Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1938. március (34. évfolyam, 50-74. szám)

1938-03-01 / 50. szám

e, Szegfű­______183 ■ lucerna, ibérbe ki­­senyi M­­ 202 ónja csak szűk­be. Nagy­­ban. Fe­_____228 kerestetik. ______425 pa és zab 223 van eladó 122 ladó; ért. 22. 221 Toldi utca ______184 i­9 hold­ányi u 50 230 Ikozik úri 219 egy ka­­ván­ u. 33. _____218 a ügyvéd ____231 ,s a szeg­hold föld eladó; ért. 32 János-féle­­, Puszta _____972 március 4 szám, 116­­üzlethe­­ős szőlő­ül 59 tál, ebéd­­ki papla­­, ruhane­_____176 idéztétek, sürgősen ősi Jenő _____177 tó­d föld sz. 183 tt mn­­­entára­___182 anyajára, nap. 187 ért. Ka- 191 kemény or János, 193 tonnáira, vendég t.­ d. u. ____194 alkalmas relyi Ta- 197 old föld elcserél-205 , Horthy __206 ^yságban diklós-út 207 id eladó rgy-utca 111 poharak mellett. 20» göl terű, azonnal ez Jenő 210 ,s dinye­­att, He­­____1*9 elcséssel 20« re kerül, t, amik­ore kér tazámor, 212 csaladut,­­pek­ke- Szápár, 213 .dat, aki asodma- 31 Kiss 214 1938 március 1. Kedd Elnyeréstár­helybe* Ne­gyedévre 6. — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre — P Telefonszám­ 1 79 ÁRA 8 FILLÉR XXXIV. évfolyam 50. szám. VÁSÁRHELYI Felelfta szerkesztő és laptulajdonos­­ KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal , Kossuth-tér telefonszám i 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Érik a föld... Március hónapja, gondjaiddal bajaid­dal, változandó időddel együtt soha még olyan sóhajtva nem vantunk, nem köszöntöttünk, mint éppen most. Hi­szen hullhat meg napsugaras egedről, mely beborult, kóvalygó hópehely, szelek szárnyán szállhat meg felénk lehelleted hidegen, jöhet fergeteges zi­mankó, de napod már korai vendég és mindig későbben hagy itt bennün­ket. Sugara melegit, és tüzetöl gyö­nyörűszépen pirul, enk a föld. A termőföld, amely még most csak szá­lakban ringatja eljövendő mindennapi kenyerünket, Istennek áldását. Érik a föld. Pirul szépen, mint szántóvető arca ott kint a mezőn. Azé, ki verej­tekhullass­ il vart tégedet március, hogy nekifeszítse ismét izmait az életnek, a munkának és orcáján verejtékével öntözze apáinak szent örökségét. Márciusban érik a föld, pirul szé­pen. Nedvek indulnak meg fák gyö­kerén és füvekben. És gondolatok, eszmék indulnak el embereknek agyá­ban, embereknek lelkében. Szabad­ságünnep, szabadság megmozdulás. Zászlók. Mindig. Mindig ezekbe öltö­zött bele a tavasznak szép hónapja, mikor, mint téli álom után, kitárta keblét és két karját a föld embere és úgy ölelte magához vele a napsuga­ras eget, az életet, magát a világot. Mindig új dalok születtek. Szépek, rikatók. Miknek emlékére ma is könnybe lábad sok-sok fénytelen szempár, vagy válik ragyogóvá, csillo­góvá léleknek szunnyadó, de soha ki nem aludt tüzében. Március. Talán nem kell már sok pénzt kiadni a vi­zes fám. Talán nem kell már foj­togató füstöt eltűrni, szenvedni lélek­kel, testtel egyaránt minden áldott reggel. Nem kell imádság helyett szomorúsággal, keserűséggel gondolni azokra, akik szegény életünket még szegényebbé tették és nyomorúságun­kat még nyomorultabbá. Március. Lehullanak a kopott ron­gyok a villákról. Lehullanak a testek­ről a színtelen fakó ruhák, a télnek szomorú emlékei. Mint ahogy az utol­só hófoltot is széttépi a napsugár és eltünteti azt, ami ott éktelenkedik a zöldelő mezőn. Tündéri ruhába öltö­zik a bizakodó lélek. Úgy, mint ha dák utján a-­ok, akik elmentek sáros ruhával B­esz­entek mindig a meg­­megújuló március idején. Akár Rá­kóczynak eneket zengték. Akár kár­páti hegyekben bujdostak. Akár Pető­finek lelketüzével­ harcoltak és men­tek előre a Kossuth Lajos regimentjé­ben. Vagy a nagy vlágégés alatt. Akár Kőnigetznél, vagy Sarajevo alatt. Tépett, sáros ruhával, de mikorra oda­­jutottak Isten elé, fényesen ragyogott vállukon az Attila, aranygombra tű­zött rá a napsugár. És Hal­eluia me rokon sapkarózsa mellett virág nyilt ki újra Március! Uj élet reménye, uj biza­kodások ,­ nagy-nagy eszmék. Gondolatok, mik évszázadokra kihat­nak. Elhatározások és elszántságok, melyeket Isten oltott bele az embe­reknek lelkébe, akkor, mikor vele megbékélt. Mikor a haragja elmúlt. Mate­u?! Köszönjük sóvárgó lélekkel. Kinyitjuk eletted szivünk kapuját. És kérjük, hogy hozd el minekünk mindazt, amit nagy márciusok meg hoztak. Éne­k nedveket, füvekbe, fák­ba, Éltető uj életnedvkeringést a szi­vek ereibe. És belátást azoknak elméjén, akik­nek kezébe sorsunk leteve van. Soha meg ilyen savargó lélekkel nem vár­tuk mi márciust, a tavaszt. Sohi meg nem gyötörte úgy meg testünket, lelkünket a múlt, fagya a télnek. De soha még úgy el nem fárasztott ben­nünket a reménytelenség, mint ahogy az utolsó húsz év alatt a vitatkozó nye, az emberek gonoszsága, is­tente­lensége bennünket kifárasztott. Uj szelek fujdogálnak mi már Szajna, Rajna partján. Britt birodalomban megértő szó csattan Merev álláspont­jából enged a francia es kimeri mon­dani a szót: Ez igy nem mehet to­vább! Igazságot Magyarországnak! Na­gyon szép volt tegnap. Ötletesen, fi­noman állítottak be. Azt a nótát hal­lottuk legelőször a rádió szárnyán. Csak az kell nekünk, ami a miénk volt. Igazságot Magyarországnak ! Nincs Grácban semmi baj Forradalom hírét közölték tegnap reggel Gráczból. A hír azonban túl­zott. Tény az, hogy Stájerország né­hány helységében, elsősorban Grácban a stájer fővárosban előtérbe léptek azok az elemek, amelyek továbbra is illegális tevékenységet akarnak kifej­teni és szembeszállnak a Schuschn-ügg —Hitler megállapodás eredményeivel. Tudvalevő, hogy Grácban a kancel­­lár beszéde alatt a polgármester horog­keresztes zászlót tűzetett ki a város­háza erkélyére, mire a kormány nem egészen 24 óra leforgása alatt elmoz­dította állásából A gráci nemzeti szocialisták vasárnap estére fáklyásm­enetet terveztek, a tün­tetés azonban az Ausztriában négy hétre kiadott felvonulási és gyülekezési tilalom miatt nem valósulhatott meg. Bécsből vasárnap nagyobb rendőri készültség érkezett Grácba, hogy ki­egészítse az ottani közbiztonsági szer­veket,­­ intézkedésekre azonban nem volt szükség, mert a vasárnap teljes nyugalomban telt el Grácban is, Ausz­tria egyéb helyein is. Küldöttségileg kérték Caomorkonyt-at kiburkoldatt Bodrogi Sándor pótképviselő, tör­­­­vényhatósági bizottsági tag vezetésével Kiss Bálint bizottsági tag Bodrogi Dezső, a Mátyáshalmi Olvasókör el­nöke és Szénássy Ernő gazdálkodó tisztelegtek pénteken délelőtt E­n­d­r­e­y Béla polgármesternél, akit arra kértek, hogy a Csomorkányi út kiburkolása után tegye meg a szükséges lépéseket. A Csomorkányi út a Mátyáshalmi is­koláig tudvalevőleg részletekben van kiburkolva. Azért csinálták ezt így, mert a talaj egy-egy szakasza homo­kos és úgy gondolták, hogy - ha nem is véglegesen - de időszerűleg a ko­csival való közlekedés megoldható lesz. A gazdasági élet kereke azóta na­gyot fordult, a mezőgazdaság termel­vényeinek minden időben való érté­kesítése a tanyak dolgozó, szorgalmas népét ma jobb, és szorosabban kö­tik a városhoz, mint bármikor a múlt­ban s ha hónapokon át nincs járható út, ennek kárát elsősorban a gazda­társadalom, másodsorban a városi ke­reskedelem és ipar látja, helyes és okos tehát az az érvelés, amire különben a csomorkányiak küldöttsége is rámuta­tott, hogy a külterületi utak kiburko­lásának kérdését napirendre kell tűzni s valami utat-módot kell találni a megnyugtató megoldásra. Érzi és tudja ezt Endrey Béla polgármester is, akinek minden intéz­kedésében megnyilvánul Vásárhely népének jobbsorsának szolgálata Meg­érté­sel fogadta a polgármester a cső­­rokányiak kérését, kijelentvén, hogy a külterületi utak burkolásának ügyét állandóan figyelemmel kiséri és a le­hetőség határain belől közmegnyugvást hozó intézkedések történnek. Telefont kérnek a­z Er­zsébeti tájékra Először Kutas kapcsolódott be a te­lefonhálózatba külön nappali szolgá­latával, tavaly Kopáncs kapott telefon­hálózatot. Most azután az Erzsébetiek kívánnak belekapcsolódni a távbeszélő vonalba és indítottak akciót oly irány­ban, hogy a postakincstár ezt tegye lehetővé, illetőleg csinálja meg. Papi Imre és csókási Molnár Imre lásd birtokosok, valamint a belsőerzsébeti iskola révén a város hatósága, végül pedig a Csókási Olvasókör elnöksége kíván a maga részére telefonállomást. A postakincstár értesítése most érke­zett meg a városhoz. A kilátásokat némiképen elhervasztja ez a közlemény, mert meglehetős ma­gas áldozatot kíván. Például csókási Molnár Imre és a Csókási Olvasókör állomásának felsze­relésénél a vezeték költségeiben .200 pengőt számol fel egyenként a posta igazgatósága az esetben, ha minden munkálatot neki kell végeznie. Ha azon­ban a póznákat és a fuvart az illetők adják, akkor ez az összeg 650 pen­gőre redukálódik egyenként. Papi Im­rénél és a belső erzsébeti iskolánál 50—50 pengőről van szó. Ezeknél a havi használati díj 8 P. 60, a többiek­nél 13 P. 60 fillér. A város most az érdekeltekkel közli a postakincstár át­iratát. Valószínű, hogy lépéseket fog­nak tenni a költségek további reduk­ciója tekintetében. Meghalt Griger Miklós képviselő A magyar közéletnek megrendítő gyásza van: tragikus hirtelenséggel meghalt Griger Miklós országgyű­lési képviselő, bicskei apátplébános, a legitimista politika hirdetője A pesti Szent Imre kollégium egyik szerzetesi szerénységgel berendezett szobájában hunyta le örök álomra sze­mét. Reggel fél nyolc órakor inasa be, kopogtatott hozzá, de nem kapott vá­laszt. Ez feltűnő volt, mert a képviselő ilyenkor már mindig felébredt. Az inas jelentést tett Rohn Ernő prefek­­tusnak, akivel együtt nyitották ki a la­kást s félhomályban álló pamlagon, amelyre csak a lehúzott redőny rései között hatolt világosság, mozdulatlanul feküdő Griger Miklós, mintha csak aludnék. Arcszíne azonban megválto­zott. A mindig piros pozsgás arc ha­lálosan sápadt volt. A prefektus mindjárt látta, hogy baj történt. Megérintette Griger Miklós kezét: még meleg volt! A pulzus azonban már nem vert. Pillanatok alatt megérkezett a kollégium orvosa, aki már csak azt állapíthatta meg, hogy Griger Miklós meghalt. A halál valószínűleg egy órával előbb következett be. A halálesetről azonnal értesítették Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt, a bicskei plébániát és a képviselőház háznagyi hivatalát. Mindenütt nagy megdöbbenéssel fogadták a kiváló po­litikus halálának hitét. Griger Miklós egy héttel ezelőtt beszélt a Házban. Szinte megrendítő, amit arról a nap­ról beszél Kohn Ernő prefektus, ami­kor Griger utolsó beszédét mondotta a képviselőházban a falu népének megsegítéséről. — Sietek a beszédemmel, — m mon­dotta Griger. — Úgy érzem, trombó­zis van a lábamon, félek, hogy már nem tudok elmenni, pedig nagyon szeretném még ezt a beszédet meg­tartani. Mosolyogva, kedvesen közölte ezt a prefektussal, egyáltalában nem mutatta, hogy micsoda fájdalmai van­nak. Még megkérdezte tőle : - Eljössz és meghallgatsz ? S láthatóan őrült, amikor a prefek­tus kijelentette, hogy ott lesz. íróasztalánál halt meg dr Biedl Samu szegedi fürészgyáros Váratlanul meghalt Szegeden dr Biedl Samu fürészgyáros, a szegedi zsidó hitközség elnöke. Nemrégiben tért vissza néhány hetes olaszországi tartózkodásáról teljesen egészségesen. A halál hatvanhat éves korában dol­gozószobájában érte, rendes napi mun­kájának végzése közben. A halálesetről amely Szegeden általános részvétet keltett, értesítették fiát, aki pár nap­pal ezelőtt földközitengeri útra indult. Az elhunytban Keleti Imre földbirto­kos apósát gyászolja. Elrendelik a fertőzött gyümölcsfák kicserélését Egy alkalommal szóvátettük, hogy a föld­­mivelésügyi minisztérium nagyon érdekes ak­ciót tervez, illetőleg indított már el. Arról van ebben szó, hogy a gyümölcsösök védelme szempontjából radikális eszközökhöz nyúl a kormányzat, de olyan radikális eszközökhöz, melyek senkire nézve nem járnak hátránnyal, csupán előnnyel. Ugyanis azokat a gyümölcs­fákat, melyeket, mint fertőzötteket jelentenek be a földtulajdonosok, az állam a maga költ­ségén szándékozik egészséges és termőképes nemesített fákkal kicseréltetni, hozzá akként, hogy a kivágott fa a tulajdonos által szabadon felhasználható lesz. Kérdést intéztek hozzánk többen, vajjon kinél kell jelentkezni az ilyen szándékkal, mert még a hatósághoz hivatalos értesítés nem érkezett. Megtudtuk azután, hogy a Kecskeméti Kamara közleménye nyomán je­lent meg ez a híradás az ottani lapokban, a vásárhelyi érdekeltek, illetőleg kertészek ebből tudták meg és így közölték velünk az érdekes­­ szándékot. A rendelkezés bizonyosan pár na­­­­pon belül megérkezik ide is, csupán az ad­­­­minisztráció miatt késik.____________________­­ - Meghívó a Szent István­­ emlékbizottságba. A Darányi Kálmán miniszterelnök vezetése alatt megalakított Szent István országos emlékbizottságba városunkból újabban , Keresztes Mihály th. biz. tagot,­­ a Kecskeméti Kamara elelnökét hívták­­ meg. Harisnyákat, Kirakatnak mindig tájékoztatják kötött kabátokat, blúzokat, pamut- és női selyem kötött fehérneműt előnyösen vásárolni csala a Kokron Szaküzletben. wm

Next