Vásárhelyi Ujság, 1922. április-június (2. évfolyam, 75-147. szám)

1922-06-23 / 142. szám

iság Hműhely. felhívás szvénytársaság* . 1921. évi szép : hölgyülésének 300.000 korona alaptőkéjét ez b 100 korona jcsátása által a’i fel. pján aláírásra gyaési feltételei tarti­k meg: koronás n. é. b uj részvény hteli áron valy­akorlása után ;re a régi rész línyős árfolya­m teljesülteinek részvényesek­­arabokat nem más árfolyamon is a régi rész­­mellett a Köz ír­vány társa­ság s elővételi ár­ként 150 koro­nao ellenében, U augusztua Cnyesen­ apján át nem ataltál a ján, is részvényen­kröl 175, nem 100 koronának lett legkésőbb l-l'g jegye, netán szfiksé­­­án az alap a keresztül­­! bizatott meg kk­el egyidejű k az elővételi részvényeiket siővé­seli jogon a nem tesz­­t darabokról k adatnak ki, az uj részvé­­n után hirdet­­öridőben foy­ytokosai 1923 ik a vállalat gakorolhatják fete jogokat. :kin felül be költségek lé­hából 80 szá­zalék a külön fordítandó, unius 13. vazgató iúg. könyv T. nyomda­­snyvtárban. ny. 22. tv. sz. meg­égek gondozása s hó 1-től 1923. agy évi időre jóm .adni. Az öv-án hivatali nelet 14 ajtó­ vállalatot et­is meghívom, ma. 10 százaléka, s megtudhatók. . hó 22-én. Juhász tanácsnok. JRA RTG. 11 SÁNDOR. Csak úgy lehetséges a nemzet hala­dása az ezeréves alkotmá­nyának folytonossága felé, az ország súlyos gazdasági helyzetének orvoslásáról csakis akkor lehet a nem­zetgyűlésnek gondoskodnia, ha az országban rend és nyugalom honol, a szabad­ságjogok teljesebb helyre­­állítása és kiépítése meg­kezdődik, a lelkek egyen­súlya végleg helyreáll, a nemzetgyűlés pedig meg­őrzi az ország nehéz hely­zetében a nemzet nagy ér­dekei által kívánt tárgyila­gosságát. Ezt mondta a kor­mányzó ama beszédében, amellyel a nemzetgyűlést ünnepélyesen megnyitotta. Pártszempontokon messze felülemelkedő, bölcs és hig­gadt méltóságteljes szavak ezek s az országnak csu­pán megnyugvására szol­gálhat, hogy Bethlen mi­niszterelnök ismeretes pro­gramja a most idézett ál­lamfői szózattal úgyszólván teljesen azonos. Jog, rend, szabadság és vállvetett komoly munka,­­ ezt hir­deti ezt akarja, ezt ígéri a nemzetnek és ezt kéri az ellenzéktől a miniszterelnök már hónapok óta. Hogy a kormány valóban az or­szág gazdasági szanálását tekinti első feladatának, azt már a minap is demons­trálta a Gyosz­ jubiláris la­komáján történt megjelené­sével s azzal a beszéddel, amelyet ugyanott a szocia­listákról mondott volt Beth­len miniszterelnök. Teljes összhangban van ezzel a gazdaságpolitikai irányzattal a kabinetnek az a második lépése,amellyel Kállay pénz­ügyminiszter révén éppen most óhajt közeledni az el­lenzékkel való higgadt egy­­gyüttműködés felé. A pénz­ügyminiszter ugyanis sorra meglátogatta az ellenzék vezéreit, akikkel meg sze­retné beszélni azokat a fel­tételeket, amelyek mellett az ellenzék hajlandó volna az indemnitásról és a sür­gős adóreformról szóló tör­vényjavaslatokat keresztül engedni még a nyári szü­net előtt. A­ kormány ezzel a lépésével is tanúsítja, hogy sokkal legálisabb, mint az ellenzék. Parlamentáris érintkezést keres az ellen­zéki pártokkal, holott eme­zek részéről mást sem hall fenyegetődzésnél. Nem aka­runk minduntalan rámu­tatni a szociáldemokratákra, akik ugyan nem az öklü­ket rázva és nem harsogó hangon kiabálva fenyege­­tődznek, csak szép csön­desen mozognak el a foguk közt mindennap valami új eme mintyó­t. Hanem az ellenzék többi urainak már más és szemfényvesztő fe­­nyegetődzésére gondolunk, amellyel szemben a kor­mány a maga ostromlott pozíciójából nem a harag és szenvedély felel vissza, hanem csak türelmesen, ki­­­tartón és lankadatlanul len­geti a rohamsisakos hadak felé a nemzeti munka fe­hér zászlaját. Hódmezővásárhely, 1922 junius 23 péntek. Ára 3 kor. II. évfolyam 142. szám. Földmivelők politikai napilapja. Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egy évre —­ — — 800 korona. 400 200 Ht Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal­ u.7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma : 22. Lapzárta éjjel 11 órakor. Félévre — — — Negyed évre — — Az iparosok és a buzavaluta. Lapunk egyik közelmúlt számában jeleztük már, hogy a helybeli iparosság körében e­z irányú mozgalom indult meg, melynek célja az ipari munkák buza­­valutában való fizetése. Mint most értesülünk, ebben az ügyben szerdán délután 5 órakor az ipari szakosztályok elnökei és vezetői értekezletre gyűltek össze. Az ér­tekezlet beható vita után abban állapodott meg, hogy az ipari munkateljesítmé­nyeknek búzavalutában való értékelését helyesnek és célravezetőnek tartja. Az értekezleten megjelentek azon a véleményen voltak, hogy ahányszorosan emelkedett a búza ára, annyiszorosan kell felemelni az ipari munkákat is. Az értekezlet elhatározta, hogy vasárnaphoz egy hétre, július 2 én az össziparosság bevonásával gyűlést tartanak s amennyiben az iparosok az értekezlet álláspontját magukévá teszik, Hódmezővásárhelyre országos kongresszust hívnak egybe, mely a végleges döntésre lesz hivatott. Tudósítónk az iparosság egyik vezetőjéhez kérdést intézett, váljon a tisztviselőket­­ és általában a fix fizetéses emberekkel szemben, hogyan képzelik megoldhatónak a búzavalutára való áttérést s a következő választ kapta : — Amennyiben mozgalmunk országos jelleget tud ölteni, termé­szetes, hogy senkivel, igy a tisztviselőkkel szemben , sem tehe­tünk kivételt. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a tisztviselők fizetésénél is át kell térni a buzavalutára s akkor rend lesz, akkor senki se panaszkodhat. Erre a feleletre felvetettük azt a kérdést, vájjon a tisztviselők fizetésének huzavalutában való megállapi ésa nem e újabb bankjegy tömegek kibocsájtását teszi szükségessé s akkor az arány ismét nem lesz meg, mire igy feleltek : — Ha minden társadalmi réteg jövedelmének megfelelően adó­zik s az államháztartás vezetésében a takarékosság elve érvé­nyesül, — akkor reális költségvetést lehet csinálni s nem lesz szükség arra, hogy új bankjegytömegek jelenjenek meg. A Vásártéren építik fel az iparcsarnokot. Az Ipartestület kérelme folytán a törvényhatósági közgyűlés elvben kimon­dotta, hogy egy iparcsarnok felépítésére ingyen telket ad. A hely kérdését illetőleg voltak nézeteltérések, épen ezért egy bizottságot küldtek ki azzal az utasítással, hogy az iparcsarnoknak alkalmas helyet keressen. Ez a bizottság tegnap délelőtt S­o­ó­s István dr polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott s beható vita után abban állapodtak meg, hogy az iparcsarnok a Vásártéren, a polgári fiúiskola vona­lában épüljön fel s itt adjon a város 1700 négyzetméter területet. A bizottság ja­vaslatát a tanács a folyó havi közgyűlés elé fogja terjeszteni s megtörténik a végleges döntés. Megszüntetik a tej és tejtermékek maximálását. Az árvizsgáló bizottság egyik legutóbb tartott gyűlésében megállapította a tej és tejtermékek árát. Természetes dolog, hogy ez az ármegállapítás különösen a gazdaközönség körében nagy visszatetszéssel találkozott, amennyiben az ármegálla­pításosoknál nem vették figyelembe a drága takarmányárakat. Mint most értesülünk, Soós István dr polgármester megkeresést intézett az árvizsgáló bizottsághoz s ebben azt kéri, hogy a tej és tejtermékekre vonatkozó maximálás árakat helyezzék hatályon kívül. A polgármester előterjeszésével mai ülésében foglalkozik az árvizs­­gálóbizottság s minden remény megvan arra nézve, hogy az előterjesztés értelmé­ben fognak határozni. Újra szabályozták a borbélyok záróráját. A kereskedelmi miniszternek egy rendelete jelent meg, mely­ újra szabályozza a borbélyok záróráját. A rendelet szerint a borbélyok március elsejétől október else­jéig szombati napokon este fél tíz óráig tarthatnak nyitva, október elsejétől már­­cuis elsej­éig pedig szombati napokon csak este 9 órakor tartoznak zárni. Régi kí­vánságuk volt ez a borbélyoknak, melynek teljesedését bizonyára megnyugvással fogadják. Két métert áradt a Tisza. Lapunk tegnapi számában jeleztük már, hogy a Tisza — bizonyára az országos esőzés következtében — ro­hamos áradásnak indult s a víz növekedése olyan gyors volt, hogy péntektől hétfőig másfél métert emel­kedett. Mint most értesülünk, az áradás még most sem állt meg, bár a víz emelkedése a két métert is meghaladta. A Tisza szokatlan időben való áradása nagy aggo­dalomra ad okot, mert ki­számíthatatlan károkat okoz­hat nemcsak a kaszálókban, hanem a szántóterületeken is, ahol csak nem régen ve­tettek el. A jelenlegi vízállás 418 centiméter, a kubikokban azonban már erősen sza­porodik a víz. Felemelhetők a földbérek. Július 1-ig a bíróság útján kell kérni. A nap nap után emelkedő árak jogos elkeseredettséget keltettek azoknál a föld­tulajdonosoknál, kik földjüket már régeb­ben bérbe adták és földbérszerződésük még mindig nem járt le. Eddig úgy a tulajdonosoknak, mint a bérlőknek szigorúan be kellett tartaniok a szerződés pontjait és a szerződésben megállapított összegnél többett jogosan nem követelhettek. A bérlők így — tekintve a horribilis búzaárakat — könnyen kifizették a föld­bért, mely egyáltalán nem állott arány­ban az óriási jövedelmükkel. Nem felel meg továbbá a régebben megállapított bér az esetben sem, ha a békebeli bér­megállapításokat viszonyítjuk a mostaniak­hoz, mert a jó feketeföldek bére annak idején is kitett 40—60 koronát, mely összeg akkoriban 2—3 mázsa búzának felelt meg. A kormány a tulajdonosok jogát is védve, már a múlt évben rendeletet bo­­csájtott ki, mely szerint a tulajdonosok meg nem felelő bér esetén a bíróságtól újabb bérmegállapítást kérhetnek. Sok bérbeadó élt is ezen jogával és még ősszel vagy szabad megegyezés, vagy bírói eljárás útján felemelte a bér­összeget. Most, hogy a gabonaárak ismét óriási mértékben emelkedtek, ismét nincs meg az arány a földbér s a kereset kö­zött, még azoknál sem, kik az ősszel régebbi szerződésüket módosították. Ezért a kormány gondoskodott róla, hogy a tulajdonosok jogaikat a bérlőkkel szem­ben ismét érvényesíthessék, ha a gazda­sági év utolsó negyedének kezdete előtt a bérmegállapítással nincsennek meg­elégedve.) A gazdasági év utolsó negyede julius 1-ével kezdődik s igy az érdekeltek addig jogaikat a bíróságnál is érvényesíthetik.

Next