Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1939. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
»egylet körhogy a jaodó tánctan beírathatják ólánál. Egy ugyanott. 277 kke! fiadó : ámu páx, has lakas van,dlDU tedx, ipartelepnek f. irságánal. itt nél jen ezer 333 öld eleki dűlő* Peter szom i ági iskola öld föld .file/eZolladó. tét: »5 ügyvéd tárhelyen, nu. ie 87. 1 Sándorral 962 N Hallóig ne vegyen tinti sapka-rak» és legjobb , Perzsia, bárány, mer sapkák ölese árban ios i I szdm. v. templomnál) ilösséget válmre ügyeljen. 274 igen tisztelt vetészetemmel emmel a ref. a régi megbízásommal állok Gyártmányaink ólag az „Unió"k be, amely bazárban van, ímen a garan stien mégis ja yetok, úgy azo *m. Hegedűs ester. Nem ■ló helye. 243 Ima it már II. ker. 17 alatt ^ ÍNCNÉL , és lakodalb, legfinomabbban kaphatók ázsütemények, ,ok, gesztenye,ingótól, habos , kapható. Malii. isk. mellett. 991 Felhők felett... Előre szegezzük ma tekintetünket mindnyájan, kik idők fordulásánál phenót tartunk. Jövőnket kutatjuk, mely ködön cilogat. Félünk a bajtól, a reménytelen küzködéstől, ha nincs hitünkben a koszorú, mely a sikert jelentse. Félünk, hogy ha Isten elfordul tőlünk, erőtelen lesz akaratunk. Mi már sok mindentől félünk. Nem kényeztetett el bennünket a sors, de nem zúgolódunk, mert Isten velünk maradt mindig. A múltból tehát nemcsak a csalódást látjuk, hanem azt is, ami élet volt, ami biztató, ami valóravált álom. Ha szűken mérte is ki számunkra a sors, mégis jó igyekezetünk nem veszett kárba. Az az esztendő, mely tegnap múlttá vált, tud felmutatni nagyszerű eredményeket. Olyan eredményeket, melyek a reménykedéssel hidalják át a múltat a jövendőbe. Félünk, ha elhagy Isten, de tudjuk, hogy az Isten nem hagy el minket. Felemeljük tekintetünket az égre és a havas fellegeken túl meglátjuk az újabb virradatot, a napsugárt, amely nemcsak világít, de melegítis. S melytől langyos hullám járja az szívünket. Nem félünk, mert tudjuk, hogy védőpalásttal takarja be életünket Isten. Míg a lelkünkben több lesz a jóság, mint a gonosz és míg nemcsak a nyelvünkön hordozzuk a csillagnak és a keresztnek nevét. Tudjuk, hogy az, aki sorsunkat intézi, Atyánk minékünk és mi a fiai vagyunk. Tudjuk felemelni szivünket és tudjuk áhitatosan hittel mondani, melyben benne van a teljesülésnek tudata is: Jöjjön el a Te országod ! Az ő kezébe van letéve sorsunk és azoké, akik szívünkhöz közel állanak. Az ő kezébe van letéve nemzetünk léte, jövendője. Mit végez rólunk? Úgy teszünk, mint az, aki megfeszíttetett. Legyen meg a Te akaratod. Behavazott tájakon álmodik a búzaszál. Bokrosodik, pihen, de életerei dolgoznak. Táplálékunkat készítgeti elő a természet nagy, szent műhelye. Odafordulnk az ég felé, havas ferlegeken túl, az, aki trónol. Annak zsámolyához száll imádságunk: a mi mindennapi kenyerünket add meg minékünk! Ha jósággal telik meg a lelkünk, vagy több lesz benne az, mint a gyarlóság, elfelejti Isten nékünk azt, amit ellene vétkeztünk s nem hiába száll el az a szó majd hozzá, hogy: Bocsásd meg a mi vétkeinket. Jézus tanított az imádságra. Örökforrása mindennek, ami élet. S úgy száll a szó és kívánság, mint mikor fekete felleg takarja az ég alját s buzakalászok bújnak össze felén : Szabadíts meg bennünket a gonosztól. Ujesztendő hajnalán, miden jövőnk ködön csillog át, Hozzád fordulunk hittel, bizalommal, szent reménykedéssel, ki vagy a mennyekben, mi Atyánk !. .. 1939. január 1. Vasárnap. ÁRA 14 FILLÉR VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helybe» Negyedévre 6. — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre 8 P Telefonszám ■ 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkeszti» és laptulajdonos : KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadjcWvatal i Ikosnik'tk Telefonsáét* 79 XXXV. évfolyam 1. szám. Földreform és termelés Írta: ECKHARDT TIBOR (Mivel a nagybirtokosok azon az alapon tiltakoznak a földreform ellen, hogy a termelés csökkentését vonná maga után, Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére szükségesnek látta, hogy ezt a felfogást megcáfolja.) Íme : A nagyobb terjedelmű földreformmal szemben az utóbbi hetekben minden irányból ugyanazt az érvet hallom: a nagybirtok nagyarányú felaprózódása csökkenteni fogja a termelést. Az én meggyőződésem azonban éppen ellentétes : hozzáértéssel és építő szellemben végrehajtott földreform nem csökkenteni, hanem fokozni fogja országunk termelését. Lássuk egyenként az érveket. A nagybirtok szemesgabonát termel és szarvasmarhát tenyészt. A szemesgabonatermelés terén nagyobb tőkeerejénél és gépi berendezésénél fogva az ország több vidékén katasztrális holdanként átlagban 2 méter mázsával termel többet, mint a kisbirtok. Holdanként számítva, a kisbirtok lényegesen több szarvasmarhát tart, mint a nagybirtok, noha minőségileg a kisbirtokon folyó állattenyésztés mindenütt nem éri el a nagybirtok állattenyésztésének színvonalát. A kisbirtok azonban számos egyéb olyan mellékterméknek leértékelt művelési ágat tart fenn, amely a nagybirtokon egyáltalában nem, vagy csak alig folytatható. A baromfitenyésztés terén a magyar falusi és tanyai asszonnyal a földgömbön senki sem tudja felvenni a versenyt, főleg exportár tekintetében. Baromfi és baromfitermékexportunk az utóbbi években legalább is olyan fontos, mint a búza és kétségtelenül több nemesvalutát hoz be a búzaexportnál. A nagy lendülettel fokozódó szőlő- és gyümölcskultúra ugyancsak a kisember gondos kezemunkájának ad érvényesülési teret és a nagybirtokon folyó bérmunka sohasem versenyezhet a kisembernek saját földjén végzett létekből is fakadó tevékenységével. Egész vidékek vannak ma már országunkban, ahol teljesen maguk ráhagyott, minden állami támogatástól mentes parasztkultúrák fejlődtek ki, amelyek versenyképesen ontják termékeiket és hovatovább világmárkákká növik ki magukat. A makói hagyma, a szegedi paprika, a kecskeméti barack, a kőrösi uborka, a hatvan környéki dinynye, a gyöngyösi csemegesző, a csonkaarad megyei meggy és végig az országnak úgyszólván minden részén más és más cikkek termelődnek ma már a kisgazda és földmivőtársadalom szorgos kézimunkájával. Ezeknél a termékeknél nincs szükség a balettára, állami kedvezményekre, mert az egész magyar termelés, a mezőgazdasági és ipari egyaránt, világpiaci értelemben versenyképes mindazokban a cikkekben, ahol az előállítási költségeknek nagy százaléka áll munkateljesítményből. A mezőgazdaságban különösképpen áll ez az igazság. Nem lehet versenyezni külterjes mezőgazdasági cikkekkel a tengerentúli országok olcsó rablógazdálkodásával szemben, ahol szűz talajok trágyázatlanul, olcsó géperővel műveltetnek és a szárazföldinél sokkal olcsóbb tengeri szállítással jutnak el Európába. A búzaexport sokszor állandó ráfizetés, nemzetgazdasági értelemben folytonos vérveszteséget jelent. Célul kellene magunk elé tűznünk azt, hogy kenyérmagvakban a belföldi szükséglet mértékén túl termelésünket ne mindenáron terjesszük és az ezáltal felszabaduló területeket átvigyük olyan kisparaszti gazdálkodásba, melynek termékeit a világpiacon arany ellenében mindenkor versenyképesen értékesíthetjük. Ha nem volna szociális feszültség, ha nem volna népi nyomor, ha nem állana fenn a föld népének ezernyi problémája, még akkor is csak termelési szempontból meg kellene csinálni az átfogó földreformot, hogy végre egyensúlyba hozzuk termelési politikánkat és ráfizetéses agrárexport helyet jövedelmező mezőgazdasági kiviteli politikát folytathassunk. Kétségtelen azonban az, hogy a leghelyesebb reformot kétféle módon lehet megcsinálni és pedig jól és rosszul. Az első földreform részszül lett végrehajva s ma a földreform ellen érvelők az első földreform valóban ijesztő tanulságait festik a falra. Én ezt az érvelést helytállónak egyáltalában nem fogadhatom el. Az 1920-as évek földreformja valóban egy közel négyszázezer családot számláló agrárproletáriátus tenyésztett ki az országban. A következő reformnak éppen ellenkező célt kell maga elé tűznie: legalább négy—ötszázezer proletár családot kell megfelelő nagyobb földdarab nyújtásával átvezetni a polgári életbe. Az elproletarizálódott mezőgazdaságunk csökkentette termelést, a proletársorsból a polgári életbe való felemelése mezőgazdasági népünknek természetesen fokozni fogja a termelést. Néhány példával akarom megvilágítani most ezt a gondolatot. Melyik nagybirtokon folyik a legrosszabb gazdálkodás Magyarországon ? Nyilvánvalóan az eladósodott földeken, ahol a tulajdonos hitelezőjének kielégítése érdekében pénzzé lesz minden, ami eladható, fe oszlaja tehenészetét, állatállománya javát eladja, kevés, gyenge jószággal gazdálkodik, intenzív talajjavítást forgótőke és állatállomány, valamint gépi rendezés hiányában nem végezhet és végül bemenekül a védettség karjaiba, ahol termelési szempontból reménytelen helyzete állandósul és újabb tőke hiányában magán segíteni, termelést fokozni és eladható újabb vagyontárgy hiányában saját erejéből felemelkedni nem képes. Az a földreform, amely tehermentesíti az eladósodott nagybirtokost és vele földben fizetteti vssza az adósságot, termelési szempontból azzal a haszonnal jár, hogy a megmaradt földön a gazda újból hitelképessé válik, maradék földjére összpontosítva állatállományát és gazdasági felszerelését. Ezen a kissebb földön jobban fog gazdálkodhatni. Ez áll a nagy— és középbirtokra, de ugyanezt mondhatom a törpebirtokról is. Az első földreform az életképtelen törpebirtokok légióját hívja életre. Ha az életképtelen törpebirtokból életképes kisbirtok lesz, nyilvánvaló, hogy annak termelési eredményei lényegesen jobbak lesznek a mai nyomorúságos proletárgazdálkodásnál. Kérdem továbbá, van-e a nagybirtokkategóriában általában roszszabbul kezelt rész, mint a hitbizomány, ahol az átmeneti tulajdonos érdeke többnyire csak a jövedelemszerzéshez fűződik, a birtok állagának javítása, vagy pláne hoszszú idő múlva jövedelmező nagyobb befektetések eszközlése azonban egyáltalában nem indokolt. A hitbizományok szántóföldjének földbirtokpolitikai célokra való igénybevétele tehát az intenzív gazdálkodás lehetőségét fogja ezeken a birtokokon megindítani. Végül utalnom kell arra, hogy az összes földreform közül termelési szempontból az a legrosszabb, amely bérletet ad csupán és nem tulajdont ! Az a kormányoldalról hirdetett elmélet tehát, amely a földreform terjedelmét termelési szempontokra való hivatkozással akarja korlátozni, ugyanakkor azonban nem tulajdont, hanem bérletet ad, su— A JEVRE Kötött ibluxozoat,, harisnyal. Kötött fehérneműt, sálakat. Kesztyűt, mackó-rujkákat, pullovereket A LEGOLCSÓBBAN SZEREZHET BE a KOKRON kötöttáru szaküzletben.