Vásárhelyi Uj Hirek, 1939. január-március (1. évfolyam, 1-45. szám)
1939-02-07 / 1. szám
2. oldal ÚJ HÍREK 1939. február 7., kedd. Sok PGHK ! OkilFif! MOS, ha január 29-től február 12-ig az idényvégi dru&itdsUor BKonstantin Testierch cégnél vásárol Egy szociális intés A magyar közéletnek hosszú idők óta állandóan visszatérő ügye a kislakás-kérdés problémája. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy csak részben is sikerült volna valamenynyire nyugvó pontra juttatni az ügyet, pedig sokkal mélyebben szánt bele az életünkbe, mint ahogyan azt felszínes látással áttekinthetnénk. Nézzünk csak széjjel, hol és hogyan laknak az emberek. A tapasztalatok csak szomorúsággal tölthetnek el mindenkit. A magyarság színe-java, a színmagyar munkásfajta, zsellérek, kisgazdák túlnyomó nagy többsége ma is vájog- és vertfalú, tapasztott padlójú házakban lakik. Minél lejjebb, annál rosszabb körülmények között, egészen az odú miazmás levegőjéig. Elszorul a szív, amikor a tuberkulózist messziről hirdető hajlékok mélyéről kicsiny magyar emberpalánták sírását hallja. Azt hiszem, senki sem állítja azt, hogy ezekben az odúkban született és felcseperedett gyermekből keménykötésű magyar legény vagy egészséges családanya válik. Az OTI a csenevész, rosszulfejlett emberkék szomorú statisztikájáról tehet bizonyságot. A lakáskérdés évek, sőt évtizedek óta elhanyagolt volta gyökerében támadta meg a magyarságot. Nem jobb a helyzet a fixfizetések frontján sem. A X. fizetési osztály — vagyis a rész, amely a családalapító fixeseknek járó lakbér címén kisebb összeget jelent, minthogy egészséges lakást akár bérelhetne, vagy a takarékos élet mellett és a lakbér félrerakása esetén 15 éven belül építhetne magának csak elfogadhatóan egészséges lakást is. Ebben a helyzetben a fixfizetésű tisztviselő társadalom, bérlakásokba kényszerül, amely a mai viszonyok mellett az egyke és az egyke előszobája. Különösen azon a vidéken, ahol leginkább csak magánháakban bérelhető lakás és ahol a gyermek minden szépen hangzó szólam ellenére sem kívánatos a bérbeadók számára. Az egészség, a gyermek, a lakás szorosan összetartozó kérdések, amit meg kell oldani, ha nem akarjuk fajtánk rohamos pusztulását tovább is tétlenül nézni. A megoldáshoz két út vezet. Elsősorban is meg kell szüntetni a házadó mai rendszerét, amely valósággal csapássá teszi a házvagyont, mert adó címén a jövedelem legnagyobb százalékát elveszi. Ezzel mintegy elvágja az alakítás, a javítás lehetőségét és teljesen kizárja az építőkedvet, mert lerontja az ingatlan értékét. Az úgynevezett adókedvezmények terén rendet kell csinálni és főleg tényleg kedvezményt biztosítani, mert a mai állapotok és rendeletek csak arra jók, hogy teljesen hatástalan címek alatt ígérik ugyan az új építkezések adómentességét, amelynek a végén semmi gyakorlati értékük nincsen, tehát teljesen hatástalanok. Tényleges és számottevő adókedvezményt kell biztosítani és a kedvezményt többgyermekes bérlők esetén még fokozni. A másik út, amelynek egyik sarka a zsidótörvényben gyökerezik ugyan, az agyon kartelizált építési anyagok árának kíméletlen letörése. Az utóbbi időben a munkabéreket kormányintézkedéssel emelték. Ne higgje azonban senki, hogy ez tenné drágává az építkezést, mert az anyagárak mérvéhez képest aránytalanul kis összegek ezek és ha az üzleti mohóság étvágyát el lehet venni, még nyugodtan lehetne emelni a munkabéreken. Az építkezések még akkor is rentábilisak maradnak, legfeljebb kevesebben lesznek azok, akik közsegélyre és inségmunkára szorulnak. A tényleges adókedvezmények és az olcsóbb anyagárad több minSzékesfehérvár városa vasárnap ünnepi díszben öltözve, nagy lelkesedéssel fogadta Imrédy Béla miniszterelnököt, aki a város rendkívüli közgyűlésén átvette a város díszpolgári oklevelét, majd lelkes lefolyású naggyűlésen ismertette a Magyar Élet Mozgalom célkitűzéseit. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök többek között ezeket mondotta: — Küzdelmet folytatok egy megújhodásért de olyan küzdelmet, amely állandóan visszafelé is tekint és ügyel arra, hogy ne vesszen el a folytonosság vonala. — Magyar földön magyar életet akarunk élni. — Ősi magyar földön új magyar életet. Ez az alapvető célkitűzés, mellyel a Magyar Élet Mozgalom útjára indult. — Ősi föld jelenti azt, hogy az az élet, amelynek szolgálatába állítottuk most mozgalmunkat, viszszanyúlik a múlt talajába. Ami a múltban szép, nemes, igazán magyar volt, azt tiszteletben tartjuk. Van egy régi Magyarország, amely évezredek óta fokozatosan fejlődik és fog fejlődni ezután is, amelyben nem csupán maradiság van, nem csupán előítéletek, hanem van benne egy szép, egészséges, örök mag, az Árpádokon, Nagy Lajoson, Mátyáson, szabadsághőseinken keresztül egy szakadatlan láncolat, amely ugyanazt a célt szolgálja: a magyar nemzet fenntartását, boldogulását. Ezt a magyar géniuszt kell helyesen megértenünk. — Nem ígérjük azt, hogy a magyar nemzet egyik napról a másikra a leggazdagabb, leghatalmasabb nemzete lesz Európának. Szegények vagyunk, de munkával, összetartással és nagy-nagy akarással fel tudunk emelkedni egy szebb jövő felé, amelyben kát, jobb életet és egészséges ott-hont jelentenek és nem kell millliókat költeni ebédeltetési és egyéb akcióra, amelyekkel a magyar fajtát megmenteni amúgy sem lehet. Ezek az akciók csak tüneti keízelések, amelyek pillanatnyi hatásuk mögött az eltartottság mér , minden tisztes magyar polgár megtalálja a maga emberhez méltó életét. Az ősi magyar föld jelenti azt is, hogy a magyar talaj a mi igaz alapunk, az a magyar föld, amelyet ezer esztendeje túr a magyarság legősibb, legerősebb rétege, a magyar parasztság és a birtokososztály. Erre a földművelő népre kell alapoznunk a mi birtokpolitikánkat: boldogulásának előmozdítása minden okos kormányzati politika első célkitűzése kell, hogy legyen. Ezt a földet az ősi magyar rétegnek kell birtokolnia. A magyar földművelő nép, ideszámítva a régi történelmi birtokososztályt is, tartotta fenn örök idők óta a nemzet épületét. Ezt a két réteget nem szabad lelkiisme- retlen demagógiával egymással szembeállítani. Ne értsen félre senki. A magyar földbirtok megoszlása helytelen és abba bele kell nyúlnia a kormányzati politikának is, okosan, a nemzet érdekeit szem előtt tartva, nem elhamarkodva és úgy, hogy értékeket ne romboljunk s azok a kisegzisztenciák, akiknek a kezére földet juttatunk, életképesek legyenek. A kormány most benyújtott egy törvényjavaslatot a képviselőházba, amely a földbirtokpolitikát új utakra helyezi s igen messzemenő intézkedéseket tartalmaz abban az irányban, hogy a föld népe hozzájuthasson a földhöz. Másfélmillió holdra tehető az a földmennyiség, amely ily módon felszabadul és amelyet fokozatosan át kell futtatnunk a föld népének kezére é gető csíráit hurcolják és ültetik be a legzsengébb lelkekbe. Ebből nem fejlődhet ki más, mint a munkát kerülő koldus-mentalitás, pedig az országnak önérzetes, egészséges és dolgos polgárokra van szüksége. Fokozatosan, mert nehéz munka ez a földhözjuttatás. Ki kell keresni a megfelelő gazdákat, pontosan végre kell hajtani a mérnöki, telekkönyvi s többi munkákat, el kell látni felszereléssel azt, aki a birtokhoz jut és meg kell tanítani gazdálkodni azt, aki idáig nem a maga ura volt. A földbirtokpolitikával párhuzamosan kell haladnia a magyar agrároktatás megerősítésének. A magyar földbirtokpolitikát röviden így lehetne összefoglalni: a helytelen birtokeloszlást meg kell változtatni, amilyen Gyorsan csak lehet és amilyen ütemben össze lehet egyeztetni a magyar nemzet termelési érdekeivel. Azoknak a kisegzisztenciáknak a kezébe kell juttatnunk a földet, melyek vágynak a földre és a földet helyesen meg is tudják művelni. A magyar föld népének sorsán azonban segíteni kell, az agrárműveltség terjesztésével, a termelés irányításával, a gazdák szövetkezésének előmozdításával is-A miniszterelnök ezután a kereskedelemről beszélt és rámutatott arra, hogy a kereskedelem nem volt nagyon népszerű a magyar berkekben. Régi magyar kereskedő családok gyermekei otthagyták az üzletet, beálltak hivatalnoknak, elvetették az önálló élet gondját és a fix havi fizetésre helyeztek súlyt. Ez a magyar középosztály egyik" legnagyobb betegsége, a magyar középosztálynak, hangsúlyozta a miniszterelnök, vissza kell a pulthoz térnie. Addig nem lesz rendes,a kiegyensúlyozott magyar társada-'om, amíg a különféle foglalkozási ágak harmóniája a magyar társadalmban helyre nem áll, amíg nem fogunk viszszariadni attól, hogy beálltunk a boltba s ott jól, előzékenyen bánjunk a vevővel- Amíg csak arra sandítunk, hogy meglegyen a nyugdíjjogosultság s hogy elsején kijárjon nekünk ez, vagy az a fizetés, lehetőleg minél több, minél kevesebb munkával, addig igazi, boldog polgári élet nem lesz Magyarországon. A zsidókérdésen kívül kereszténykérdés is van Magyarországon s a kereszténykérdésnek ez az igazi gyökere. A keresztény társadalomnak vissza kell térnie az önálló gazdálkodás gondolatához ( eszjé.) A Magyar Élet Mozgalom zászlóbontása Székesfehérvárott és Békéscsabán Imrédy minisztereinek: tíkm&twk kméík adjuk a (Sidd! Használjon „Kíméld a lovat“ védjegyű Rima-Franck frogatos és traktor ekevasat, kormánylemezi, ekefejet. A legolcsóbban beszerezhető: Amszfeid Sándor vaskereskedelmi RT-nál.