Vásárhelyi Ujság, 1921. október-december (1. évfolyam, 1-75. szám)
1921-10-02 / 1. szám
Hódmezővásárhely, 1921 október 2. Ára 2 kor. I. évfolyam, 1. szám. Földmivelők politikai napilapja. Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egy évre — — — 500 korona. Félévre — — — 250 Negyed évre — — 125 . Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal Andrássy utca, Gazdasági Egylet olvasóterme. Telefonszám: 299. Lapzárta éjjel 11 órakor. sunk minden rendű és rangú polgárának, kit önzetlen, igaz magyar érzés hevit: találkozó helye; házi tűzhely, melynek melegénél kihull a nagy öntudatlan vörös, ember kezéből a kalapács, leolvad a maradiság és az önzésnek kérge a szivekről. Úgy legyen!! Magyarország helyzete nem kétségbeejtő. Az új pénzügyminiszterjelölt nyilatkozata. A Magyar Távirati Iroda jelenti este telefonon: A .Magyarország tudósítója beszélgetést folytatott Paupe r a Ferenccel, akit legújabban Hegedűs Loránd utódjául emlegettek. Paupe r a Ferenc a következőket mondotta: — Ki kell jelentenem, hogy eddigi tárgyalásaink kimondottan a pénzügyi helyzet szanálása körül forogtak s nem terjedtek ki személyes kérdésekre. Az ország pénzügyi kibontakozását illetőleg a következőket mondhatom : — Nincs semmi ok a kétségbeesésre, mint ahogy nem volt ok arra a nagy optimizmusra, ami Hegedűs jövetelét kisérte. Hegedűs terveinek meghiúsulása még nem tragédia. Meg kell szüntetni a forradalmak okozta korlátozásokat, vissza kell adni a tulajdonjog szabadságát s akkor boldogulhatunk, akior elmondhatjuk, hogy nem veszett el minden. s Vásárhely város közönségéhez! Irta : Lázár Dezső. Városunk földművelő, gazdálkodó népének akarata keltette életre e lapot azon világos és egyedüli célból, hogy e mindenéből kifosztott országunk újjáépítési munkájából kivegye a maga részét. Kivegye pedig akként, hogy bárhonnan jövő demagógia és népbolondítás— egyszers mindenkorra lehetetlenné váljon. Városunk lakosságának túlnyomó többsége földműveléssel foglalkozik. Élethivatásából folyóan külterületen lakik, a nagy távolság és járhatatlan utak miatt a várossal csak ritkán érintkezik. Ezt a különben színtiszta magyar érzéstől áthatott szorgalmas és becsületes népet kerítették hatalmukba azok, kik hangzatos, hazafias kiszólások zömével, közérdek leple alatt törtek saját céljaik elérésére, de városunk komoly fejlesztését, a földművelő lakosság művelődését a legkisebb mértékben sem szolgálták. Az az igazi hazafias felbuzdulás, melynek a vörösuralom és a román megszállás alatt polgárságunk fényes tanújelét adta , adott nekem erőt arra, hogy félretéve minden magánérdeket, nem törődve meggyanusítással, ezer meg ezer megválással, a leghálátlanabb küzdőtérre lépjek, támaszkodva arra a bizalomra, mely a kisgazdatársadalom öntudatra ébredése folytán egyesületünket naggyá növelte. Ez az egyesült nagy tábor, melynek tagjai túlnyomó részében tanyákon, nagy területeken szétszórva lakik, nem nélkülözheti a sajtót. Hazánk történetének kétségbeejtő napjaiban hirdetni akarjuk és fogjuk a testvéri együttérzést, hogy egymás iránti szeretettel, egymás megbecsüléséve leemeljék mindaz a válaszfal, melyet hazafiatlan, önös érdeket hajhászó demagógia állított osztályok és emberek közé. Mi ugyan a földműveléssel foglalkozó emberek szószólói akarunk és fogunk is lenni, de ez egyáltalában nem zárja ki, sőt megköveteli a többi társadalmi osztályok és foglakozású egyénekkel leendő együttműködést. Nem akarunk magunknak kiváltságot, se másokat letörni. Mivel országunk mezőgazdasági állam, városunk pedig még inkább az egygyik legfőbb erőforrás, mely országunk szilárd alapját, területi épségünk visszaszerzésének legnagyobb reményét szolgáltatja, csak természetes és minden elfogulatlanul gondolkozó ember előtt jogos kívánság, ha mi e nagy magyar városban elsősorban a földmivelők érdekeit szem előtt tartó lapot kívánunk fenntartaniami akként azonban, hogy ez az érdek ne a közjó rovására érvényesüljön s annak működéséből az általános népjólét világa fakadjon ki. Legyen ez a lap városunk élő, vádló lelkiismerete, mely nem hagy nyugodni senkit, még a békés munka minden eszköze, hazánk feltámasztásának szolgálatában nem áll. Ha pedig a búr végsőkig feszülne, ha a lenyűgözött magyar élet mindent kockára tevéssel erőszakkal lesz kénytelen békjeit széttopni: legyen ez a lap az az orgánum, mely minden parányát bárkinek testében éjen is, oda állítsa, hol elválik: férfi a a férfi? Leuven ez a lanyára Kiss Bertalan első hódmezővásárhelyi disztemetéei intézete Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. Hódmezővásárhely, Szentesi u. 4. sz. Alapittatott 1878. Istenibán Telefon 134. se. a legegysze-I Mfis I ribotöl a Iegdiszesebbig a legolcsóbb naptáron HULLÍ1SZÍÍIL1T850K vidékre és vidékről. UJ SiRBATÉTELEK, átkoporsózások, sirbantások, sirjavitások, sirdiszitések. «vA*»z«juhAk,I SIR KOSZORÚK blúzok, szoknyák, ponsyo- és művirágból. 1 “ IlimSSZOHVN KOSZORÚK, GYÁSZMKENDlK, sgyapju, terűd, szövet, gazé, és selyem különleges negek ö?BEZESL8PFáTÍOLOK, gazé, se y xiiriko ét krepp szövetből. párták, díszek, fítyook és VOLESÉRTIGLOIRER, vőfély és koszorús lány diszek viasz és szövetvirágból. HALOTTAK NAPJÁRA SIRDISZITÉS ÉS KIVILÁGÍTÁS. lenes közvetítő Akciója meghiúsult Tárgyalni sem akar az entente arról, hogy Magyarország, Sopront megtarthassa. csütörtökön azután azt jelentették Budapestről, hogy a magyar kormány az entente által megszabott határidőn belül ki fogja üríteni Nyugatmagyarországot és a kiürítés síma elintézése érdekében érintkezésbe lépett a szabadcsapatok parancsnokságával. A budapesti kormány úgy informálta az antentot, hogy a szabadcsapatok vissza fognak vonulni és nem fognak kísérletet tenni arra, hogy a békeszerződés végrehajtását meghiúsítsák. Az ententenak az az álláspontja, hogy most már betű szerint végre kell hajtani a békeszerződést, ki kell üríteni egész Nyugatmagyarországot. A magyar kormányt teszik felelőssé azért, ha a kiürítés nem fog simán megtörténni. Most már tárgyalni sem akarnak arról, hogy Magyarország tartsa meg Sopront, vagy az Ausztriának odaítélt területnek bármely más részét. Ha Magyarország nem tesz eleget az entente ultimátumának, akkor október 4-én életbe lép a forgalmi blokád, amelynek programját már részletesen megállapították. A blokád végrehajtásával a kisentente államait bízták meg. Magyarországnak a külvilágtól való elzárása egyszerre fog megtörténni minden oldalon. Benes közvetítő akciójáról már nem is beszélnek, mert az entente véleménye szerint az adott körülmények között semmiféle egyezkedésről nem lehet szó. A mezőgazdasági népfőiskola. November elején kezdődnek az előadások. Vásárhely lakosságának fele része a tanyán él. A tanyai lakosság néhány száz ember kivételével mind ötterevelő, földműves munkás, kisbirtokos, gazdálkodó. A városbeli lakosság nagyobb többsége szintén szántó-vató. Közönséges szólásmód szerint: paraszt város vagyunk. Jellemző tulajdonságaink között első hajrá teszik az, hogy boldogvilágban nem csak volt mit aprítanánk a tejbe, ha bírtunk és hát eltünk, irtunk is úgy, hogy a nadrág svijosk akkor se la« volna nagyobb feladata,ha igáskocsihoz hámszögyelő készült volna belőle. A második helyen azt emlegetik, hogy nem sok hajunk szála hullt ki a tudományokért. Hát legalább is ezen utóbbi állításban csakugyan van valami igazság. Bizonyos, hogy úgy van, de mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a földmivelő, gazdálkodó népnek Magyarországon nem volt meg eddig a foglalkozása kívánalmainak megfelelő iskola. Hova is jártak iskolába? Az elemi iskolába. Igen kevesen egy-két polgárit, gimnáziumot. Semmit többet. Természetes dolog, hogy ilyen előzmények után a magyar paraszt általános műveltséggel nem rendelkezhetett. Legyünk csak őszintézt, hiszen ha a bajt megállapítjuk, könnyebb