Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1939. augusztus (35. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

zódni, hogy szésa ólom­ig jobb Etet. szállítva. Szénaa­rmánymész gazdaságok a kapható elefon- 415 takarma Ugyanott a tositó In- Minden e­bben köt. c. 963 nek biztos ez csak sznáijon, hajlékony, ló. Szakítást taszik, alig te alkalmas, nekben po­én kapható enő anyva és íben emplommal 522. 809 álhatók: anyával, gyi­- i 19 h. tanyá­­mtóban 41, 38, , 40, 31, 24, 14, 14 és 11 h. t. ával. Szerhá­­dülöben 38 és hat, Lelei­ uton Ián 31 és bu­rn 14 és tizen­ 39, 35, 30, hu­­sztélyi utón 15, i­ll. huszonöt­­ és 1430 n-öl, rtöltésen belöl ■a véggel 4 és nyomást, Rác­sártézi kuttal Vasháton 3 h. , törlesztésre ingatlanfor­­iu. sarok. 73 él ekék mvag, mint drágább ki még nem óbára. rdúló csap­épek bármi­­■ fizetési fel­­den másféle in­a­p f­elül nél­­t Központi izünk 168 lomban őrlés. k lisztre. odoskodás ny kap nagyban. a malom­ban. Szives közönség Cafos. igrbeadni, bír. tál keresse fel atal OFB­­ utca 4., d­ühökkel (Kon­­alin felvite­li eladó: 4, 22, 21, 20, 18 /ás földbirtok, mn­ás 14000 P. 10 h. uj tanyá­­száló: Szerdá-­i mellett 11 és a két nyomás: imölcsűs épü- Konti­ u. 3, Bu­­-u. 12, Vörös­­minden részén e is eladók. 170 258 pengős­en elő­indrássy 21. Telefon 490. A magyar... A soproni nyári egyetem megnyitá­sán beszédet mondott gróf C­s­á­k­y István külügyminiszter. Mindnyájunk­nak szivéből száll ez a beszéd, mert a magyart rajzolja és olyan, mint az üzenet. Talán válasz is a lövöldöző szomszédoknak. Adjuk itt a vel­e­s helyen. Csáky István a következőket mondotta : — A magyar nemzet egyenes uton jár, senkit nem áltat, erőviszonyait ba­­rátai előtt nyugodtan feltárja, elhatá­­rozottságát barátai mellett annál erő­teljesebben kihangsúlyozza, minél job­ban támadják azokat akár belföldön, akár külföldön. Nehéz időkben lehet a barátot megismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a válságos időkben nem vonul a meglapulás úgy­nevezett bölcsessége mögé, hanem nyu­godtan kiáll barátai mellett anélkül, hogy túlzásokba esnek, hanem erővi­szonyait állandóan szem előtt tartja úgy morális, mint fizikai téren. Azt hiszem, meg fogja hozni a gyümöl­­csét az az őszinteség, amellyel a leg­utóbbi időkben is megmutattuk bará­taink előtt, hogy ránk számítani le­het, mert a nemzet hitelképességét, a nemzet becsületét mindennél többre tartjuk és annak megóvása érdeké­ben minden kockázatot vállalunk. Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békében hagynak. Ez nem jelenti, hogy a legkisebb jogunkról is lemondunk, mert csak halálraítélt né­pek kötnek kompromisszumokat ön­magukkal. Tudatában vagyunk annak, hogy igen súlyos időkben élünk. De voltak már nehéz idők országunk fe­lött és mindig átéltük őket. Ez legin­kább bizonyítja, hogy létezésünk és fejlődésünk történelmi szokaégesség. Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunk­nál többet senkitől­­ sem követelünk. Lehetetlent vagy időszerűtlent senki­től sem kívánunk. — Az építőmunka, amelyet a kor­mány belpolitikájában folytat, termé­szetesen a külpolitikára is kiterjed. Nem fogunk egy alkalmat nem elmu­lasztani, hogy az ország belső nyu­galmát, fejlődését nyugodt és megbíz­ható külpolitikával támasdzuk alá. Re­mélem, hogy ezt a célkitűzést nem fogják túlságosan zavarni. Türelmünk, amint már bebizonyítottuk, van ép­pen elég, megértőek is tudunk lenni, mert elszántlelkű, határozott nemzetté érlelt meg minket a sora. Minél több hónap telik el, annál komolyabb erő­­tényezőt jelenthet a katonailag, erköl­csileg és gazdaságilag felkészülő Ma­gyarország mindenkinek. Ami még inkább lehetővé teszi a magyar kor­mánynak, hogy önérzetes, nyugodt, türelmes, de erélyes külpolitikát foly­tathasson. Ez nem egyszer elmegy az engedékenység határáig, mert ezt egy erősbödő ország erejének biztos tu­datában megengedheti magának. Gyakran hallom külföldiektől, akik Magyarországra jönnek, hogy olyan ez az ország, mint egy oázis. Sokkal nagyobb államokkal összehasonlítva is, amelyeken azonban úrrá lett az ide­gesség. Ezt a nyugodt, békés oázist kívánjuk fenntartani, megerősíteni és biztosítani a magyar föld lakói és azok részére, akik látogatásukkal meg­tisztelnek bennünket. Ha azután ha­zájukba visszatérnek, vagy az ország­ban szétszélednek, vigyék magukkal az ideges világrészekbe, vagy az ide­ges országtájakra azt a nyugalmat, amelyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mögött nemzete részére megteremtett és fenntartani óhajt min­den idők viszontagságai között. 3 reama ló. SZ. 336 .gyitósnak és adó a nyom. Hód­mezővasar hely, 1939. augusztus 1. Kedd. ÁRA 8 FILLÉR XXXV. évfolyam 173 szám. VASARHELYI Előfizetési ár helyben Negyedévre 6 — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre 8. — P Telefonszám : 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth tér Telefonszám: 79 Horthy Miklós kormányzó előtt hódolt a gödöllői leánycserkésztábor Vasárnap volt a gödöllői leány­­cserkésztábor ünnepélyes megnyitása, melyen megjelent és beszédet mon­dott H­or­t­h­y Miklós kormányzó is. Délután 4 órakor jelent meg Horthy Miklós a főméltóságú asszonnyal és nyomban megkezdődött a káprázato­­san szép felvonulás. Ezután került sor a kormányzó ün­nepi szózatára. Magyarország kormányzója beszédében szeretettel kö­szöntötte a világ minden ré­széből összesere­glett cser­készleányokat, akiknek munkásságára a nemzetek közötti megértés és a szeretet szem­­pontjából különösen a mai időkben olyan nagy szükség van. Néhány mondat után angolra fordította a szót Horthy kormányzó és üdvözölte az első Pixi Ting résztvevőit. A kormányzói szózat után Anna királyi hercegasszony, a magyar cser­készleányok fővédnöknője mondott négy nyelven: magyarul, németül, franciául és angolul beszédet, őt gróf Teleki Pál miniszterelnök, a Magyar Cserkészszövetség fővédnöke követte angol, majd magyarnyelvű üdvözlő szavaival. A román határőrok Técsánél ráláttak a Tiszán lefelé haladó tutajokra Técsőről jelentik . A Magyar Távi­rati Iroda jelenti . Szombatról vasár­napra virradó éjszaka a Técső melletti Tisza szakaszon román határőrök rá­lőttek a Tiszán békésen lefelé haladó tutajosokra. A román golyók ember­­magasságnyira a parton álló magyar vámházat érték. A técsói Fuchs Ciul féle kocsmá­nak falait szintén átütötték a román golyók. Mintegy hatvan lövés érte a magyar partot. Az álmából felriadt lakosság a magyar határőrökhöz for­dult védelemért, akik riasztó lövéseket adtak le. A nyugalom éjfél után fél­kettő órakor állott helyre. A vizsgálat megindult. Emberéletben nem esett kár és sebesülés sem történt. Megegyezés után történt a merénylet A Magyar Távirati Iroda újabb je­lentése : Tudvalevő, hogy a magyar és ro­mán határ egyik szakaszát a Tisza felső folyása alkotja. A románok ed­dig állandóan akadályokat gördítettek a tutajozás megindítása elé, míg végre ezen a héten sikerült a román határ­vidéki hatóságokkal a magyar fakiter­melők és szállító magánvállalatoknak megegyezniök arra vonatkozóan, hogy most már minden akadály nélkül meg­indulhat a Tiszán a tutajozás. Magyar részről 20.000 lejt fizettek, ,amelyet a románok kértek a Tiszán való tutajo­zás engedély­ezéséért. Az első tutajokat szombaton délben indították útnak Kárpátaljáról lefelé a Tiszán. Szombaton a kora délutáni órákban még nem történt semmi. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka azonban a Técső melletti Tisza szaka­szon békésen lefelé haladó tutajosokra román oldalról lövöldözni kezdtek. A lövöldözés éjfél után fél egy órakor kezdődött és kisebb szünettel egészen a hajnali órákig tartott. Emberéletben szerencsére nem esett kár, csupán a magyar oldalon lévő község szélső házainak falait érték a román katonák golyói. A magyar határőrség a romá­nok lövöldözését viszonozta. Sok értékes felszólalás hangzott el a Kispomoki gazdanapon Kishomokon K­o­v­á­t­s Jenő föld­­birtokos agilitásából a földmivelésü­­gyi minisztérium és Vásárhely város hathatós áldozatkészsége és a Mező­­gazdasági Kamara lelkes támogatása következtében megszületett a kisho­­mokiak régi kívánsága a Gyümölcs­csomagoló csarnok, melynek felava­tása vasárnap zajlott gazdanappal egy­bekötve. A kishomoki erdőben felépített ha­talmas épületet nemzetiszínti drapé­riákkal és zászlókkal díszítették fel. Délelőtt 10 órára több mint ezerfő­­nyi közönség gyűlt egybe. Az ünep­­ségen megjelentek : E­n­d­r­e­y Béla polgármester, Dósa István dr. Csong­­rád megye alispánja, Temesváry Imre dr ország. képviselő, M­á­r­i­­á­s­s­y Mihály dr kamarai elnök, S­t­a­­u­b Elemér volt elnök, Szabó La­jos h. igazgató, Tóth Arisztid Csong­rád megye G. E. igazgatója, Csáky Lajos dr­­. főügyész, Faragó János dr. tanácsnok, Katona Ferenc tb. tanácsnok, Zombory G­éla ren­dőrfőtanácsos, Genersich Antal dr­­. főtanácsos, Némethy Zoltán igazgató, Takács Ferenc v. képvi­selő, a G. E. részéről Karácsonyi Sándor és Török Imre alelnökök, a Gazdaifjak nevében K­a­r­a­s­z Sán­dor, a Mép képviseletében G­y­ö­r­g­y Vilmos, Faragó István dr és Bittó József, továbbá Marzsinay Zoltán, Lázár Béla dr és sokan mások. „ A Hiszekegy után Márton Ár­pád elnöklelkész mondott istentiszte­leti beszédében magasszárnyalású pré­dikációt és megáldotta a gyümölcst­csomagoló telep új hajlékát. Az istentisztelet után K­o­v­á­t­s Je­nő a Mezőgazdasági Bizottság elnöke szeretelyes szavakkal üdvözölte a ven­dégeket és köszönetet mondott a föld­művelésügyi minisztériumnak, Vásár­hely városának és a Mezőgazdasági Kamarának áldozatkészségükért. Majd méltatta az emelt intézmény fontos­ságát, és ennek kapcsán bejelentette Kováts Jenő, hogy a kishomoki ré­szen az utóbbi időben örvendetes népszaporodás állott be, minek kö­vetkeztében iskolára volna szüksége ennek a határrésznek. De addig is, még iskolaépületet nem emelnek — mondotta emelt hangon Kováts Jenő - felajánlják a gyümölcscsomagoló hatalmas termét a tanítás céljára. Ősszel és tavasszal pedig, mikor jó idő van, az erdő fáinak árnyékában lehet oktatni a gyermekeket. A kis­homoki határrész lakói élénk helyes­léssel hallgatták Kováts Jenő szavai. Ezután Temesváry Imre dr­országi képviselő beszélt az útkérdésről a termelő szolgálatában. Kijelentette, hogy a kormánynak egyik fő célja az utak burkolása s ezt a kormánynak súlyos anyagi áldozatok árán is meg kell valósítani Csáky Lajos dr­­. fő­ügyész a magyar föld jövedelméről és terhéről beszélt. Kijelentette, hogy az ipar és kereskedelem szolgálatára szükséges nemes valutát a magyar föld adja, illetve termeli, majd a me­zőgazdasági munkáskérdésrő il tartott nagyvonalú előadást. Mészáros Pál dr a Szarvas­marhatenyésztők Országos igazgatója az állattenyésztésről, és annak értéke­sítéséről Tóth Imre t. h. biz. tag a gyümölcstermelésről és a szeszkontin­gensről beszélt. Ezután Máriássy Mihály dr­ország, képviselő, kamarai elnök állott fel szólásra. Beszédében méltatta azokat a buzgó és fáradságot nem ismerő munkásságot, amit Kováts Jenő hosz­­szú időn keresztül folytat a gazdatár­sadalom érdekében, majd kedves sza­vak kíséretében átnyújtotta Kováts Jenőnek a Mezőgazdasági Kamara örökös tagságáról szóló okiratot. Ko­váts Jenő meghatott hangon köszönte meg a kitüntetést. „Annyi vagyok — mondotta Kováts Jenő - amennyire magam teszem magam“. Majd kije­lentette hogy mint mindig, ezután is a gazdatársadalom és a köz javára fog dolgozni. Utána Dósa István dr Csongrád me­gye alispánja tartott igen értékes és tanulságos előadást a gyümölcsterme­lés fokozásáról. Ni­c­s­o­v­i­c­s György Csanád megye Mezőgazdasági Bizott­ság elnöke olcsóbb hitelt követelt a mezőgazdaság részére. G­r­e­g­u­s­s Máté a pósahalmi Olvasókör küldött­sége nevében kérte, hogy a kormány tegye lehetővé a sertések oltását és olcsóbb szérumot követelt. Győri Rezső kertész a kishomoki részen va­súti átjárót követelt, mert a szőlőte­lepet nehéz megközelíteni. Végül Kováts Jenő beszélt, aki megköszönte a gazdinap felszólaló­inak értékes előadásait és további munkájukra Isten áldását kérte. Az ünnepséget a Himnusz akkordja zár­ták be. Az ünnepség után díszebéd volt, melyen számtalan pohárköszöntő hang­zott el. A kitűnő ebédet Rostás Juliska, Gajjas Panni, Sipka Zsófika, Gajdon Margitka, Nagy Juliska, Nagy Esztike, Benkő Teréz, Papp Olga, Papp Irénke, Ottokár Annuska és Sipka Lleuska szolgáltak fel, a háziasszonyi tisztet pe­dig Kiss Lajos tanító felesége , Kele­men Kató, Tóth Imréné, Lehoczky Mihályné, Domokos Józsefné és Vizi Györgyné töltötték be önzetben oda­adó fáradozással. A tágas, szép nép­­házat Kovács János és Molnár De­zső kőmivesek és Széles György ács­mester építették. Sógorok halálosvégű verekedése Szolnokról jelentik: Szabó Imre 28 éves napszámos meglátogatta a szom­szád faluban lakó sógorát, Molnár Im­rét. Később heves vita keletkezett a sógorok között, melynek hevében Szabó agyonszúrta Molnár Imrét. A gyilkost letartóztatták. Egy apa meggyilkolta elmebajos fiát Szegedről jelentik . Kis József 62 éves gazdálkodó tegnap délután meg­gyilkolta 31 éves elmebajos fiát. Az apát a csendőrség letartóztatta. Nyári idényvégi vásár - aug.­hiu 8-ig Fürdő rus­ákban, női nadrág, kombiné­k. Férfi és fiu a KORION ■tfilfilllnaebben. fiarl.nyfibban .eltm.fi. arle.nailulfi.ak saablínl­lben

Next