Vásárhelyi Ujság, 1921. október-december (1. évfolyam, 1-75. szám)
1921-10-28 / 23. szám
Hódmezővásárhely, 1921 október 28. péntek. Ára 2 kor, I. évfolyam, 23. szám Földmívelők politikai napilapja. Előfizetési ár: Egy évre — — — 500 korona. Félévre — — — 360 , Negyed évre — — 125 . Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal Andrássy utca, Gazdasági Egylet olvasóterme. H 1 -S-f ir isz rT r t Telefonszám: 209. Lapzárta éjjel 11 órakor. E pillanatban, hogy a fenyegető polgárháború veszélye elmúlt, nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy úgy állunk meg a magyar politika porondján, mint egy elcsöndesült csatatéren. A levegőben még füstöl az ágyuk kanóca, még szállong a fegyverek keserű füstje, a harc végső izgalma még szívünkben dobog, de már érezzük, hogy azoké a győzelem, akiknek kezébe van letéve a nemzet sorsa. Nézzünk hát körül az elcsendesült csatatéren és miután számot vetettünk veszteségeinkről, halottjainkról és sebesültjeinkről, csalódásainkról és keserveinkről, keressük meg e borzasztó tájon azokat az erkölcsi bástyákat, amelyeket e harcban a magyar nemzet vérével vívott meg. Két torony emelkedik előttünk, két politikai nyilatkozat, amelyek mint tömör öles falak, a józanság és belátás legmélyebb fundamentumára vannak építve. Az egyik nyilatkozatot Bethlen István gróf miniszterelnök, a másikat nagyatádi Szabó István pártjának nevében Mayer János, a Kisgazdapárt elnöke tette. Bethlen István gróf szavai szerint: fátyolt kell borítani a múltra, félre kell tenni minden szempontot, amely párt, nemzetiség, vagy vallás szerint akarta megkülönböztetni a haza polgárait. Mély és nehéz sebeket ejtett önmagán a nemzet e viszálykodásokban, e sebekre most már gyógyulást kell keresni. A gyógyulás csak a munka lehet, az a közös és megfeszített munka, amelylyel az eltiport országot föl kell emelnünk a porból és amelynek gondolatában érzéseink öszszeolvadnak. Mayer János a Kisgazdapárt gondolkozását a tisztelgő egyetemi ifjúság küldöttsége előtt akként fogalmazta meg, amint azt az arany középút politikájának pártjától — maga Mayer nevezte így tegnap a Kisgazdapártot — vártuk. A magyar nép széles rétegei ezt a politikát helyeslik és követelik vezéreiktől. Ne azt keressük, ami elválasztja hanem azt ami összefogja a magyart a magyarral. Hiperlojalitás és aulikus politika helyett józanul és hideg fejjel fogjunk ahhoz a munkához, amely egyedül rejti önmagában a magyar integritás hatalmas és halhatatlan gondolatát s amely a maga expanzív erejével szét fogja feszíteni az ország mai keretét. Szét fogja feszíteni azokat a láncokat, amellyel a magyarság ellenségei ezt a nemzetet megkötözték. A végzetes percek: Bethlen és Rakovszky izgalmas telefonbeszélgetései. Érdekes részletek kerültek nyilvánosságra azokról a telefonbeszélgetésekről, amelyeket BethlenIstván gróf miniszterelnök Rakovszky Istvánnal, a lázadó csapatok előnyomulása idején folytatott. Annak idején rövidenmegemlékeztünk már arról, hogy Bethlen István gróf két ízben beszélt azokban a kritikus órákban Rakovszky Istvánnal és iparkodott őt eljárásnak veszélyességéről, céltalanságáról meggyőzni. Az első beszélgetés szombaton éjjel tizenegy óra tájban folyt le. Rakovszky István hívta Ácsról a miniszterelnököt, ahol akkor a lázadók vonatai nyílt pályán vesztegeltek, miután a sínek fel voltak szedve és a sanderbergi alagút felső részén a kormány védőcsapatai helyezkedtek el, készen arra, hogy az előnyomulást fegyveresen is megakadályozzák. Rakovszky ekkor azt közölte a miniszterelnökkel, hogy a király nevében Peste kell jönnie, a sanderbergi alagutat azonban katonaság védi. Felszólította ezért Bethlent a kormánycsapatok azonnali visszavonására, különben kiadja Ostenburgnak a parancsot a támadásra és már most kijelenti, hogy Bethlen Istvánt fogjaa a vérontásért felelőssé tenni. A miniszterelnök e felszólításra iparkodott Rakovszky Istvánt meggyőzi arról, hogy milyen helytelen volna fegyveresen támadni a nemzeti hadsereg csapataira és közölte Rakovszkyval, hogy a kormányzó sajátkezű levelével, amelyhez az antant tiltakozó jegyzéket is mellékelték, Vass József dr. miniszter 0 11 rubay vezérkari századossal most indult a királyhoz. A kormányzó megbízottai fel fogják tárni a király előtt a külpolitikai helyzetet és a miniszterelnök meg van győződve arról, hogy a király a helyet ,ismeretében tervének keresztülvitelét nem fogja erőszakolni. Közölte Bethlen gróf azt is, hogyha a király tervének keresztülviteléhez mindamellett ragaszkodnék, ám jöjjön Pestre fegyvertelenül, a kormány gondoskodik épségéről, győződjék meg a király maga arról, hogy minő következményekkel járna vállalkozása. A válasz vétele után Rakovszky pár percre eltávozott, jelentést tett a válaszról a királynak és visszatérve azt felelte Bethlennek, hogy Vasa József minisztert a király csak az esetben hajlandó megvárni, ha Bethlen gróf miniszterelnök legalább Tatáig beengedi a vonatot, ellenesetben támadni fognak. Amikor a megállapított időn belül közölte Rakovszkyval, hogy kívánsága technikai okoknál fogva keresztülvihetetlen, ismét kérte Rakovszkyt, hogy várja meg a kormány megbízottait és kerülje mindenáron a vérontást. Rakovszky István e kérdést mereven elutasította, kijelentvén, hogy egy percig sem vár és kiadja a parancsot a támadásra. A második telefonbeszélgetés Bethlen és Rakovszky között vasárnap délelőtt 11 és 12 óra között folyt le, amidőn Budaörsnél már javában folyt az ütközet. Ismét Rakovszky volt a hívó fél, aki azzal az állítással vezette be beszédét, hogy Ostenburg csapatai éppen most vették el az ellenünk felvonuló összes tüzérség ágyúit, a kormánynak nincs egyetlen ágyúja sem többé, a kormány ellen felvonult csapatok most vagyonirozzák összes tartalékaikat, egy órán belül meg fogják kezdeni az egész vonalon az előnyomulást és két óra múlva Budán lesznek a Várban. — Természetesen — aposztrofálta Rakovszky Bethlen miniszterelnököt — ha nem parancsolja meg csapatainak azonnal, hogy a harcot rögtön szüntessék be, úgy Bethlen István gróffal szemben egyénileg a legszigorúbb megtorlást fogja gyakorolni. Bethlen István miniszterelnök mindössze azt felelte Rakovszkynak, hogy az ügyet a nemzeti hadseregre bízta, a döntés a katonaság kezében van. Rakovszky István erre megismételve fenyegetését, azt hangoztatta, hogy Bethlen gróf mint a felelős kormány feje, jogosult a parancsokat kiadni és az egyéni felelősség alól semmi szin alatt sem fog mentesülni. Bethlen gróf az üres fenyegetésre válasz nélkül lecsapta a kagylót. A Rakovszky által közölt tényállásából egy árva szó sem volt igaz. A lázadók ekkor már meg voltak verve és Rakovszky egy utolsó hazugsággal próbált még szorult helyzetén javítani. Öt perccel e beszélgetés után a lázadó csapatok megkezdték a visszavonulást. A hadviseltek gazdasági szövetsége Vásárhelyen. Vasárnap propaganda gyűlés lesz A Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetsége, amely már másfél év óta működik, de eddig főképpen a fővárosban fejtett ki élénk tevékenységet, szervezkedését az egész ország területére terjeszti ki. A múlt héten városunkban jártak a szervezés előkészítése céljából Srantz Béla nyug. ezredes és Schoeffer Béla nyug. huszárszázados, dr. Temesvári Géza főispán meleg hangú „ köriratot” állított ki a fent nevezettek részére, amelyben úgy a hatóságokat, valamint a különféle testületek és egyesületek vezetőit és a város közönségét a hazafias és nemes cél támogatására hívja fel. Nevezettek bemutatkoztak a város vezetőségénél, továbbá Lázár Dezsőnél, mint a helybeli gazdakör elnökénél, felkeresték a helybeli egyesületek vezetőit és a sajtó szerkesztőségeit. A Szövetség működéséről és céljáról a következő felvilágosítást nyertük: A Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetsége 1920. év április hó óta működik belügyminiszteri engedéllyel, feladata a háború következtében gazdaságilag sújtott hadviselt bajtársak lapraállítása. Munkaalkalmat teremteni, minden ügyes-bajos dolgokban tanácsot adni, útbaigazítani. Aránylag jutányos építkezést lehetővé tenni, szükségleti cikkekben olcsóbb beszerzési forrást biztosítani stb. Jóléti intézmények által a keresetképtelen, vagy a reászoruló hadviselt bajtársakat és családtagjaikat támogatni, a bajtársi összetartozást ápolni. Amint ezen rövid összefoglalásból látható, a Szövetség célja valóban nemes és hazafias. Minden jelentkező tagja lehet a Szövetségnek és élvezi az összes nyújtott kedvezményeket. Nem hadviseltek, akik meleg szívvel viseltetnek az igen sokat szenvedett hadviseltek sorsa iránt, szintén beléphetnek, mint alapító, vagy pártoló tagok. Szentesen és Csongrádion már megalakultak a helyi csoportok és remélhető, hogy Hódmezővásárhelyen is rövid időn belül létre fog jönni, annál is inkább, mert a kiküldött szervesüket támogatják egyrészt erkölcsileg a népes gazdakör elnöke Lázár Dezső, másrészt a szervezés munkájában tevékeny részt vesz Csernai Mátyás áll. népiskolai igazgató úr, kinek agilitása és rátermettsége már maga is biztosítja a sikert. F. hó 30-én vasárnap délelőtt 10 Kiss Bertalan Első hódmezővásárhelyi disztemetési intézete Alapittatott 1878. ■ -I !*■ Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. Hódmezővásárhely, Szentesi-u. 4. sz. am .Platerurbán Telefon 134. sz. . ■ -TISIPTŐSFC a legegysze- 1 Iillili i u££iR kibbtöl a legdíszesebbig a legolcsóbb naptáron HimüSZÖLLITOSOK vidékre és vidékről. UJ SIRBATÉTELEK, átkoporsózások, sirbontások, sirjavitésok, sirdiszitések, giAízkuhák, blúzok, szoknyák, ponsyo- i lak ?2 óra alatt készülnek g GYáSZFESKENDŐK, gyapjú, ternó, szövet, garé, és selyem különlegességek DVáSZHÜLílPFáTYOLOH, garé, selyemtrikó és krepp szövetből. SIRKOSZORUK élő és művirágból. MENYASSZONYI KOSZORÚN, párták, díszek, fátyolok és V9LEBÉHYI G50HRDR vőfély és koszorús lány díszek viak és szövetvirágból. HALOTTAK NAPJÁRA 81BD18ZITÉS ÉS KIVILÁGÍTÁS