Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1941. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-06 / 30. szám

hírek­­ Gazdálko­omk) február ettel műsoros lekötve, mely­­től vár a de­­fillér. 888 Ivasókör mü­­egy bekötött /7 f. hó 9 én­tel. Mindenkit őség. 902 ikör február r. határozat­­u. 4 órakor 't. melyre a lését kéri az 887 olvasó Egye­­­n a Népház­­ite nagy álam­­­ az érdeklő­­eddigieknél szívesen hív 822 késparti öl­én, vasárnap­­ műkedvelő bálát rendez, szép a lako­­ssos népszin­­is szórakozni telettel hívja g. Beléptidis bállal együtt okról és ze­­loskodik.838 hát. Olvasó­ 6 órai kez­­rt. Jelmezek ekarról gon­­d 817 íj. város ésről any­egét, hogy a sz­ur 5,700— sir forgalma­­zabályozásáról idelkezéseinek árgyában ren­minden ke­­­s­r árusitó­­feldolgozá­sra, illetőleg mennyiségre teni. Továbbá an lévő 2drb. 1 sertését és 2 ima hizlalás­­sebb sertést, mellett, min­­k napja kö­­nálló állapot ! nem telje­maga után. ási hivatalnál izlendők a hi­m­ár 31. ieretzk s k.­gármester. is gazdasági tógazdasági slező öreg­­áról szóló s. végrehaj­íty­sága 2151 ó­rában nyert Írré teszem, unkavállalók ek 1941 évre 1 kiküldött Kardoskuti az érvénye­­gi igazolvá­­ggel 8 óra­­végzi. Azt is, hogy napján dél­­sztaközponti vetkezetben, 4 óráig a­bruár 17-én észen a Ma­tanyájában iig végzi az izességi iga­­s ezen kívül két is ad ki,­lvilágositás­h­ogy a biz­­iötelezettsé­­pontosan te­­ákkal szem­­beli indita­ bruár hó­n. ago János mácsnok. ng és nincs gyen tehát hadász dro­­hémérő, hi- 0-től. Hódmezővásárhely, 1941. február 6 Csütörtök. XXXVII. évfolyam, 30. szám, 8 fillér VÍSÍRHELYI Előfizetési árak: Helyben negyedévre 6 pengő. Félévre 12 pengő. Vidékre negyedévre 8 pengő. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta) Kun Béla Szerkesztőség és kiadóhivatal tér.­­ Kossuth— Telefonszám: 79 Vihar előtt Olasz lapok egyértelműleg azzal a nagy lendülettel foglalkoznak, melyet Észak-Afrikában, messze keleten, továbbá a Balkánon az angolok utóbb produkáltak. Erősí­téseket kaptak mindenünnen, ért­vén az erősítések alatt gyarmati katonákat, mert ott se inkább a sa­ját bőrét viszi a vásárra az angol impérium, hanem zsoldosait. Azo­kat, akiknek parancsol. Olasz la­pok megállapítják, hogy 700 ezer­főre tehető annak a hadseregnek a száma, amelyikkel az olasz expe­­díciós seregeknek szembe kell szállaniuk. Igen. Ezt a szót nem véletlenül használják, mert tényleg úgy van. Úgy Észak- Afrikában, mint messze keleten, sőt a Balká­non is az anyaországtól elszakad­va harcolnak az olasz csapatok, m­iert „hinterlandjuk“ mindenütt a tenger. Viszont az angoloknál a gyarmati utánpótlás mindenütt köz­vetlenül történik, kivévén a Bal­kán félszigetet. De számítva a meg­lehetős erősen ható hajóhadat, ott is könnyebb a helyzet. Az olasz lapok nem titkolják el ezeket a dolgokat, de megállapítják, hogy mindannak ellenére teljes erővel veszi fel a harcot az olasz sereg és a végső győzelem az övé lesz. Mert hevíti a lélek és az igazság­nak az ereje, amott pedig olcsó gyarmati kenyér­darabok, vagy pediglen kelletlen harc, amit ma­guk vérbeli születésű angol kato­nák csinálnak. Igen, a tenger, mely köztük áll. Azonban valamiről nem emlékeznek meg. Az, ami tulajdon­képen a maga némaságával hat most. A vihar előtti csendesség. Az, hogy nem tud semmit az angol kormányzat és nem tud semmit a világ. Vájjon mi következik és mi készül? Úgy vagyunk vele, hogy csakugyan reng a föld a lábaink alatt s az egész világ népeinek lá­bai alatt, de nem tudja senki, hogy hol fog kitörni a vulkánnak min­dent elsöprő ereje. A vezér tudja, mert rajta fog állani. Ez a nagy csendesség tehát mindennél többet mond és mindennél többet beszél. Hogy szálltak-e ellenséges földre angol repülők, vagy sem, ez szere­pet nem játszik. Még az sem, hogy kedden este már Londonban alko­nyatkor elrendelték a légiriadót és a britt főváros népe ez al­kalom­mal semmit sem aludt, ha csak azt nem nevezzük pihenésnek, amit összezsúfolva a földalatti vasút fo­lyosóin lehet érezni. Igen, még ez sem dönti el a kérdést. Részlet­dolgok ezek. Hanem majd eldönti az a nagy roham, amely hamaro­san megindul. Szünőfélben van a kemény tél. Elmúlt Gyertyaszente­lő. Túl vagyunk a súlyosabb felén, amit ezután várhatunk, az az idők­nek a nyitása. Nemcsak hosszab­bodnak a napok, hanem melegsze­nek is. Magasabban jár az égen a tűzgolyó és éjszakánként fénye­sebben ragyog a hold. Megmondot­ta Hitler, hogy ebből az esztendő­ből nem megyünk ki. Ez az esz­tendő meghozza a döntést. És naiv ember lehet az a világon, aki azt gondolja, hogy egy nap is tétlen­ségben telik el a Német birodalom felett, vagy hogy megállt volna a nap. Céltudatosan, kiszámítottan, mintegy hatalmas nagy óramű, vagy gépezet dolgozik össze min­den kerék ebben a félelmetes nagy mechanizmusban, melyet a német géniusz ereje hajt. Nem kell soká­ig küzdeni Észak-Afrikában, nem kell soká bombázgatni Málta szi­getét, vagy Gibraltárt. Nem Kenya, vagy Suez. Ezek maguktól fognak elhullni azonnal, mihelyt a német sas felrepül az égre. Dr Bárdossy László az uj külügyminiszter Tegnap jelent meg a hivatalos lapban, hogy a nemrég elhunyt gróf Csáky István nagy örökségébe Horthy Miklós kormányzó dr Bárdossy László meghatalmazott minisztert, bukaresti követet nevezte ki Magyarország külügyminiszte­révé. Bárdosi B­á­r­d­o­s­sy László m. kir. titkos tanácsos 1890 december 10-én Szombathelyen, Vasmegyében szü­letett, ahova családja való; ró­mai katolikus vallású, édesapja né­hai Bárdossy Jenő egy ideig Sáros vármegye főispánja, majd a föld­művelésügyi minisztériumban h. államtitkár volt. Tanulmányait a budapesti és berlini tudományegye­temeken végezte és 1912-ben Bu­dapesten jogtudori oklevelet­­szer­zett. Állami szolgálatát 1913 ban kezdte kezdte meg a vallás- és közokta­tásügyi minisztériumban. 1922-ben miniszteri titkári rangban lépett a külügyminisztérium kötelékébe, ahol a sajtóosztályon nyert beosz­tást, melynek eleinte helyettes ve­zetője, majd 1924-től kezdve minisz­teri osztálytanácsosi rangban veze­tője volt. 1930-ban I. osztályú kö­­vetségi tanácsossá nevezték ki és a londoni m. kir. követséghez helyez­ték. 1934 ben megbízták a buka­resti m. kir. követség vezetésével és ugyanakkor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterré nevez­ték ki. Bárdossy László egyike a magyar diplomácia legkiválóbb tagjainak. Közel hat évig állt a külügyminisz­térium sajtóosztályának élén, amely idő alatt osztatlan népszerűségnek örvendett úgy a magyar, mint a külföldi sajtóban. Az ő működésé­nek idejére esik Magyarország ki­bontakozása a Trianon utáni elszi­geteltségből, a magyar olasz barát­sági szerződés megkötése és szá­mos más nagyfontosságú diplomá­ciai esemény, amelyek hatalmas feladatokat róttak a sajtófőnökre. A sajtó szolgálatában szerzett érde­mei elismeréséül tüntették ki első­­ízben 1930-ban a Magyar Érdem­kereszttel. Néhány évi londoni be­osztása után helyezte a kormányzó bizalma a nagyfontosságú bukaresti követség élére. A magyar-román viszony alaku­lásának minden szakasza azóta szorosan összeforrott Bárdossy László személyével és tevékenysé­gével. A kisantant 1937 évi konfe­renciáján, amely a kisantant álla­mainak Magyarországhoz való vi­szonyát, valamint Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kérdését tárgyalta, Szinajában tar­tózkodott, majd Genfbe a Népszö­vetség ülésére kísérte Kánya Kál­mán külügyminisztert. Legutóbb az emlékezetes turnu-severini tárgya­lásokon vett részt, megfigyelői mi­nőségben és jelen volt a második bécsi döntőbíráskodás alkalmával a belvedere­i tanácskozásoknál is. Bárdossy László a gyors elhatá­rozások és a tettek embere, aki fiatal lendülettel, de az államférfi körültekintésével vezette a rábízott ügyeket. Nagy tudása, lekötelező modora és minden részletre kiter­jedő figyelme már egészen fiatalon a magyar diplomáciai kar legjobb­jainak sorába emelte. Gyökeresen magyar politikai felfogása és éles­látása pedig, amellyel távoli orszá­gokban is sok eredménnyel tudta képviselni Magyarország érdekeit, már eleve nagy feladatok betölté­sére predesztinálják. Lávai minisztersége vagy a megszállás kiterjesztése ? Newyorkból jelentik: Newyorkba érkezett jelentések úgy szólnak, hogy Hitler válaszát Darlan tenger­nagy nyújtotta át Pétain tábornagy­nak. Meg nem erősített hír szerint Hitler az üzenetben azt óhajtja, hogy Laval legyen újból tagja a francia kormánynak. Vichybeli po­litikai körökben újból sokat beszél­nek arról, hogy az ügyek intézé­sét Laval—Darlan-Huntziger trium­virátus venné át, amely széleskö­rű felhatalmazást nyerne az állam­ügyek intézésére s mellettük Pé­tain tábornagy számára csak az ál­lamfő szerepe jutna. Nagy tanácskozás Vichyben Zürichből jelentik: Darlan ten­gernagy, a Pétain kormány tenge­részeti minisztere, tegnap este kü­­lönvonaton Párisból visszaérkezett Vichybe. Azonnal a Hotel du Par­ésba hajtatott, ahol felkereste Pé­tain tábornagyot. Röviddel utána a tábornagy államfő szűkebb érte­kezletet hívott össze, amelyen Flan­­din külügyminiszter és Huntziger tábornok, hadügyminiszter vett részt. Darlan ismertette azoknak a tárgyalásoknak eredményét, ame­lyeket Párisban Abetz német nagy­követtel, De Brinon nagykövettel, a Pétain kormány megbízottjával és Laval volt helyettes miniszter­­elnökkel folytatott. Előadta a né­met kívánságokat. A Pétain kormány gyors elhatá­rozásainak elkerülhetetlenségére magyarázzák, hogy a Pétain által kinevezett nemzeti tanács tegnap összeült Lyonban a Bondy palotá­ban. A belgrádi sajtó a barátsági szerződés becikkelyezéséről Belgrádból jelentik . A jugoszláv sajtó hosszú cikkekben emlékezik meg a magyar képviselőház egy­hangú határozatáról, amellyel a jugoszláv—magyar örök barátságról szóló szerződés becikkelyezésének törvényjavaslatát elfogadta. A Vreme „Barátságunk Magyar­­országgal“ címmel vezércikket ír, amelyben megállapítja, hogy a ma­gyar képviselőház egyhangú hatá­rozata a kölcsönös megbecsülés és megbékélés jele. A két ország közti közeledés a gazdasági közösség kiszélesítését és a békét jelenti. A Politika budapesti tudósítója meg­állapítja, hogy a keddi ülésnek tör­ténelmi jelentősége volt. Ezen az ülésen a magyar képviselőház vita nélkül, egyhangúlag a képviselők pártállására való­ tekintet nélkül el­fogadta a jugoszláv-magyar örök barátságról szóló szerződés becik­kelyezéséről szóló törvényjavasla­tot. Ezzel a határozatával a képvi­selőház újólag hálájának adott ki­fejezést a korán elhunyt magyar külügyminiszter iránt, akinek utolsó nagy tette a jugoszláv—magyar megegyezés volt. Ismét 40.000 tonna hajóteret sülyesztettek el a németek A német véderő főparancsnoksága közli: Egy hadihajó tengerentúli hadművele­tek során 29.000 tonnányi ellenséges ke­reskedelmi hajóteret sülyesztett el. Egy tengeralattjáró jelenti, hogy két felfegy­­verzett ellenséges kereskedelmi hajót sü­lyesztett el összesen 11.004­ tonna űrtar­talommal. Harci repülőgépek február 3-án sikeres támadást intéztek fontos hadicélok ellen Délkelet-Angliában és London környékén. Maidstone mellett nehéz bombatalálatok értek egy gyártelepet. Több repülőtéren hangárok, legénységi szállások és nagyobb számú repülőgép pusztult el. Egy bukóre­pülőgép Ramsgate előtt bombatelitalálat­tal elsü­lyesztett egy háromezertonnás ke­reskedelmi hajót. A brit kikötőkben folytatták az akna­lerakást. A keddre virradó éjjel a német légi­erő jó eredménnyel támadást hajtott vég­re keletangliai repülőterek és más hadi­célok ellen. Az ellenség nem hatolt be német birodalmi területre. Cvetkovics kétéves miniszterelnökségét ünnepli Jugoszlávia Budapestről jelentik. 1939 február 5-én alakult meg Cvetkovics jugo­szláv miniszterelnök első kormánya és a kiváló államférfi hazája a kor­mányfő áldásos működésének má­sodik évfordulóját nagy szeretettel és hálával ünnepli meg. A fiatal, mindössze 48 esztendős miniszterelnök aránylag rövid kor­mányfői működése alatt hazájának két legégetőbb s életbevágóan fon­tos feladatát oldotta meg rendkívüli előrelátással és bölcsességgel. Dra­­gisa Cvetkovics nevéhez fűződik a szerb-horvát megbékülés, amelynek kölött kabátok, blast­ok, pulóverod, harisnyák, bölöti fehér­­neműek készlete­­i»«Mg a legválaaszlébonabb és legolcsóbb a BUKRON kötöttáru szaküzletben ttis

Next