Vásárhelyi Ujság, 1922. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1922-01-01 / 1. szám

hely tb. város isterétöl. hirdetmény lampaitása folytan hatáskörébe, kimányzati közigaz hatáskörébe utalt átoknak Hmvásárhatóságánál való 277—1921. fegy. vényhatóssigunknai aljegyzói, dlyu aljegyzői, közigazgatási forrásra, továbbá levéirnoki állásra c. sok javadalmazása 1.1. c B., mellék javadalmazásokkal ilyázati kérelmük lányokká elméleti torukat, egészségi foglalkozásbaviseletüket igazolni pályázók, tik már isgálatában állanak polgármestri kiokmányokat be ,sek. z első és másod ,mint az első oszt illásokra pályázók c. 3. § általa előirt irodatiszti és a pályázók pedig a ztályánnk sikeresk igazolni, aiaztviselők uses XXXIV. t. c. 3 általános tisztül pályázati kérelvár hó 14. napig Hunvásárhely hivatalánál adan 21 dec. 27. r. Soós István polgármester. issagra r. t. nyvtárát! világirodalom ibb munkái. nuj sorozat! t könyv. RÓNÁÉRT is könyvet k könyvtár nyitva áll. TÁR aptári képes nagy ipható minden nyitónál )NA. 278 Újév napján... Irta: Lázár Dezső. Ezelőtt három hónappal, a „Vásárhelyi Újság“ megindításával másodszor bontott zászlót a kisgazda és földművestábor, hogy ezzel is dokumentálja azt a nagy erkölcsi erőt és akaratot, mely az utóbbi évek nehéz megpróbáltatásai alatt a gazdatársadalmat erőben, érzésben és szeretetben öszszeforrasztotta. Évtizedes aléltságából ocsúdott fel a vásárhelyi kisgazdatábor, hogy számbeli többségével, anyagi és erkölcsi erejének tudatában részt kérjen magának szerencsétlen hazánk újjáépítésében, közállapotaink megjavításában s az általános jólét és megelégedés megteremtésében. Lapunk megindításánál egy részről a hazafias és emberséges felbuzdulás, másrészről a határban elszórtan élő, egymással, egymás érdekeivel nem törődő kisgazdatársadalom összehozása, egy táborba tömörítése volt a cél, mely a „Vásárhelyi Ujság“-ot életrehozta. Újságot alapított magának a gazdatábor, hogy az erőket tömörítse, hogy jogos érdekeinek legyen őszinte szószólója, hogy hazafias érzésüket erősítse, hogy a testvéri szeretetet ápolja, hogy közelebb hozza ugyanegy foglalkozást folytató és egy célért küzdő kisgazdákat, hogy lélekben, szeretetben és egymás iránti megbecsülésben összeforrjon azokkal a különböző társadalmi osztályokkal is, akik nem szorosan a földből élnek, de a föld népének bajait szivükön viselik s ügyes-bajos dolgaikban lelkiismeretes munkájukkal mindenkor segítségükre állanak. Három hónapja, hogy városunk gazdálkodó és földmives népe anyagi áldozatok árán is lehetővé tette e lap megindítását. Lehetővé tette, mert tudta, érezte, hogy szüksége van egy olyan lapra, melynek minden betűje, minden sora elsősorban a földmives- és kisgazdatábor érdekeit szolgálja. Ez a becsületes, tiszta szándék vezetett bennünket akkor, amikor e lapot megindítottuk. Ez vezet a jövőben is, mert a szépen meginduló szervezkedéstől, összetartástól várjuk és reméljük gazdatársainknak s ezzel együtt az egész város lakosságának anyagi és erkölcsi jólétét, a különböző társadalmi osztályok kölcsönös megértését és megbecsülését s a közös egyetértésből fakadó erkölcsi és anyagi jóléttől pedig várjuk városunk gazdasági fellendülését, nemzetünk, hazánk boldogulását erősödését. Ezek az irányelvek vezetnek a szervezés további munkájában Bár a szervezés szépen halad előre, a „Gazdasági Egyesület“ taglétszáma az utóbbi időben több ezerre szaporodott, azért még mindig nagy azoknak a kisgazdáknak, törpebirtokosoknak és a földmivelés különböző ágában foglalkozók száma, kik az egyesületen kívül állanak. Gazdatársaim ! Jöjjetek közénk bizalommal, szeretettel. Egyenként gyengék, többen erősebbek leszünk. Az elmúlt események világosan megmutatták, hogy összetartásban van az erő. A gazdatábor is csak akkor válik a nemzet igazi gerincévé, oszlopává, ha összetart. Ha az oszlop erős, bátran támaszkodhat ahhoz a gyenge s szilárdan ellenáll a kívülről jövő ostromnak, de ha belső egyenetlenkedés, a rut önzés titkos szája rágja, emészti a belső egységet, a legelső ostromnál összeomlik és maga alá temeti a fentartó elemet s ezzel együtt a magyar nemzetet. Félre tehát akkor a kishitűséggel, az önzéssel, a garasoskodással mikor nagy érdekeinkről van szó. Ne legyünk oldott, kéve! Kovácsoljon össze bennünket a faji öntudat, a vesztett háború okozta nyomorúság fájó érzése, a megmaradt édes anyaföld rajongó szeretete, a nagy Magyarország viszszaszerzésének izzó, soha nyugodni nem hagyó mardosó lelkifájdalma... Nehéz időket élünk ! A pártpolitika szétválasztja nemcsak a különböző társadalmi osztályokat, hanem az egyforma foglalkozást űzőket is. A mi jelszavunk, a mi politikánk a magyar politika. A mi politikánk: erősíteni a magyarban a fajszeretet. A mi politikánk a lehetőséghez képest elégedetté tenni a haza minden hű fiát, minden becsületes gyermekét. A mi politikánk munkára nevelni a munkakerülőt, takarékosságra szoktatni a pazarlót, emberszeretetre nevelni az önzőt, a magánakvalót, vallásosságra tanítani ahitetlent, hazaszeretetre buzdítani azokat is, akiket a demagógia és népbolondítás a közelmúltban a hazaszeretetétől eltántorított........ Én ennek a politikának vagyok a hive. Ez az én hitem, ez az én meggyőződésem. Legyen az én hitem a ti hitetek, az én meggyőződésem a ti meggyőződéstek is. Gazdatársaim ! Ti, kik a határ különböző részein éltek, legyetek követői, apostolai a magyar politikának. A magyar politika elsősorban a szívre van bazírozva. Azután mindenütt és mindenben az egyenes út. Tűzön, vizen a haza, a nemzet érdeke ... Gazdatársaim ! „Elvész a nép, mely tudomány nélkül való“. Tanuljatok, olvasgassatok azért. Olvassátok, terjesszétek lapunkat. Hisz értetek dolgozunk, értetek fáradunk. Nemesítsétek a sziveteket. Tanuljátok meg egymást testvérként szeretni. Véssétek eszetekbe, szivetekbe, hogy nemcsak magunkért élünk. Embertársainkkal, szeretett édes hazánkkal szemben vannak kötelességeink is. E kötelességek teljesítése elől épen mi, kisgazdák nem térhetünk ki. A kisgazdatársadalom már értelmiségénél, foglalkozásánál és vagyoni helyzeténél fogva is teljesítheti hazája és embertársai iránti szent kötelességét. Aki faját szereti, hazáját is szereti. Aki faját erősíti, hazáját is erősíti. Aki jó szívének minden sugalatával testvérként kezeli, fogadja a becsületes munkást, aki gyámolítja a gyámoltalant, aki hóna alá nyúl az elesettnek, aki letörli a fájó köpnyeket, aki erős hazafias érzését át tudja, át akarja plántálni embertársa szivében s izzig-vérig ha hazafivá teszi, neveli mindazokat, akikkel sorsa összehozza — az nem ,él hiába ... Gazdatársaim ! Halljátok meg kérő szavam ez uj évben. Ha napi munkátok után letörlitek gondterhes arcotokról a verejtéket, ha a napi munkában megfáradtatok , vegyétek elő az öreg bibliát, hasznos könyveket, a tisztességes hangú és irányú újságokat s olvasgassátok, azokat; merítsetek azokból hitet, lelkesedést, bizodalmat a jövőre. Ha így tesztek, ha egyek, ha testvérek lesztek, meglássátok: egy szebb, egy boldogabb újesztendő virrad a magyarra . . . Előfizetési ár: Egy évre — — — Félévre — — — Negyed évre — — 500 korona 250 125 Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc ) Földmivelők politikai napilapja. Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal u.7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma : 22. Lapzárta éjjel 11 órakor. Milyen méreggel pusztították el Nagy Sándort ? A polgármester igazolásra szólította fel a kórház vezetőségét. — Gerencsér Ferenc tragédiája. — Mit állapított meg a boncolás? A Nagy Sándor földbirtokos koporsója körül tragédia tragédia után születik, a megdöbbentő esemény nyomán felkorbácsolt izgalmak nem hogy csitulnának és lehiggadnának, de még fokozódnak s ehhez nagyban hozzájárulnak azok a körülmények, melyek szükségessé teszik azt, hogy a nyomozás eredményéről még ma is hallgassanak a hivatalos közegek, mert bizonyos dolgokkal kapcsolatosan újabb, eddigelé nem tudott titkok felfedését várják, így még ma sincs tisztázva az orosházi szellemekkel czimboráló asszony , Pusztai Jánosné szerepe, ki már négy nap óta a rendőrség zárkájában van s aki bizalmasa volt özv. Nagy Sándornénak. A Pusztai Jánosné dolgaival kapcsolatosan megindított nyomozástól sok új adatot vár a rendőrség, melyek esetleg teljesen tisztázni fogják a förtelmes bűnper azon részét, amik most még homályosaknak látszanak. Milyen mérget használtak? A vizsgálat sikere érdekében hallgattunk arról mindeddig, hogy Nagy Sándor elföldelésénél milyen mérget használtak. Természetes, hogy a tájékozatlan közönség fantáziája dolgozott, szerecsikáról suttogtak, olyanok is voltak, sőt ezt nyíltan is publikálták, hogy Nagy Sándort már évekkel ezelőtt higanynyal akarták elpusztítani s ennek következtében hulltak ki fogai. Az utóbbi állítás teljesen valótlan mert Nagy Sándor beteg ember volt s a betegségének orvossága volt a higany. Most már megírhatjuk, hogy Nagy Sándor elmérgezésénél egy százalékos arzénoldatot és sublimát porokat használtak. Úgy az arzénoldatot, mint a sublimát porokat Gerencsér Ferenc kórházi ápoló adta, illetve szállította Nagy Sándorékhoz; ezt Gerencsér a rendőrség előtt tett vallomásában beismerte. Igazoltatják a kórházat. Tudvalevő dolog, hogy Gerencsér Ferenc, aki Nagy Sándornénak a mérget szállította, a helybeli közkórháznál főápoló volt, aki kezelte a kórház kézigyógyszertárát is ; minden valószínűség azt igazolja tehát, hogy Gerencsér a kórház kézigyógytárából vette ki a mérget. Bár a kórháztól úgy tudjuk, hogy a kézigyógyszertár kezelésének ellenőrzése minden alkalommal a legszigorubban folyt le, ennek dacára csak helyeselni lehet, hogy Soós István dr. polgármester tegnap megkeresést intézett dr. Genersich Antal kórházi igazgató főorvoshoz s a megkeresésben arra nézve kér felvilágosítást a polgármester, hogy a raktáron tartott mérgek ki által kezeltettek és a kezelés miképen lett ellenőrizve. Föltétlenül szükségvan ennek a a kérdésnek tisztázására, mert a közönség körében szabálytalanságokról beszélnek, márpedig ha tényleg történtek szabálytalanságok, akkor azokért valakinek felelni kell. Arról is hallottunk, hogy a kórházi bizottsági üléseken többször szóvá lett téve Gerencsér működése s ennek dacára is ő volt a kórházban a bizalom letéteményese, Gerencsér tragédiája. Lapunk tegnapi számában közöltük már, hogy Gerencsér Ferenc pénteken este 7 és 8 óra között a fogházban meghalt, hulláját beszállították a kórházba, amenyiben a halál okát tisztázni kell. Gerencsér Ferenc szerepe ebben a bűnperben talán a legsajnálatraméltóbb s nem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy a nagy családi, szegény, fix fizetésből tengődő, éhbéren nyomorgó embert a ropogós ezresek s az eléje tárt jobblét megtántorították. A boncolás eredménye: Gerencsér Ferenc hulláját tegnap délután 4 órakor Mikosevich Viktor dr. vizsgálóbiró jelenlétében boncolták fel a kórház halottas házában. A boncolást Fáry Béla dr és Mucsi Pál dr végezték. A boncolás pozitívumot kimutatni nem tudott, az azonban kétségtelen, hogy a halált sem az agy, sem a szív részéről düdés nem okozta, így a halál az orvosi megállapodás szerint is idegen behatás következményeképen lépett fel. Ennek az idegen behatásnak kiderítése végett a holttest egyes részeit becsomagolták és a központi vegyvizsgáló állomásra küldötték fel.