Vásárhelyi Ujság, 1925. január-március (5. évfolyam, 1-39. szám)

1925-01-01 / 1. szám

2 Adózásunk 1924-ben. Az elmúlt 1924-ik esztendő az adózás terén sok szomorú emléket hagyott hátra. Adónyítások, melyek sok keserű emléket hagytak hátra, örökös aggodalomként ültek az adó­zó polgárok feje fölött, sohasem tudva azt, mikor és melyik rende­letnek nem tesznek eleget. Az év elején az általános kereseti adó kivetése végett benyújtandó adó vallomások bekövetelése foglalkoz­tatta az adózó közönség jelentékeny részét. A kereseti adót az új törvé­nyek alapján a folyó évben vetették ki másodszor. A törvényhez kiadott végrehajtási utasítás azonban, külö­nösen az adóbevallásról intézkedő részében, annyira elhibázott munka, hogy a végrehajtási utasítás után indulva, egyáltalán lehetetlen hasz­navehető adóbevallást szerkeszteni. Március végén adta ki a pénzügy­­miniszter 51.000. számú rendeletét a jövedelemadónak és vagyonadónak 1924-re való kivetése végett szük­séges adóbevallások benyújtásáról. Az első ízben előírt terminus 1924 április 20-ika volt, amely később meghosszabbíttatott. Az említett ren­deletben bukkant fel először az olyan szomorú nevezetességre ver­gődött 3500-as osztószám, amelynek alkalmazásával a papírkoronában megállapított adóköteles nyereség aranykoronába átszámítandó volt. Később tudvalevőleg ugyancsak a 3500-as osztószámot írták elő az erre vonatkozó rendeletek az általá­nos kereseti adó kivetésénél, vala­mint a társas cégek által fizetett társulati adónál is. Az adókivetésnél érvényesülő osz­tószám és ezzel szemben az adó­fizetésnél irányadó szorzószám egy­máshoz való relációja már abban az esetben is igen nagy mértékben hatványozná az adóterhet, ha az osztó- és szorzószám megállapítása méltányosan történt volna is, annál nagyobb mértékben sújtja az adózó­kat az a körülmény, hogy az osztó­számokat alacsonyabban, a szorzó­számokat viszont magasabban álla­pították meg, mint ahogy ez a tény­leges viszonyok és az igazságosság kellő figyelembevételével indokolható lenne. Már február hótól kezdve fokozó­dó izgalomban tartotta az adózó Vosi lakosságot az elkövetkező f­űszerkölcsön­eire. Az első három élet fejében az 1923-ra megszór­ván kivetett jövedelemadó négy­ezesét és az ugyanakkorra kivetett a­gyonadó hatszorosát kellett, mint kényszerkölcsön-előleget befizetni. A jövedelem- és vagyonadónak 1923-ra való megszorzása tudvalevőleg az 1921-re kivetett említett adók alapul­vételével történt. Végeredményben tehát a kényszerkölcsön kirovásának bázisa szintén az 1921-re történt jövedelem- és vagyonadókivetés volt. Súlyos teherpróba elé állította a kényszerkölcsön a magyar adózó kö­zönséget, miután az első három rész­let behívását júniusban és augusz­tusban a negyedik és ötödik részlet bekövetelése követte. Az utóbb em­lített két részlet fejében együttvéve az 1923-ra megszorzottan kivetett jövedelmi adó kétszeres és az ugyan­akkorra kivetett vagyonadó három­szoros összegét kellett beszolgáltatni. Fokozta az adóterhet az, hogy a ki­vetett tételeket takarékkoronában kel­lett beszolgáltatni, amelynek ázsiója fokozatosan emelkedvén, ennek az lett a következménye, hogy egyes időpontokban körülbelül 125 papír­­koronát kellett minden 100 takarék­koronáért befizetni. Igen kedvezőtlen helyzetbe kerültek különösen azok, akik az előírt részleteket nem tudták pontosan betartani. A szabályok sze­rint ugyanis a késedelem minden megkezdett hónapja után 10 száza­lék adópótlék volt lerovandó. A ta­karékkorona megszűntével pedig ki­mondatott, hogy a kényszerkölcsön­­hátralékok beszolgáltatásánál minden befizetett 125 papírkorona tekintendő 100 takarékkoronával egyenlőnek. A kényszerkölcsön öt részletére már­cius óta több mint 600 milliárd pa­pírkorona folyt be, mind­amellett, amint az Bod János pénzügyminisz­ter legutóbbi büdzsébeszédéből is ki­tűnik, még mindig igen jelentékenyek a restanciák. Ez részben arra ve­zethető vissza, hogy az eredetileg kivetett összegeket utólag sok eset­ben igen jelentékenyen felemelték. A pénzügyminiszter ugyan nemrégen kin. adott rendeletével, amelyet megelő­zőleg már a fellebbezés alatt álló kényszerkölcsön-restanciák befizetése tekintetében adott könnyítéseket, a hátralékosoknak, különösen a 10 szá­zalékos adópótlék dolgában bizonyos koncessziókat engedélyezett, amelyek azonban nem számítottak eléggé a szóban levő adózó felek kritikus hely­zetével. S ennélfogva megfelelően ki­­egészítendők, illetve korrigálandók volnának. Általános elégedetlenséget kelt,hogy a kényszerkölcsönre befizetett sum­mák után járó kölcsönkötvényeket még mindig nem bocsátották ki. A címletek kiadása nemcsak az adózó­feleknek áll érdekében, hanem ma­gának a kincstárnak is, miután nyil­vánvaló, hogy a kincstár sokkal gyor­sabban juthatna hozzá a hátralékok­hoz, ha a restanciákban levők azokra az összegekre, amelyeket már befi­zettek, kölcsönt vehetnének fel és ezt a hátralék befizetésére fordíthatnák. Talán egyik adónem ellen sem me­rült fel annyi kifogás és panasz, mint a forgalmi adó ellen. Egyfor­mán érintette ez minden társadalmi osztályt. A gazdáinkat különösen azok a pontok érintette súlyosan, ahol e tekintetben épen kedvezményt akar­tak nekik adni az őstermelési iga­zolványokkal. Az őstermelési igazol­ványok ügyével állandóan foglalkoz­nunk kellett s e tekintetben Egyesü­letünk választmánya, sőt maga a törvényhatóság is foglalkozott — saj­nos kevés eredménnyel. Ígéretet kap­tunk annak módosítására, amely azon­ban sajnos, eddig csak részben tel­jesült, reméljük az új évben a job­bakat, alkalmazottak megjutalmazására kí­vánják fordítani, akik hűségükkel és szorgalmukkal kiváltak a többiek közül. A vezetőség 5 ilyen háztartási al­kalmazottnak a kitüntetését, illetve megjutalmazását határozta el. A ju­talmak kiosztása ma délután 4 órai kezdettel a Gazdasági Egyesület tár­salgó termében lesz. A nemes célra való tekintettel újabban még felülfizetni szívesek voltak: K- Nagy Lajosné 100 ezer, Hódi Andrásné, Kiss Ernőné és Jakó Józsefné 50—50 ezer koronát. Vásárhelyi Újság 1925 január hó 1. Ma délután öt háztartási alkal­mazottat jutalmaznak meg a­­Gazdaasszonyok. Ismeretes olvasóink előtt, hogy a csendben, de annál nagyobb szor­galommal működő Gazdaasszonyok Egyesülete a múlt hó folyamán egy igen jól sikerült tea-estélyt rendezett, melynek jövedelmét olyan háztartási FORDSON TRACTOR azonnal kapható * E"”1""JSIlííSt*!flép- Szántó­vet- VOBtat, gépeket hajt. Alkatrészek, olajok raktár,javítása minden időben. RAI AMR —— x • u ' u i ' Hmvhelyen megbizott a Hmvhelyi Vsági Egyesület Hitelszövetkezete, autorizált cégnek Makó hel a gép megrendelhető, átveheti.atrész­t|t ang]óan raktáron van. A múlt év statisztikája. A halálozás 39-el több, mint a születések száma. Ismét lepergett egy év a maga sok özömével, de talán még sokkal több bandával. A hivatalokban le­zárták az egész éven keresztül ve­zetett lajstromokat s összegezték az eredményeket. Szétnéztünk először is az anya­könyvi hivaalnál. Itt a következő ételeket talátuk: Születések száma 102, a haláozásoké 1065, tehát 39-cel több h­alálozás, mint a szü­letések száma, a tavalyival szemben visszaesés van,a múlt évben a szü­letés 1153 volt a halálozás pedig 1062. Házassági az idén 563-an kötöttek, itt is óiási visszaesés van a tavalyi 614-vel szemben, 79 esetben pedig elvást jelentettek be az ayakönyvi hívóinál. Az elválás azonban majdnemi felére csökkent a múlt évi 136-tal szemben. A központi nagy igatóhivatalban 19944 ügydarab, k­.­b. 820 drb, kihágási 51 drb közúti választmá­nyi 21 drb érkezett A mérnöki hivatali 1­468 építke­zést jelentettek be. Újpüret 99, eb­ből a külterületen 33 m­, a többi pedig a belterületre es. Adóba körülbelül 4m­illiár­d ko­rona folyt be. Növényvédelm előadások Kecskeéten. A Duna-Tiszaközi Mező­z­sasági Kamara kezdeményezéséne folytán a gyümölcsfákat pusztító r­os­os gombabetegségek elleni vekezés hatályosabbá tétele céljából Amara körzetébe tartozó gazdasági károk és a m. kir. gazdasági felvelők részére, Kecskeméten egy egapDS tanfolyam rendeztetek, mely fr. hó 29-én a gazdasági egyesület t.cs. termében tartatott meg. A tan,a_­mon, melynek a gazdasági tagok és gazdasági felügyelő közül­­t­­egy harmincan vettek részt, a mivelésügyi miniszter képviseli Lenk Jenő miniszteri osztálytanár vett részt, aki ismertette a tanfoly célját Azután a m. kir. rovart. állomás részéről Bakó Gábor k kisérletügyi államás vezető a gy­mölcsfák rovari ellenségei, a m. ki növény élet és kórtani állomás ré­széről pedig Korponay Gyula kerté­szeti felügyelő a gombabi­egségei elleni védekezésről tartott előadást Az előadások befejeztével dr Sárközi Jenő ügyvéd szőlőjében a védekezés eljárások a tanfolyam hallgatói élőt gyakorlatban is bemutattaknak. A tanfolyam megtartása azért volt szűk tiltakozás az osztrák forgalmiadó rendszer behozatala ellen. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmánya dec. hó 16-án tartott ülésén dr Gesztelyi Nagy László igazgató előterjesztése alapján tiltakozott a kereskedelmi és ipari köröknek azon törekvése ellen, hogy az osztrák forgalmiadó rend­szert kívánják itt életbeléptetni. Ez ugyanis a magyar mezőgazdaságnak újabb adóterhet jelentene, miután a földbirtokra az átalány összegben volna kivetve a kataszteri tisztajöve­delem alapján. Mivel pedig ma a gazdaközönség, mint őstermelő az őstermelői igazolvány alapján for­galmiadó mentességet élvez és mi­után a gazdaközönség a legnagyobb fogyasztórétege az országnak, úgyis igen sok forgalmiadót fizet, az igaz­gatóválasztmány tiltakozását fejezte f­l e törekvés ellen és felirattal for­dult ez ügyben az Országos Mező­­■■­azdasági Kamara útján a földmi­­v­­elésügyi kormányhoz. — Tisztujitó közgyűlés. A Mágocs­­ali Olvasókör január hó 18-án 11 évzáró tisztujitó gyűlését. séges, mert a földművelésügyi mi­nisztérium által készített növény­vé­delmi törvény nemsokára életbe fog lépni, s ezzel kapcsolatosan a vidéki gazdasági tanárokra és gazdasági felügyelőkre fog hárulni az a feladat, hogy a védekezési eljárásokat a gazdaközönséggel megismertessék és a törvény rendelkezéseinek végre­hajtásánál közigazgatási hatóságok támogatásával közreműködjenek. Két adókönyvre lesz szükség az új esztendőben. Az elmúlt év zavaros adózási rendszere — mint értesülünk — ez évben teljesen megszűnik. A sokféle papirosokon fizetett adókat össze­vonták egy adókönyvbe, csupán a kincstári kázhaszonrészesedést kell még külön könyvön fizetni. Előre­láthatólag rövidesen meg fogják szün­tetni azt, hogy minden negyedévben kelljen új bérfizetési jegyzéket be­adni. Az adóhivatal most már kitartó munka után az 1923 -24. évi főköny­veket lezárta, a folyó évi kivetéseket elkészítette, úgy, hogy most már rö­videsen meg tudják mondani, kinek van tartozása, vagy túlfizetése. A birtoknyilvántartó hivatalnál pár hét alatt elkészülnek a helyrajzi szám­mutatóval, melynek az az előnye lesz, hogy a felek gyorsan megkaphatják a kívánt adatokat. Elmarad a Duna-Tiszaközi Mező­­gazdasági Kamara közgyűlése. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara rendes évi közgyűlését Purgly Emil elnök december hó 29-ére tűzte ki. A közgyűlés legfontosabb tárgya a jövő évi költségvetés megállapítsa lett volna. Minthogy azonban a ka­mara pénzügyi viszonyaiban rövide­sen olyan változás fog beállni, ami a költségvetést lényegesen kibővíti, úgy ezen várható változás bekövet­keztéig, s ezzel a kibővített költség­­vetés elkészülhetéséig Purgly Emil elnök a közgyűlést elhalasztotta.

Next