Vásárhelyi Ujság, 1925. október-december (5. évfolyam, 135-210. szám)
1925-10-01 / 135. szám
Hédveffivásárhly, 1925 októbeer 1 előtörtek. Ara 1000 KV. évfolyam 135. szám VÁSÁRHELYI ÚJSÁG Gazdák független politikai napilapja. Előfizetési dij eg kóra 25000, negyedévre 75000 korona. Főszerkesztő : Lázár Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala. Telefon 71. Bekopogtatunk október elsején minden házhoz, ahonnan megértést várunk, ahol eddig is megértést találtunk. Nem magunkért tesszük, hanem azért a táborért, melynek érdekeit öt esztendőn keresztül védtük megtorpanás és visszahőkölés nélkül. Szavunk, mely ezúttal ismételten elhangzik, hogy növelje a gazdák független politikai napilapjának olvasótáborét, mintha nekünk magunknak is komolyabban és komorabban csengene. Mintha ezúttal már nemcsak arról az egyszerű problémáról lenne szó, hogy előfizessünk-e erre, vagy arra az újságra, hanem sokkal nagyobb dolgokról, amelyek beleszántanak a jelen égető gondjaiba, a jövő terveibe, arról, hogy Vásárhely gazdatársadalma képes e hát arra, a reá váró nagy feladatra, hogy önmaga és jövője megmentésére egységes sorokba tömörülve vonuljon fel! Emlékezetünkben él még az az idő, mikor a nemzet gerince, éltető lelke és ősereje, a magyar gazda súlytalan tényezője volt a közéletnek, verejtékének gyümölcse pedig az uzsora és a türelmességgel, közönyösséggel spekuláló nemzetrontók martaléka. A Nagyatádi Szabó Istvánok kora a gazdatársadalmat kiemelte meg nem érdemelt sorsából. Minden eredmény azonban csak akkor és úgy eredmény, ha a vívmányokat meg is tudjuk tartani. Erről van most is szó, ezért van most nagyobb szükség az összetartásra, mint valaha is volt. A gazdák lapja, a Vásárhelyi Újság azért alakult és ezért dolgozik most is, hogy önzetlenül, materiális, üzleti céloktól mentesítve szolgálja a gazdatársadalom érdekét.Segítse megtörni a közönyt, amelyet a magyar tragédiák ezer éven át szövődött láncolata borított elfásult lelkére a napi munka lehúzó szürke robotjában, és amely mindig és mindig meggátolta abban, hogy munkája méltó gyümölsét megőrizhesse és háborítatlanul élvezze. A közelmúlt fénye ismét elhomályosodóban van. A nemzetrontó, gaz spekuláció ismét elkezdte rágcsálni azt a gerincet. A gazdatársadalom megérdemelt gazdasági és politikai súlyot láthatatlan ellenséges erők gonosz munkája porlasztja, tépi, bomlasztja, amelynek egyedüli ellenszere az összetartás, az egység, ennek egyedüli, legfontosabb fegyvere pedig : a sajtó. A vörös rém is újra kisért. Ellene állítani csak a magyar parasztot lehet, mert a rémmel csak ő, az ő vasökle tud elbánni ! Ezért is kell az egység s ennek hatalmas fegyvere, a sajtó. Ismét bekopogtatva hozzád vásárhelyi magyar gazda, arra kérünk, vésd jól emlékezetedbe az elmondottakat.Ne feledd könnyelműen a múltat, mert kis feledékenységen a magad nagydolga is összeomolhat. Szebb, jobb sorsodon csak úgy munkálhatsz, ha saját lapodat támogatod, emeled, elősegíted. Vásárhelyi gazda, ne feledd, hogy ma október hó 1-e van, ne feledkezz meg saját lapodról, a Vásárhelyi Újságról. Két hónapos szünet után igen mozgalmas volt a szeptemberi közgyűlés. Felirat lesz a forgalmi adó eltörlése végett. — Leszavazták a piaci helypénzt. — 415 millióért megvették a Vékes házat. — Nem engedélyezik a magánmázsákon való hivatalos mérést. — Indítványok és interpellációk napja. Tegnap délelőtt 9 óra hössze dr Aigner Károly főispán a törvényhatósági bizottság szeptemberi közgyűlését, hogy a közügyek megvitatásában kipihent városatyák a két hónap alatt jócskán felszaporodott „restanciák“ sürgős részét végre ledolgozzák, ami — hála Istennek — teljes mértékben sikerült is. Igen fontos és életbevágó kérdések forogtak szőnyegen, a tárgysorozat pedig közel száz pontból állott, közbe egy kis szünet is volt, ennek dacára az óriási programmot egy órára sikerült letárgyalni. A járási-, lelei- és a többi utak... A közgyűlést dr Soós István polgármester nyitotta meg negyed 9 kor, bejelentve, hogy dr Aigner Károly főispán a legközelebbi vonattal meg fog érkezni. A tárgysorozat első pontja a polgármester június,július és augusztus havi jelentése volt. Balogh Sándor az első felszólaló. Nem ért egyet a jelentés azon kitételével, hogy az utak, kevés kivétellel, járhatók voltak. A nagy esőzések a külterületi földutakat megrongálták, úgyhogy a gépjárművek még most is el-elakadoztak. Interpellál a rárósi- és feletutak ügyében, amelyeknek már régen kész kellene lenniök. A Rárósi-út burkolását még el sem kezdték. A Lelei-úton két inasgyerek babrál. A Lelei-út kövezetének minősége telen is kifogásai vannaak. Kéri a tanácsot, hogy a vállalkozót szorítsa kötelezettségének teljesítésére. Bodrogi Bálint hasonló véleményen van. Ecseteli a rárosi út burkolása körül lehetetlen állapotokat. Felteszi a kérdést, hogy a vállalkozó törvényen kívül áll- e ? Ha nem, teljes szigorral el kell járni vele szemben. Hős Nagy Kálmán "amiatt interpellál, hogy a kopáncsi nyári utat nem nyitották meg. Az egész forglom a segedi makadámútra van terelve, ahol őrült nagy autóforgalom van, ami a kocsiközlekedést nagyban gátolja. Rózsa András szóvá teszi, hogy a kenyereéri csatorna szegvári úti átvágásánál kétoldalt mélységek tátonganak, amelyek, különösen éjjel, halálos katasztrófa okai lehetnek. Nem akarok több autót látni. Banga Sándor az ellen emel kifogást, hogy az autók nagyon sebesen hajtanak az országutakon, a kocsikra nincsenek figyelemmel. A gazdának ma rettegéssel és halálfélelemmel jár a városba való bejövetel. Szigorú rendszabályok életbeléptetését kéri az életveszélyes gyorshajtás ellen. Felirat az árverések ellen Kun Béla képviselő a kitűzött adóvégrehajtások ügyében interpellál. Az adót fizetni kell, ezzel mindannyian tisztában vagyunk . . . Közbeszólás: ...csak fizetni nem akarnak... Kun Béla: Azt kívánjuk, hogy ne legyen egyenlőtlenség és kiváltság az adókirovás terén, mindenki fizessen erejéhez mérten, de az államtól is méltányosságot várunk a behajtás terén. A pénzügyminiszter szigorú rendeletet adott ki a kényszerkölcsön s az adóhátralékok behajtására. Ennek következtében már október 2-án megperdül a dob és az árverések százai következnek. A köztartozások súlya úgyis nyomasztó, az ilyen eljárás teljes lehetetlenség, amelett destruálja a város és az állam tekintélyét. Azért van a városi önkormányzat, hogy ennek segélyével megakadályozzunk minden méltánytalanságot, amely a tömeg balratolódását eredményezhetné. Köztudomású, hogy az idén óriási vetésterületek tönkrementek a víz miatt. A fogyasztónak minden „drága“, mert nincs pénze, a termelő pedig aranyparitáson alul ad el. A helyzet nyomasztó. Indítványozza, hogy a közgyűlés írjon fel a pénzügyminiszterhez a túlzott szigor enyhítése végett. Csak ott árverezzenek, ahol az államérdek veszélyeztetve van. A polgármester megfelel. Dr Soós István polgármester válaszol az eddig elhangzottakra. A feletútból már csak mintegy 70—80 méter kiburkolása hiányzik. A városiút kövezési vállalkozóját sürgönyileg hívták fel a munka sürgős elvégzésére, mert ha ezt nem teszi meg, úgy a város fogja elvégezni a munkát a vállalkozó terhére és veszélyére. Ha a minőség tekintetében kifogás merül fel, a város át se veszi a kész burkolatot. A földutak általános karbantartására nincs költségvetési fedezet. Elsősorban az érdekeltségeknek kell azzal törődniök. A város mindent megtesz, amit csak lehet. A kopáncsi nyári út a vasúti üzletvezetőség hibájából nem nyílt meg A város ezekután a kereskedelmi miniszternél fog eljárni az út megnyitása érdekében. Az autók gyorshajtását szintén elítéli. Erre vonatkozólag országos szabályzatok vannak érvényben. A nagyközönségnek támogatnia kell a hatóság ellenőrző munkáját. A kenyereéri átvágásra vonatkozólag intézkedni fog korlátok felállítása végett. Kun Béla indítványára megjegyzi, hogy a városi hatóság a rendeleteket mindig tapintatosan hajtotta végre s a szigort csak elkerülhetetlen esetekben alkalmazta. Hozzájárul a Kun Béla által indítványozott felirathoz. A közgyűlés a polgármesteri jelentést ezek után tudomásul veszi. A bélyeggel: vissza a trafikba! Ezután az indítványok tárgyalására került a sor Aigner Károly dr főispán elnöklete mellett, aki közben megérkezett. Dr Endrey Béla tanácsnok ismerteti Bodrogi Bálint indítványát, mely a postai és illetékbélyegek tőzsdei árusítását kéri visszaállítani. A közgyűlés az indítványt helyesli és ilyen értelemben felír a pénzügyminiszterhez. Nem lesz „hatósági magánmázsa“. Bodrogi Bálint másik indítványa a mérési szabályrendelet oly irányú megváltoztatására irányul, hogy engedjék meg a magánmázsáknak hatósági mérésekre való behasználását. A tanács az indítvány fölött napirendretérést javasol a közönség megnyugtatása és biztonsága szempontjából. Bodrogi Bálint megindokolja indítványát. Dr Csáky Lajos főügyész kimutatja, hogy a szabályrendelet fenti megváltoztatása esetén a közönség és a város egyaránt károsodni fognak. A közgyűlés a tanács álláspontjára helyezkedve napirendre tér Bodrogi Bálint indítványa felett. A forgalmi adó veresége 51:42 arányban. Balogh Sándor indítványt nyújtott be, mely szerint a közgyűlés intézzen feliratot a kormányhoz a forgalmi adó eltörlése, illetve az egyenesadók révén való pótlása végett. A tanács, — tekintettel arra, hogy az állam legfőbb bevételi forrása ma ez az adónem —, napirendretérést javasol. Balog Sándor: Hosszabb beszédben megindokolja javaslatát. Pénzünk stabil lett, a forgalmi adó nem a pénzügyek gerince, mint néhány évvel ezelőtt volt. Rámutat a forgalmi adó beszedésével járó kellemetlenségekre és az ebből származó hátrányokra, amelyek a lakosságot elkeserítik, a bizalmat megrendítik. A forgalmi adófizetőkkel szigorúbban járnak el, mint a rablógyilkossal, mert erről néha ki lehet mutatni, hogy bolond, de aki egy kicsit lejebb ragasztotta a bélyeget, annak nincs irgalom és kegyelem. Ennek a sok zaklatással járó adónemnek eltörléséért való állásfoglalásra kéri a közgyűlést. Kun Béla hozzájárul a Balog Sándor indítványához. Smith főbiztos augusztusi jelentéséből kitűnik, hogy az államkassza sokkal többetvesz be az előirányzatnál. Elérkezett az idő, mikor a rendkívüli adónemeket successive meg kell szüntetni. Dr Csáky Lajos: Ha életünket egyedül az önző, egyéni érdekek irányítanák, akkor legcélszerűbb lenne, ha minden adót eltörölnénk. Ha azonban lelkiismeretünkön keresztül vizsgáljuk a kérdést, más cél is van, ez pedig jelenleg nem más, mint az ország talpraállítása, a nemzet, a haza megmentése. Az indítványozók úgy látszik, nem foglalkoztak azzal, hogy milyen eszközökkel tudjuk végre szanálni az állam nyomorúságos helyzetét. Egy bizonyos, frázissal nem, csak munkával és áldozattal, amely önzetlenséget kíván. A forgalmi adó legfontosabb, nélkülözhetetlen bevétele az államnak. — Figyelmeztet a város felirati jogának értékére, melyet túlbecsülni nem szabad. Ellene van az indítványnak, mely szerinte csak kompromitálná Csonkaország egyik legnagyobb és legmagyarabb városát. Kun Béla dr Csáky Lajossal polemizálva kijelenti, hogy a hazafiatlanság vádja nem illetheti az indítvány pártolóit. A szavazásnál 51-en Balog Sándor indítványa mellett, 42-en pedig a tanács elutasító javaslata mellett nyilatkoztak, ennélfogva a közgyűlés felír a kormányhoz és megkeresi a társtörvényhatóságokat a forgalmi adó eltörlése és az egyenes adókból való pótlása érdekében. Megvették a Vékes-házat. Dr Bereczk Pál tanácsnok előterjesztette a városi tanács Gazdák GAZDAGUNKNÁL helyezik el Hontukcit legelőnyösebben a (János-tér, fiók Kossuth-tér) VeSZNtek ■©■ kULCSOK* 1