatása csak arra szólt, hogy a kormá tagjait tartóztassák le. Egyébként elhitet vele, hogy a végrehajtó hatalom az ő párton van ? Elnök : Meddig volt tagja a nemzeti szclista pártnak ? Holzweber: 1933-ig, Tárgyalásvezető : Tagja volt az SS vagy alakulatoknak ? Holzweber: Nem voltam tagja, nem s semmiféle rangom. Egy civil személy vezet alatt álltam, aki különféle álneveken jelentizett nálam. Tárgyalásvezető : Miért vette fel a kapua egyenruhát ? Holzweber: Azért, hogy a tiszti egyenruhán az egész akciónak legális színezetet rak. Tárgyalásvezető: Mi volt az akciónak célja ? Holzweber : A Hivatalt megszállni és vértás nélkül elmozdítani a kormányt. Jelszavi az volt, hogy a köztársaság elnöke maga jelen lesz és ő maga fogja akciónkat beszelni és magáévá tenni. Tárgyalásvezető: Hogy ieherte az őrüljtsséget? Holzweber: Kérem, nekem mondják, hogy ugyanakkor, mit mi a szövetségi kancellári hivatalt foglaljuk, a köztársasági elnök dikátumot bocsát ki, amelyben Ria Jenit nevezi ki kancellárrá és séf sem fog ellenállást tanúsítani. Tárgyalásvezető: Kitől kaptak autókat? Hollzweber: Nem tudom. Tárgyalásvezető: Ki vezette aztókat? Holzweber: Azt sem tudom.Tárgyaljaáslvezető Sióval ma nem tud semmit, nem akar semi sem mondani. Egyészem hirhetet módon védekezik. Tettéért egyálta nem akarja vállalni a felelősséget. Nyugodtan viselkedtek az akasztófa alatt és Hitlert éltették Fürdőruhákat HarisnyáRat, néma DrágoRat, RombinéRat, női- és gyermek RetilitRabátoRat legolcsóbban szerezhet be az ország egyik legnagyobb szak Üzletében KOKRONLERAKATBAN