Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1937. április (33. évfolyam, 74-99. szám)

1937-04-01 / 74. szám

52 váth-féle s 1. Horthy­k alatti ház 1 6. tag Bálint Imre arokban. 347 emér nyerőre bérén­­its üzeme fermere utca 1. *ta). tva, olló, haj­­,lekés, konyha­­őacél, fésűk és gy raktára, és kések javi olcsón és tésach­em. 203 anyásbirto­ak: 1 pénz ügyfe­­ételekben ked­­. mellett még jábbá eladók : 1826. sz. alatt úttal, jó tanyá­it­ tanyával és ül. Rárósi után 6 hold mind 24, 17, 13 hold 2 hold. Kut­­szép tanyával, 5, 10 hold ta­­. Szerháton 40, ával és 8 hold 42, 18 és 10 m 62, 59, 43, tanya nélkül, vagy 14 hold , 450 pengő és 6 hold ta­­.5, 10, 7 hold pengő holdja. 1 jó föld kas­­ztézikuttal. Bő­­r, 14 hold ta­­ld tanyával és Téglásban 19,­­ után 36, 25, 0 pengő holdja, dol príma föld 2 hold alkalmi minden részén n agyobb tanyás­­ldők sürgősen és minden ré­­s konyhás ház felében. Búza jobb tétel­ek- O.F.B. ingat­­.gfa utca sarok. iibék darabon­on kaphatók a b­osi bérház.). A­­ sorrendjében idenki siessen Keltető Köz­­a'nál az elő­­átveszik. gyermek­­vitelben fest it soronkivül sz­ándor igytiaziltó ( Medin. 7») ígálás ! „Belvárosi legújabb divat a vas és kilds, lészetes színek­­dotálás fele­fodrász its 1937. április 1. Csütörtök. ARA 6 FILLÉR isuhmmb ElMaxelést ár k«lyk«i Negyedávrt 5. — P Félévre 10. — P Vidékre Negyedévre — P Teklenn&ai 79 »caossruM? *8aaHíK*1 **wrai»** X2fflull. évfolyam 74 Felelés nerkend­ és laptulajdonoa) KUN BÉLA Szerkeszti!­­ég és kiadóhivatal­­ Kossuth-tér Toldoanim 179 finnét fórt nem ad... A fa, a vas, a bőr és a jó Isten tudná miféle kartelek után, a szén mellé most odasorakozik a szénsavkar­­tel, mely éppen úgy a nagyközönség egy nagy rétegének bőrére megy s abból hasit ki egy újabb darabot. Első tekintetre kicsinek látszik. Szénsavkar­­tel. Azt sem tudtuk eddig, hogy van, ezután sem vesszük tudomásul, mond­hatná az ember. Vagy hát kicsoda, micsoda? Azonban beszél az újság. Pesti lap írja meg szépen apró sorok­ban, hogy a szénsavkartel 3 millió pengővel zárta üzleti esztendejét. Le­het, hogy néhány millió pengő értékű részvénnyel állt a háta mögött pár jól szituált úr. Kockáztatni nem kockáz­tatott semmit. Mégcsak nem is dolgo­zott. Aláírásokat csinált naponta rövid negyedóráig és aztán elkönyvelte a házi rt. múlt esztendejét. Adott a tisztviselőknek 20 pengő borravalót fejenként. Aztán elosztotta a tantiéme­­ket hetedmagával. Hárommillió pengő. Rendben van. A gazdasági berendez­kedés mellett ez sincs kizárva. De mikor ugyancsak annak a tudósításnak a háta megött ott van a feljajdulás, amelyik a kisemberek részéről jön és azt konstatálja, hogy ugyanez a szén­savkartel nem éppen félesztendő alatt pontosan 100 százalékkal drágította meg a portékáját, egyúttal pedig, mert hát a jó atyafiak megértik egymást, a rokonszakmáknak, a szikvízgyártáshoz szükséges eszközöknek és szereknek a forgalma is az ő kezébe került, ott is megcsinálta ugyanezt az áremelést, már csak csupán azért is, hogy ne le­gyen személyválogatás a dolgokban, vagyis pár hónap alatt dupla, vagy semmi. S mikor ide elérkezünk, akkor megértjük Czirják Antal országgyűlési képviselőnek nemrég elhangzott inter­pellációját, amelyet az iparügyi minisz­ter úrhoz adresszált s amelyben töb­bek között ezeket mondotta: Én a vidéki szikvizesek szövetségének el­nöke vagyok, de nem sokáig, mégpe­dig azért nem sokáig, mert a szénsav­kartel hasaskodását nem vagyok képes letörni. Ezt csak a miniszter úr tudná letörni. Azt hinné az ember, hogy ki­csiségről van szó, pedig csak Vásárhe­lyen is 50—60 embert érint exiszten­­ciájával. Attól az egyszerű fuvaros em­bertől kezdve, aki oldalán táskával mindennap végigjárja az utcákat és árusít és cserél. Azokkal együtt, akik bent dolgoznak. És maguk azok vállalkozók, sokszor nagyon is kisem­berek, akiknek a nyakukra lőcsölték talán azokat az apparátusokat és fel­szerelést. Az adósságot megcsináltatták velük és aztán az életlehetőséget von­ják el előlük. Érdekes dolgok ezek. Hogy a város is rátett egy filléres adót tavaly, rendbe van, ráfér és nem sokat jelent. Hanem, hogy egy új láthatatlan szőrös kéz nyúljon folytonosan bele az életükbe, az mégis csak furcsa. Va­lahogy szeretnénk már egyszer a sok pesti tudósítás mellett néhány olyan hírt is olvasni, ahol egy-egy kartel urat vittek be a Markó utcai fogházba azért, mert drágította az árat. Mert uzsorát űzött a fogyasztó terhére. Mert hozzájárult ahhoz, hogy minél nyomo­rúságosabb, minél nehezebb és kese­rűbb legyen ennek a lestrapált, lesze­gényedett nagy közönségnek az élete. A fát megértjük. Ott van annyi indok, hogy védelmezzük a magyar erdőt. Bár hát sehogy sem fér a fejünkbe a gondolat, hogy miért kell nekem pont a magyar fáért 5 pengőt kiverejtékezni egy métermázsáért. Talán megértjük a bőrt is. Végtére, ha annak a külföldi gyárosnak, vagy kartelnek nem az ábrázatán van rajta. Sok mindet meg­értünk. Csak azt nem értjük meg, hogy miért csinálták meg az Árelem­­ző Bizottságot és miért kell eltűrni azt, hogy akármilyen luxus cikken egy társaság 3 millió pengőt keressen akkor, amikor a kis takarékoknak a részvényesei örülnek, ha egy pengő­höz jutnak 100 pengős tőkéjük után. Viktor Emánuel olasz király budapesti Rómából jelentik . A Corrierre della Sera első oldalán nagy tudósítást közöl az olasz királyi pár buda­pesti utazásáról, programjáról és azokról a fontos külpolitikai követ­keztetésekről, amelyeket ehhez a nagyjelentőségű és az azt kísérő eseményekhez fűznek. A tudósítás elején közli, hogy III. Viktor Emánuel királyt és császárt út­ján, amellyel viszonozni akarja Horthy Miklós kormányzónak és nejének, Da­rányi Kálmán miniszterelnöknek és Kánya Kálmán külügyminiszternek olasz földön tett látogatását, elkíséri Budapestre a királyné és császárné, va­lamint Mária királyi és császári her­cegnő, kíséretében lesz gróf Ciano külügyminiszter, akinek alkalma lesz a fejedelmi látogatás ideje alatt megbeszéléseket folytatni a magyar kormányférfiakkal mindazokról a problémákról, amelyek a két baráti orszá­got Európának ebben a fon­tos és kényes időszakában érdeklik. A szerencsés olasz—jugoszláv baráti kapcsolatok, amelyeket Cianonak si­került megteremteni, Magyarország számára is új horizontokat nyitnak meg Jugoszlávia felé. Az olasz uralkodópár látogatása — írja a lap — alkalmat ad a magyar népnek arra, hogy kifejezésre juttassa szeretetét és bensőséges érzelmeit, ame­lyek Magyarországot Olaszországhoz fűzik. Magyarországon még élénken él annak a nagy lelkesedésnek az em­léke, amellyel egész Olaszország fo­gadta Horthy Miklós kormányzót, élén­ken él a nép lelkében a hála érzete a Duce iránt, aki milánói beszédében síkra szállt Magyarország jövőjéért. Gróf Cianának belgrádi utazása után a királlyal és császárral való budapesti visszatérése olyan jelentőségű, hogy ezt mind a két ország politikai körei­ben történelmi fontosságúnak tartják. Az adriai új békekorszak, amely most kezdődik, kiszámíthatatlan, jótékony hatást fog gyakorolni a dunai meden­cére, különösen a magyar—jugoszláv viszonylatokra. Darányi tanácskozásai Budapestről jelentik . Egy hét múlva újból megélénkül a politikai élet. Kö­zeledik a költségvetés benyújtásának az ideje s a pénzügyminiszter expo­zéja. Április 8 án mondja el költségve­tési beszédét F­a­b­i­n­y­i Tihamér s expozéja elé a politikai élet nagy ér­deklődéssel tekint, mert azt várják a pénzügyminisztertől, hogy a mostani költségvetésben sokkal nagyobb teret fog biztosítani a munkaalkalmak léte­sítésének, mint eddig. Ellenzéki részről erőteljesen szorgal­mazzák munkaalkalmak teremtését, elsősorban azért, mert elsősorban a szociális intézkedésekkel tudják az or­szágban ma megnyilvánuló elégedet­lenséget és nyugtalanságot levezetni. Az eddigi hírek szerint nemcsak a költségvetés keretei között, hanem azo­kon kívül is nagyobbszabású közmun­kákat akar megindíttatni a kormány és itt tekintettel lesz arra, hogy a hasz­nos beruházások a mezőgazdasági több­­termelést a lehetőség szerint, előmoz­dítsák. A költségvetés benyújtását megelő­zően a jövő héten, kedden pártérte­kezletet tart a Nép, amelyen Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter ismerteti a költségvetés főbb tételeit és részlete­sen beszámol azokról az intézkedések­ről, amelyekkel a munkanélküliség enyhítését akarják biztosítani. Darányi Kálmán miniszterelnök húsvét előtt több vezető ellenzéki po­litikussal tárgyalt a készülő alkotmá­nyos javaslatokról és ugyancsak beszélt ezekről a kérdésekről a kormánypárt több vezető politikusával is. A költségvetés benyújtása után, amít a bizottsági tárgyalások tartanak, a mi­niszterelnök folytatni fogja az alkot­mányjogi javaslatok ügyében megbe­széléseit és több ellenzéki politikus véleményét fogja kikérni azokról a tör­vénytervezetekről, amelyeknek kodifi­káló munkálatait Lázár Andor igaz­­ságügyminiszter már befejezte. az alkotmányjogi reformokról Mit jelent az olasz—jugoszláv paktum? Kit­ir Randin volt francia miniszterelnök? Ciano gróf olasz külügyminiszter húsvét óta otthon van már, a sajtó azonban még csak most szűri le az olasz szerb paktum várható következ­ményeit. Különösen ennek gazdasági vonatkozásait üdvözlik igen nagy elégtétellel Bel­­grádban Eszerint ugyanis az Olaszországba irá­nyuló délszláv kivitel megkétszerező­dik. Belgrádi távirat szerint az olasz —szerb szerződés regionális egyez­ménnyé növi ki magát és — így mondják Belgrádban — ugyanolyan szoros gazdasági kapcsolatot létesít Olaszor­szág és Délszlávia között, mint amilyent a római egyez­mények jelentenek Magyar­­ország, Olaszország és Ausz­tria között. A belgrádi lapok szerint Olaszország ugyanolyan kedvezményben részesíti majd Délszláviát, mint Magyarországot és Ausztriát. A szerb sajtó úgy tudja, hogy az olaszok autógyárat és bankot alapítanak Délszláviában. A Banca Commerciale Italiana állítólag már meg is kezdte belgrádi tárgyalásait. A belgrádi paktum alkalmából egyéb­ként az olasz király a szerb kormány­zóhercegnek az Annunziata-rend nagy szalagját adományozta s őt, valamint Délszláviát őszinte baráti érzelmeiről biztosította. Ugyanakkor azt jelentik, hogy Hitler a belgrádi és római követség utján gratulált Pál régenshercegnek és Mussoli­ninak a belgrádi paktumhoz. Az olasz—szerb közeledés egyébként érdekes visszhangot keltett Bécsben. Erről a következőket jelenti a Neue Zürcher Zeitung bécsi tudósítója, aki az osztrák kormány cselekedeteit és és terveit rendszerint pontosan is­meri: — „Ausztria — írja —, amely a he­tek óta függőben levő olasz—délszláv tárgyalásokról nem volt tájékoztatva, érdeklődéssel figyeli a dunai politika megélénkülését. Bécsben „a frontok meglazításának politikájáról“ beszélnek amelyből a a legközelebbi időben szá­mos ellentmondás és bizonytalanság származhatik. Úgy látszik, hogy Franciaország és Nagybri­­tannia bizonyos nyomást fejt ki, hogy támogassa azokat az áramlatokat, amelyek arra törekednek, hogy Ausz­tria emancipálja magát a Róma—Ber­­lin-tengelytől. Mindenesetre nem ta­gadják többé, hogy a július 11 iki po­litika holtpontra jutott, minthogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Ber­lin ellenállásának következtében nem lehet áthidalni a zavarokat és mert Olaszországnak messzemenően tekin­tettel kell lennie Németországra. Tájé­kozott körökben nem tartják kizárt­nak, hogy a megváltozott külpolitikai helyzet legközelebb vezető helyen személyi változásra fog vezetni Az olasz-szerb paktum kapcsán ér­dekes még Macseknek, a horvát pa­rasztpárt vezérének húsvéti kiáltványa a horvát néphez, amelyet úgymond csak az igazi demokrácia válthat meg. A szabad horvát nép és a szabad horvát haza — úgymond — újra föl fog támadni. Fl­a­ud­i­n volt francia miniszter­elnök a revízióról ekként ír: — Egyetlen szerződés sem állhat fenn örökké és az alapokmány is előre látta a revízió bekövetkezését, sőt gon­doskodott a revíziós eljárásról is. De ezt a felülvizsgálást - a Dardanellák esetét kivéve — a népszövetségen kívül végezték el. A történelem dönti majd el, helytelenül jártak-e el bizonyos ér­dekelt nemzetek — főként Franciaor­szág — akkor, amidőn nem akadályozták meg az egyoldalú szerződésmegtaga­dást idejekorán adott enged­ményekkel Amint az Európa térképét szavatoló erők mindinkább gyengültek, felbáto­rodtak azok az erők, amelyek ezt a térképet el akarják seperni. Mind hosszabbá vált az egyoldalú szerző­désmegtagadási lajstrom s végre elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a területi reví­zió következik, ami gyakran, ha nem éppen mindig — mondja Flandin — végzetes a bé­kére. — Felhívás a vitézekhez! Vasárnap,­­ április 4-én, délelőtt fél 11 órakor a városház I­zán vitézi értekezlet lesz, amelyen a vitézek­­ és a várományosok megjelenése kötelező. Já­rási vitézi hadnagy. A Kokron szaküzlet az, amely kötöttáru, harisnya és trikó fehérneműekben utolérhetetlen választékot és mindenkor a legolcsóbb árakat nyújtja.

Next