Vásárhelyi Ujság, 1924. július-szeptember (4. évfolyam, 77-116. szám)

1924-07-01 / 77. szám

2 A mesterséges takarmányok közül a lóhere és lucerna első kaszálása jó eredményt adott. A termést kevés kivétellel betakarították. A gyümölcsfák virágzására a késő kitavaszodás és a hűvös, szeles, esős tavasz nem kedvezett. A termés körtéből és almából ígérkezik arány­lag legjobbnak, a cseresznyét sok helyen már leszedték, a meggy most kezd érni. A termés mindkettőből jóval gyengébb a tavalyinál. A dinnye az esők után szépen fejlődik, indája futásnak indult és legtöbb helyen már virágzik. Elég jó termésre van kilátás. A szellőhajtások általában jól­­fej­lődtek. A virágzás befejeződött. Fürt­­,hozam egyes helyeken elég jó, má­sutt pedig közepesek, részben köze­pes alak­nak mutatkozik. Feltámadásra ítélt falvak nálunk. II. s­­ártély- A vizi út és az ország it, mint közvetlen szomszédság, siettette ezt. Kezdetét vette pedig ez abban a településben, mely több mint egy em­beröltővel ezelőtt indult meg és mag­­vát képezte annak a kis falunak, a­melyik életképességét és szívósságát abban mutatta meg, hogy a szom­szédságnak, a szőke Tiszának a ha­ragja se tudta többé felszedetni a lakosokkal a sátorfát, pedig ez ré­gebben elég sűrűn fenyegetődzött és nem egyszer ígérte és helyezte kilá­tásba számára a elpusztulást. Sőt még az a körülmény se ked­vetlenítette el a falu népét, hogy osz­tályrészül számára a mostoha gye­rek sorsa jutott és sok időn keresz­tül még azt se kapta meg az anya­várostól, ami kultur tekintetben leg­­kissebb kívánság lehet. Mártély azonban mindezek dacára áll és bátran halad előre. A hely, az idő és a körülmények együttesen adják számára az életet és biztosítják azt az erőt, mely min­den ellenpróbálkozás dacára lehetővé teszi számára a folytonos fejlődést. Ezt pedig az anyának nem csak örömmel kell fogadni, de a maga jó szándékával, a szükséges eszkö­­közök biztosításával elő is kell moz­dítani, sőt fokozni, hogy ott a Tisza parton, a régi romok helyén, vagy azoknak közelében viruljon az élet és pezsgő erejével fokozza az ország jólétét, előhaladását és fölvirágzását. Mindezek pedig akkor következ­nek el, ha édes gyermekének fogadja a város és úgy gondozza és istápolja, a­mi mellett aztán az erő számára biztosított lesz. Ma még azonban a kultur eszkö­zökből édes-keveset mondhat magá­énak és ez a kevés összezsugorodik abban az iskolában, melynek falai közt merítenek a környék gyermekei a tudás forrásából. A tudás mellett a szív és lélek is megtalálja ma már azt, a­mi szük­séges számára. Karcsú tornya messze elnéz és széttekint a környéken és hívogatja az embereket, hogy heti munkájuk elvégzése után forduljanak az Isten­hez, akinél megtalálják mindazt, ami lelki könnyebbülést eredményez és erőt ad a további munkálkodásra. Szent Adorján lelke és szelleme őrködik az istenfélő és munkás falu felett és kiterjeszti védő szárnyát rá­juk, melynek enyhében és árnyéká­ban számban szaporodhatnak, erő­ben haladnak, ízlésben és vagyonban gyarapodnak. Vásárhelyi Újság 1924 július hó 1. Addig azonban, míg a szellem és a lélek megnyeri a maga táplálékát, a test egy és más tekintetben nél­külözésre van kárhoztatva. El van zárva előtte a lehetőség abban a tekintetben, hogy az élet legfőbb fundamentumát, az egészsé­get mindenkor biztosítsa a maga ré­szére. Ha véletlen elvesztette azt, szabaddá válik az út a különféle nyavalyák számára, mert nem áll rendelkezésre eszköz, melynek segít­ségével fölvehetné a harcot és meg­­vihatná azt a test számára eredmé­nyesen. Az orvosi ellátása ennek a falunak nem lehet irigyelt senki részéről, mert ezen a tájon szabad aratása van a halálnak, mivel nincs kéznél az orvos, aki tudásával ebebe állhatna a nagy kaszásnak és visszafordít­hatná útjában és erejét csökkentené. Pedig ez a falu megérdemelné az egészségügyi gondozást, mert szép, erőteljes és sűrű az embererdeje, sok benne a fiatal hajtás, a­miknek a vé­delme nagy hasznot nyújtana a nem­zetgazdaságra, mert a sok megma­radt emberéletben elkövetkeznék a tőke­szaporulat és annak kamataiban a munka­növekedés mindenféle hasz­naival együtt. Mindezeknek a belátásához pedig értelem kivántatódik azok részéről, kik a gyámságot vállalták és viszik, ez azután szüli majd a belátást, a­mihez ha társul egy kevés közegész-­­ségügyi érzék, akkor Mártélytól is elfordulnak majd az egészségi ve­szedelmek és máshol keresnek ma­guknak helyet a nyavalyák, mert az orvosi tudás kéznél lesz állandóan. Szappanos Mihály dr. Beszámoló a Duna-Tiszaközi Mezőgazd­asági Kamara működéséről Folyó hó 25-én tartotta a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Kecskeméten, a gazdasági egyesület székházának tanácstermében az évi rendes tavaszi közgyűlését. A köz­gyűlésen a kamara elnöke, Purgly Emil csanádvármegyei főispán elnö­költ, aki megnyitójában nagy voná­sokban vázolta a kamarának az év első felében kifejtett sokoldalú te­vékenységét, s az együvétartozás eszméjének és az egymás megbecsü­lésén alapuló áldozatkészségnek az istápolására kéri a gazdákat. Külö­nösen az állattenyésztés fejlesztésé­nek nagy fontosságát hangoztatja, amint egyfelől a helyi viszonyoknak megfelelő tájfajták létesítésével, más­felől pedig a takarmány­termesztés nagyobb mérvű felkarolásával és a közlegelők felújításával, befásításá­­val, gondos ápolásával és a legel­tetés szakszerű szabályozásával vél­né legcélszerűbben megvalósítható­nak. Összetartásra és önzetlen együtt­működésre hívja fel a gazdatársa­dalmat. Ezután Vajda Béla dr. főtitkár, a kamara első félévi zárszámadását és a következő félévi költségelő­irányzatot terjesztett elő, mely utóbbi költségvetéshez a közgyűlés a szám­­vizsgáló bizottság javaslata alapján egyhangúlag hozzájárult. A vesztelyi Nagy László dr igaz­gató a kamara első félévi sokoldalú működéséről terjesztette elő részletes jelentését, amelyből kiviláglott, hogy a kamara tevékenysége a mezőgaz­daság minden ágazatára kiterjesz­kedett s minden téren a gazdatársa­dalom érdekeit igyekezett a rendel­kezésre álló eszközökkel megvédeni, előre vinni. Mátéffy László gazdasági főtaná­csos, szentesi földbirtokos, az adózás terén előforduló anomáliákat tette szóvá és egy terjedelmes memoran­dumban terjesztette a kamara elé a gazdáknak ebbeli panaszait. Ezzel kapcsolatban élénk vita fejlődött ki és az anomáliák megszüntetésére irányuló intézkedések végrehajtásával a kamara elnöksége bízatott meg. Ugyanez a gazdasági cselédek jog­talan felmondását is szóvá tette, ami Szentes vidékén az utóbbi időben napirenden van. Az ennek meggát­­lását célzó intézkedések a vita során szintén fikszíroztattak. Kemény Szilárd titkár előadása alapján tárgyalás alá került még a nemesített rozsvetőmag, Staub Elemér alelnök javaslatára pedig a nemesí­tett burgonyavetőgumó beszerzésének és kiosztásának a kérdése, mi célból a kamara ezúton is felhívja a gaz­dákat, hogy ebbeli szükségletüket a kamaránál jelentsék be. A közgyűlést megelőzőleg a ka­mara igazgató választmányi ülést is tartott ugyancsak Purgly Emil elnök­lete alatt, melynek tárgysorozatából különösen kiemelkedők a mezőgaz­dasági biztosítás és a növényvéde­lem kérdései. Az alábbi kérdésnél kifejlődött vitában részt vett a Gaz­dák Biztosító Szövetkezete részéről, Zauser Károly igazgató is, azonban végleges megegyezést létesíteni nem sikerült. Ennek folytán tehát a vá­lasztmány felhatalmazta az elnöksé­get, hogy a megbeszélt és elfogadott alapelvek értelmében, a nevezett biz­tosító intézet igazgatóságával a to­vábbi tárgyalásokat folyamatba tegye. A növényvédelem kérdésében a közgyűlés a kamara igazgatójának előterjesztése alapján elhatározta, hogy a m. kir. földmivelésügyi mi­nisztérium Gyógy- és Iparnövény­­forgalmi Irodájával kapcsolatosan és annak a finanszírozása mellett nö­vényvédelmi felügyelőséget szervez és ezt az állást Kerekes Ferenc ok­leveles gazdásszal, egy évi próba­idő kikötésével mindjárt be is töl­tötte. Hány százalékos lesz az aranykoronás földadó. Illetékes nyilatkozat az arany-földadóról. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. törvénycikk alapján a pénzügymi­niszter rendeletet bocsátott ki a búza értékű földadónak 1924. évi július 1-től kezdve aranykoronában való számítása tárgyában. A szanálási törvények alapján a 94 333—924. sz. rendelet főbb intézkedései a kö­vetkezők : Az eddigi búzaértékben fizetett földadó kulcsa a kataszteri tiszta jövedelem 25 százaléka. A katasz­teri jövedelem 25 százalékára emelt földadó arany­korona értékben meg­állapítottnak tekintendő. A­z 1924 június végéig előírt földadó hátra­lékokat aranykorona értékben kell átvezetni a következő költségvetési évre oly módon, hogy minden kilo­gramm búzahátralék után 20 arany­fillért kell venni. Ugyanígy kell át­ vezetni a búzaértékben kivetett me­zőgazdasági kamarai járulékból és a vízi társulati költség és kölcsön­­járadékokból eredő hátralékokat. Az adóhivatalok az 1923—24. évi adó­főkönyveket julius 20-ig kötelesek lezárni és július 31-ig az új adó­főkönyvbe átvezetni. Az érdekelt adófizető közönség te­hát csak augusztusban tudhatja meg, hogy mennyi az eredetileg búzaér­tékben kivetett adóhátraléka arany­koronában. Az új aranykoronás földadóról il­letékes helyen a következőket mon­dották : — Az agrár jellegű Magyarorszá­gon legnagyobb abszolút értéket a földbirtok képvisel. Ezért a föld meg­adóztatásának az állami financiák szempontjából mindig döntő jelentő­sége volt.­­ A szabadságharc leverése után többféle kísérletezésekkel próbálkoz­tak az adóalapot tekintve, míg végre 1883-ban a kataszteri tiszta jövede­lem 25 5 százalékában állapították meg az adót, a százalékszámot azon­ban 1913 január 1-től alapos revízió után 20 százalékra szállították le. 1920 január 1 -től a háború okozta nagy értékeltolódás következtében a kataszteri tiszta jövedelem 10-szeres összege után vetették ki, vagyis az adó a kataszteri jövedelem 200 szá­zalékára emeltetett. Végül 1922 jú­lius 1-től buzaértékben vetették ki az adót oly módon, hogy a katasz­teri jövedelmen alapuló földadó min­den koronája után 5 kg. búzaértéket kellett fizetni 20 százalékos kulcs mellett.­­ A most megállapított földadó 20 százalékos kulcsa 5 százalékkal magasabb a háború előtt érvényben volt 20 százalékos kulcsnál, tehát a földadó ennyivel több a békebelinél. Ezzel szemben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a 80-as években kidolgozott katasz­ter jórészt elavult, mert a termés­­eredmények évről-évre fokozódtak s vele a tiszta jövedelem is emelkedett. Ezért már békében is új szabályo­zásra készültek s igy az eltolódá­soknak felelhet meg körülbelül az öt százalékos emelés, vagyis nagyjában a földadó mértéke az alaptörvény intencióihoz igazodik. Hét-nyolc milliárdot fizetnek ki a biztosítótársaságok a jégkárért. Az utolsó két hét alatt csaknem az ország minden részében volt több kevesebb jég. Hogy mekkora a jég által okozott kár, biztosan megállapítani nem le­het, mert igen sok gazda, aki jég­kárt szenvedett, nem biztosította ve­tését, a biztosító intézetek kára azon­ban úgy is hét-nyolc milliárdra te­hető. Jégkárokat szenvedett a Dunántúl, de eddig a legnagyobb károkat Csongrád megyéből jelentették ahol négyszer is pusztított a jég. Az utóbbi évtizedben, az ideihez hasonló jég­károk egyáltalán nem fordultak elő s félő, hogy ez még nem végleges, mert a kritikus jégverési napok rend­szerint Péter-Pál után vannak. Répásháton teljesen vízmentes 50 hold elsőosz­­tályu szántóföld tanyával, haszonbér­be kiadó. Gorzsa 718. szám alatt 36 hold szántóföld jó tanyaépületekkel és makuttal eladó. Értesítés Város­háza, földszint 24. ajtó. o

Next