Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1936. március (32. évfolyam, 54-79. szám)

1936-03-15 / 67. szám

4. oldal. — A polgármester úr — mondotta — utalt arra, hogy talán nekem nem is volt ifjúságom. Én büszke vagyok erre. Fia­tal fejjel mentem ki a frontra, fiatal fejjel estem bele a világégésbe s utána itthon a munka padja várt. Erre a mos­tani fiatalságra sem vár — sajnos — más sors, mert ezt a letiport, megalázott, sokat szenvedett országot csak munkával, tehetséggel és tudással lehet újra nagy­­gyá tenni. — Nekem nem volt ifjúságom. Ennek a mai fiatalságnak se lesz, mert, nincs ami elfeledtesse velünk a saját nyomorúsá­gunkat s azt a m­ég nagyobb nyomort és szenvedést melyben elszakított véreink élnek. — Mint ipari miniszter, én is vallom, hogy Magyarország egyik tartó alapja maga a gazdaközönség, de csak úgy, ha mellette van az erős, az izmos ipar. Együtt a tiszavidéki acél bu­za s az ipa­ri alkotásnak acél ereje. Köszöni az ünneplést, a naiv szerete­tek mellyel , körülvették. Ennek tulajdo­nítja azt, hogy nem mint politikus, ha­nem mint a munka embere jött ide. Nem búcsúzik, hanem azt mondja: viszontlá­tásra este. Az ebéddel kapcsolatban meg kell em­lékeznünk azokról a szalvéta gyűrűkről, melyek a népjóléti hivatal kézimunka osz­tályáról kerültek ki. Ezek a magyaros motivumu alkotások mindenkit elragad­tattak s csak azt hallottuk: szépek, gyö­nyörűek Látogatás áss m­artelenéden Délután negyed 5 órakor kocsisorral a Művész­k Majolika Telepére ment ki Bornemisza miniszter. Diszruhás hajdúk a bakon. Az első kocsiban Keresztes An­dor rendőrtanácsos, a másodikban Borne­misza miniszter Kozma főispánnal majd Endrey Béla polgármester vitéz Várady László szentesi országgyűlési képviselő­vel, azután pedig a városi főtisztviselők és az iparosság reprezentánsai. A Turul Bajtársi Szövetség Andrássy­­utcán levő helyiségénél megállt a menet , a miniszter rövid látogatást tett az if­júságnál, hol Kolpaszky György vezér köszöntötte Bornemisza Gézát. A Majolika Telepen Vértes Ágost igaz­gató kalauzolta a vendégeket. Borne­misza miniszter hosszasan időzött itt. Megnézte a korongolást, elmélyedt a szemléletébe annak, mikor az szokások a vásárhelyi csodás népművészettel szinte lelkükből rajzolták a váradiszéket. Köz­tük Novák Mihályné, aki évtizedek óta végzi ezt a különleges vásárhelyi csodá­latos munkái. A raktár, mely telve van a legszebb majolikatárgyakkal, láthatóan megfogta a lelkét a miniszternek. — Pártolják-e itt — kérdezte Borne­misza. — Keveset! — Felelt Vértes igazgató. —­ Inikáb a külföld! Például Rigában min­den el­kelt és most van rendelésem Texaszba és Tokióba! ' /­ JfCokron-gy­árban A Majolika Telepről a Kokron-gyárba ment látogatásra a miniszter. Itt Kokron Károly és Kokron József, a gyár tulaj­donosai fogadták a tiszviselők élén és Kokron Károlyné, aki szi­vel­lérekke­l szintén benne él a gyár szellemében és alkotó erejében. Nem állt meg a munka. Zakatoltak a gépek, zengő, zugó zaj a hatalmas mun­katermekből. Az élet, mely az alkotás ütemét lüktetve adja vissza, mint az egészséges szív. Az előcsarnokban ott áll négy primitív, egyszerű szerkezet. Fából van mind Fo­nó, szövő, kicsi, régi szerszámok. Petró­leum lámpa és vízzel teli üveg, mely egykor reflektorként szolgált. Elmúlt idők ! . .. Egy »untereukke, mely csak megkezdve van Ezen dolgozott 1­889-ben ennek a gyönyörűséges nagy gyárnak megalakitója, boldogemlékü Kokron Jó­zsef. Itt szőtte álmait, mely mely azután a másik oldalon a fiúk, mint, méltó utó­dok lelkén keresztül meghozta a diadalt. A gyönyörű szép kreációk, amit most már európaszerte ismertek. És levette kalapját. Kokron Károly­­ azután szólt a miniszterhez a Szövetkezőké­pen: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az együtt dolgozó ipari munkást, tisztviselőt és iparost, valamint ezek munkakedvét na­gyobb kitüntetés nem érheti, mint az, hogy sorsának legfőbb irányí­tója ég őre, az ország első iparosa tiszteli meg láto­gatásával. Ünnep ez különösen a mi szá­munkra, akik csaknem teljesen mezőgaz­dasági városban teljesítjük ipari hivatá­sunkat. Nem volna ez a családi ünnep teljes, ha nem mondanánk meg, hogy Küldöttséged fogadtatása Este fél 8 órakor a Városi Dalárda adott, szerenádot Bornemisza miniszternek majd a főispáni hivatalban a küldöttségek fogadtatására került a sor. Elsőnek az össziparosság küldöttsége járult a miniszter elé. A küldöttség ne­vében Gábor István ipartestületi jegyző üdvözölte a minisztert, majd hosszabb be­szédben mutatott rá azokra a bajokra, am­elyek munkaalkalmak és hitel hiányá­ban, továbbá a kontárkodás garázdálkodá­sában nyilvánulnak meg , és sújtják az iparosságot. Beszélt a kartel kiuzsorázó­­ténykedéséről az inségmunkák mai lehe­tetlenségéről, helyi vonatkozásban pedig fölemlítette az OTI elvitelével kapcsola­tos vexaturákat s azt, hogy a tervbe vett pünkösdi ipari vásárt csak azért nem en­gedélyezte a kereskedelmi kormányzat, mert ez a szegedi ipari vásár idejével összeesne. Beszéd­e végén arra kérte a minisztert, hogy mérlegelje a panaszokat, jólelke és hatalma szerint. Tegye meg azokat az intézkedéseket, melyeknek ré­vén a magyar iparosság jobb sorsa elkö­­vetkezhetik —­ Azt szeretnénk Kegyelmes uram — fejezte be Gábor István —, ha szavunk ne maradna pusztába kiáltott szó. Az elhangzottakra Bornemisza Géza mi­niszter válaszolt. — A helyzet az — mondotta —, hogy aki boldoggá tehetné ezt az országot, annak munkaalkalmakat kellene biztosíta­ni. Figyelembe kell azonban venni, hogy csonkává lettünk, elvesztettük azokat a területeket, melyek a magyar iparosság­nak munkát és megélhetést biztosítottak. Nincs tehát, más hátra, minthogy a ren­delkezésünkre álló anyagiak felhasználásá­val segítsünk és ezt a lehetőség határain belől de túlmenőleg is teljesiti a kor­mány. — Az iparosok hitelszervét, az IOKSz­­ot adóssághalmazzal vettük át. Ez az in­tézmény most lábadozik, s eljön az idő, amikor az iparosok bankjává lesz. — Nem tudok egyetérteni szónokukkal Az ebéd 3 órakor zárult. VÁSÁRHELYI REJKJELI UJLavi 1936. MÁRCIUS 15. VASÁRNAP. Enyhe időjárás mellett is veszélytelenül permetezheti gyümölcsléii gomba és rovarkártevők dien. „AGRO“ növényvédelmi és mezőgazdasági r.-t, Budapest, IV., Hajó-utca 2. Telefon 804—77. — Helyben is beszerezhető minden jobb szaküzletben, ezen ünnep elsősorban azoknak ünnepe, akik már csak lélekben lehetnek jelen. Ez az egyszerű alapító mesteremberpár, akik kijelölték az útját ezen ipari mű­helynek és tették járhatóvá. Ők most bi­zonyára a legünnepélysebben várják fia­ik igazi mestervizsgáját. Köszönettel és tisztelettel üdvözlöm Kokron József és Fiai kötszövő üzemének együttérző és dolgozó munkásai, tisztviselői és iparos tulajdonosai nevében Kegyelmeg Uramat, egyszerű munkának közepette. Mindany­nyiunk nevében csak azt ígérhetem, hogy minden munkánk végcélja ezután is csak az lesz, hogy hasznos, erősítő polgárai le­gyünk megnyomorított országunknak, hogy minél hamarabb erőre kapjon és új­ra beteljesüljön Nagymagyarország osz­tatlan hivatása. Hozta Isten Nagyméltó­ságodat és szívesen állunk munkahelye­ink bemutatásában rendelkezésre !... Bornemisza Géza miniszter a meleg szívből eredő szavakra a következőket mondotta:­­— Nagyon köszönöm a meleg, kedves szavakat. Mindig nagy örömmel keresem meg a magyar ipar komoly munkahelyeit s fokozott örömmel megyek oda, ahol tu­dom, hogy a magyar munkának és tehet­ségnek szép eredményei valósultak meg. Úgy voltam informálva is, hogy a Kokron gyár egy szorgalmas, törekvő magyar embernek az alkotása, aki egész életének munkáját áldozta és állította az előreha­ladás szolgálatába. Az én programmpon­­tom is az, hogy az ország mezőgazdasági vidékein meg kell erősíteni és fokozottan le kell telepíteni az ipart és lehetőséget kell nyújtani a mezőgazdaságii lakosság részére, hogy a mezőgazdaság szünetelő idejében az ipari üzemekben helyezked­­hessék el. És így csak örömmel látom ennek a gyárnak a fejlődését s őszintén kívánom részére a sikert továbbra is! Az üdvözlés után Bornemisza Géza vé­gigjárta a gyár összes munkatermeit és igaz elismeréssel és jóleső érzéssel álla­pította meg, hogy ilyen értékes ipartele­pe van Vásárhelynek.* Este 6 órakor Endrey Béla polgármes­ter lakásán teán látta vendégül Bornemi­sza minisztert. Itt az Iparos Daloskor tisztelgett szerenaei dal­ abban, hogy a kontárokkal dolgoztainkat megbüntessem. Ez ugyanis azt eredmé­nyezné, hogy a gazdaközönség, melynek vásárlói képessége csökkent s a többi tár­sadalmi rétegek is, melyek jövedelmeiket részben elvesztették, — készáruvásárlás­ra rendezkednek be, ez pedig az iparos­ság kárára lenne. — Egyébként — folytatta Bornemisza miniszter — a képviselőház által letár­gyalt novella az iparosság iránti szere­tet által alkotott törvény, mely a kon­tárkodás kérdésében is tartalmaz intézke­déseket, s°b függ azonban attól, hogy az iparosság ezt­ a törvényt milyen tar­talommal tölti meg. Megígérte ezután a miniszter, hogy a helyi vonakozású panaszokat megvizsgál­ja s azokat orvosolni is kívánja. Beszédét azzal fejezte be, hogy bizal­mat és türelmet kér, mert hiszen a kor­mány azért szervezte meg az iparügyi minisztériumot, hogy fokozottabb mér­tékben gondoskodhassak a magyar ipa­rosság szebb jövendőjéről. Az össziparosság küldöttsége után vi­téz dr Endrey Antal felsőházi tag vezeté­sével a frontharcosok tisztelegtek, majd Takács Ferenc országgyűlési képviselő az építő­munkásokat vezette Bornemisza miniszter elé. Takács Ferenc az építő­­munkásság nevében azt a kívánságot ter­jesztette elő, hogy az építőiparban a leg­kisebb munkabérek minél sürgősebben ál­lapíttassanak meg. Ezzel a küldöttségek fogadtatásának vége is volt, Bornemisza miniszter a Fe­kete Sas nagytermébe ment át, ahol részt vett a frontharcosok vacsoráján Frontharcosod. Iinnesélye Gyönyörű szépen volt feldiszitve a Sas nagyterme. Csupa nemzeti színű zászló, Színes lámpák, girlandok. Ezer ember, nők és férfiak. Negyed kilenckor szólalt meg a kürt, jelezvén, hogy jön Bornemi­sza miniszter. Vitéz dr Endrey Antal szólalt fel a Hi­szekegy elmondása után és köszöntötte a frontharcosok nagyon kedves vendégét, a minisztert. Bornemisza Géza taps és nagy éljenzés közben kezdett, ünnepi beszédébe. Arról szólott, hogy Szent István óta csak már­cius 15-nek van nemzeti ünnepe, de eb­ben a napban ünnepeljük az összes már­ciusoknak, az elszántságoknak, nekilen­düléseknek nagy nemzeti ünnepét. Benne van ebben Árpád honalapítása, Szent Ist­ván álla­malkotása, Nagy Lajosnak, Má­tyásnak, Erdély nagy fejedelmeinek, Rá­kóczinak, nagy nekilendülésüknek márci­usa. Az első március 15-öt nem egy nap csinálták. Évtizedek érlelték meg. Most is lázban égünk, nem tudjuk, mit hoz a holnap, de érezzük, hogy új magyar március előtt állunk. Mi frontharcosok megismertük a lövészároknak demokráci­áját, a szenvedéseket a vágyaikat, az egymás segítését. Ezt vigyük bele az új márciusnak kiharcolásába, mert a front­­harcosság nem cím, hanem kötelesség. Kertsez Elemér, az országos szövetség ügyvezető alelnöke, három keresztről be­szélt. Az elsőt, a fakeresztet a legfőbb parancsnok, az Isten adta sok bajtársinak A másik keresztet, mely a tűzkereszt, a szenvedésekért, adta a parancsnokság. A harmadik a trianoni kereszt. A két első­nek eszmei kapcsolata fogja ledönteni a harmadikat. Gróf Pálffy-Daui József köszöntötte ezután Bornemisza Gézát, mint fronthar­cos minisztert és a magyar elszántság régi harcosát. Dr Tóbiás Kornél nagyon kedves szé­kely mókát adott elő. Dobó Ferenc fő­számvevő a Stefánia Szövetség akciójá­ra hívta föl lelkes beszédében a közönség figyelmét, Radó Kata pedig nagy hatás­sal Gyula diáknak egy irredenta versét szavalta el. Legvégül Kun Béla képviselő szólalt fel s a márciusi eszmék jegyében az igaz magyar testvériségről és megfelelő köz­teherviselésről beszélve azt kívánta, hogy az ünnepelt iparügyi miniszter sikeresen tudja megküzdeni azokkal a gazdasági nagyhatalmasságokkal melyek a dolgozó kisemberek megérdemelt boldogulása elé önző haszonhajhászással gátakat emel­nek. S ha emlékezünk arra — monda —, hogy 1848 március 15-ikét a lánglelkű if­júság adta a nemzetnek, akkor a mai if­jú nemzedék iránt is teljesítsük a köte­lességet, adjunk és adassunk biztos meg­élhetést és megérdemelt kenyeret nekik. Kedvezően alakul a sertésexport dolga Az elmúlt héten a zsírpiac szenzá­ciója az volt, hogy hosszú idő után újra sikerült 40 angol vagon (5300 méter mázsa) zsír exportálására kötést csinálni a magyar zsírnagykereskedők­­nek angliai összeköttetéseik révén. Ez a megállapodás annál is örvendetesebb nemzetgazdasági szempontból, mert az angol export teljes ellenértékét nemes­valutában kapjuk. Miként már köztu­domású, most folynak a tárgyalások a Németországba irányuló hasítottserté­­sek további exportjáról és remélhető­leg sikerül a tavalyinál nagyobb meny­­nyiségű­ hasítottsertést szállítanunk. Különösen fontos a hasítottsertés ex­portja azért, mivel kis hizlalóktól könnyű sertések szállítására történik megállapodás. A hasítottsertés export­jában érdekeltek remélik, hogy­­ 100— 120.000 darab hasítottsertés kerül ki­vitelre március hó végéig. A németországi sertésexportra vonat­kozó tárgyalások máris éreztetik hatá­sukat a budapesti sertéspiacon, amit előnyösen befolyásol az is, hogy a sertésvágatás teljesen szabaddá tétetett. Ennek a következménye volt az el­múlt héten elért 15-20 százalékos élő­­sertésáremelkedés. A múlt héten sze­dett könnyű sertések kilója 72,74 fil­lér volt, amivel szemben ezen a hé­ten 88—90 filléres árak kerültek fel­színre. A Külkereskedelmi Hivatal a­­ heti 11.000 darabos sertésfelhozatali kontingenst 2000 darabbal 13.000-re emelte fel, ami annál is inkább indo­kolt volt, mert ami régi idők óta nem fordult elő, hétfőn a teljes 7000 dara­bos felhajtás az utolsó darabig eladás­ra került. 1936-ban előreláthatólag lényegesen nagyobb lesz a disznózsír,­ szalonna,- és sertésexportunk, mint az elmúlt esztendőben úgy darabszámban, mint értékben is és valószínűleg a múlt évi 63 millió pengős exporttal szemben meg fogja haladni a 70 millió pengőt is. A német Reichstelle a magyar zsír­­kivitelre új átvételi árakat állapított meg, mégpedig zsírra 1*64 pengős, sza­lonnára pedig 1*50 pengős árat. Lázár Lajos Bérbeadó a Szabadság-tér 3-4. szám alatti a volt Wilheim-féle telep, fake­reskedés vagy egyéb üzem cél­jaira igen előnyös feltételek mellett. Felvilágosítást nyújt a MAGYAR OLASZ BANK Értesítés Tisztelettel értesítem Címedet, hogy a budapesti m. kir. állami női ipariskola mesteri tanfolyamán szerzett képesíté­sem arra jogosít fel, hogy t. C. bizal­mát kérjem. Minden megrendelést pon­tos, kitűnő ízléssel, elsőrendű kidolgo­­­­zással, olcsón készitek el, kívánatra­­ házhoz megyek. Kiváló tisztelettel: Szél Rózsa , szabómesternő Pálfi­ u. 39 és gr. Serényi Béla­ u. 21. — A HITE választmánya március 20-án, pénteken este 8 órakor a városhá­za kistanácstermében választmányi ülést tart, melyre a tagok pontos és teljes szá­­mú megjelenését kéri az Elnökség. ■— A városi könyvtár a mai nemzeti ünnepre való tekintettel zárva lesz. A TAVASZI NAP könyörtelenül megvilágítja a lakás hiányait. Rendben van a szőnyeg függöny, ágyterite ? A bútorok huzata nem kopott ? a Novak áruház húsvéti vásárján alkalma lesz Önnek is arra, hogy lakását csekély áldozattal hozza rendbe. Figyelje hirdetéseit, nézze meg kirakatait! ÖN kac fog ha e parti tréfa Heti 10 HÉTFŐ I Szenzációs rí gálát — Nag rangú szinhás rejtvényszervi Eladó Hattyas u szoba, 2 konyha Egy alig haszn­adó Agyag utca Csomagolópapír, papír kiló szám­ság nyomdájába Kösző Mindazor és ismerősi emlékű ke Deál , végtisztessi és részvéti­séges bá igyekeztek szőrűt, va£ nagytisztes lelkész ui beszédéért tri urnák énekéért, mélységes talaink a­dunk szivl netet a ! Köszc Mindazo, és ismerős emlékű ke­regtisztess és részvémn­séges bána keztek, kil vatalára ki­helyeztek mélységes kép vigasz mondunk Köszö Mindazoi és ismerős emlékű éc közv. Fra­x temetésén talára kos. helyeztek, rómban fogadják a hálás kósá­rt

Next