Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. május (36. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-01 / 98. szám

Urek )lva86egy!előadással egye 8 órai kezharadzanci— halmi szerep szívesen lát 484 tőr május e nagy tár emu- i árvízkára— denkit szeredig. 538 i Egylet és óni kezdettel íncmulataágot javára. Mind etöaég. 532 k. és Kiszol e május 5-én ír, határozatkor választ— i-ucai helyitmanyi tagok Márk elnök. A kör majálisi kugliverseny,örve. A kugjána már dél' c jó zenekar ne. Szeretettel nkit. A Ve— 542 órák szünet május hó 1— hó 30. nap— ros törvény— hivatalos órágal 7 órától 1 óráig tart— s a közkórzatiról és mé vonatkozik. Iktatóhivatalkint délalatt ita a szolgálata hivatalos való tekintat- 1 óráig fogy az állami a fantamlitett ,aton déli 12 órától 9 órást tartotik. Endrey gármaatar, város közi sálya.'_____ zzdasági aratá zarzódésüknél a torlódások 00. ény sadókat, mint hatóság alött irzódáat hátlapokon aksr- III. ügyész— 26 az. szó— , hogy torlóifslalő híva— hről idejében érdskaltokat, lését ne hagyíszt torlódásoknaki mint a ,87. isváth sk. tesnok. ■-mmmm—mintma 103 gazdasági álóföld ajdonát képező sét kaszálásra a dlyó évi májusi úttól pedig a n reggeli órákban, a helyszin pénzfizetés melradomilis 29. tresk. meg i el bizalomlékát hatvani kilónkéntibb háziszap nfözömester, . Hja szám 384 Hódmezővásárhely, 1940 május 1. Szerd. ÁRA 8 FILLÉR XXXV.évfolyam 98 szám. VÁSÁRHELYI Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér Telefonszán : 79 Előfizetési ár helyben Negyedévre 6. — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre 8 — P Telefonszám : 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Hazug világ Mi nagyon tudjuk, hogy mennyi kárt, bajt, sői katasztrófát tud csinálni a hazugság, a rágalom, ez az emberi aljasságnak is aöpredékanyaga. Ott volt Trianon. Hazugságra épült fel az egész békepannel. Azok az öreg urak, akik ott ültek a birói székekben, talán álmodoztak is egy kicsit, de mindenesetre bóbiskoltak. És ha ők maguk nem, az élő lelkiismeretük szunnyadt el. A fiataljai sonkászsemlyével szórakoztak, meg teával. Mikor pedig megeredt a hazugság áradata, mint mikor szennyes hullámok előtt nyitják fel a zsilipet, akkor hiába szálltak síkra igaz magyarok, hiába szólalt meg a becsület, az ezer esztendős múkt, a sok szenvedés, sok küzdelem, ítéltek, úgy, mint eleveneket és holtakat. Ott volt Trianon, látuk mit tud csinálni a hazugság. És az újabb hazugságáradatról most fülünkbe csendül egy beszéd, mely a magyarok világszövetségének gyűlésén hangzott el, melyet Perényi Zsigmond báró elnök mondott. Olyan időket élünk — mondotta, — amikor a világon szétszórtan élő minden magyaroknak össze kell fogni egy gondolatban. Mindenütt síkra kell szállni a magyar igazságért. Utalt Perényi báró arra, hogy egy délamerikai újságban egész cikksorozat jelent meg, mely mind velünk foglalkozik. Velünk kínlódik. És csupa szemenszedett hazugsággal van tele. Például hogy rutén testvéreinket, akik a Felvidékkel hozzánk visszakerültek, elnyomjuk. Kiszipolyozzuk, Hogy nyelvüktől megfosztottuk őket. A rágalom az egyes emberek életében is aljasság, de még nagyobb a nemzetek egymás mellett való élésében. A világon, mert kútmérgezés és konkolyhintés. Különöset akkor, ha épen az ellenkezője igaz annak, amit állítanak. Hogy mi elnyomtuk rutén testvéreinket. Istenem, csak társadalmi uton valami 5 millió pengő gyűlt össze a magyar a magyarért akció címén. És milyen szívesen adtunk finom fehérlisztnek való búzát, sok- sok tengerit és minden más segítséget. Világért se hányjuk fel mi ezt a dolgot, de szeretnénk megmondani annak a szennyirónak, aki ránk hányja a sarat. Dehát kár foglalkozni hosszabban az ilyen dologgal. Útszeli pletyka, méreg, orvtámadás. Azokhoz illő, akik csinálják. Mert hogy honnan fuj a szél, nem kell nagyon kutatni. Bősz emigránsok sírják tele a világot. Szép földönfutók járnak, tartanak előadásokat és szapulnak bennünket. Ha az embereknek ég az arcuk olyan esetben, a mienk mindig piros lehetne. Jól mondotta Perényi Zsigmond báró: Az ilyen útszéli rágalmakkal csak úgy tudunk szembeszállni, ha a világon szétszórtan levő minden magyarok mint őrszemek állnak helyükön és értékére szállítják le a rólunk elmondott dolgokat. A széli pletyka, méreg, orvtámadás. Mi nagyon tudjuk, hogy mennyi kárt, bajt, sőt katasztrófát tud csinálni a hazugság. Láttuk Trianonban, koldultunk róla elég sokáig. Most tehát védekezünk a továbbiak ellen. Mert belátjuk azt, hogy nem elég a hősiesség, a becsület, nem elég az, hogy ezer esztendős történelmében mindig csak az igazságért szállott síkra egy nemzet. Nem elég ahhoz, védekezni is kell az ilyen orvtámadások ellen, amiket szóval és tollal visznek véghez. S ami sokszor többet tud ártani, mint a legélesebb fegyver. Mert olyan, mintha hegyét méregbe mártották volna. Egyébként láttuk más tereBudapestről jelentik. A felsőház tegnap délelőtti ülésén az elnöki megnyitó után Szüllő Géza szólalt fel, aki szóvátette a Nyitra megyében tapasztalt állapotokat és a magyarság üldözését. — Soha nehezebb helyzetben Magyarország külpolitikai viszonylatban nem volt, mint most — mondotta többek között. Meg kell őriznie korrekt semlegességét és megtartania erőt, nemzeti államkereteit. Ezt a kormány mintaszerűen látja el. Majd nyomatékosan hangsúlyozta Szüllő Géza, hogy fel kell emelnünk szavunkat, mert a türelem gyengeségének, a hallgatás beleegyezésnek tűnhetik fel. Mindig a megértésnek voltam a hirdetője a nemzetiségek között s hogy Csehszlovákiában a szlovákokkal való harmonikus együttműködést kerestem, az ad jogot nekem arra, hogy most a szlovákok részéről ért sérelmeket az ottani politikai vezetésnek a hibáit itt szóvátegyem- 1938 óta a régi Magyarország egy darabja visszatért Magyarországhoz és az új önálló Szlovákia szomszédunk lett. A magyar állam ebben a szomszédsági viszonyban ezeréves tudíciójához híven nemcsak korrektül, de nobilisan is igyekezett a jószomszédi viszonyt fenntartani, úgy, hogy se érzékenységet ne érintsen, se összeütközési felületeket ne teremtsen. Azonban azonnal látnia kellett, hogy ez a tapintatos törekvés egyoldalú. Rámutatott azután, hogy Nyitrán a hivatalos jellegű Hlinka párt ülést tartott s ezen az egyik katolikus plébános előadást tartott s magyarországi szlovákok helyzetéről és több olyan adatot közölt, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Azonban ezzel párhuzamosan az odarendelt tanítók és tanárok vezetésével az ifjúság a nyitni városháza elé vonult, ahol megjelent a Hanka gárda vezetője és óriási tapsok között jelentette ki, hogy a Nyitrán, vagy Szlovákiában magyarul beszélőknek ki kell tépni a nyelvét és aki magyarul beszél a köztársaság területén, abba bele kell fojtani a szót. Ezután pedig szlovák határkiigazításról beszélt, amely Magyarország kárára történnék. Ezenkívül Szlovákiában mindenütt azt hangoztatják, hogy a magyar nemzetiségű, de szlovák állampolgárokat az iparvállalatoktól el kell bocsátani A Szlovákiában élő magyar kisebbség nemcsak ottani belpolitikai ügy, nemcsak az itt élő magyarság belügye, hanem nemzetközi ügy. A felsőházi tagok nagy tapssal fogadták Szüllő Géza beszédét, Szüllő Géza nagy hatást keltett beszéde után általános figyelem közben Csáky Isván gróf külügyminiszter állott fel szólásra. Mélyen tisztelt Felsőház! — Magyarország volt az első, mely elismerte az újonnan megalakult szlo▼ák köztársaságot 1938-ban. A rákövetkező hónapok folyamán megkíséreltük, hogy a békülékenység politikáját folytassuk és szlovák szomszédunkkal helyreállítsuk azt a testvéri viszonyt, amelyben évszázadokon keresztül élt a két nemzet Nem tagadom, hogy keserű pillanatot okozott a magyar kormánynak és talán még több csalódást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet Szlovákia felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra, sőt a szlovákság egyes — igaz, hogy csekély rétegeit a magyarság közeledését először gyanakvással, később egyenesen rosszakaratú rágalmakkal igyekeztek lehetetlenné tenni. A magyar kormány a legnagyobb önuralommal és cask arra törekszik, hogy elfogadható szomszédi viszonyt teremtsen Szlovákiával. — Többizben kifejezésre juttatta a magyar kormány az országgyűlés színe előtt, hogy a béke és nyugalom kedvéért sok minden felett szemet huny és hajlandó a türelmet a végletekig gyakorolni, hiszen mi nem egyes mai vezetők hibáit, tévedéseit, taktikázását nézzük, hanem a két baráti nemzet jövőjét. (Helyeslés, taps.) — Mint régi európai nemzet tudjuk, hogy mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, — mondotta nyomatékosan a külügyminiszter — de annak is tudatában vagyunk, hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik és akkor esetleg olyan intrika okat, okvetetlenkedéseket is megfelelő módon utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak vállvonogatva megyünk el. Türelmünk határa ott ér véget, ha nem látjuk a Szlovákiában lakó magyarság jogait az emberi élethez és vagyonhoz. Hangsúlyozom, — mondotta Csáky István — veszélyes volna azt feltételezni, hogy gyengék vagyunk, vagy gyengéknek érezzük magunkat, mert minden életrevaló és életre hivatott nemzet elérkezhetik ahhoz a határhoz, amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal és meggondolást, vagy pillanatnyi haszon teóriákat félrevet. A magyar kormány azonban továbbra is a türelem és béke politikáját kívánja folytatni Szlovákiával szemben. A felsőház tagjai a külügyminiszter szavait nagy helyesléssel és tapssal fogadták. „Türelmünk határa ott ér véget, ahol nem látjuk a Szlovákiában lakó magyar testvéreink jogait az emberi élethez és vagyonhoz“ — jelentette ki Csáky István gróf külügyminiszter Szüllő Géza ismertette a szlovákiai magyar üldözéseket Ken is. Tele van most a világ ilyen megszólásokkal. Hogy ránk is gondolnak, az csak megtiszteltetés tud lenni ránk nézve, hogy még egy délamerikai újság is cikksorozatot szentel nevünknek. De úgy látszik, hogy túlságosan szálka vagyunk a szemükben egyeseknek. Épen azért jó, ha résen vagyunk. Szétszórtan élő minden magyarok ezen a kerek világon munkájukkal, tudásukkal, kiválóságukkal példát tudnak adni arról, hogy milyen nemzetük. De mint őrszemek őrködnek is a jó hírnevünk felett. Jó néha meghallgatni az ilyen beszédet. Azt a kritikát, melyet az aljasságról vezető férfiak elmondanak, Régen ugyanis kitépték a nyelvét annak, aki hazudott vagy rágalmat csinált másra, most a tollat kell kitépni annak a kezéből, aki ilyet leírni merészel. Németország készen vár északon minden angol támadást Berlinből jelentik . Az északi helyzettel kapcsolatban a hadijelentések a német csapatok változatlan lendületű előretöréséről és a német légierők szakadatlan tevékenységéről számolnak be. A lapok amszterdami jelentése szerint a brit hadvezetőség számára immár csupán két út áll nyitva : vagy visszavonják csapataikat Norvégiából, vagy megkísérelnek még egy nagyszabású támadást A jelentések szerint az utóbbi bekövetkezésével lehet számolni. Az angolok az eddigi méreteket messze meghaladó flottatámadást terveznek Norvégia ellen és légierejüket is maradéktalanul harcba vetik• Berlinben rámutatnak arra, hogy az angoloknak eddig egyetlen fontos pont megszállása, sem pedig a német utánpótlás megakadályozása nem sikerült. Mint az illetékes német helyen kijelentették, Németország készen vár minden angol támadást északon. A Ház ülése Budapestről jelentik . A képviselőház tegnapi ülését 10 órakor nyitotta meg Tasnády—Nagy András elnök. A napirendre áttérve, az egyenes adő reformjához Gesztelyi Nagy László szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy a kormány ezzel az adóreformmal eredeti programját valósítja meg. Tavaszi ruháihoz rp ~-m: ■ m mr M vAia ■ mwnom fomet, kötött blúzt, fem-es fiú inget legelőnyösebben iszerel be a KOKRON kötöttáru szaküzletben