Vásárhelyi Ujság, 1924. július-szeptember (4. évfolyam, 77-116. szám)
1924-07-01 / 77. szám
2 A mesterséges takarmányok közül a lóhere és lucerna első kaszálása jó eredményt adott. A termést kevés kivétellel betakarították. A gyümölcsfák virágzására a késő kitavaszodás és a hűvös, szeles, esős tavasz nem kedvezett. A termés körtéből és almából ígérkezik aránylag legjobbnak, a cseresznyét sok helyen már leszedték, a meggy most kezd érni. A termés mindkettőből jóval gyengébb a tavalyinál. A dinnye az esők után szépen fejlődik, indája futásnak indult és legtöbb helyen már virágzik. Elég jó termésre van kilátás. A szellőhajtások általában jólfejlődtek. A virágzás befejeződött. Fürt,hozam egyes helyeken elég jó, másutt pedig közepesek, részben közepes alaknak mutatkozik. Feltámadásra ítélt falvak nálunk. II. sártély- A vizi út és az ország it, mint közvetlen szomszédság, siettette ezt. Kezdetét vette pedig ez abban a településben, mely több mint egy emberöltővel ezelőtt indult meg és magvát képezte annak a kis falunak, amelyik életképességét és szívósságát abban mutatta meg, hogy a szomszédságnak, a szőke Tiszának a haragja se tudta többé felszedetni a lakosokkal a sátorfát, pedig ez régebben elég sűrűn fenyegetődzött és nem egyszer ígérte és helyezte kilátásba számára a elpusztulást. Sőt még az a körülmény se kedvetlenítette el a falu népét, hogy osztályrészül számára a mostoha gyerek sorsa jutott és sok időn keresztül még azt se kapta meg az anyavárostól, ami kultur tekintetben legkissebb kívánság lehet. Mártély azonban mindezek dacára áll és bátran halad előre. A hely, az idő és a körülmények együttesen adják számára az életet és biztosítják azt az erőt, mely minden ellenpróbálkozás dacára lehetővé teszi számára a folytonos fejlődést. Ezt pedig az anyának nem csak örömmel kell fogadni, de a maga jó szándékával, a szükséges eszköközök biztosításával elő is kell mozdítani, sőt fokozni, hogy ott a Tisza parton, a régi romok helyén, vagy azoknak közelében viruljon az élet és pezsgő erejével fokozza az ország jólétét, előhaladását és fölvirágzását. Mindezek pedig akkor következnek el, ha édes gyermekének fogadja a város és úgy gondozza és istápolja, ami mellett aztán az erő számára biztosított lesz. Ma még azonban a kultur eszközökből édes-keveset mondhat magáénak és ez a kevés összezsugorodik abban az iskolában, melynek falai közt merítenek a környék gyermekei a tudás forrásából. A tudás mellett a szív és lélek is megtalálja ma már azt, ami szükséges számára. Karcsú tornya messze elnéz és széttekint a környéken és hívogatja az embereket, hogy heti munkájuk elvégzése után forduljanak az Istenhez, akinél megtalálják mindazt, ami lelki könnyebbülést eredményez és erőt ad a további munkálkodásra. Szent Adorján lelke és szelleme őrködik az istenfélő és munkás falu felett és kiterjeszti védő szárnyát rájuk, melynek enyhében és árnyékában számban szaporodhatnak, erőben haladnak, ízlésben és vagyonban gyarapodnak. Vásárhelyi Újság 1924 július hó 1. Addig azonban, míg a szellem és a lélek megnyeri a maga táplálékát, a test egy és más tekintetben nélkülözésre van kárhoztatva. El van zárva előtte a lehetőség abban a tekintetben, hogy az élet legfőbb fundamentumát, az egészséget mindenkor biztosítsa a maga részére. Ha véletlen elvesztette azt, szabaddá válik az út a különféle nyavalyák számára, mert nem áll rendelkezésre eszköz, melynek segítségével fölvehetné a harcot és megvihatná azt a test számára eredményesen. Az orvosi ellátása ennek a falunak nem lehet irigyelt senki részéről, mert ezen a tájon szabad aratása van a halálnak, mivel nincs kéznél az orvos, aki tudásával ebebe állhatna a nagy kaszásnak és visszafordíthatná útjában és erejét csökkentené. Pedig ez a falu megérdemelné az egészségügyi gondozást, mert szép, erőteljes és sűrű az embererdeje, sok benne a fiatal hajtás, amiknek a védelme nagy hasznot nyújtana a nemzetgazdaságra, mert a sok megmaradt emberéletben elkövetkeznék a tőkeszaporulat és annak kamataiban a munkanövekedés mindenféle hasznaival együtt. Mindezeknek a belátásához pedig értelem kivántatódik azok részéről, kik a gyámságot vállalták és viszik, ez azután szüli majd a belátást, amihez ha társul egy kevés közegész-ségügyi érzék, akkor Mártélytól is elfordulnak majd az egészségi veszedelmek és máshol keresnek maguknak helyet a nyavalyák, mert az orvosi tudás kéznél lesz állandóan. Szappanos Mihály dr. Beszámoló a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara működéséről Folyó hó 25-én tartotta a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Kecskeméten, a gazdasági egyesület székházának tanácstermében az évi rendes tavaszi közgyűlését. A közgyűlésen a kamara elnöke, Purgly Emil csanádvármegyei főispán elnökölt, aki megnyitójában nagy vonásokban vázolta a kamarának az év első felében kifejtett sokoldalú tevékenységét, s az együvétartozás eszméjének és az egymás megbecsülésén alapuló áldozatkészségnek az istápolására kéri a gazdákat. Különösen az állattenyésztés fejlesztésének nagy fontosságát hangoztatja, amint egyfelől a helyi viszonyoknak megfelelő tájfajták létesítésével, másfelől pedig a takarmánytermesztés nagyobb mérvű felkarolásával és a közlegelők felújításával, befásításával, gondos ápolásával és a legeltetés szakszerű szabályozásával vélné legcélszerűbben megvalósíthatónak. Összetartásra és önzetlen együttműködésre hívja fel a gazdatársadalmat. Ezután Vajda Béla dr. főtitkár, a kamara első félévi zárszámadását és a következő félévi költségelőirányzatot terjesztett elő, mely utóbbi költségvetéshez a közgyűlés a számvizsgáló bizottság javaslata alapján egyhangúlag hozzájárult. A vesztelyi Nagy László dr igazgató a kamara első félévi sokoldalú működéséről terjesztette elő részletes jelentését, amelyből kiviláglott, hogy a kamara tevékenysége a mezőgazdaság minden ágazatára kiterjeszkedett s minden téren a gazdatársadalom érdekeit igyekezett a rendelkezésre álló eszközökkel megvédeni, előre vinni. Mátéffy László gazdasági főtanácsos, szentesi földbirtokos, az adózás terén előforduló anomáliákat tette szóvá és egy terjedelmes memorandumban terjesztette a kamara elé a gazdáknak ebbeli panaszait. Ezzel kapcsolatban élénk vita fejlődött ki és az anomáliák megszüntetésére irányuló intézkedések végrehajtásával a kamara elnöksége bízatott meg. Ugyanez a gazdasági cselédek jogtalan felmondását is szóvá tette, ami Szentes vidékén az utóbbi időben napirenden van. Az ennek meggátlását célzó intézkedések a vita során szintén fikszíroztattak. Kemény Szilárd titkár előadása alapján tárgyalás alá került még a nemesített rozsvetőmag, Staub Elemér alelnök javaslatára pedig a nemesített burgonyavetőgumó beszerzésének és kiosztásának a kérdése, mi célból a kamara ezúton is felhívja a gazdákat, hogy ebbeli szükségletüket a kamaránál jelentsék be. A közgyűlést megelőzőleg a kamara igazgató választmányi ülést is tartott ugyancsak Purgly Emil elnöklete alatt, melynek tárgysorozatából különösen kiemelkedők a mezőgazdasági biztosítás és a növényvédelem kérdései. Az alábbi kérdésnél kifejlődött vitában részt vett a Gazdák Biztosító Szövetkezete részéről, Zauser Károly igazgató is, azonban végleges megegyezést létesíteni nem sikerült. Ennek folytán tehát a választmány felhatalmazta az elnökséget, hogy a megbeszélt és elfogadott alapelvek értelmében, a nevezett biztosító intézet igazgatóságával a további tárgyalásokat folyamatba tegye. A növényvédelem kérdésében a közgyűlés a kamara igazgatójának előterjesztése alapján elhatározta, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztérium Gyógy- és Iparnövényforgalmi Irodájával kapcsolatosan és annak a finanszírozása mellett növényvédelmi felügyelőséget szervez és ezt az állást Kerekes Ferenc okleveles gazdásszal, egy évi próbaidő kikötésével mindjárt be is töltötte. Hány százalékos lesz az aranykoronás földadó. Illetékes nyilatkozat az arany-földadóról. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. törvénycikk alapján a pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki a búza értékű földadónak 1924. évi július 1-től kezdve aranykoronában való számítása tárgyában. A szanálási törvények alapján a 94 333—924. sz. rendelet főbb intézkedései a következők : Az eddigi búzaértékben fizetett földadó kulcsa a kataszteri tiszta jövedelem 25 százaléka. A kataszteri jövedelem 25 százalékára emelt földadó aranykorona értékben megállapítottnak tekintendő. Az 1924 június végéig előírt földadó hátralékokat aranykorona értékben kell átvezetni a következő költségvetési évre oly módon, hogy minden kilogramm búzahátralék után 20 aranyfillért kell venni. Ugyanígy kell át vezetni a búzaértékben kivetett mezőgazdasági kamarai járulékból és a vízi társulati költség és kölcsönjáradékokból eredő hátralékokat. Az adóhivatalok az 1923—24. évi adófőkönyveket julius 20-ig kötelesek lezárni és július 31-ig az új adófőkönyvbe átvezetni. Az érdekelt adófizető közönség tehát csak augusztusban tudhatja meg, hogy mennyi az eredetileg búzaértékben kivetett adóhátraléka aranykoronában. Az új aranykoronás földadóról illetékes helyen a következőket mondották : — Az agrár jellegű Magyarországon legnagyobb abszolút értéket a földbirtok képvisel. Ezért a föld megadóztatásának az állami financiák szempontjából mindig döntő jelentősége volt. A szabadságharc leverése után többféle kísérletezésekkel próbálkoztak az adóalapot tekintve, míg végre 1883-ban a kataszteri tiszta jövedelem 25 5 százalékában állapították meg az adót, a százalékszámot azonban 1913 január 1-től alapos revízió után 20 százalékra szállították le. 1920 január 1 -től a háború okozta nagy értékeltolódás következtében a kataszteri tiszta jövedelem 10-szeres összege után vetették ki, vagyis az adó a kataszteri jövedelem 200 százalékára emeltetett. Végül 1922 július 1-től buzaértékben vetették ki az adót oly módon, hogy a kataszteri jövedelmen alapuló földadó minden koronája után 5 kg. búzaértéket kellett fizetni 20 százalékos kulcs mellett. A most megállapított földadó 20 százalékos kulcsa 5 százalékkal magasabb a háború előtt érvényben volt 20 százalékos kulcsnál, tehát a földadó ennyivel több a békebelinél. Ezzel szemben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a 80-as években kidolgozott kataszter jórészt elavult, mert a terméseredmények évről-évre fokozódtak s vele a tiszta jövedelem is emelkedett. Ezért már békében is új szabályozásra készültek s igy az eltolódásoknak felelhet meg körülbelül az öt százalékos emelés, vagyis nagyjában a földadó mértéke az alaptörvény intencióihoz igazodik. Hét-nyolc milliárdot fizetnek ki a biztosítótársaságok a jégkárért. Az utolsó két hét alatt csaknem az ország minden részében volt több kevesebb jég. Hogy mekkora a jég által okozott kár, biztosan megállapítani nem lehet, mert igen sok gazda, aki jégkárt szenvedett, nem biztosította vetését, a biztosító intézetek kára azonban úgy is hét-nyolc milliárdra tehető. Jégkárokat szenvedett a Dunántúl, de eddig a legnagyobb károkat Csongrád megyéből jelentették ahol négyszer is pusztított a jég. Az utóbbi évtizedben, az ideihez hasonló jégkárok egyáltalán nem fordultak elő s félő, hogy ez még nem végleges, mert a kritikus jégverési napok rendszerint Péter-Pál után vannak. Répásháton teljesen vízmentes 50 hold elsőosztályu szántóföld tanyával, haszonbérbe kiadó. Gorzsa 718. szám alatt 36 hold szántóföld jó tanyaépületekkel és makuttal eladó. Értesítés Városháza, földszint 24. ajtó. o