Vásárhelyi Ujság, 1922. április-június (2. évfolyam, 75-147. szám)
1922-06-23 / 142. szám
iság Hműhely. felhívás szvénytársaság* . 1921. évi szép : hölgyülésének 300.000 korona alaptőkéjét ez b 100 korona jcsátása által a’i fel. pján aláírásra gyaési feltételei tartik meg: koronás n. é. b uj részvény hteli áron valyakorlása után ;re a régi rész línyős árfolyam teljesülteinek részvényesekarabokat nem más árfolyamon is a régi részmellett a Köz írvány társaság s elővételi árként 150 koronao ellenében, U augusztua Cnyesen apján át nem ataltál a ján, is részvényenkröl 175, nem 100 koronának lett legkésőbb l-l'g jegye, netán szfikséán az alap a keresztül! bizatott meg kkel egyidejű k az elővételi részvényeiket siővéseli jogon a nem teszt darabokról k adatnak ki, az uj részvén után hirdetöridőben foyytokosai 1923 ik a vállalat gakorolhatják fete jogokat. :kin felül be költségek léhából 80 százalék a külön fordítandó, unius 13. vazgató iúg. könyv T. nyomdasnyvtárban. ny. 22. tv. sz. megégek gondozása s hó 1-től 1923. agy évi időre jóm .adni. Az öv-án hivatali nelet 14 ajtó vállalatot etis meghívom, ma. 10 százaléka, s megtudhatók. . hó 22-én. Juhász tanácsnok. JRA RTG. 11 SÁNDOR. Csak úgy lehetséges a nemzet haladása az ezeréves alkotmányának folytonossága felé, az ország súlyos gazdasági helyzetének orvoslásáról csakis akkor lehet a nemzetgyűlésnek gondoskodnia, ha az országban rend és nyugalom honol, a szabadságjogok teljesebb helyreállítása és kiépítése megkezdődik, a lelkek egyensúlya végleg helyreáll, a nemzetgyűlés pedig megőrzi az ország nehéz helyzetében a nemzet nagy érdekei által kívánt tárgyilagosságát. Ezt mondta a kormányzó ama beszédében, amellyel a nemzetgyűlést ünnepélyesen megnyitotta. Pártszempontokon messze felülemelkedő, bölcs és higgadt méltóságteljes szavak ezek s az országnak csupán megnyugvására szolgálhat, hogy Bethlen miniszterelnök ismeretes programja a most idézett államfői szózattal úgyszólván teljesen azonos. Jog, rend, szabadság és vállvetett komoly munka, ezt hirdeti ezt akarja, ezt ígéri a nemzetnek és ezt kéri az ellenzéktől a miniszterelnök már hónapok óta. Hogy a kormány valóban az ország gazdasági szanálását tekinti első feladatának, azt már a minap is demonstrálta a Gyosz jubiláris lakomáján történt megjelenésével s azzal a beszéddel, amelyet ugyanott a szocialistákról mondott volt Bethlen miniszterelnök. Teljes összhangban van ezzel a gazdaságpolitikai irányzattal a kabinetnek az a második lépése,amellyel Kállay pénzügyminiszter révén éppen most óhajt közeledni az ellenzékkel való higgadt egygyüttműködés felé. A pénzügyminiszter ugyanis sorra meglátogatta az ellenzék vezéreit, akikkel meg szeretné beszélni azokat a feltételeket, amelyek mellett az ellenzék hajlandó volna az indemnitásról és a sürgős adóreformról szóló törvényjavaslatokat keresztül engedni még a nyári szünet előtt. A kormány ezzel a lépésével is tanúsítja, hogy sokkal legálisabb, mint az ellenzék. Parlamentáris érintkezést keres az ellenzéki pártokkal, holott emezek részéről mást sem hall fenyegetődzésnél. Nem akarunk minduntalan rámutatni a szociáldemokratákra, akik ugyan nem az öklüket rázva és nem harsogó hangon kiabálva fenyegetődznek, csak szép csöndesen mozognak el a foguk közt mindennap valami új eme mintyót. Hanem az ellenzék többi urainak már más és szemfényvesztő fenyegetődzésére gondolunk, amellyel szemben a kormány a maga ostromlott pozíciójából nem a harag és szenvedély felel vissza, hanem csak türelmesen, kitartón és lankadatlanul lengeti a rohamsisakos hadak felé a nemzeti munka fehér zászlaját. Hódmezővásárhely, 1922 junius 23 péntek. Ára 3 kor. II. évfolyam 142. szám. Földmivelők politikai napilapja. Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egy évre — — — 800 korona. 400 200 Ht Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal u.7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma : 22. Lapzárta éjjel 11 órakor. Félévre — — — Negyed évre — — Az iparosok és a buzavaluta. Lapunk egyik közelmúlt számában jeleztük már, hogy a helybeli iparosság körében ez irányú mozgalom indult meg, melynek célja az ipari munkák buzavalutában való fizetése. Mint most értesülünk, ebben az ügyben szerdán délután 5 órakor az ipari szakosztályok elnökei és vezetői értekezletre gyűltek össze. Az értekezlet beható vita után abban állapodott meg, hogy az ipari munkateljesítményeknek búzavalutában való értékelését helyesnek és célravezetőnek tartja. Az értekezleten megjelentek azon a véleményen voltak, hogy ahányszorosan emelkedett a búza ára, annyiszorosan kell felemelni az ipari munkákat is. Az értekezlet elhatározta, hogy vasárnaphoz egy hétre, július 2 én az össziparosság bevonásával gyűlést tartanak s amennyiben az iparosok az értekezlet álláspontját magukévá teszik, Hódmezővásárhelyre országos kongresszust hívnak egybe, mely a végleges döntésre lesz hivatott. Tudósítónk az iparosság egyik vezetőjéhez kérdést intézett, váljon a tisztviselőket és általában a fix fizetéses emberekkel szemben, hogyan képzelik megoldhatónak a búzavalutára való áttérést s a következő választ kapta : — Amennyiben mozgalmunk országos jelleget tud ölteni, természetes, hogy senkivel, igy a tisztviselőkkel szemben , sem tehetünk kivételt. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a tisztviselők fizetésénél is át kell térni a buzavalutára s akkor rend lesz, akkor senki se panaszkodhat. Erre a feleletre felvetettük azt a kérdést, vájjon a tisztviselők fizetésének huzavalutában való megállapi ésa nem e újabb bankjegy tömegek kibocsájtását teszi szükségessé s akkor az arány ismét nem lesz meg, mire igy feleltek : — Ha minden társadalmi réteg jövedelmének megfelelően adózik s az államháztartás vezetésében a takarékosság elve érvényesül, — akkor reális költségvetést lehet csinálni s nem lesz szükség arra, hogy új bankjegytömegek jelenjenek meg. A Vásártéren építik fel az iparcsarnokot. Az Ipartestület kérelme folytán a törvényhatósági közgyűlés elvben kimondotta, hogy egy iparcsarnok felépítésére ingyen telket ad. A hely kérdését illetőleg voltak nézeteltérések, épen ezért egy bizottságot küldtek ki azzal az utasítással, hogy az iparcsarnoknak alkalmas helyet keressen. Ez a bizottság tegnap délelőtt Soós István dr polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott s beható vita után abban állapodtak meg, hogy az iparcsarnok a Vásártéren, a polgári fiúiskola vonalában épüljön fel s itt adjon a város 1700 négyzetméter területet. A bizottság javaslatát a tanács a folyó havi közgyűlés elé fogja terjeszteni s megtörténik a végleges döntés. Megszüntetik a tej és tejtermékek maximálását. Az árvizsgáló bizottság egyik legutóbb tartott gyűlésében megállapította a tej és tejtermékek árát. Természetes dolog, hogy ez az ármegállapítás különösen a gazdaközönség körében nagy visszatetszéssel találkozott, amennyiben az ármegállapításosoknál nem vették figyelembe a drága takarmányárakat. Mint most értesülünk, Soós István dr polgármester megkeresést intézett az árvizsgáló bizottsághoz s ebben azt kéri, hogy a tej és tejtermékekre vonatkozó maximálás árakat helyezzék hatályon kívül. A polgármester előterjeszésével mai ülésében foglalkozik az árvizsgálóbizottság s minden remény megvan arra nézve, hogy az előterjesztés értelmében fognak határozni. Újra szabályozták a borbélyok záróráját. A kereskedelmi miniszternek egy rendelete jelent meg, mely újra szabályozza a borbélyok záróráját. A rendelet szerint a borbélyok március elsejétől október elsejéig szombati napokon este fél tíz óráig tarthatnak nyitva, október elsejétől márcuis elsejéig pedig szombati napokon csak este 9 órakor tartoznak zárni. Régi kívánságuk volt ez a borbélyoknak, melynek teljesedését bizonyára megnyugvással fogadják. Két métert áradt a Tisza. Lapunk tegnapi számában jeleztük már, hogy a Tisza — bizonyára az országos esőzés következtében — rohamos áradásnak indult s a víz növekedése olyan gyors volt, hogy péntektől hétfőig másfél métert emelkedett. Mint most értesülünk, az áradás még most sem állt meg, bár a víz emelkedése a két métert is meghaladta. A Tisza szokatlan időben való áradása nagy aggodalomra ad okot, mert kiszámíthatatlan károkat okozhat nemcsak a kaszálókban, hanem a szántóterületeken is, ahol csak nem régen vetettek el. A jelenlegi vízállás 418 centiméter, a kubikokban azonban már erősen szaporodik a víz. Felemelhetők a földbérek. Július 1-ig a bíróság útján kell kérni. A nap nap után emelkedő árak jogos elkeseredettséget keltettek azoknál a földtulajdonosoknál, kik földjüket már régebben bérbe adták és földbérszerződésük még mindig nem járt le. Eddig úgy a tulajdonosoknak, mint a bérlőknek szigorúan be kellett tartaniok a szerződés pontjait és a szerződésben megállapított összegnél többett jogosan nem követelhettek. A bérlők így — tekintve a horribilis búzaárakat — könnyen kifizették a földbért, mely egyáltalán nem állott arányban az óriási jövedelmükkel. Nem felel meg továbbá a régebben megállapított bér az esetben sem, ha a békebeli bérmegállapításokat viszonyítjuk a mostaniakhoz, mert a jó feketeföldek bére annak idején is kitett 40—60 koronát, mely összeg akkoriban 2—3 mázsa búzának felelt meg. A kormány a tulajdonosok jogát is védve, már a múlt évben rendeletet bocsájtott ki, mely szerint a tulajdonosok meg nem felelő bér esetén a bíróságtól újabb bérmegállapítást kérhetnek. Sok bérbeadó élt is ezen jogával és még ősszel vagy szabad megegyezés, vagy bírói eljárás útján felemelte a bérösszeget. Most, hogy a gabonaárak ismét óriási mértékben emelkedtek, ismét nincs meg az arány a földbér s a kereset között, még azoknál sem, kik az ősszel régebbi szerződésüket módosították. Ezért a kormány gondoskodott róla, hogy a tulajdonosok jogaikat a bérlőkkel szemben ismét érvényesíthessék, ha a gazdasági év utolsó negyedének kezdete előtt a bérmegállapítással nincsennek megelégedve.) A gazdasági év utolsó negyede julius 1-ével kezdődik s igy az érdekeltek addig jogaikat a bíróságnál is érvényesíthetik.