Vásárhelyi Ujság, 1921. október-december (1. évfolyam, 1-75. szám)

1921-10-28 / 23. szám

Hódmezővásárhely, 1921 október 28. péntek. Ára 2 kor, I. évfolyam, 23. szám Földmívelők politikai napilapja. Előfizetési ár: Egy évre — — — 500 korona. Félévre — — — 360 , Negyed évre — — 125 . Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal Andrássy­ utca, Gazdasági Egylet olvasó­terme. H 1 -S-f i­r i­sz rT r t Telefonszám: 209. Lapzárta éjjel 11 órakor. E pillanatban, hogy a fenyegető polgár­háború veszélye elmúlt, nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy úgy állunk meg a magyar politika porond­ján, mint egy elcsöndesült csatatéren. A levegőben még füstöl az ágyuk kanóca, még szállong a fegyverek keserű füstje, a harc végső izgalma még szívünkben dobog, de már érezzük, hogy azoké a győzelem, akiknek kezébe van letéve a nemzet sorsa. Nézzünk hát körül az elcsendesült csatatéren és miután számot vetettünk veszteségeinkről, halottjainkról és sebesült­jeinkről, csalódásainkról és keserveinkről, keressük meg e borzasztó tájon azokat az erkölcsi bástyákat, amelye­ket e harcban a magyar nemzet vérével vívott meg. Két torony emelkedik előt­tünk, két politikai nyilat­kozat, amelyek mint tömör öles falak, a józanság és belátás legmélyebb funda­mentumára vannak építve. Az egyik nyilatkozatot Beth­len István gróf miniszter­­elnök, a másikat nagyatádi Szabó István pártjának ne­vében Mayer János, a Kisgazdapárt elnöke tette. Bethlen István gróf szavai szerint: fátyolt kell borítani a múltra, félre kell tenni minden szempontot, amely párt, nemzetiség, vagy vallás szerin­t akarta megkülönböztetni a haza polgárait. Mély és nehéz se­beket ejtett önmagán a nemzet e viszály­kodásokban, e sebekre most már gyó­gyulást kell keresni. A gyó­gyulás csak a munka lehet, az a közös és megfeszített munka, amelylyel az elti­port országot föl kell emel­nünk a porból és amelynek gondolatában érzéseink ösz­szeolvadnak. Mayer Já­nos a Kisgazdapárt gondol­kozását a tisztelgő egyetemi ifjúság küldöttsége előtt ak­ként fogalmazta meg, amint azt az arany középút politi­kájának pártjától — maga Mayer nevezte így tegnap a Kisgazdapártot — vártuk. A magyar nép széles réte­gei ezt a politikát helyeslik és követelik vezéreiktől. Ne azt keressük, ami elválasztja hanem azt ami összefogja a magyart a magyarral. Hiper­­lojalitás és aulikus politika helyett józanul és hideg fejjel fogjunk ahhoz a mun­­kához, amely egyedül rejti önmagában a magyar in­tegritás hatalmas és halha­tatlan gondolatát s amely a maga expanzív erejével szét fogja feszí­teni az ország mai keretét. Szét fogja feszíteni azokat a láncokat, amellyel a magyarság ellenségei ezt a nemzetet megkötözték. A végzetes percek: Bethlen és Rakovszky izgalmas telefonbeszélgetései. Érdekes részletek kerültek nyilvános­ságra azokról a telefonbeszélgetésekről, amelyeket Bethlen­­István gróf mi­niszterelnök Rakovszky Istvánnal, a lázadó csapatok előnyomulása idején folytatott. Annak idején röviden­­megem­lékeztünk már arról, hogy Bethlen Ist­­ván gróf két ízben beszélt azokban a kritikus órákban Rakovszky Istvánnal és iparkodott őt eljárásnak veszélyességéről, céltalanságáról meggyőzni. Az első beszélgetés szombaton éjjel tizenegy óra tájban folyt le. Rakovszky István hívta Ácsról a miniszterelnököt, ahol akkor a lázadók vonatai nyílt pá­lyán vesztegeltek, miután a sínek fel vol­tak szedve és a sanderbergi alagút felső részén a kormány védőcsapatai helyez­kedtek el, készen arra, hogy az előnyo­mulást fegyveresen is megakadályozzák. Rakovszky ekkor azt közölte a miniszter­elnökkel, hogy a király nevében Pest­e kell jönnie, a sanderbergi alagutat azon­ban katonaság védi. Felszólította ezért Bethlent a kormánycsapatok azonnali visszavonására, különben kiadja Osten­­burgnak a parancsot a támadásra és már most kijelenti, hogy Bethlen Istvánt fogjaa a vérontásért felelőssé tenni. A miniszter­elnök e felszólításra iparkodott Rakovszky Istvánt meggyőzi arról, hogy milyen helytelen volna fegyveresen támadni a nemzeti hadsereg csapataira és közölte Rakovszkyval, hogy a kormányzó saját­kezű levelével, amelyhez az antant tilta­kozó jegyzéket is mellékelték, V­as­s József dr. miniszter 0 11 r­u­b­a­y vezér­kari századossal most indult a királyhoz. A kormányzó megbízottai fel fogják tárni a király előtt a külpolitikai helyzetet és a miniszterelnök meg van győződve arról, hogy a király a helyet ,ismeretében ter­vének keresztülvitelét nem fogja erősza­kolni. Közölte Bethlen gróf azt is, hogyha a király tervének keresztülviteléhez mind­amellett ragaszkodnék, ám jöjjön Pestre fegyvertelenül, a kor­mány gondoskodik épségéről, győ­ződjék meg a király maga arról, hogy minő következményekkel járna vállalkozása. A válasz vétele után Rakovszky pár percre eltávozott, jelentést tett a válasz­ról a királynak és visszatérve azt felelte Bethlennek, hogy Vasa József minisztert a király csak az esetben hajlandó meg­várni, ha Bethlen gróf miniszterelnök legalább Tatáig beengedi a vonatot, ellen­esetben támadni fognak. Amikor a megállapított időn belül kö­zölte Rakovszkyval, hogy kívánsága tech­nikai okoknál fogva keresztülvihetetlen, ismét kérte Rakovszkyt, hogy várja meg a kormány megbízottait és kerülje min­denáron a vérontást. Rakovszky István e kérdést mereven elutasította, kijelent­vén, hogy egy percig sem vár és kiadja a parancsot a támadásra. A második telefonbeszélgetés Bethlen és Rakovszky között vasárnap délelőtt 11 és 12 óra között folyt le, amidőn Budaörsnél már javában folyt az ütkö­zet. Ismét Rakovszky volt a hívó fél, aki azzal az állítással vezette be beszédét, hogy Ostenburg csapatai éppen most vették el az ellenünk felvonuló összes tüzérség ágyúit, a kormánynak nincs egyetlen ágyúja sem többé, a kormány ellen felvonult csapatok most vagyoniroz­­zák összes tartalékaikat, egy órán belül meg fogják kezdeni az egész vonalon az előnyomulást és két óra múlva Budán lesznek a Várban. — Természetesen — aposztrofálta Ra­­kovszky Bethlen miniszterelnököt — ha nem parancsolja meg csapatainak azon­nal, hogy a harcot rögtön szüntessék be, úgy Bethlen István gróffal szemben egyénileg a legszigorúbb megtorlást fogja gyakorolni. Bethlen István miniszterel­nök mindössze azt felelte Rakovszky­­nak, hogy az ügyet a nemzeti hadseregre bízta, a döntés a katonaság kezében van. Rakovszky István erre megismételve fenyegetését, azt hangoztatta, hogy Beth­len gróf mint a felelős kormány feje, jogosult a parancsokat kiadni és az egyéni felelősség alól semmi szin alatt sem fog mentesülni. Bethlen gróf az üres fenye­getésre válasz nélkül lecsapta a kagylót. A Rakovszky által közölt tényállásából egy árva szó sem volt igaz. A lázadók ekkor már meg voltak verve és Rakovszky egy utolsó hazugsággal próbált még szo­rult helyzetén javítani. Öt perccel e beszélgetés után a láza­dó csapatok megkezdték a visszavonulást. A hadviseltek gazdasági szövetsége Vásárhelyen. Vasárnap propaganda gyűlés lesz A Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetsége, amely már másfél év óta mű­ködik, de eddig főképpen a fővárosban fejtett ki élénk tevékenységet, szervezke­dését az egész ország területére terjeszti ki. A múlt héten városunkban jártak a szervezés előkészítése céljából Srantz Béla nyug. ezredes és Schoeffer Béla nyug. huszárszázados, dr. Temes­vári Géza főispán meleg hangú „ kör­­iratot” állított ki a fent nevezettek ré­szére, amelyben úgy a hatóságokat, va­lamint a különféle testületek és egyesü­letek vezetőit és a város közönségét a hazafias és nemes cél támogatására hívja fel. Nevezettek bemutatkoztak a város vezetőségénél, továbbá Lázár Dezső­nél, mint a helybeli gazdakör elnökénél, felkeresték a helybeli egyesületek veze­tőit és a sajtó szerkesztőségeit. A Szövetség működéséről és céljáról a következő felvilágosítást nyertük: A Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetsége 1920. év április hó óta mű­ködik belügyminiszteri engedéllyel, fel­adata a háború következtében gazdasá­gilag sújtott hadviselt baj­társak lapraál­­lítása. Munkaalkalmat teremteni, minden ügyes-bajos dolgokban tanácsot adni, útbaigazítani. Aránylag jutányos építke­zést lehetővé tenni, szükségleti cikkek­ben olcsóbb beszerzési forrást biztosí­tani stb. Jóléti intézmények által a ke­resetképtelen, vagy a reászoruló hadvi­selt bajtársakat és családtagjaikat támo­gatni, a bajtársi összetartozást ápolni. Amint ezen rövid összefoglalásból lát­ható, a Szövetség célja valóban nemes és hazafias. Minden jelentkező tagja le­het a Szövetségnek és élvezi az összes nyújtott kedvezményeket. Nem hadvisel­tek, akik meleg szívvel viseltetnek az igen sokat szenvedett hadviseltek sorsa iránt, szintén beléphetnek, mint alapító, vagy pártoló tagok. Szentesen és Csong­rádion már megalakultak a helyi csopor­tok és remélhető, hogy Hódmezővásár­helyen is rövid időn belül létre fog jönni, annál is inkább, mert a kiküldött szer­vesüket támogatják egyrészt erkölcsileg a népes gazdakör elnöke Lázár Dezső, másrészt a szervezés munkájában tevé­keny részt vesz C­s­e­r­n­a­i Mátyás áll. népiskolai igazgató úr, kinek agilitása és rátermettsége már maga is bizt­osít­ja a sikert. F. hó 30-én vasárnap délelőtt 10 Kiss Bertalan Első hódmezővásárhelyi disztemetési intézete Alapittatott 1878. ■ -I !*■ Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. Hódmezővásárhely, Szentesi-u. 4. sz. am .P­laterurbán Telefon 134. sz.­­ . ■ -TISIPTŐSFC a legegysze- 1 Iillili i u££iR k­ibbtöl a legdíszesebbig a legolcsóbb naptáron HimüSZÖLLITOSOK vidékre és vidékről. UJ SIRBATÉTELEK, átkoporsózások, sirbontások, sir­­javitésok, sirdiszitések, g­iAízkuhák,­ blúzok, szoknyák, ponsyo- i lak ?2 óra alatt készülnek g GYáSZFESKENDŐK, gyapjú, ternó, szövet, garé, és selyem különlegességek DVáSZHÜLílPFáTYOLOH, garé, selyemtrikó és krepp szövetből. SIRKOSZORUK élő és művirágból. MENYASSZONYI KOSZORÚN, párták, díszek, fátyolok és V9LEBÉHYI G50HRDR vőfély és koszorú­s lány díszek viak és szövetvirágból. HALOTTAK NAPJ­ÁRA 81BD18ZITÉS ÉS KIVILÁGÍTÁS

Next