Vásárhelyi Ujság, 1925. május (5. évfolyam, 40-65. szám)

1925-04-03 / 40. szám

2 Dániai cserkész verseny. írta Demeter Istvánná. A cserkész verseny győztesei let­tek : Amerika, Anglia és Magyaror­szág. A kis­gyerkész fiúk önfeláldozó hazaszeretete révén megértük azt, hogy sorban meghajoltak a szegé­nyes kis magyar zászló előtt a nagy németek és az ellenséges orosz szom­szédok büszke jelvényét. Mikor a szép, nagy, hatalmas selyem lobogók kény­telenek voltak tisztelegve meghajolni az igénytelen kis gyapjú zászló előtt. Könnyeink kicsordultak és éreztük, hogy ennek, a most még igénytelen, szegényes kis lobogónak hatalmas­nak, büszkének, ragyogónak kell len­nie újra, azzá teszik az alatta cso­portosult már gyermeki szívvel is a hazáért mindenre kész magyarok. Az amerikai versenybíró az mondta a magyar parancsnoknak : ha rajtam állott volna, én a magyarokat az én nemzetem fiai elé helyeztem volna. Ennél nagyobb dicséretet már igazán nem kaphattunk. A Dánok szeretetteljes érdeklődé­sét a magyarok iránt, meghatóan ki­domborítja a következő esett: Ebédre hívtak egy gazdag dán családhoz. Volt egy 9 éves fiacskája a család­nak, kitől megkérdeztem, hogy tudja-e hol van Magyarország? Elővette Kö­­zépeurópa tértékét, ott volt a kis csonka magyar haza. De csonkama­­gyarország köre oda volt rajzolva színes ceruzával a régi határ. A kis dán fiú e szavakkal mutatott a tér­képre : Ez most Magyarország,­­ majd oda mutatva a régi határokra, így folytatta : de ez volt és ez lesz Magyarország. — Megöleltem a kis irredenta dán fiúcskát. Általában a dánok tüntetőleg ki­mutatták a magyarok iránti rokon­­szenvüket. (Folyt. köv.) kerület túlnyomó részében agrárius jellegű, de épen azért érdekes, hogy erre a feladatra a mezőgazdasági kamarákat megelőzve, elsősorban egy kereskedelmi és iparkamara vállal­kozik. A szegedi kamara megállapí­tása szerint főleg Békés megyének nagy lélekszámmal bíró községeiben, melyek most kerülnek bele a váro­sokónak a stádiumába, épen agrá­rius voltuknál fogva a fejlődésnek igen erős jelei mutatkoznak olyany­­nyira, hogy e községeknek egyné­­melyike néhány éven belül erős meg­lepetéssel fog szolgálni az egész ország számára. Ellentétben a váro­sokkal, ahol építkezés alig volt, a falvakban erős építkezési tevékeny­ség volt észlelhető. Ami üzlet építési anyagokban volt, annak zömét a fal­vak szolgáltatták. Egyik legnagyobb baja a kamarai kerületnek, amely azonban közös az egész alfölddel, a közutak hihetetle­nül elhanyagolt és rossz állapota. Akadálya ez nemcsak a kereskede­lemnek, de az intenzívebb mezőgaz­dasági kultúra kifejlődésének is, mert a termelőre nézve gyakran hónapo­kig lehetetlen, hogy terményeit piacra vigye. Ezért nem fejlődhetik az alföl­dön az automobilizmus sem. Egy másik nagy nehézség az ösz­­szeköttetések hiánya, illetőleg meg­­szorítottsága az utódállamok felé. Szegednek vasúti összeköttetése pél­dául Temesvár, Becskerek és Sza­badkán át Baja felé hiányzik. Ezt a tarthatatlan állapotot azonban már odaát is érzik, amit bizonyít az, hogy a normális összeköttetés élet­­beléptetése érdekében már a temes­vári, bukaresti és újvidéki kereske­delmi és iparkamarák is lépéseket tettek saját kormányaiknál. Igen behatóan foglalkozik a jelen­tés a kisipari kérdésekkel, amelyek­nél a bajok legfőbb okául a munka­alkalmak megcsappanását, a hitel­­szerzés nehézségeit, a tanonckérdés bajait és egyes helyekre vonatkoz­tatva, a hatósági üzemek versenyét jelölik meg. Az 1924. évben a szegedi kamarai kerületben összesen 11 jelentkezés volt mesteri vizsgára. A kamarai kerület ipari és keres­kedelmi növényei közül főleg a sze­gedi paprika, a makói hagyma, a cirok és a kender van megemlítve. A paprikánál a múlt év végeztével még nem volt a mostani rendkívüli krízis érezhető, amelynek során az árak az aratástól kezdve egyötödükre zuhantak. A jelentés zárósorai az új kama­rai választásokkal foglalkoznak és azt a közismert megállapítást szö­gezik le, hogy kívánatos volna a választások mielőbbi elrendelése, hogy a törvényben megállapított ciklust már kétszeresen túlélt kama­rákat új és minden tekintetben akció­képes és a gazdasági élet megvál­tozott struktúráját kifejezésre juttató új alakulások válthassák fel. — Európa hajdani gabonaélestára Kanadából hozatja a lisztet. A »Mor­ning Post« azzal a hírrel kapcsolat­ban, hogy az orosz kormány Kana­dából 2 millió hordó lisztet rendelt, feltűnő helyen rámutat a szovjet rend­szer teljes csődjére s kiemeli, hogy Oroszország a cárok alatt Európa gabona éléstára volt. A »Daily Te­legraph« is megemlékezik erről a tényről megállapítván azt, hogy Oroszországban a gabonaügyletek folyton kevesebbednek és az éhezők­nek mindig nagyobb segélyt kell ki- f osztani. A szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jelentése. A magyar kereskedelmi és iparka­marák sorában első gyanánt a sze­gedi kereskedelmi és iparkamara tette közzé az 1924. évről szóló jelenté­sét. A jelentés terjedelemben a múlt esztendeihez képest erősen megnö­vekedett, aminek magyarázatát szol­gáltatja a kamara pénzügyi helyze­téről szóló beszámoló. A korona sta­bilizálódása óta a kamarák anyagi helyzete többé-kevésbbé megszilár­dult és ez a helyzet a szegedi ka­marát arra indította, hogy lehetőleg a béke­állapotokat megközelítő mér­tékben igyekezzék összeköttetését ke­rületével és az ország általános köz­­gazdasági életével felvenni. Ezt kí­vánja a most megjelent évi jelentés is kifejezésre juttatni. A jelentés bevezető része Tonelli Sándor dr főtitkár tollából igen rész­letes és beható ismertetést tartalmaz az általános közgazdasági helyzetről és összefoglaló képét nyújtja a sza­nálási akciónak s általában mindan­nak, ami a gazdasági vonatkozású törvényhozás terén az elmúlt eszten­dőben történt. A múlt évről szóló jelentés álta­lános részéből főleg egyes megálla­pítások alkalmasak arra, hogy na­gyobb érdeklődésre tartsanak igényt. Ezek a megállapítások egyúttal az elmúlt évek gazdaságpolitikai intéz­kedéseinek önkéntelen kritikáját is tartalmazzák. A jelentésnek ez a része szinte gazdasági földreformjában tárja az olvasó elé Csongrád, Csanád és Bé­kés megyéket és Bácsbodrog megyé­nek megmaradt bajai szögletét. A Vásárhelyi Újság 1925 április hó 3. H­i­r­e­k. — Előfizetőinkhez. Tisztelettel kérjük azon előfizetőinket, kiknek március hó végével előfizetésük lejárt, szíveskedjenek előfizetéseik megújí­tása végett intézkedni. Azon előfize­tőinket pedig kérjük, kik lapunkat bármi okból előfizetni nem akarják, ebbeli szándékukat közöljék velünk, nehogy a lap küldése által kiadóhi­vatalunkat károsodás érje. — Választmányi ü­lés. A Gazda­sági Egyesület április hó 5-én, va­sárnap délután 3 órakor választmá­nyi ülést tart a G. E. emeleti ta­nácsteremben. A választmányi tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. — Felülvizsgálják a választók név­jegyzékét. A választók névjegyzéké­nek összeíró bizottsága a munkála­tait bevégezte s az elkészített név­jegyzék felülvizsgálatára megalakí­totta az osztályokat. Az osztályelnö­kök Bereczk Pál dr., Juhász Mihály dr. és Endrey Béla tanácsnokok let­tek. Az osztályoknak április hó 15- től május hó 15-ig kell a felülvizs­gálást megejteni.­­ A forgalmiadóhivatal új veze­tője. A szegedi pénzügyigazgatóság Sajtos Sámuel ny. pénzügyigazgatót a hódmezővásárhelyi forgalmiadó­­hivatal vezetőjévé kinevezte. A for­galmiadóhivatalt most adja át az új vezetőnek Nagy Gyula adótiszt, aki a megszervezés óta a legnagyobb pontossággal töltötte be ezen meg­lehetősen sok kellemetlenségnek ki­tett állást. — Hivatali áthelyezés. A kerületi rendőrkapitányság Balázs Jánost, a detektív csoport helyettes vezetőjét saját kérelmére Budapest székesfő­város detektív csoporthoz helyezte át.­­ A szegedi államépítészeti hiva­tal új vezetője. A kereskedelemügyi miniszter értesíti a várost, hogy a szegedi államépítészeti hivatal veze­tőjét, Villányi Ármint felmentette és helyére Orovecz Győző műszaki fő­tanácsost nevezte ki. — Keresztutat kell nyitni Baracz­­koson. A baraczkosi lakosok mozgal­mat indítottak meg a pusztán, hogy a sámsonoldali határszéltől a tatár­­sáncz kápolnadülőkön keresztül egy keresztutat nyissanak pusztaközpont­hoz, mert a baraczkosiak csak óriási kerülővel tudják elérni a központot, ahol pedig az orvos, bába, pap, is­kola, temető és a csendőrség van. Mint értesülünk, már igen szép aján­latok is vannak az úttest részére szükséges föld megvásárlására, sőt már a tulajdonosok is felajánlották a kijelölt területeket mérsékelt áron, úgy hogy nem sokba kerül a város­­nak ezen út megnyitása. Az enge­délyt pedig minden bizonnyal meg­adja a közgyűlés. — Apróhirek a torony alatt. Köz­­vágóhid-őri állásra Török István tűz­oltót előléptette a polgármester. — K. i. b. ülés 9-én d. e. 9 órakor lesz. — Rárósi dülőutat kijavították, a Puszta-feketehalmi dülőut kijavítá­sának a megkezdését pedig most kéri a polgármester. — A munkás dalárda a 29-én tartott ünnepélyé­nek a vigalmi adóját mérsékelni kéri. — Sinka József volt főispáni hajdú a Kinizsi- és Deák Ferenc-utcák ke­­rettezéséhez egy árubódé felállítására engedélyt kér. — Adomány. A Központi Takarék­­pénztár 500 000 koronát adományo­­­zott a szeretetházi ápoltak javára,­­ amelyért ezúton mond köszönetet a f­őiordnokság. — A mezőgazdasági bizottság el­nökségének 3 évre szóló megbízatása lejárt, minélfogva 1925. év április hó 5-én d. u. fél 3 órakor a Gaz­dasági Egyesület emeleti levő tanács­termében tartandó gyűlésen, újabb 3 évre elnököt, alelnököt és jegyzőt választ. Ezen választó gyűlésre az összes mezőgazdasági bizottsági ta­gokat meghívom és pontos megjele­nésüket kérem. Lázár Dezső elnök. — Gyászistentisztelet. Özv. Fejes Sándorné, a világháborúban hősi­halált halt fia, Fejes Sándor 10 éves évfordulója alkalmából folyó hó 5-én, délután 3 órakor a refor­mátus uj templomban gyászistentisz­teletet tartat, melyre a rokonok, ismerősök figyelmét felhívja. — A polgármester haladékot kér a pénzügyigazgatóságtól a közelnö­kök állampolgárság igazolása ügyé­ben. Ismeretes olvasóink előtt, hogy a Gazdasági Egyesület kezdeménye­zésére dr. Soós István polgármester feliratot intézett a belügy és pénz­ügyminisztériumba aziránt, hogy az italmérési joggal bíró közelnökök ál­lampolgárságainak az igazolási mód­ját egyszerűsítsék. A feliratokra még mindezideig nem jött válasz, most a polgármester a szegedi pénzügyigaz­gatóságot kereste meg, hogy míg a döntés meg nem érkezik, ne zaklas­sák a tanyai korelnököket.­­ Tízről három százalékra mér­sékelték a forgalmiadó késedelmi kamatát. Eddig — mint ismeretes — az, aki a forgalmiadó fizetésében késedelmes volt, havi 10 százalékos nem mérsékelhető adópótlékot fize­tett tartozása után kamat fejében. Tekintettel arra, hogy a stabil pénz­viszonyok mellett ez a késedelmi kamat túl nagy volt, a pénzügymi­niszter­­havi 10 százalékról havi 3 százalékra csökkentette s lehetővé tette azt is, hogy méltányos esetek­ben a fél kérelmére az adóhatóság még ezt a 3 százalékos kamatot is leszállíthassa. — Felhívás a kényszerkölcsön hátralékok sürgős befizetésére. Fel­sőbb rendeletre felhívom mindazokat, akik a terhükre kirótt kényszerköl­csön tartozást mindeddig nem fizet­ték be, hogy kötelességüknek folyó évi április hó 10-ig annál is inkább tegyenek eleget, mivel újabb kése­delmi kamatokkal s a végrehajtási költségekkel terheltetnek meg. Szi­­ken kívül a mulasztók annak a kel­lemetlenségnek fogják kitenni magu­kat, hogy tartozásuk az ingatlanukra fog betábláztatni. Dr Fejérváry tanácsnok. — A Baraczkosi Olvasókör kör­nyékén lakó gazdatársakat a nyi­tandó keresztút ügyében április 5-én, vasárnap délután 3 órakor tartandó értekezletre meghívja az elnökség. Kávéi, teái, kakaói csakis megbízható, közismert cégnél vásároljon ! A Meinl­­cég cikkei közkedveltek és híresek. 5, 10, 15 és 20 kg.-os postacsomagot bér­csomagot bérmentve szállí­tunk. Kérjen árjegyzéket!! Meinl Gyula rt. Budapest, IX. Dandár­ utca 15.

Next