Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1943. december (39. évfolyam, 270-295. szám)

1943-12-01 / 270. szám

­ Hódmezővásárhely, 1943. december 1., szerda. 16 FILLÉR XXXIX. évfolyam, 270. szám. VÁSÁRHELYI Sienzetási árak: Helyben negyedévre 13.40 pengő, egy hónapra 4.30 pengő FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta)­ KUN BÉLA szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér — Telefons­zám: TL LISSZABONBÓL JELENTIK % ChurcMl-Roosevelt és Csangkaisek Kairóból Perzsiába utaztatr, hogy Sztálinnál találkozzanak Mm* oz oficr*»i m*aia*t*ai m­’enV, U*%9abonban­­paiúraMoU formában arról éltemUmelf, C(|u cO'n-Hoos vett étm C«aoi|Kolsek­ már fiosszabb meabewéi^ai to yimton­ e^y­­mua&at Kairóinál1 es valobot M*em»iaban vannak, feien­leg Mion, hogy SMtaumnal ia Ia I * oá x a m a *c HORTHY KORMÁNYZÓ RÉSZVEPE Budapestről jelentik: Horthy Miklós kormányzó Harsányi Zsol­tililával kapcol­atban Harsányi Andráshoz távi­ratot intézett, melyben bens­őséges ,és é­vé é­vek adott kifejezést. A temetés csü­törtökön délelőtt 11 órakor lesz a Far­*­kasréti-temetőben. BERLIN KÉPE A TERROR­TÁMADÁSOK UTÁN Berlin szenved, de ezt a szenvedést" összeszorított ajkakkal, némán egy ha­talmas és nagyra"­ivatott nemzetbe, mél­­tóan viseli. Tud várat a jövendőért, mint ahogyan tud tűrni és szenvedni is, mert eljön a leszámolás órája. Még a romokat nem takarították el, a 26.-i és 27 -i t­rror­­támadások nyomai ott vannak az utcá­kon az épületeken, de ott vannak a né­met anyáknak a szívén és a német apáknak férfi mellén. Autók járnak az utcákon, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, aki­kk segély­re szorultak. Gyógy­szereket visznek, ennivalókat. For­ó kávé, forró tej, meleg leves és erősítő ételek vannak az utcasarkokon. Nem kérde­zik senkitől, hogy lászokuit-e, vagy sem. Aki kinyújtja a kezét, az kap, aki haj­léktalan, azt elhelyezik. Berlin, a bi­rodalom fővárosa szenved, de férfialan és azzal a biztos tudattal, hogy ez az út a győzelem felé vezet. Berlinben úgy­­ élik meg az égész ter­rortámadást — írják a német lapok —, mint a Sztálin—Chinchill Roo­evert ta­lálkozó beharangozóját és nem úgy, mint egy újibb invázió hírnökét. Invázióra nem gondolnak az angolszászok. A né­met katonákkal s­zemben nem akarnak ők harcolni. Ők asszonyokkal, gyerme­kekkel, elesett betegekkel harcolnak csak. A levegőből, ahol el lehet haji­­gálni a gyilkos bombákat minden te­­­­lősség nélkül. Az a feleőrség azonban, ahogyan Berlinben megjegyzik, ha mn­o­­san el fog következni KIV­ÉGZÉS VOLT SZOLNOKON Szolnokról jelentik: A szolnoki tör­vényszék Etrtáriális bírósága n­e­m­e.s 6-án kötél általi ha­d­ra ítél­t Molnár Já­nos 43 éves tizennégyszer büntetett nem­zetközi zsebmetszőt, mert október 2- án Szolnokon Tóth József pestszenterzr­ébeti lócikusztól elsötétítés idején 2500 pengőt ellopott. A szolnoki fogházban kedden délelőtt 10 órakor hirdették ki Molnár Jó­zsef előtt, hogy kivégzik és két óra múlva Bogár János állami ítéletvégrehajtó vég­rehajtotta rajta a halálos ítéletet. —*oOo*~ HITLER BESZÉDE A NÉMET HADSEREG 20 EZER ÚJTISZTJÉHEZ Berlinből jelentik: A Führer beszédet intézett a hadsereg, a hadi­enge­­szet, a légierő és az SS-alakulatok mintegy 20 ezer újonnan felavatott tiszt é­hez. Hitler kitehe­ti a német­r­i­kényszerí­­tett létért, vagy nemlétért folyó harcukat, majd rámutatott arra, hogy a brit poli­tika mögött álló zsidó erőknek a célja az volt, hogy a Szovjetunióval szövet­kezve e háború kirobban­ásával első­sorban Németországot irtsák ki és így egész Európát a bolsevizmus kezébe ját­szók. — Ha Németország ezt a háborút nem nyerné meg a maga számára és Európa számára — mondotta a Führer —, be­­nyomulna száraföldünkre a szteppék barbarizmusa és szárazföldienkst, mint az ember­ kultúra letéteményesét elpusz­­títan­á. Azok, akik a háborút kezdték és a háborúért felelősek, ma már maguk sem hagynak kételyt abban a tekintet­ben, hogy végeredményben éppen ez v­olt az akaratuk. A legutolsó német katonát is át kell hogy hasson az a meggyőző­dés, hogy ez az iszonyú harc, amilyet ellenségeink akarnak, amelyekért fe­e­­lősek és amelyet ránk kényszerítettek, másképpen egyáltalában nem végződhe­tik, mint német győzelemmel. Személyileg és anyagilag minden körülmények kö­zött abban a helyzetben vagyun­k, hogy megálljuk helyünket ellenfeleink koalizí­ciójával szemben és éppen ezért ért­hető is, hogy végül is megnyerjük ezt a háborút. A Führer ezután a német történelem nagy és kemény időire emlékeztetve ki­fejtette a fiatal tisztek előtt, hogy a győzelem még mindig díszítette a né­met zászlókat, olykor, amikor a némete­ket egyetlen és megingathatatlan hit töl­tötte el az örök Németország iránt. Mint már annyiszor a múltban, a Gondviselés ma sem ajándékoz semmit népünknek a szabadságért és ezzel jö­vőjéért vívott harcában. Mindent a leg­súlyosabb próbatételben, a harcté­riő és otthon is hősies keménységgel kell ki­harcolni. Minden tisztnek tudatában kell lennie annak, hogy ott, ahol áll és har­col, a kezébe van lef­ektetve a német nép és a birodalom sorsa. A parancskihird­etés befejeztével Kelter vezértábornagy hitet tett a Führer mel­lett, ami lelkes visszhangra talált a sok­ezer ifjú előtt. -----«O»---­ Es­­ün van a pénz a honvédek rádióiéra Pár héttel ezelőtt levelet kapott a keleti arcvozalon küzdő honvédektől dr. Simkó Elemér főispán. Azt írták a fi­úk, hogy mes­­­ze az otthontól nagyon el­kelne egy rádió és nagy köszönettel ven­nék a társadalom ily irányú kedves meg­nyilatkozását. Simrce főispán ,aki minden vonatko­zásban szívén viseli a hadbavonu­lak ügyes-bajos dolgát, az azonnal akcióba lépett. Siker koronázta munkáját, a­­rá­­dió költségei együtt vannak és a készü­léket hamaro­an továbbítják a frontra. Hogy így történhetett, az­on nagy része van a vásárhelyi fiatalságnak, hiszen a pénz nagyrészben az iskolákban gyűlt össze. Tegnap is érkezett a református iskolák növendékeitől és tanítóitól 3­ pengő, a polgári leányiskola növendé­keitől is pedig 48 pengő. Ha továbbá adományok is futnak be, egy helyett két rádiót indítanak honvé­­deink szórakoztatására. REMÉNYI SCHNELLER LAJOS PÉNZÜGY­MINISZTER KÖLTSÉG­VETÉS BESZÉDE A MAGYAR ERŐ ÉS BIZALOM MEGTESTESÜLÉSE VOLT A költségvetés tárgyalása a Házban véget ért. Befejezésül Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter nagyszabású be­szédet tartott. Beszéde elején hangoz­tatta a pénzügyi politika alapelveit, azo­kat az intézkedéseket, amelyekkel ezek­nek az alapelveknek keresztülvi­e­s biz­tosítani kívánja. Több képviselő foglalkozott azzal a párhuzammal, mely gazdasági és pénz­ügyi esetünkben az elmúlt világháború­ban és a jelenlegi világháború között fennáll. Rendkívül nagy különbségek ál­lanak fent az akkori és a mai viszonyok között, — hangsúlyozta a pénzügymi­niszter. — Az első­ világháborúban az Ír­­ ország és minden egyes egyén bizonyos tartalékkal rendelkezett, amikor a há­ború kitört, felszerelt hadse­rgünk volt, a magyar középosztály többé kevésbb, szintén megfelelő felkészültséggel és­­ tartalékkal rendelkezett az egész ország­ban, ellentétben a mai helyzettel. Az 1939. őszén kitört világháború tartalék nélkül érte az országot. — A második nagy különbség, hogy az első vi­ágháborúban a civi­l eket úgy­szólván egyszerre lezárták. Most pedig a háború kellős közepén a felépítés kor­szakában vagyunk, a polgári életet to­vább akarjuk vinni, mintha nem lenne háború és talán ebből ered mil­liónyi nehézségünk, azok a ne­hézségek, hogy a lakosság nem érti kellőképpen, hogy háborúban él­ünk és nem vonjuk le ebből a konzekvenciákat. A harmadik és talán a­egmélyebben tátongó, különösen gazdasági és po­­li­­kai szempontból a legftié­lebben tátongó különbség a két háború között az, hogy ezt a nemzedéket, amely benne volt a világháborúban, úgy érte a háború, hogy fogalma sem volt arról, hogy mi a há­ború, míg a mostani nemzedék majdnem ugyanaz, amely a múlt Világháborút vé­gigélte. Ennek meg vannnak a maga lelki kihatásai. A pénzügyminiszter beszédének to­vábbi során a deficit kérdésével foglal­kozott. Hogy deficit van, ez természe­tesen nem is lehet másként, mert nincs Európában egyetlen egy állam sem, amely ezeket az időket deficitmentesen akarná átvészelni. Természetes, hogy ná­lunk is van deficit és természetes az is, hogy ezt belső kölcsönök felvéte­lével kell fedezni. A rosszemlékű hadi­­kölcsön ma is kísért, hiába valorizál­tuk. Épp ezért igyekezett valami újsze­rűt felállítani, valami olyanfajta kötvényt hozni nyilvános aláírásra, amely a köt­­vénykibocsá­ás terén újszerű és mégis nagyon familiáris annak, akinek pén­zére számít, így jutott a búzakötvény gondolatára. Erről van szó, hogy olyan kötvényt adjon a közönség kezébe, me­ly­­hez hozzá van szokva. A pengőt tehát nem ejtette el. Éppen ezért sikerült oly címletet kreálni, amely a magyar gaz­dának, aki hozzászokott ahhoz, hogy búzában kalkuláljon, megkönnyíti a kal­kulációt. A hitelpolitikai vonalon maradva a pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a kisembereknek a hitelnyerésének lehető­ségét elő kell mozdítani. Az adókérdésekre áttérve a beruhá­zási hozzájárulás meghosszabbításak­é­­pen tervezett háborus költségre és hozzá­­járulásról emlékezett meg. A hozzájáru­lást nagyjából már le is fizették. A hadirokkantak adózásáról szólva hangoztatta, hogy sürgősen intézkedni Ha ti­n­e m­en­d a férfi zokni, meleg alsó és kötöttárus korlátoltan ansnya, beszerezhető a fIOKRON kötöttáru szakítéletben.

Next