Vásárhelyi Ujság, 1926. július-szeptember (6. évfolyam, 145-220. szám)

1926-07-01 / 145. szám

Hódmezővásárhely, 1926 julius 1. Csütörtök. Ara 1000 K­el-ik évfolyam, 145-ik szám, Jásárhnyi Ilisse Gazdák független politikai napilapja. Előfizetési díj: Helyben egy hóra 25.000, negyedévre 75.000 korona. Vidékre postán küldve egy hóra 30.000, negyedévre 90.000 korona. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Virág­ u. I. Erdei-nyomda. Telefonszám: 209. mbbdián mu—ni­­itiu­mra Tegnap délelőtt tartotta meg városunk törvényhatósági bizott­sága június havi közgyűlését A közgyűlést dr Soós István pol­gármester egynegyed 10 óra után néhány perccel nyitotta meg, be­jelentvén, hogy dr Aigner Ká­roly főispán Budapesten való el­foglaltsága miatt a közgyűlésen nem vehet részt. Kéri a bizottsági tagokat, hogy a napirenden levő tárgyakat a helyzet komolyságá­hoz mérten tárgyalják. A közgyűlés megnyitása után a május hóról szóló polgármesteri jelentés ismertetése következett. Mi van a város gazdaságával ? A polgármesteri jelentéssel kap­csolatban Bodrogi Bálint bi­zottsági tag szólalt fel. Többen panaszkodtak neki a közönség részéről, de maga is meggyőző­dött róla, hogy a város gazdál­kodása nem mintaszerűen folyik, mert dacára, hogy közel van a föld, mégis most szántották és vetették be. A vályoggödröknél pedig nem úgy történik a terület kihasználása, mint eddig, hogy egy méter mélyen hordták el a földet, hanem csak a föld színét hordják és már több mint két holdról, ahol most szántás volt, elhordták a földet. Javasolja, hogy az állapot megvizsgálására küld­jenek ki egy bizottságot, melynek olyan emb­erek legyenek a tagjai, mint Lázár Dezső és Lázár Lajos gazdasági főtanácsos urak. A városnak négy lova állandóan kint van az egyik tanyán, ahol nincs kút, itatni mindig be kell hozni őket a városszéli kúthoz, ahol mindenféle betegségeket meg­kaphatnak. Czuczi József bizottsági tag hasonló tartalmú felszólalása után dr Juhász Mihály tanácsnok vá­laszolt. A cigányéri vályoggödrö­­ket s a körülötte levő szántóföldet Petróczki József bérelte néhány éven keresztül, azonban a bért nem fizette, ezért el kellett venni tőle. A közgyűlés határozata alap­ján újból bérbeadták, hogy a bérlő miképen használja, a város­nak beleszólása nincs. Ami a földhordást illeti, az a megjegy­zése, hogy jogában áll minden­kinek ingyen földet hordatni akár bel-, akár külterületre. A szántás és vetés azért maradt ilyen ké­sőre, mert a föld vizes volt és eddig bemunkálni nem lehetett. A lovakra vonatkozólag pedig be­jelenti, hogy tényleg van ott a városnak négy lova már évek óta azért, mert a város istállójában nem férnek. A kutat ott nem le­het használni, mert a vize egész­ségtelen és óhatatlan. Bodrogi Bálint ismételt fel­szólalása után a közgyűlés tudo­másul vette a polgármesteri je­lentést. Dr Soós István polgármester kéri a bizottsági tagokat, hogy ilyen kicsinyes ügyekkel ne fog­lalják le szinte órahosszáig a közgyűlés idejét, mert ezt a dol­gokat bármikor el lehet rövid úton intézni a szaktanácsnokkal, vagy ővele, a polgármesterrel. Ősszel adják ki a vadász­területeket. Ezután dr Szomor Dezső bizottsági tag azon indítványának tárgyalása következett, mely sze­rint az indítványt tevő azt java­solja, hogy a vadászterületeket október hó második felében adja ki bérbe a város. A tanács el­fogadásra ajánlja az indítványt. Dr Genersich Antal bizottsági tag 10 évre való bérbeadást java­sol, mert ezáltal nagyobb befek­tetéseket eszközölnének a bérlők. Balogh Sándor, Hős Nagy Kálmán és Bodrogi Bálint bi­zottsági tagok a 6 évre való bér­beadást javasolják. Soós István dr polgármester hozzászólása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el, így tehát ősszel 6 évre kiadják a vadászterületeket­­és ugyanakkor rendezik a tilosított területek ügyét is. Státusrendezés, szol­gálati pótlék ügye. A státusrendezés véglegezése ügyében tett tanácsi javaslatot dr Bereczk Pál h. tanácsnok is­merteti. Ezzel kapcsolatban dr M­ó­n­u­s János bizottsági tag szó­lalt fel, kérdést intéz a tanácshoz, hogy van-e arra nézve miniszteri rendelkezés, hogy az újonnan vá­lasztott tisztviselők egy fizetési osztállyal lejebb sorozandók, de a jelenlegi állapot­­megtartandó azokra nézve, akik a rendelet megjelenésekor már magasabb fi­zetési osztályban voltak. Dr Medveczky Imre h. fő­jegyző ismertette az idevonatkozó miniszteri rendeletet. Dr M­ó­n­u­s János ismételt fel­szólalásában a szolgálati pótlék ügyét tette szóvá. A méltányosság alapján való megoldás mellett van. Majd előterjeszti a bizottság ja­vaslatát, mely a következő:. A mindenkori polgármester­nek érintetlenül maradna a most élvezett szolgálati pót­léka, a többi sablonos állások­ban levő tisztviselők pedig a jelenlegi fizetési osztály és a következő magasabb fizetési osztály közötti különbözetet kapnák szolgálati pótlék fejé­ben, ez azonban a nyugdíjba nem számítható be. A behe­lyettesített tisztviselők szolgá­lati pótlékban nem részesül­hetnek. Ha valamely tisztviselő magasabb fizetési osztályba lép elő, abban az esetben az eddig élvezett szolgálati pót­lékot kapná mindaddig, amíg ebben a magasabb fizetési osztályban is eltölt annyi időt, hogy a szolgálati pótlék meg­illesse, akkor az előzőleg él­vezett fizetés be fog olvadni a magasabb fizetés után járó szolgálati pótlékba. A tisztviselőknek be kell látni, hogy a város nem bírja a magas szolgálati pótlék fizetését, nincsen földje, a kiadásait az adók 90 százalékából kell fedezni. Békés elintézést akar a törvényhatóság, csak a tisztviselők mutassanak engedékenységet. Lázár Dezső gazdasági főta­nácsos bizottsági tag felszólalá­sában kifejti, hogy a bizottságot összehívatta azért, hogy a tör­vényhatóság és a tisztviselők kö­zött a szolgálati pótlék miatt fel­merült ellentéteket közös meg­egyezés alapján elintézze. Egy ké­rése van a tisztviselőkhöz és pe­dig az, hogy minden nagyobb be­szédek nélkül fogadják el a dr Mónus János által előterjesztett javaslatot. Kun Béla nemzetgyűlési kép­viselő ugyancsak a békés meg­egyezés mellett van. Javasolja, hogy a polgármester 5 percre függessze fel a gyűlést, ezalat el­készülnek a tisztviselők a javas­latra vonatkozó válasszal. Lázár Dezső gazdasági főta­nácsos ismételt felszólalásában rámutat arra, hogy a törvényha­tóság mindig méltányos volt mi­dőn a tisztviselők javadalmazásá­ról volt szó. Balogh Sándor bizottsági tag a dr Mónus János által tett elő­terjesztés elfogadását javasolja. Dr C­s­á­k­y Lajos mint helyet­tes polgármester szólt hozzá, az oláh megszállás óta a helyettes polgármesterséggel meg van bíz­­va, soha fizetésemelést nem kért, pedig ez a tisztség anyagilag is terhes reá. Aknamunka következ­ménye az, hogy a szolgálati pót­lékot megállapító közgyűlési ha­tározat ellen az effektuálás után megindult a hajsza. Kitör a vihar. A főügyész ezen szavaira dr Mónus János bizottsági tag oda kiálltja: Félre­vezették a törvény­­hatósági bizottságot. Dr Csáky Lajos tiltakozik az ellen úgy a maga, mint a tanács részéről, hogy félrevezette volna a tanács a köz­gyűlést. Lázár Dezső: Igenis félreve­zették a közgyűlést. (Óriási zaj minden oldalon.) Kun Béla : Elvégre mi sem va­gyunk cselédjei a tanácsnak. A zaj csillapultával ismét L­á­­z­á­r Dezső gazdasági főtanácsos emelkedett szólásra. A közgyű­lést megelőzőleg a bizottsági ta­gok — akiket Lázár Lajos gaz­dasági főtanácsos, mint a városi polgári párt elnöke szokott ösz­­szehívni — értekezletet szoktak tartani, hogy a napirenden levő ügyeket megbeszéljék, hogy mi­nél simább lefolyása legyen a közgyűlésnek. Azon alkalommal is volt értekezlet s ott 23.000 arany­korona volt, mint a szolgálati pót­lék összege ismertetve, éppen az előadó tanácsnok részéről. Vala­­kinek tudni kellett már akkor, ami­kor ezen összeget kimutatta, hogy mennyi pénz szükséges a terve­zett szolgálati pótlék kifizetésére. Kun Béla : Bereck Pál dr ta­nácsnok belevitte a tanácsot a slamasztikába, most húzza ki be­lőle. Dr Bereck Pál d. tanácsnok: Az okmányok szerint tényleg 23 ezer aranykoronáról volt szó, de nem ő állította össze, kéri a fe­gyelmi megindítását. Lázár Dezső gazdasági főta­nácsos : Koncedálja azt, hogy nem szándékosan történt a tanácsnok részéről a téves informálás, de koncedálja azt is, hogy mégis csak történt mulasztás valaki részéről, mert másképpen nem következ­hetett volna be az, hogy a 23.000 aranykorona a kifizetés alkalmá­val még egyszer annyi összegre emelkedjen. Dr Mónus János bizottsági tag felszólalásában ismerteti, hogy György Henrik miniszteri ki­küldöttel érintkezésbe lépett és kérte, hogy a pénzügyi tanács­noktól és a főszámvevőtől kérjen felvilágosítást a szolgálati pótlék­ra vonatkozólag. Dr Bereczk Pál: Tőlem nem kért semmi felvilágosítást. Kun Béla: Ha előbb felfüg­gesztették volna a közgyűlés tár­gyalását, akkor nem következett volna be ez az általa is sajnálatos esemény. Ezek után dr Bereck Pál h. ta­nácsnok a szolgálati pótlék tör­téneti részét ismerteti részletesen. Balogh Sándor: Javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés, mi­szerint a 6/1925. közgyűlési ha­tározatot megváltoztatja, mert té­vedésben volt a törvényhatóság, amikor megalkotta. E tárgy fö­lött majd újból fog határozni. Dr Genersich Antal túl­zott önérzetességnek és büszke­ségnek tartja dr Csáky Lajos tiszti főügyész kijelentéseit. Lencse Ernő bizottsági tag Balogh Sándor indítványát fogad­ja el. Dr Soós István polgármester miután több felszólaló nem volt, feltette a kérdést a státusrende­zés véglegezésére vonatkozólag. A tanácsi javaslat újbóli ismerte­tése után a státusrendezés végle­gezésére vonatkozó előterjesztést a közgyűlés elfogadta. Tíz percre felfüggesz­tik az ülést. A szolgálati pótlék végleges rendezése előtt Soós István dr polgármester 12 órakor 10 percre felfüggeszti ülést. A tíz perc egy kissé elnyúlt, mert egy óra előtt 10 perccel nyitotta meg újból a közgyűlés tárgyalá­sát dr Soós István polgármester. A tisztviselők részéről adandó választ Bereczk Pál dr­­. tanács­nok ismertette, mely a következő: A mindenkori polgármester meg­kapja a most élvezett szolgálati pótlékot. A Vl-ik fizetési osztály­ban lévő tisztviselők az egy fize­tési rang különbözetét kapják, de ezen összeg a nyugdíjba be nem számítható. A beh­elyettesítettekre nézve hasonló elbánást kérnek. A jövőre nézve szabad kezet ad a ta­nács a törvényhatóságnak. Ezen szolgálati pótlék a jogerőre emel­kedés utánni elsejétől kezdve ese­dékes. Tizenegy év alatt kapják meg a teljes különbözetet, mert 5 év után 50%, 3 év után 25% és 3 év után 25%. Dr Mónus­ János elfogadja a tisztviselők ajánlatát. Balogh Sándor: A behelyet­tesített tisztviselők részére nem helyesli a szolgálati pótlék folyó­sítását. Javasolja, hogy írjon fel a törvényhatóság a belügyminisz­tériumba, hogy az üresedésbe lévő állásokat betölthessék. Dr Soós István : Törve sza­bályozza a betöltés módját, szük­ségtelen a felirat. A közgyűlés elfogadta a tisztvi­selők ajánlatát s ezzel a több mint egy év óta vajúdó szolgálati pót­lék ügye végleg megoldást nyert. Miután az idő már nagyon elő­rehaladt dr Soós István polgár­­mester a tárgyalást délután fél 4 óráig felfüggesztette. Megszavazták a helypénz szabályrendeletet a rész­leteiben is. Négy óra előtt néhány perccel nyitotta meg újból a közgyűlés ülését dr S­o­ó­s István polgármes­ter. Endrey Béla tanácsnok és társai, valamint Székely János tb. aljegyző részére ideiglenesen folyósított pótlékokat a közgyűlés véglegesnek mondta ki. A csendőrség és államrendőrség elhelyezése céljából vásárlandó épület vételárához 100—100 mil­lió korona hozzájárulást szavazott meg a közgyűlés. Ezután a helypénzszedési sza­bályrendeletnek a részletekben való tárgyalására került a sor. Dr Be­reck Pál h. tanácsnok ismerteti a kiküldött bizottság által javaslatba hozott helydíjakat. Balogh Sándor szól hozzá elsőnek. Nincs kifogása az útépí­tés ellen, mert arra szükség van, de a helypénzből nem tartja az útépítést megvalósíthatónak, mert ötven százaléka rá megy az ad­minisztrációra s a közönséget pe­dig zaklatásoknak teszik ki. Java­solja, hogy a helypénz szabály­rendeletet egyszers mindenkorra ve­gye le a napirendről a közgyűlés. Bodrogi Bálint: Se testem­nek, se lelkemnek nem kell a helypénz. Ellene szavaz a hely­pénznek. Hős Nagy Kálmán: Csak a kisembereket sulytja a helypénz. Balogh Sándor javaslatát fogadja el. Dr Genersich Antal a hely­pénz elfogadását javasolja. Dr Halász Manó hosszabb beszédben sorakoztatja fel érveit az útépítés és a helypénzszedés elrendelése mellett itt zaklatások­tól — úgymond — csak az olya­nok félnek, akik ki akarnak bújni a törvényes következmények alól. Elfogadásra ajánlja a tanács ja­vaslatát. Gregus Máté, Lencse Ernő és Kun Béla a helypénz ellen szólalnak fel a napirendről való levételt javasolják. Dr Mónus János azt állítja, hogy a helypénzből nem lehet az utakat kikövezni. A bírságból több befolyna, mint a helypénzből. Dr Soós István hozzászólása után Lázár Dezső szólalt fel. Nem akart hozzászólni, mert már unásig beszéltek a helypénzről. A helypénzszedés, illetve az utak kiépítése nemcsak a gazdák, ha­nem az iparosok és kereskedők érdeke is. Népszerűségét — úgy­mond — nem akarja felhasználni, hogy embertársait a sötétségben tartsa, hanem azt akarja, hogy tudásával meggyőzze és felvilá­gosítsa őket. Más városban szí­vesen megfizeti a helypénzt csak itt sajnálnák. A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszédét azzal fejezte be Lázár Dezső, hogy aki marad az elveszett. Ezután dr Soós István szava­zásra teszi fel a kérdést s a közgyűlés 29 szavazattal 20 elle­nében a tanács javaslatát fogadta el, így most már egy évi próba­időre életbe lép a helypénz. A bírságot 1—10 pengőben állapítot­ták meg. A többi tárgyak elintézése után negyed 8 órakor Soós István d. polgármester a közgyűlést bezárta. A törvényhatóság júniusi közgyűlése. Ősszel adják ki a vadászterületeket, megegyezés a szolgálati pótlék ügyében, egy évre életbe lép a helypénzszedés.

Next