Vásárhelyi Ujság, 1924. január-március (4. évfolyam, 1-39. szám)

1924-01-01 / 1. szám

2.________________„Vásárhelyi Újság*1_______________________ _______ 1924. január hó 1 gése egyidőben Lengyelországnak is, Oroszországnak is. Számolni kell avval is, hogy az antant politikája erős rokonszenvet ébresztet Orosz­ország és Németország között. Egyéb­ként a cseheknek otthon is nehéz a helyzetük a számra és kultúrára számottevő német kisebbség miatt. Mindezek a tények nagyon kétsé­gessé teszik, várjon Benes meg tudja-e valósítani mostani terveit. De még ha meg is valósítaná, csak siet­tetné, hogy Európa újból fegyveres táborokra oszoljon, és ha a harcból épen kerülnének ki a nagy küzdő­felek, a kisnemzetek mindenüket koc­káztatnád_____________ Évtizedek óta nem volt ilyen hideg. Karácsonyig állandóan azt írhattuk, hogy rendellenesen meleg az időjá­rás az évszakhoz mérten. Karácsony óta, minden átmenet nélkül, fagyosra fordult a hőmérséklet s most olyan hideg köszöntött be, amilyenre hu­szonkét év óta nem volt példa. 1902-ben volt karácsony után a mostanihoz hasonló 20 fokos hideg. A legmélyebb hősülyedés 1888-ban volt, amikor Árvaváralján 36 Celsius fokot mutatott a hőmérő a fagypont alatt. Az utóbbi években mindig ennyire volt a december és a tél ereje csak január vagy február ha­vában vált igazán érezhetővé. Leg­többször márciusban, sőt áprilisban is erős téli időjárás volt. Az időjá­­rástani intézet véleménye szerint a mostani időjárás a nap állásával van összefüggésben. Nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban nagyon hidegre fordult az idő. A hőmérő átlag 14 fokra sülyedt a fagypont alá. A leg­hidegebb Debrecenben és Rákospa­lotán volt, ahonnan 19 fok hideget jelentettek. A kontinensen egyébként ilyen nagy hideg csak Középeuró­­pában van. A hideg időjárás ugyancsak föl­­lendítette a téli sportot és nagy örö­mére szolgál a korcsolyázóknak, de a fővárosi jégpályavállalkozóknak is. Minden jégpálya zsúfolva van, pe­dig átlag 3—5000 koronába kerül a belépőjegy. Egyszeriben megeleve­nedett a budai hegyeknek minden szánkózásra használható része, a villamosok alig győzik kiszállítani a kipirosodott arcú jókedvű fiatalságot. A meteorológiai intézet egyébként tartós h­ideget jósol. . Előfizetési felhívás. 1924. január hó 1-én új előfizetést nyitunk s mindazok­nak, akik az első negyedévi előfizetést január hó 15-ig beszállítják, ingyen adunk egy Alföldi Naptárt, melynek bolti ára 1500 korona. Vásárhelyi Újság a gazda­közönség szószólója s érdekei­nek védelmezője, mint ilyen, nem szenzációkra fekteti a fő­­súlyt. A Vásárhelyi Újságot az ut­cán nem áruljuk, azt csak azok részére szállítjuk, akik arra előfizetnek. Előfizetési ára negyedévre 15 kg. búza, min­den előfizetőnk részére havonta ingyen közlünk le egy hirdetést. Előfizetni lehet a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában. Öt letartóztatás a csongrádi bomba­­merénylet ügyében. Megvannak a tettesek. A csongrádi csendőrség a szegedi rendőrséggel karöltve folytatja a gyanúsítottak és a tanúk­­ kihallgatá­sát. Dr. Zombory Jenő, a szegedi királyi ügyészség elnöke és dr. Zom­bory János vizsgálóbíró szombaton visszautaztak Szegedre. Onnan fogják irányítani a vizsgálatot és a vizsgá­lóbíró ott hallgatja majd ki a további gyanúsítottakat. Dr. Zombori Jenő, az ügyészség elnöke kijelentette, hogy feltétlenül bízik a nyomozás gyors sikerében. Nem kétel­kedik abban, hogy a tetteseket sikerülni fog vallomásra bírni. Dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos, a szegedi rendőrség bűnügyi osztá­lyának vezetője és dr. Weber Árpád szegedi rendőrkapitány folytatják a további kihallgatásokat. Mind több biztos támpont van arra, hogy ezek a kihallgatások sikeresek lesznek. Az eddigi vizsgálat során is már rendkívül sok olyan adat merült fel, amelyek valószínűvé teszik, hogy a bombamerényletet az első perctől gyanúba fogott Sölényi Miklós foglalkozás nélküli egyén, a csongrádi Ébredő Magyarok Egyesülete szervezetének egyik vezető tagja, követte el. Bölönyi az utóbbi időben feltűnően költekezett, állandóan el volt látva pénzzel és legutóbb is egy barátja névnapja alkalmával több százezer koronát mulatott el. Bölönyi ellen több terhelő tanúvallomás is van. Egy tanú vallomásában elmondotta, hogy Bölönyi éjjel féltizenkét órakor, tehát fél órával a bombamerénylet előtt a Magyar Király szálló felé ment. Más tanúk azt vallják, hogy Bölönyi már háromnegyed tízkor ott volt a Magyar szálló kávéházában és rend­kívül izgatottan viselkedett. Mind bizonyosabbá válik az a fel­tevés, hogy Bölönyi a bombamerényletet Simkó László gazdálkodó, Zubek Mihály tanító, Forgó Ferenc foglalkozás nélküli egyén és Fülöp Andor volt tartalékos hadnagy közre­­játszásával követte el. A bombamerényletet maga Bölönyi követte el és valószínűleg ő dobta a terembe a Csemegi­ utcai ablakon keresztül a táncoló párok közé a bombát. Valamennyien a rendőrség őrize­tében vannak, Simkó Lászlót lovas­csendőrök hozták be a Csongrád melletti egyik tanyáról. Simkó ugyanis a bombamerénylet után eltűnt a városból és a város közelében levő tanyák egyikében húzódott meg. Komoly gyanú terheli Sági János gazdálkodót is. Ságiról az a hír ter­jedt el, hogy Héjjas Iván kinevezte őt az alföldi brigád csongrádi zászló­­aljának parancsnokává. Illetékes helyen kijelentették, hogy Héjjas Ivánnak ez a kijelentése több hónapos keletű és a szegedi rendőrség a brigád kinyomozásával nem foglal­kozik, mert Héjjas csak a három vezetőt nevezte ki, maga a zászlóalj azonban sohasem alakult meg. Az őrizetben levők valóban Héjjas zászlóbontási ünnepélyének a rende­zői voltak. Lapunk zártakor értesültünk, hogy a csongrádi bombamerénylet ügyében a rendőrség a nyomozást befejezte. A tetteseket elfogták és ma reggel a fél tíz órás személyvonattal erős csendőrfedezet mellett beszállítják őket a szegedi ügyészség fogházába. A főtettes, aki a bombát dobta Simkó László 22 éves­azdálkodó, értelmi szerző Kroska János tényleges főhadnagy, festőművész, akit a vegyesdandár parancsnokság hozzájárulásával letar­tózta­tak. A bűncselekményben ré­szesek: Zubek Mihály felfüggesztett tanító, Gaettel Sándor gépész, Sághi Rókus földműves, Piroska György kereskedő, Bölönyi Miklós 31 éves foglalkozás nélküli egyén, aki Simkó Lászlót a bomba dobására kioktatta és Faragó Ferenc gazdász. A részle­tekre ma fog kerülni a sor. Hasznos tanácsok a gazdabálba készülő leányok számára. A január hó 12-én tartandó gaz­dabálra városszerte nagyban folyik a készülődés. Suszter, szabó addig nyugodtan aligha alszik, míg min­den lánynak és legénynek kész nem lesz a ruhája és cipője. De a rendezőség is erősen ké­szülődik, hogy minél nagyobb meg­lepetésben részesítse a bálon meg­jelenteket. Mert azt hisszük, hogy a Sas nagyterme szűknek fog bizonyulni, felkerestük egyik jónevű doktorun­kat, aki a következő jótanácsokat ajánlja a bálba készülő fiatalság számára: A leányoknak nagy gondot okoz a mulatságokon való megjelenés. Természetesen mindegyik leány a legszebb akar lenni. Ezért elkövet magával mindent, hogy szebbnek lássék, mint ahogyan a jó Isten te­remtette. Különösen az arc szépítése az, amely a bálozó nőknek a legfőbb gondokat okoz. Az arcbőrrel pedig nem annyira a bálozás előtt, mint­­ inkább a bálozás után kell törődni. Ha a nő a meleg táncteremből ki­lép, szárazra törölje arcát és ha ha­zatérnek, langyos vízzel jól le kell mosni az arcot. Ez elegendő arcá­polás, pénzbe sem kerül, az arc tiszta és a bőr egészséges marad. Nem is kell említenünk azt, hogy általában az acbőrnek langyos vízzel való állandó tisztántartása a legjobb bőrápolás, a tisztántartott bőr egész­séges marad és így mindig kellemes benyomást tesz. Meg sem kellene említenünk, hogy az arc festése és túlzott púderozása árt a bőrnek. Az arc festése és túlzott púderozása tönkre teszi a bőr pórusait és azok hivatásuknak nem tudván megfelelni, az arcbőr beteges szint ölt. A tánc józansággal összekötve, egészséges is, azonban vigyázni kell, hogy károssá ne váljék. A tánchoz ne viseljünk túlságosan magassarkú cipőt. A magassarkú ci­pő több bajnak az okozója, így a láb s a lábszár izmai megerőltetnek. vagy a lecsúszó láb a cipő hegyé­hez szorulva fájdalmat okoz a hiú táncosnőnek. HÍREK. Boldog újévet! Ezen szavakkal köszöntik ma egy­mást az emberek. Ezen a napon, e jókivánattal ajkunkon, nem teszünk különbséget ember és ember között. E szavakkal köszönti a szegény a gazdagot, munkás a munkaadóját, de e szavakkal vesz búcsút a gazda is cselédjétől, az ő munkájától. Boldog újévet kívánunk ma mindenkinek, boldogabb újévet kívánni igen sokan fentvirrasztottuk az utolsó éjszakát, hogy Szilveszter apó jég­­szakálas alakjától bucsútvéve elsők között köszönthessük az uj esztendőt s kívánhassuk egymásnak a boldog újévet. E szavakkal köszöntjük mi is olvasóinkat, gazdatársainkat s kíván­juk, hogy mindazok a remények, vágyak és óhajok, amelyek az elmúlt esztendővel megvalósulatlanul eltűn­tek, ezen új esztendőben megvalósulva hirdessék ne csak azt, hogy ez az esztendő egy nappal hosszabbítja meg életüket, hanem azt is, hogy bőséggel, áldással bőkezűbb, mint volt az­ elmúlt esztendő. Ha remé­nyeink valóra válnak, ha e csonka magyar haza, ha e város polgárai az egymást megértő és egymást támo­gató nagy munkában igazán egymásra találnak, akkor hisszük, hogy a ma elhangzott jókívánságok nyomán csakugyan valóra fog válni a jóki­­vánat s el fog jönni egy szebb, boldogabb ujesztendő. Ebben a reményben kívánjuk a — boldog ujesztendőt. — Újévtől drágább lesz a posta. A kereskedelmi miniszter a posta-, táviró- és távbeszélő díjszabást 1924 évi január 1 -étől fölemelte. Az új tarifa főbb tételei a következők: Le­vél 20 grammig helyben 300 korona, vidékre 500 korona. Levelezőlap helyben 200 korona, vidékre 300 ko­rona. Nyomtatvány 10 grammig 50 korona, ezenfelül 50 grammonként 100 korona. Ausztriába, Csehszlová­kiába, Lengyelországba, Németor­szágba, Olaszországba és Romániá­ban levél 1000 korona, levelezőlap 600 korona, egyéb külföldi levél 1400 korona, levelezőlap 800 koro­na Az ajánlási díj helyben 300 ko­rona, vidékre 500 korona, külföldre 1400 korona, a postautalvány díja belföldre 100 ezer koronáig 1000 korona. A küldhető összeg maximu­ma 5.000.000 korona. A csomagdíj­­szabást mérsékelten szintén emelik. A távirat szódíja belföldre 150 ko­rona. Ausztriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába és Romániába 500 korona. Németországba és Lengyel­­országba 600 korona. A távbeszélő­nél az évi előfizetési díj rendes ál­lomás után Budapesten nem válto­zott, vidéken 432.000, illetve 216 ezer korona. Az egyenkénti beszél­getési díj helyben és­■vidéken 400 korona, Budapest körül 15 kilomé­ter távolságig 1200 korom, 25 ki­lométerig 2500 korona, 50 kilomé­terig 3500 korona, 100 kilométerig 4500 korona, 150 kilométerig 5500 korona, 200 kilométerig 6500 koro­na és ezenfelül 7000 korona. Buda­pest—Bécs között a beszélgetés dí­ja 10.500 korona, Berlinnel 21.000 korona. A tarifaemelés alkalmából a telefonállomást 1924 évi január 15- ig az illetékes postai hatóságnál lehet felmondani.________________ Elsőrendű erdélyi bükkfaszenet azonnal szállít Földes Testvérek Arad, Radnai-út

Next