Vásárhelyi Ujság, 1925. október-december (5. évfolyam, 135-210. szám)

1925-10-01 / 135. szám

Hédveffivásárh­ly, 1925 októbeer 1 előtörtek. Ara 1000 K­V. évfolyam 135. szám VÁSÁRHELYI ÚJSÁG Gazdák független politikai napilapja. Előfizetési dij­ eg kóra 25000, negyedévre 75000 korona. Főszerkesztő : Lázár Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala. Telefon­­ 71. Bekopogtatunk október elsején minden házhoz, ahonnan megértést várunk, ahol eddig is megértést találtunk. Nem magunkért tesszük, hanem azért a táborért, melynek érde­keit öt esztendőn keresztül véd­­tük megtorpanás és visszahő­­kölés nélkül. Szavunk, mely ez­úttal ismételten elhangzik, hogy növelje a gazdák független po­litikai napilapjának olvasótábo­rét,­­ mintha nekünk magunk­nak is komolyabban és komo­­rabban csengene. Mintha ezút­tal már nemcsak arról az egy­szerű problémáról lenne szó, hogy előfizessünk-e erre, vagy arra az újságra, hanem sokkal nagyobb dolgokról, amelyek beleszántanak a jelen égető gondjaiba, a jövő terveibe, ar­ról, hogy Vásárhely gazdatár­sadalma képes e hát arra, a reá váró nagy feladatra, hogy ön­maga és jövője megmentésére egységes sorokba tömörülve vo­nuljon fel! Emlékezetünkben él még az az idő, mikor a nemzet gerince, éltető lelke és ősereje, a magyar gazda súlytalan té­nyezője volt a közéletnek, ve­rejtékének gyümölcse pedig az uzsora és a türelmességgel, közönyösséggel spekuláló nem­­zetrontók martaléka. A Nagy­atádi Szabó Istvánok kora a gazdatársadalmat kiemelte meg nem érdemelt sorsából. Min­den eredmény azonban csak akkor és úgy eredmény, ha a vívmányokat meg is tudjuk tar­tani. Erről van most is szó, ezért van most nagyobb szükség az összetartásra, mint valaha is volt. A gazdák lapja, a Vásárhelyi Újság azért alakult és ezért dolgozik most is, hogy önzet­lenül, materiális, üzleti céloktól mentesítve szolgálja a gazda­társadalom érdekét.Segítse meg­törni a közönyt, amelyet a ma­gyar tragédiák ezer éven át szövődött láncolata borított el­fásult lelkére a napi munka le­húzó szürke robotjában, é­s amely mindig és mindig meg­gátolta abban, hogy munkája méltó gyümölsét megőrizhesse és háborítatlanul élvezze. A közelmúlt fénye ismét el­­homályosodóban van. A nem­zetrontó, gaz spekuláció ismét elkezdte rágcsálni azt a gerin­cet. A gazdatársadalom meg­érdemelt gazdasági és politikai súlyot láthatatlan ellenséges erők gonosz munkája porlaszt­ja, tépi, bomlasztja, amelynek egyedüli ellenszere az össze­tartás, az egység, ennek egye­düli, legfontosabb fegyvere pe­dig : a sajtó. A vörös rém is újra kisért. Ellene állítani csak a magyar parasztot lehet, mert a rémmel csak ő, az ő vas­­ökle tud elbánni ! Ezért is kell az egység s ennek hatalmas fegyvere, a sajtó. Ismét bekopogtatva hozzád vásárhelyi magyar gazda, arra kérünk, vésd jól emlékeze­tedbe az elmondottak­at.­Ne feledd könnyelműen a múl­tat, mert kis feledékenysé­gen a magad nagydolga is összeomolhat. Szebb, jobb sorsodon csak úgy munkálhatsz, ha saját lapodat támogatod, emeled, elősegíted. Vásárhelyi gazda, ne fe­ledd, hogy ma október hó 1-e van, ne feledkezz meg saját lapodról, a Vásárhelyi Újságról. Két hónapos szünet után igen mozgalmas volt a szeptemberi közgyűlés. Felirat lesz a forgalmi adó eltörlése végett. — Leszavazták a piaci helypénzt. — 415 millióért megvették a Vékes házat. — Nem engedélyezik a magán­mázsákon való hivatalos mérést. — Indítványok és interpellációk napja. Tegnap délelőtt 9 ó­­ra h­­­össze dr Aigner Károly fő­ispán a törvényhatósági bizott­ság szeptemberi közgyűlését, hogy a közügyek megvitatásá­ban kipihent városatyák a két hónap alatt jócskán felszapo­rodott „restanciák“ sürgős ré­szét végre ledolgozzák, ami — hála Istennek — teljes mér­tékben sikerült is. Igen fontos és életbevágó kérdések forog­tak szőnyegen, a tárgysorozat pedig közel száz pontból állott, közbe egy kis szünet is volt, ennek dacára az óriási pro­grammot egy órára sikerült le­tárgyalni. A járási-, lelei- és a többi utak... A közgyűlést dr S­o­ó­s István polgármester nyitotta meg ne­gyed 9 kor, bejelentve, hogy dr Aigner Károly főispán a legközelebbi vonattal meg fog érkezni. A tárgysoroz­at első pontja a polgármester június,július és augusztus havi jelentése volt. Balogh Sándor az első fel­szólaló. Nem ért egyet a jelen­tés azon kitételével, hogy az utak, kevés kivétellel, járhatók voltak. A na­gy esőzések a külterületi földutakat megron­gálták, úgyhogy a gépjárművek még most is el-elakadoztak. Interpellál a rárósi- és felet­­utak ügyében, amelyeknek már régen kész kellene lenniök. A Rárósi-út burkolását még el sem kezdték. A Lelei-úton két inasgyerek babrál. A Lelei-út kövezetének minősége telen is kifogásai vanna­ak. Kéri a taná­csot, hogy a vállalkozót szo­rítsa kötelezettségének teljesí­tésére. Bodrogi Bálint hasonló véleményen van. Ecseteli a rárosi­ út burkolása körül­ lehe­tetlen állapotokat. Felteszi a kérdést, hogy a vállalkozó tör­vényen kívül áll- e ? Ha nem, teljes szigorral el kell járni vele szemben. Hős Nagy Kálmán "amiatt interpellál, hogy a kopáncsi nyári utat nem nyitották meg. Az egész forg­lom a s­egedi makadámútra van terelve, ahol őrült nagy autóforgalom van, ami a kocsiközlekedést nagy­ban gátolja. Rózsa András szóvá teszi, hogy a kenyereéri csatorna szegvári­ úti átvágásánál két­oldalt mélységek tátonganak, amelyek, különösen éjjel, ha­lálos katasztrófa okai lehetnek. Nem akarok több autót látni. Banga Sándor az ellen emel kifogást, hogy az autók nagyon sebesen hajtanak az ország­utakon, a kocsikra nincsenek figyelemmel. A gazdának ma rettegéssel és halálfélelemmel jár a városba való bejövetel. Szigorú rendszabályok életbe­léptetését kéri az életveszélyes gyorshajtás ellen. Felirat az árverések ellen Kun Béla képviselő a ki­tűzött adóvégrehajtások ügyé­ben interpellál. Az adót fizetni kell, ezzel mindannyian tisztá­ban vagyunk . . . Közbeszólás: ...csak fizetni nem akarnak... Kun Béla: Azt kívánjuk, hogy ne legyen egyenlőtlenség és kiváltság az adókirovás te­rén, mindenki fizessen erejéhez mérten, de az államtól is mél­tányosságot várunk a behajtás terén. A pénzügyminiszter szi­gorú rendeletet adott ki a kény­­szerkölcsön s az adóhátralékok behajtására. Ennek következ­tében már október 2-án meg­perdül a dob és az árverések százai következnek. A köztar­tozások súlya úgyis nyomasztó, az ilyen eljárás teljes lehetet­lenség, amelett destruálja a város és az állam tekintélyét. Azért van a vár­osi önkormány­­zat, hogy ennek segélyével meg­akadályozzunk minden mél­tánytalanságot, amely a tömeg balratolódását eredményezhet­né. Köztudomású, hogy az idén óriási vetésterületek tönkremen­tek a víz miatt. A fogyasztónak minden „drága“, mert nincs pénze, a termelő pedig arany­­paritáson alul ad el. A helyzet nyomasztó. Indítványozza, hogy a közgyűlés írjon fel a pénzügyminiszter­hez a túlzott szigor enyhí­tése végett. Csak ott árve­rezzenek, ahol az állam­érdek veszélyeztetve van. A polgármester megfelel. Dr Soós István polgármes­ter válaszol az eddig elhang­zottakra. A felet­útból már csak mintegy 70—80 méter ki­burkolása hiányzik. A városi­­út kövezési vállalkozóját sür­­gönyileg hívták fel a munka sür­gős elvégzésére, mert ha ezt nem teszi meg, úgy a város fogja elvégezni a munkát a vállalkozó terhére és veszélyére. Ha a minőség tekintetében ki­fogás merül fel, a város át se veszi a kész burkolatot. A föld­utak általános karbantartására nincs költségvetési fedezet. El­sősorban az érdekeltségeknek kell azzal törődniök. A város mindent megtesz, amit csak lehet. A kopáncsi nyári út a vasúti üzletvezetőség hibájából nem nyílt meg­ A város ezek­­után a kereskedelmi miniszter­nél fog eljárni az út megnyi­tása érdekében. Az autók gyors­hajtását szintén elítéli. Erre vonatkozólag országos szabály­zatok vannak érvényben. A nagyközönségnek támogatnia kell a hatóság ellenőrző mun­káját. A kenyereéri átvágásra vonatkozólag intézkedni fog korlátok felállítása végett. Kun Béla indítványára meg­jegyzi, hogy a városi hatóság a rendeleteket mindig tapinta­tosan hajtotta végre s a szigort csak elkerülhetetlen esetekben alkalmazta. Hozzájárul a K­u­n Béla által indítványozott fel­irathoz. A közgyűlés a polgármesteri jelentést ezek után tudomásul veszi. A bélyeggel: vissza a trafikba! Ezután az indítványok tár­gyalására ker­ült a sor Aigner Károly dr főispán elnöklete mellett, aki közben megérkezett. Dr Endrey Béla tanácsnok ismerteti B­odrogi Bálint in­dítványát, mely a postai és ille­tékbélyegek tőzsdei árusítását ké­ri visszaállítani. A közgyűlés az indítványt helyesli és ilyen értelemben felír a pénzügymi­niszterhez. Nem lesz „hatósági magánmázsa“. Bodrogi Bálint másik in­dítványa a mérési szabályren­delet oly irányú megváltozta­tására irányul, hogy engedjék meg a magánmázsáknak ható­­sági mérésekre való behaszná­­lását. A tanács az indítvány fölött napirendretérést javasol a közönség megnyugtatása és biztonsága szempontjából. Bodrogi Bálint megindo­kolja indítványát. Dr Csáky Lajos főügyész kimutatja, hogy a szabályren­delet fenti megváltoztatása ese­tén a közönség és a város egy­aránt károsodni fognak. A közgyűlés a tanács állás­pontjára helyezkedve napi­rendre tér Bodrogi Bálint in­dítványa felett. A forgalmi adó veresége 51:42 arányban. Balogh Sándor indítványt nyújtott be, mely szerint a köz­gyűlés intézzen feliratot a kor­mányhoz a forgalmi adó eltörlése, il­letve az egyenesadók révén való pótlása végett. A tanács, — tekintettel arra, hogy az állam legfőbb bevételi forrása ma ez az adónem —, napirendretérést javasol. Balog Sándor: Hosszabb beszédben megindokolja javas­latát. Pénzünk stabil lett, a forgalmi adó nem a pénzügyek gerince, mint néhány évvel ez­előtt volt. Rámutat a forgalmi adó beszedésével járó kelle­metlenségekre és az ebből szár­mazó hátrányokra, amelyek a lakosságot elkeserítik, a bizal­mat megrendítik. A forgalmi adófizetőkkel szigorúbban jár­nak el, mint a rablógyilkos­sal, mert erről néha ki lehet mutatni, hogy bolond, de aki egy kicsit lejebb ragasztotta a bélyeget, annak nincs irgalom és kegyelem. Ennek a sok zak­latással járó adónemnek eltörlé­séért való állásfoglalásra kéri a közgyűlést. Kun Béla hozzájárul a Ba­log Sándor indítványához. Smith főbiztos augusztusi jelentésé­ből kitűnik, hogy az államkassza sokkal többet­­vesz be az elő­irányzatnál. Elérkezett az idő, mikor a rendkívüli adóneme­ket successive meg kell szün­tetni. Dr Csáky Lajos: Ha éle­tünket egyedül az önző, egyéni érdekek irányítanák, akkor leg­célszerűbb lenne, ha minden adót eltörölnénk. Ha azonban lelkiismeretünkön keresztül vizs­gáljuk a kérdést, más cél is van, ez pedig jelenleg nem más, mint az ország talpraállítása, a nemzet, a haza megmentése. Az indítványozók úgy látszik, nem foglalkoztak azzal, hogy milyen eszközökkel tudjuk végre szanálni az állam nyomorúsá­gos helyzetét. Egy bizonyos, frázissal nem, csak munkával és áldozattal, amely önzetlen­séget kíván. A forgalmi adó legfontosabb, nélkülözhetetlen bevétele az államnak. — Fi­gyelmeztet a város felirati jo­gának értékére, melyet túlbe­csülni nem szabad. Ellene van az indítványnak, mely­­ sze­rinte csak kompromitálná Cson­kaország egyik legnagyobb és legmagyarabb városát. Kun Béla dr C­s­á­k­y Lajos­sal polemizálva kijelenti, hogy a hazafiatlanság vádja nem illetheti az indítvány pártolóit. A szavazásnál 51-en Balog Sándor indítványa mellett, 42-en pedig a tanács elutasító javas­lata mellett nyilatkoztak, ennél­fogva a közgyűlés felír a kormány­hoz és megkeresi a társtör­­vényhatóságokat a forgalmi adó eltörlése és az egyenes adókból való pótlása érde­kében. Megvették a Vékes-házat. Dr Bereczk Pál tanácsnok előterjesztette a városi tanács Gazdák GAZDAGUNKNÁL helyezik el Hontukci­t legelőnyösebben a (János-tér, fiók Kossuth-tér) VeSZNtek ■©■ kULCSOK­* 1

Next