Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1936. március (32. évfolyam, 54-79. szám)
1936-03-15 / 67. szám
Ki I Hol vagy Kossuth Lajos I. • • „Nem engedjetjük meg, hogy egy csoport fzltvány potom ember gyalusaiba ejtse a magyar nemeket" . Ismeritek-e még azt a rikatóan szép nótát, amelyiket apáitok dafloltak. Úgy kezdődött, hogy Kossuth I Lajos azt üzente! Azután azt, amelyik vigasztalja a nemzet apostolát. Amelyik odaáll melléje magyar lelkével, mintha azt mondaná, ne félj, míg magyar él, Téged és a Te tanításaidat elfelejteni nem fogja soha. Mert Te vagy a magyar örökkévalóság. Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos. Ismeritek-e még azt a rikató szép nótát. Amazt és emezt, amit őszbe H borult hajú emberek levett kalappal ■ szoktak énekelni, mig ifjak, kik nem | lelkükbe égetve hordják a nagy idők I emlékeit, átszellemülten, csodálattal I nézik ezt a varázst, mely a szemek I ből és az arcokról sugárzik. Borongós volt az első március. Olyan, mint most Csak akkor a fellegek tették azzá, mik esőt harmatoznak. Most meg a borulat lelkünk fölé teregeti hollószárnyait. Fáradtak vagyunk, nagy teher az, amit emelnünk kell. Sok tűz, sok varázslat a múltból szálljon hát reánk, hogy ujjuk erővel teljék meg lelkünk, az eljövendőre. Öregeké, akiknek már roskadoznak a vállai. És ifjaké, akik csüggeteges bizakodással tudnak nézni csak a jövendőben. Ismeritek-e még a dalt, mely azt mondja, hogy esik eső karikára. Ott, azon az első márciusi napon ko- Bkárdákra hullott az égi permeteg. S ■folyt össze örömkönnyekkel, mit ■magyar szemek hullattak alá. Kokár- lidák színezték férfiak és honleányok ■keblét. S míg zúgott a jövőnek dala, ■evett kalappal állottak tízezrek a Bmuzeum előtt s Pest utcáin. S az- Bután mintegy zúgó fergeteg kapott fel a levegő szárnyaira a nagy fel- Bcesültség, hogy vigye szét az ország Binden tájára, ahol csak magyarok laknak. Ahol szabadság után vágya Bcoznak elfáradt régi magyar szivek. Március 15. Csodáknak napja. Az Egitüzé, mely a földre szállt. Mely Bitat talált be a szivekbe és azután Bolínditott egy nemzetet a diadalmak, a legragyogóbb dicsőség felé. ■ Ezen a napon evangéliumot írtak Budapesten, mert az, amit Kossuth Biapirra vetett, s mit termő és ter- Baékenyitő magként ajkáról szavak- Ban elhullatott, azokból a magyar Evangéliumnak könyve nőtt azóta. mendicsfényben, ragyogásban, nagyságnél sötétebb felettünk az ég, minél több a vihar és a vész s mennél nehezebb az élet, s csonkaságunk, úgy növekszik meg nap-nap után a vágy a tüzért, melyet az az első márciusi nap hordozott. Mert benne volt a sok évszázados keserűségnek a könynye. Benne volt a bujdosó kurucok éneke. Rákóczi minden reménykedése. Tömegek dala, vágyakozása és álma. Dicsőség. És benne van az elszántság az ellenség ellen, mely őrök. Mely csak formát változtat és alakot cserél, de mindig él lebirhatatlanul. Március 15. Varázsos nagy nap. Égi tűz, mely a Kossuth Lajos és a Petőfi lelkében gyuladt ki. Mely azután a nagy apostol szavai nyomán ideszállott a mi szivünkre is .. . Ott, ahol most ércbe öntve áll dicső alakja, szorult ökölbe keze azon a 48-iki nagy zendülő időn, amikor a Petőfi Talpra hivó szavát az Ő menydörgő beszéde ismételte meg Vásárhely, Szeged, Csongrád, Szentes, Kecskemét piacterén, mikor testette az irtózatos üldözést. A kegyetlenséget, a pusztulást, amit magyar véreinken követnek el lázadó nációk, kik keblünkön nőttek naggyá és magyar föld emlőin lettek emberekké. Akkor mondotta azt: „Gördüljön fejem a lábam elé, ha nem igaz, amit beszélek ! . .. Hol vagy Kossuth Lajos? Kiált ma fel a sóvárgó magyar lélek. Hol vagy szabaditó? Nézz körül. Nem kell most messzi menni sastekintetednek. Csonka határokon égnek a tüzek. Granicsároknak máglyái. S azon túl korbácsok csattognak. Szenved a magyar. A Te magyarod. Sírnak Tehozzád. Azt mondtad egykor Kossuth Lajos: „Nem engedjük meg, hogy hitvány, potom népek ejtsenek gyalázatot a büszke magyar nemzeten ,. Kelj fel és nézd meg most, hogy ezek a hitvány, potom népek ott bitangolnak a magyar szent földeken. Ott uralkodnak, mig a magyar, a Te büszke magyarod szánalmasabb, szegényebb, nyomorultabb rabszolga, mint valaha volt. A te magyarod Kossuth Lajos, kit egykor Te felszabadítottál. Március 15-én új nóta jut hát a mi eszünkbe. Ünnepi érzésünkre egy nagy sóhajtás borul, egy fohász Tehozzád: „Nem jól van a feje alja a népnek, kelj föl, kelj föl, igazítsd meg szegénynek !..“ | EM fizetési ár helybe Negyedévre 5. — P Fér itre 10. — P || Vidékre Negyedévre — P ^Felefonozom: 79 1936. MÁRCIUS 15. VASÁRNAP. ——fflWII II———— ARA 12 FILLÉR XXXII. évfolyam 67. szám. VASÁRHELyTI Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KÜN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér Telefonszám : 79 A márciusi 12 pont. Szerkesztették 1848-ban a márciusi ifjak : Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi József, Vasváry Pál, Bulyovszky Gyula. Először felolvasta a nép előtt Jókai Mór, miután Petőfi a Talpra magyart elszavalta. íme : Legyen béke, szabadság és egyetértés ! 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Budapesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Tövény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrséget. 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését 8. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak ki 12. Kívánjuk az Uniót Erdéllyel. Március 15. Igen ahogy távolodunk március 15- Dar^^napnal^eTentosege^S^men Bal, attól az első naptól, úgy nő Vásárhely emlékezése március idusára Lélekemelő s az 1848-as idők dicső emlékéhez méltó lesz az az ünnepség, mely ma délelőtt pontosan fél 11 órakor a Kossuth téren kezdődik az alábbi műsorral: 1. Hiszek egy éneklik az egyesített dalárdák. 2. Dezső Marika szavalata (Március 15-én). 3. Talpra magyar. Szavalja Katona Ferenc v. tanácsnok. 4. Ünnepi beszéd. Elmondja dr. Ernyei István v. országgy. képviselő. 5. Györffy József adótiszt szavalata Gyula diák „Apának mondom“. 6. Nem. Nem soha. Éneklik az egyesitett dalárdák. . 7. Vitéz Sarkantyus Imre mezőgazdasági iskolás szavalata. 8. Himnusz. Éneklik az egyesitett dalárdák. Az ünnepség után a Kossuth szobor megkoszorúzása, itt a közönség a Szózatot énekli az egyesített dalárdákkal együtt. Az ünnepségre a különféle körök, testületek és társadalmi alakulatok a Csáky Albín-téri gyülekező helyről vonulnak fel zászlók alatt. Legyünk ott mindnyájan az ünnepélyen. Legyünk ott személyileg, de lélek szerint is. Dokumentáljuk ezzel, hogy a márciusi gondolat nagyságában, fennöltségében egyek vagyunk ma is és egyek leszünk a diadalig. A főispán felhívása a gazdákhoz és a mezőgazdasági munkásokhoz A múlt évben azt tapasztaltam, hogy az aratási, cséplési és egyéb mezőgazdasági munkálatoknál túlnyomó részben idegen munkásokat alkalmaztak a gazdák. Miután Hódmezővásárhelyen a mezőgazdasági munkások száma igen nagy, felkérem a város gazdaközönségét, hogy munkásaikat méltányos és szociális szempontoknak is megfelelő feltételek mellett elsősorban Hódmezővásárhely lakosaiból szerződtessék, vagy alkalmazzák. Minden hódmezővásárhelyi gazdának ez nemcsak kötelessége, mert hiszen elsősorban a városunkbeli kisemberek kell, hogy szívünkhöz közelebb álljanak, de érdekünkben áll, mert mennél nagyobb a száma azoknak, akikről a tél folyamán inségakció útján kell gondoskodni, annál nagyot a város terheli ésségadó, mely az adó közönség vállát hezedik. Felhívom a város mezői munkásait is, hogy a haság keretében igyekezesethez jutni, mert a időben előreláthatólag sokkal kisebb mérték általában nem szátványosan arra, hogy di ezen akció keretet fog. Azokat, akik -ben akcióra számítva, netal munkaalkalmaka'an mulasztják, az ifrenhij feltétlenül törőbinsége Levelii F for 'bah - (Z in ienzeara ne-hogy rzőgazdaságyeke,i mezőgazrt aztének ke- rag /övó esztenték az inségakció árrá lesz és egy-gyríhatnak bizo- téli élelmükben biztosíttatni netalán az inséga mezőgazdaságiönhibájukból elviségösszeirásokból detni fogjuk. ‘r*ma György dr. foispán. Újra Jelencsik Imrét válarztanált tanonciskolát szakolt meg A cipészipari szakoktatói állás tavaly A tanonciskolában megürült, ezért az ősszel betöltéséről kellett gondoskodni. A tanonciskolái felügyelő bizottság októberi ülésében a pályázók közül, mint legmegfelelőbbet Jelencsik Imre technológiát végzett szakoktatót, a Lívia cipőüzem szabászát választotta meg erre a az állásra. A választást azonban azon a címen, hogy Jelencsik Imrének nincsen magasabb iskolai képesítése, megfelebbezték a kultuszminiszterhez, aki a válás /Zenyiben ró nint magasabb képesítésű pályatében e szakképzettség tekintebszor . • “°8as fel nem merülhet, a pont a§ ak ent döntsön. Ez alatot hirdettek meg újra a palyara- E n H r ejtetnet meg 3 Osztást n őkiet C ^ 1 polgármester el' a w" * «■»»*• „ 5ett?n, Pályáztak most is més? ! vsz* me van, hogy az uj választásnál am.eny J^ILA-felügyelőbizott.ság ■■■HNMNÍHHHHí