Vásárhelyi Ujság, 1924. január-március (4. évfolyam, 1-39. szám)

1924-03-28 / 38. szám

Hódmezővásárhely, 1924 március 28 péntek Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap. mi Megjelenik hetenként háromszor . Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ Szerkesztőség és kiadó hivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala Telefonszám : 71 IV. évfolyam 38. sz ­M Németországi csereakció. A gazdaifjaink németországi csereakciójával kapcsolatban dr. Tölgyes István a M. Gazda Szö­vetség titkára és Bazsó András fogalmazó jöttek le tegnapelőtt vá­rosunkba. Lejövetelük fő célja az volt, hogy ne csak itt bent a vá­rosban ismertessék a gazdaszövet­ségnek állásfoglalását, hanem kint a külterületen, így Kutasra, mint a külterület egyik legfejlettebb központjára, mentek ki. A Gazda Egyesület részéről Lá­zár Dezső elnök vett részt a ku­­tasi kiránduláson, ahol a szövet­kezet helyiségében várták a kutasi és környéki gazdák a vendéket. Az egybegyült gazdák nevében K. Tóth Bálint üdvözölte Lázár Dezső újból megválasztott G. E. elnököt, úgyszintén a jelenlévő Gregus Máté újonnan megválasz­tott alelnököt, meleg, igaz szere­tetből áthatott szavakban kívánván kitartást s kérte, azok azok az igazságtalan támadások, amelyek a vasárnap megtartott közgyűlésen érték, el ne keserítsék, haladjon tovább is azon az úton, amelyen eddig a Gazdasági Egyesületet oly szépen felvirágoztatta. Biztosította úgy őket, mint Gregus Mátét a Kutasiak s általában a pusztaiak őszinte bizalmáról. Ugyancsak szép szavakban üdvözölte a Gazda Szö­vetség fent már említett kikül­dötteit. Kérte őket, hogy Bernáth István, a Gazda Szövetség elnökének és dr. Czettler Jenő igazgató ur őméltó­ságának tolmácsolják meleg üd­vözletüket s hazánk e két kiváló közgazdászát a kutasiak szereteté­­ről és ragaszkodásáról biztosították. Ezen üdvözlő szavakat elsősorban Lázár Dezső elnök köszönte meg. Hosszabb beszédében különös ké­pen az alföldi gazdák helyzetét világította meg és hogy a csere­akcióra, amelyet dr. Tölgyes István titkár úrral még a múlt év ősze folyamán tervbe vettek, miért van szükség. Kifejtette, hogy a mi gazdáink, akik szorgalom tekintetében a vi­lág összes gazdáival szemben első helyet foglalnak el, gazdasági rendszerünkkel csak azért vannak elmaradva, mert a múltban senki sem törődött azzal, hogy a tudá­sukat gyarapítsák. Az alföldet év­tizedekkel ezelőtt is elhanyagolták és a régi szép nagy Magyarország nemzetiségekkel lakott széleire vittek minden kultúrát. Alföldünk meg van fosztva minden olyan intézménytől és kelléktől, amely mezőgazdaságunk fejlődését inten­zívebbé válását lehetővé tenné. A háború és összeomlás óta gaz­daifjaink nélkülözték azokat a mezőgazdasági iskolákat, amelyek a gyakorlati tudásukat elméleti tu­dással egészítené ki. Gazda­ifjainknak a németországi kintlétüktől olyan sokat vár, amit egyelőre meg sem tudnánk állapí­tani, a nagyon előre­haladott német mezőgazdaság mellett hiszi és re­méli, hogy gazdaifjaink a hatal­mas nagy egységes Német nemzet­től meg fogják tanulni azt a fajsze­­retetet, amely fajszeretet ösítette a németekbe azt a hihetetlen szor­­galmat, türelmet és kitartást, amely sajnos a szalmalángként lobbanó magyar emberben nem volt meg. Igaz örömmel tölti el, hogy Hód­mezővásárhely gazdái ezt a nagy­­fontosságú csereakciót oly szeretet­tel fogadják, hogy 22 gazda ifjú jelentkezett Egyesületünknél. Hiszi, hogy a kutasi gazdák gyermekei­ket ki fogják küldeni, hogy azok tapasztalatban és tudásban gyara­podva térjenek haza öt hónap múlva. Úgy magunknak, mint családjuknak és sokat szenvedett hazánknak ér­tékes alkotó munkásai lehessenek. A magyar gazdaszövetség tisztvi­selője Bazsó András, Bernáth István és dr Csettler Jenő Őméltóságai­nak üdvözletét tolmácsolta, majd utánna dr Tölgyes István hossza­san beszélt s a jelenlévő gazdák érdeklődése mellett kifejtette a me­zőgazdaságunk jövőjét s jelenlegi képét. Jázm­es megkapó képekkel tárta elő Németország óriási mértékben előre haladott kultúráját. Majd kérte a gazdákat, hogy ugyan­olyan megértéssel legyenek a ku­tasiak, mint a központban levő gazdák. Ragadják meg az alkal­mat, hogy gyermekeiket kiküld­­hetik Németországba, mert fiaik ott meleg családi otthont kapnak, mint hiszi és reméli, hogy a cse­rébe jövő német ifjú gazdákat ha­gyományos magyar vendégszere­tettel fogadják s igazi családtago­két tekintek. Munkaerőben sem éri veszteség gazdáinkat, mert a német gazda ifjaikat fel kell, hogy használják a munkában, mert a németek is fel fogják használni a mi fiainkat a gazdaságukban. Végül jelzi, hogy április 30-án lesz Hunvásárhelyről az indulás a reggeli gyorsvonattal. Délután indulnak a Budapesten országunk minden részéből össze­jött gazdaifjak. Külön kocsit esz­közül ki a Gazda Szövetség ifja­inknak, hogy minden átszállás nél­kül megérkezhessenek az előre megállapított városba. Budapestről való elindulás alkal­mával a magyar Gazdaszövetség részéről ünnepségek keretében lesz az elbúcsúzás, amely búcsún a nagyszámú képviselőkön kívül a minisztérium majdnem minden tagja C jelen lesz, úgy az után a kalauzolást, valamint a né­metországi elhelyezést dr. Tölgyes­­ István fogja elvégezni. Aki azt a beosztást, hogy melyik ifjú melyik németországi városba kerül, néhány nap múlva elkészíti. Ugyancsak tájékoztatja a gazdá­kat, hogy úti költség 6 q búza lesz s azonkívül B—4 q búza ára szükséges zsebpénznek. Útra egy öltöző ünneplő ruhát is vigyenek s reméljük, hogy ez a ruha, magyaros jellegű lesz, (csizma, csizmanadrág, zsinóros ruha,) 2 munkaruhát és 4 váltás fehérneműt kell még vinni. Gregus Máté megköszönte az ottani gazdák nevében K. Tóth Bálint üdvözlését. Amikor az al­elnökséget elfogadja, reméli, hogy egymást megértő és támogató munkában a vezetőség ezen mos­tani összetételében a vásárhelyi közönség érdekében nagy, hatal­mas építő munkát fog teljesíteni. Állítja, hogy még a mostani szerencsétlen megcsonkított állapot­ban is oly sok értéke van orszá­gunknak, amely biztosíték arra, hogy az ország el nem veszhet, csak ez a maroknyi magyarság régi átkától, a széthúzástól szaba­duljon meg s helyette az egymást megértő munkát Magyarország épí­tésére, nagy egységes országunk visszaszerzésére fordítsa. Nagy beruházásokat akar az ármentesítő, sok pénzre van szüksége. Kimélyítik a hódtói csatornát. Lapunk múlt számában megírtuk, hogy Fejérváry Bertalan tanács­­nok és Vörös Sándor adó­tiszt Szentesre, a Kőrös-Tisza-Maros Ár­­mentesítő társulat igazgatóságához utaztak, hogy ott Vásárhely kö­zönségét érdeklő ármentesítési já­rulékokról tárgyaljanak az igaz­gatósággal. A tárgyalás eredményéről az alábbiakban informálta tudósítón­kat Fejérváry Bertalan tanácsnok : Az ármentesítő társulatnál foly­tatott tárgyalásoknál a számvevő­ség vezetőin kívül jelen volt Pala­­sovszky Béla tanácsos is. Előadták a kiküldötteknek, hogy a Puszta­­fensik és K. T. M. egész kivetési lajstromát revízió alá vették s az adókulcsokat úgy állapították meg. Ezen adókulcsokat Fejérváry tanácsnoknak át is adták, aki ma­gával hozta s ezen kulcsok alap­ján a kivetés helyességét, vagy helytelenségét ellenőrizni lehet itt helyben. A Pusztafensikot az ártéri jámlék megállapítása végett 4 ka­tegóriába sorozták a felszín magas­sága szerint. A Kőrös-Tisza-Maros ármente­­sítői­­ járulékok kivetésével még nincsenek készen s előre látható­lag május hó vége előtt nem is lesz meg teljesen. A kulcsok igen magasak, külö­nösen itt Vásárhelyen, de itt for­dult elő a legtöbb panasz a vad­vizek ellen. Most ha ezen kulcsok alapján megállapított adó befolyik, akkor elegendő pénz áll rendel­kezésére s gyökeresen tudják orvo­solni a panaszokat. Ha a kirovás ellen valakinek panasza merül fel, az felvilágosí­tásért az adóhivatalhoz fordulhat. Forgalmi adót kötelesek fizetni a tenyészapaállat­tartók. Tegnap délelőtt a gazdasági ügy­osztálynál megjelent a forgalmi­adóhivatal kiküldötte, aki a te­­nyész­apaáll­attérték névsorát kérte a hivatal számára. A miniszteri rendelet értelmében ugyanis forgalmi adót kötelesek fi­zetni mindazok a tenyész apaállat­tartók, akik akár mént, bikát, kost vagy kan disznót tartanak azon célból, hogy másoknak bérért fedez­tessenek. Felhívjuk gazdatársaink figyel­mét a fentiekre annyival is inkább, mert a forgalmiadó ellenőrök most már az apaállattartók névsorát megkapták s mindenkihez ki fog­nak menni ellenőrizni. Ha valaki a forgalmiadót nem fizette be, bír­ságolni fognak. Újítások a kereskedelmi és iparkamarai illeték kiszabásánál. A kereskedelmi és iparkamarai illetéket ezideig teljesen az 1868 évi VI. tc. alapján szabták ki. Most azonban szabályozták s a kategóriákat kiegészítette az uj rendszer az eddigiekkel szemben. Iparkamarai és keresk. illetéket tartoznak fizetni a­­községek, és városok azon üzemei után, ame­lyek társulati adó alá esnek, ugyan­csak ezen illeték alá esnek ezek napi biztosai. Az illeték kiszabásánál adóala­pul szolgálnak: általános kereseti adó, jövedelem adó, társulati adós jutalékok utáni külön­adók alapján. Az adókulcsokat a kamarák költ­ségvetésük tárgyalása alkalmával teljes ülésükben állapítják meg. Az így megállapított kirovást jóvá­hagyás végett a minisztériumba felterjesztik. Jóváhagyás után a városok polgármestereinek lekül­­dik a további eljárás s a behajtás foganatosíttatása végett.

Next