Vásárhelyi Ujság, 1922. április-június (2. évfolyam, 75-147. szám)

1922-04-01 / 75. szám

Hódmezővásárhely, 1922 április 1 szombat. Ára 3 kor, II. évfolyam 75. szám Földmivelők politikai napilapja. Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egy évre — — — félévre — — — Negyed évre — — 800 korona. 400 200 Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal u. 7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma: 22. Lapzárta éjjel 11 órakor. A választások eredménye szoros összefüggésben van a képviselőválasztók névjegyzékének öszszeállításával, épen ezért a névjegyzék összeállítási munkálatainak megkezdése óta folytonosan nyilvántartartottuk ezt a fontos kérdést, nyilvántartottuk pedig azért, mert az a meggyőzésünk, hogy akármilyen kedvezőek legyenek is a kilátások a jövőt illetőleg, nem szabad elhíznunk magunkat s mindazoknak, akik a választások vezetésére irányítólag hatnak, arra kell igyekezniük, hogy a választói névjegyzékből ne hiányozzon a polgári réteg egyetlen tagja sem. A munkásságot nem kell ilyen kérdésekben buzdítani, mert a munkásság tudja a kötelességét, a polgári elemeket azonban hidegen hagyja még ez a nagyfontosságú dolog is, pedig épen a polgári osztályok tagjainak kellene tudniuk, hogy a széthúzás, az egymással való torzsalkodás mily nagy veszedelmeket rejt magában. Most, hogy a képviselőválasztók névjegyzékének összeállítása már vége felé közeledik, épen a polgárság köréből érkeznek panaszok, hogy nem kaptak számlálólapot, ha kaptak, nem vitték el tőlük és így tovább. Elismerjük, sőt leszögezzük, hogy a számlálólapok kihordása és összeszedése körül bizonyos mulasztások történtek, ezen a dolgon azonban nem lehet panaszkodással segíteni, mert a panaszkodás nem orvossága a bajnak. Itt most már csak arról lehet szó, hogy mindazok a polgárok, akik érzik, hogy a rendelet szerint választói jogosultsággal bírnak, számlálólapot azonban nem töltöttek ki, az összeíró bizottságok előtt személyesen nem jelentkeztek, — tekintsék meg a polgármester által legközelebb közszemlére kiteendő névjegyzéket s ha abban nem szerepelnek, — éljenek felszólamlással, mert máskülönben a választások alkalmával nem szavazhatnak. Ismételjük: minden hazafiasan érző és gondolkozó polgárnak szent kötelessége a választásokban részt venni, melt kötelessége arról is meggyőződni, hogy az összeállított lisztában benne van e. Ha ezt megteszi s a panaszkodásra szánt időt a fenti polgári kötelesség teljesítésére használja fel, többet használ a köznek, mint használna akkor, ha a mulasztást elkövető őszi szekzó urat panasza folytán a deresre húznák, mert ezt mégse cselekszik vele. A központi választmány összeállítja az ideiglenes névjegyzéket. Az összeíró küldöttségek a számlálólapok és a személyes jelentkezések alapján a képviselő választók névjegyzék-tervezetét elkészítették s azt beadták a főjegyzői hivatalba. Most a központi választmány három osztályának munkája következik. A központi választmány három osztálya április 1—9 ike között működik s össze fogja állítani a képviselőválasztók ideiglenesnévjegyzékét, melyet azután a polgármesterhez, a központi választmány elnökéhez terjesztenek be. Az osztályok elnökei a működés helyéről és idejéről a közönséget értesíteni fogják. Az ideiglenes névjegyzék elkészítése után a polgármester a névjegyzékethirdetményben közzéteendő helyen és időben közszemlére fogja kitenni. A közszemlére kitett névjegyzéket bárki megtekintheti s ha fölvéve nem volna, felszólamlással élhet. Itt kell megemlítenünk, hogy a számlálólapokat kihordó tanácsi megbízottak ellen tegnap Csókáról és Hatrongyosról érkeztek panaszok. Ezekre a helyekre alig vittek ki számlálólapokat. A sérelme , orvosoltatása céljából valószínűleg olyan intézkedés fog történni, hogy a névjegyzékbe fel nem vettek a központi választmány osztályai előtt is jelentkezhetnek és kérhetik felvételüket. Ha azonban ez meg nem történne, csak felszólamlással lehet segíteni, ezt azonban már senki se mulassza el. 273 ezer vágd állatot vittek el a románok. Az antant rekviráltatni akart a magyar kormánynyal. — Schandl államtitkár nyilatkozata. A jóvátétellel kapcsolatosan Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár a következő nyilatkozatot tette: — A földmivelésügyi kormány az első pillanattól kezdve azon az állásponton volt, hogy képtelenek vagyunk bármit is áldozni. Kiküldötteinket Parisba azzal a megbízatással bocsátottuk útnak, mutassanak rá a jóvátételi bizottság előtt, hogy a románok a megszállás alatt nem kevesebb, mint negyvennégyezer darab legszebb tenyészállatunkat vitték el és különösen a lóállományt, a szó teljes értelmében az utolsó darabig, tönkretették. Az állami tenyésztésből legszebb egyedeinket hurcolták magukkal. Összesen kétszázhetvenháromezer darab állatot vittek el az országra.Kiemeltük azt, hogy nálunk csupán minden harmincöt holdra esik egy-egy igásmarha, viszont egyes utódállamokban már tíz-tizenkét holdra esik egy-egy állat. Szarvasmarhaállományunk nemcsak minőségileg romlott le, hanem átlagsúly tekintetében is óriási visszaesésnek van alávetve. — Ilyen körülmények között a leghatározottabban küzdöttünk az megsemmisítő követelése ellen. Megtettük, hogy a nagyhatalmak itt időző bizottságainak kint a helyszínen mutattuk be példátlanul sanyarú állatállományunkat, egyes vidékek gazdaságait, hogy személyesen győződjenek meg, mennyire legyengült, elerőllenedett állattenyésztésünk, amelynek talpraállítása pedig egyik feltétele az ország fizetőképessége megjavulásának. — Januárban új konferencia kezdődött meg Párisban, amikor a látottak ellenére újból a régi követeléssel léptek fel velünk szemben. A magyar földmivelésügyi kormány ekkor sem helyezkedett más álláspontra, mint arra, hogy nem tudunk egyáltalán semmit sem adni. Ezeken a konferenciákon már egyenesen azt a kívánságot vetették fel előttünk, hogy rekviráljuk az állatokat. Míg a politikai pártok munkát megakasztó harcokkal foglalkoztak s a magyar parlamentben személyes tusák dúltak, a földmivelésügyi minisztérium valósággal élethalálharcot vívott meg a magyar állattenyésztésért — minden támasz nélkül. Hogy ez a küzdelemnem volt hiábavaló, az mutatja, hogy az antant követelése huszonyolcezer darab állatra esőként, ám a földmivelésügyi kormány ebből a leszállításból egyáltalán nem kíván magának érdemtőkét kovácsolni, noha kereken harmadfél millárd koronányi teherkönnyítést harcolt ki már akkor az ország számára. Meggyőződésünk ugyanis, hogy itt sem állhatunk meg, hanem dolgozunk tovább. Dolgozunk, amíg Európának bebizonyítjuk, hogy ez a csonkaország, amely húsfogyasztását felére csökkentve, mutatja meg, hogy inkább saját szájától vonja el a falatot, csakhogy újból legyen állattenyésztése, semmiféle további áldozatot nem bíz meg, az összeroppanás veszedelme nélkül. — Jegyzékünket, amelyben a jóvátételi bizottság legutóbbi követelésére feleltünk, kimerítő adatokkal felszerelve már átadtuk az ántant bizottságának és remélem, hogyha reálisan mérlegelik helyzetünket, úgy a jegyzék hatása nem fog elmaradni. — Örülünk, hogy az utolsó órában legközelebbről érdekelt magyar állattenyésztő közönség maga is megmozdult és minden jel arra vall, hogy a súlyos jóvátételi követelés ellen való kétségbeesett tiltakozás, amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről indult ki, országos jelleget ölt. — Nyilván nemcsak a gazdakörök és gazdasági egyesületek, hanem a vármegyék és községek is részt vesznek a teljesen jogos, a nemzet létéért folyó küzdelemben. Végtére is arról van szó, hogy koldusbotra jutunk-e egészen, vagy esetleg megmarad állatállományunk legalább is olyan mértékben, amelyből az ismét egésszé fejlődhetik s amely nélkül a termelés fentartásáról, a mezőgazdasági foglalkozások folytatásáról semmi körülmények között nem lehet szó Már meg az arcképes igazolvány, az igazat megvallva: nem tudjuk megérteni, hogy miért tesznek különbséget illetékes helyen nem szorosan vett és szorosan vett közigazgatási alkalmazottak között s egyiket a másik rovására miért részesítik előnyben. Elvégre a tisztviselő tisztviselő, legyen az anyakönyvvezető, vagy legyen városi fogalmazó. Most ismét új csapás érte a nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottakat; a kereskedelmi minisztertől egy rendelet érkezett, mely szerint a nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottaktól a vasúti arcképes igazolványokat be kell MELYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON KAPHAT férfi és női gyapjú szöveteket, zephirt, vásznat, ágygarnitúrát és menyasszonyi kelengyéket. WZIKULA LaJOS kereskedőnél (a sutcsoni gyógyszertár mellett.)