Vásárhelyi Ujság, 1922. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1922-01-15 / 12. szám

(ellátási hivatalától: □nény ehérsiitemény­■galombahoza­megállapitása, iák 8739—1921 ■endelete)­­ az 1920—YI, tör­­hatalmazás alapján fára csupán három­kenyeret szabad m főzőlisztből, fél- 6 os lisztből, iarna a) lisztből szabad lyt (zsemlyét, cso­­közfogyasztás cél­főzőlisztből szabad ív előállításhoz ke-DS. lek legalább 5 dg., ik legalább 4 dkg., 3­5 dkg. súlyúnak súly szerint szabad Hiányt Csak pékek, isek és szatócsok illetőleg ámithat­­alokat kiszo­gáltató ima, penzió, kávé­­lök, cukrászda, bár, ,k a kiszolgáltatott á rusithatnak kenye­ és területén kívül iaci árusítása ezen­ kenyeret kilogram­­m beszerzési árnál ,abban árusithatjás.­ügyi minister felaa­­fférnek, valamint a nind a viszontaiu­­isztókkal szemben lelet valamely ren­­igy kijátsza, avagy ijátszásában bármi az — amennyiben tün­ető rendelkezés­­t követ el s hat írással és kétezer nzbüntetéssel bün­járás a közigazga­­tdók­ büntető bí­rség működési te­­államrendőrségnek kihirdetését követő­­lte. o­któber hó 16-án B­en István s. k. aszterelnök irdajárás. Kilométerre, ür­ünek, kaszálónak 70 kishold terű­­ hold szántó­­­ián levö tanya 3 osztatik. Egy íszletet sehet. A birtok közös , s az egész in :s csak közös íjazásra hasz­tos társak közö kinek lakása a kommenciója & 3. tuajdonon fizeti, tetve díjtalanul k. 14,000 korona, évek figyelembe is, mely három Ezen aránylag lése által egy nosa lesz a» Az ország­ összes irányadó tényezői lázas munkával és politikai vagy társadalmi pártállásra való tekintet nélkül váll­­vetve munkálkodnak azon, hogy az önkéntes jelentke­zés rendszerén felépülő honvédhadsereget már eleve hazánk legtökéletesebb in­tézményévé formálják. Azon fáradoznak, hogy a had­sereg nemes hivatásának megfelelően társadalmi és felekezeti osztályokon, pán­tokon felülállva megostro­­molhatatlan sziklaké­pen emelkedjék ki a közélet hullámai közül, amelyre feltétlen bizalommal tekint fel az ország minden rendű és rangú polgára. Nem elég­szenek meg tehát azzal, hogy a szűkreszabott lét­számot éppen csak betölt­sék, hanem inkább arra törekednek, hogy igazán a magyar ifjúság színe-világa, az erkölcsileg, szellemileg és testileg legkiválóbb egyé­nek tóduljanak a kibontott zászló alá. A hivatalos té­nyezőkön kívül azonban minden társadalmi szerv­nek, minden magyar hon­fiúnak és honleánynak tel­jes szívvel és lélekkel ösz­­sze kell működnie azon, hogy mindnyájunk szeme­­fénye, a magyar királyi honvédség, mindjárt kez­detben, a lehető legtökéle­tesebb formában és a le­hető legkedvezőbb feltételek mellett kezdhesse meg to­vábbi pályafutását és így méltó utóda és folytatása lehessen annak a honvéd­ségnek, amelyik úgy 1848- ban, mint a világháború folyamán, nagy messze, tengerekentúlra elvitte a magyar dicsőség hírét, ame­lyet az ellenség remegve félt, kelet, nyugat, észak és dél nemzeti áhítattal tisz­teltek, amelyre büszke megdobbanással tekintet­tel minden magyar szív. A lét­számot szigorúan megszab­ták ellenségeink, a kiegé­szítés módját is reánk ok­trojálták ; egyedül abban nincs beleszólásuk, hogy kiket állítunk be a meg­szabott 35000 helyre. Itt van tehát az egyetlen le­hetőség, ahol a magyarság a nemzeti haderő kiépítése terén kifejtheti tevékeny­­­ségét úgy egyénenként,mint összességében meghozhatja áldozatait. Hadseregünknek a számaránya tekintetében nem versenyezhetünk állig felfegyverzett, ránk törni minden pillanatban kész szomszédainkkal, de mó­dunkban van parányi kis hadseregünket a hazafias érzés, kiképzés, fegyelmezés tekintetében a mintaképévé tenni a tökéletes hadsereg­nek. Ehhez kezdettől fogva arra kell törekednünk, idő­vel feltétlenül el is kell ér­nünk, hogy a honvédhad­seregbe való felvétel min­denkire nézve a lehető legnagyobb kitüntetés szá­mába menjen. n­ás­znárt János ál vételi ajánlat 921 MELYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON KAPHAT! férfi és női gyapjú szöveteket, zephirt, vásznat, ágygarnitúrát és menyasszonyi kelengyéket! SZIKUL­A LAJOS kereskedőnél (a saeáni gyógyszertár mellett.) Hódmezővásárhely, 1922 január 15 vasárnap. Ára 3 kor II. évfolyam 12. szám Előfizetési ár: VT.?­■ M Földmi­velők politikai napilapja korona. Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal­ u.7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma: 22. Lapzárta éjjel 11 órakor. Egy évre Félévre Negyed­évre 500 250 125 Ma délig lehet fizetns a vagyonváltságot A vagyonváltság kedvezményes búzaárban való le­fizetésének határideje ma lejár. A szegedi pénzügyigaz­­gatóságtól tegnap távirati értesítés jött a tanácshoz, mely jelzi, hogy a vagyonváltságra való fizetéseket ma, vasár­nap is el kell fogadni. Ez értesítés folytán a polgármes­ter úgy intézkedett, hogy a városi adóhivatal ma délelőtt 9 órától 12-ig fogadja el az esetleges befizetéseket. Ter­mészetes, hogy a városi adóhivatalnál csak a 20 ezer koronán aluli összegek fizethetők, a nagyobb tételek az állami adóhivatalnál fogadtatnak el ma is. Holnaptól kezdve már nem lehet 1000 koronás búzaárban­­ fizetni. A kormánynak nincs szabadkeze a Habsburg kérdésben. Megcáfolják Zita királyné és Ottó trónörökös hazatérési szándékát. A M. T. I. jelenti: Bécsi és külföldi lapokban nemrégen az a hír volt elter­jedve, amely most újabban ismét kísért, hogy a most Svájcban lévő Zita, volt királyné és Ottó volt trónörökös Magyarországba kés­ül jönni és meg akar jelenni a nemzetgyűlésen. Gróf Bethlen István miniszterelnökhöz közelálló helyen kijelentették, hogy az egész ügy kitalált mese, amelynek semmi komoly alapja nincsen, mert hiszen a svájci hatóságok szigorúan ellenőrzik a volt királyné minden lépését. Amennyiben Zita királyné és Ottó trónörökös mégis megjelennének Budapes­ten, a magyar kormány kénytelen lenne minden lépését és minden ezirányú intéz­kedését­ a nagyantant elhatározásától tenni függővé, mert a magyar kormánynak a Habsburg kérdésben nincsen szabad keze. Eredménnyel jártak a bécsi tárgyalások. Ratifikálják a kereskedelmi szerződést. A M. T. I. jelenti: Bécsből jelentik, hogy az osztrák külügyminisztériumban tegnap délelőtt sajtókonferencia volt, amelyen a sajtófőnök közölte az újságírókkal, hogy a magyar-osztrák tárgyalások igen szép eredménnyel jártak, különösen a ve­lencei szerződés végleges megállapodásai tekintetében. A tárgyalások pénzügy, kereskedelmi és politikai kérdésekben is konkrét eredményekre vezettek és különö­sen nagy eredményeknek tekinthető az, hogy mindkét kormány megbízottai hajlan­dónak mutatkoztak az 1920. decemberben megfogalmazott kereskedelmi szerződés ratifikálására. Ugyancsak hajlandóknak mutatkoztak a két állam kormányai arra, hogy a portorosei konferencia határozatait is végrehajtsák a két állam között. Az árucsere forgalom is­­rövidesen megindul és a további tárgyalások hangulatától függ, hogy milyen mélyebb összeköttetésre vonatkozó megegyezések létesülhetnek. Általában remélhető, hogy a megindult tárgyalások a két állam között kölcsönös érdekek figyelembe vételével tartós jóviszony alapjait rakták le. Kamarazene-estély. Valami magyar különlegesség az is, hogy nálunk a zene kedvelői két tábort képeznek Egyik, a kisebbik, operába jár, symphonikus hangversenyekre, meg más úgynevezett klasszikus zeneelőadásokra, a másik, a jóval nagyobbik, csak azt a zenét tudja élvezni, amit a cigány pro­dukál. Pedig ne tessék ám azt gondolni, hogy _­a kétféle zene olyan messze áll egymás-"­tól ; szerintünk a műzene a népzenéből épült fel, téglája, habarcsa, összerakási módja mind mind a népzene konstruk­cióját leste el, azon tanulta el a szabá­lyokat és csak tökéletesebb, nagyobb, szabású lett, mint amaz. Ugy­e bizony Petőfi, Arany, Tompa költészetét tudja élvezni minden olvasó magyar ember, még ha magasabb iskolai képzettsége nincsen is. Miért ? Mert efféle írásművek olvasását a bennük való szép keresését megszokta a legtöbb, még ha könyvekből nem is, az újságok ha­sábjairól. Már a szomorújáték élvezése­­nem olyan megszokott. Innen van az, hogy a karzat közönsége sokszor a legszivetté­­pőbb jeleneteknél is kacagni tud, habár a színpadon magyar klasszikus darabokat Bánk­ bánt, vagy az Ember tragédiáját adják. Mi azt gondoljuk tehát, hogy a zene­kedvelők két tábora csak addig lesz külön, míg olcsó és gyakori klasszikus zenealkalmak lehetővé nem teszik a komoly zene megszokását, következéskép: megkedvelését. Valamikor ezt a célt szolgálta a Kun László symphonikus zenekara, mely városunkban is kétszer adott hangversenyt a Fekete Sas zsúfo­lásig megtelt nagytermében.­­Az ország népesebb városaiban, ahol zeneiskola van, ezek szaktanáraiból, meg a tanít­ványokból könnyen ki szokott kerülni a zenekar, vagy a kisebb kamarazenetár­saságok, melyek olcsó hangversenyeikkel a klassikus zenét művelik. Aztán a szü­lők is gyermekeikkel együtt megszokják és megszeretik a műzene hallgatásét és élvezetét. Az ilyen zeneiskola nélküli mostoha város közönsége azonban ebben is el kell, hogy maradjon. Minekünk még év­tizedek múlva is .Vásárhelyi sétatéren“, „Kaszinó csárdás“, „Nem ütik a jogászt agyon* stb. nóták képezik zenei Mek­kánkat és Medinánkat, holott már hatal­mas palotákat rakott össze Liszt Ferenc, magyar operákat épített fel Erkel Ferenc ezekből a kőtörmelékekből. És folyik az anyaggyűjtés ma is Zeneakadémiánk önálló, az idegen hatásoktól szabaduló fiatal tanárai folytatják az építést is. És mindez úgy múljék el előttünk és mellettünk, mintha reánk nem is tar­toznék ? Hát nem adott érző lelket, fo­gékony elmét nekünk is a teremtő ? Hát nem azért van ez a szép teremtett világ az ő természeti és emberi szépségével, hogy én­,a tökéletes ember mindennemű szépségét kiélvezzem ? Hiszen az a zenei szép, amire egyes nagyok, művészek életük egész tartalmát, napjaiknak 8—12 óráját szentelték, kell, hogy olyasvalami legyen, amit megismerni, megérteni ne­kem is érdemes ? ! A minap valami egyptomi­­ darabot láttam a színpadon. A színpad egyptomi

Next