Vásárhelyi Ujság, 1927. július-szeptember (7. évfolyam, 144-219. szám)
1927-07-01 / 144. szám
BtiMMoly, 1927. éli júliut 991. PW ARA 8 FILLER. (1000 tom.) letelik évfolyam, 1M szán Vásárhelyi Újság FlífizítmnPt Kii • Helyben egy hóra 2 pengő (25 000 K.) LlUiiimM UiJ. Negyedévre 6 pengő (hetvenötezer K.) Vidékre postán küldve 1 hóra 2 pengő 40 fillér (50.000 K.) Negyedévre postán küldve 7 pengő 20 fillér (90.000 K.) Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Felelős szerkesztő: Szathmáry Tihamér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Lehel utca 1 szám alatt, (a Gazdasági Egyesület székházában.) Hirdetések a kiadóhivatalban (Törekvés-nyomda) vétetnek fel, nagyon méltányos árak mellett. Telefon: 209. szám. A női szemérem halálára. Az újabb nemzedék, melynek leánytagjai félmeztelenül csatangolnak az utcán, tán el sem hiszik, hogy valaha volt női szemérem. Pedig volt. Az ő anyáikat még abban a szellemben nevelték. Szemérmesnek, tisztességesnek, majd hű feleségeknek, gondos anyáknak. De hát azóta, hogy ez nem is olyan régen elmúlott, nagyot fordult a világ kereke. A mostani anyák elfeledték annak az otthonnak tisztaságát, hol gondos szülők féltő gondja, szerető vigyázata alatt serdültek fel és elnézik, hogy saját leányaik teste szabad közszemlére kerüljön, hogy azokat ronda négertáncok őrületében, a férfiak testükre vonszolva, össze-vissza markolásszák. Az ellen sincs szavuk, hogy festéket rakjanak az arcukra, szájukra, mit hajdan csak a bordélyok söpredék lakói cselekedtek. Csúnyát fordult a világ. Babra fordult. Holott szerencsétlen, megnyomorított országunk mai nagy szegénységében, a jövőnek kilátástalanságában, a veszendő magyar erkölcsnek feléledésétől várná feltámadását. A magyar anyákra hárulna e nemzetmentő feladat megoldása. De vannak-e még magyar anyák? Ha vannak? Hát oly kevesen, hogy a mindent elborító szenynek áradatában, nem tudjuk őket felfedezni. Azt látjuk ugyanis, hogy a gyalázatos divat majmolásában omlottak le a társadalmi rétegek között régebben fennálló korlátok. Gazdag és szegény, előkelő és az, ki cselédi sorban vergődik, egyformán külföldről hozott, igen-igen kicsiny darab selyem rongyba takaródzik. Selyem harisnyába bújtatott lábát, lakk cipő szorítja és mindnyájan és egyformán hódolnak a feketék buja táncainak. Ma egy többgyermekes fiatal anyával találkoztunk a főtéren. A nevét nem tudjuk, csak azt, hogy Tarján felől szokott feltűnni. Térden jóval felül végződött a szoknyája. Azután láttunk egy leányt, aki minden lépésénél félcombig, meg néhány bicikliző hölgyet, akik már combtőig mutogatták bájaikat. Önkénytelenül az jutott eszünkbe, hogy ha már anyák nincsenek, hol maradnak az apák? A lányos apák? Akiknek, valamennyi reájuk szembejövő nőnek látásán, el kellene pirulniuk, ha rá gondolnak, hogy saját leánygyermekük is hasonlóan megbotránkoztató meztelenséggel tapossa a járdát. Hát nincs már ázott kötél? Melynek csattanása véres csikókat szántana a gyermekeik erkölcsi értékéért felelős feleségek hátán? És nincs már józan ész sem? Elsősorban gazdatársadalmunk családfőihez intézzük a kérdést: Vájjon elhiszik-e, hogy akármilyen többtermeléssel adhat-e a magyar föld annyit, hogy a nők, közöttük a nőcselédek selymes pompáját elbírhassa? Ha nem tudnának e kérdésre hamarosan feleletet találni, hát odakiáltjuk nekik és rajtuk kívül minden rendű és rangú polgártársunknak, hogy álljanak eléje a romlásnak, mentsék meg önmagukat a vagyoni, családtagjaikat az erkölcsi bukástól. Vessenek véget a pazarlásnak, mely végeredményében országunk és magyar fajtánk sírját ássa meg. Végezetül a rendőrséghez volna egy kérésünk: Szállítsa le gépeikről a karikázó hölgyeket. Állítsa őket és szüleiket a büntető biró elé. Ki a pellengérre. A júniusi közgyűlés Kovács József emléke — Rothermere lord üdvözlése — 8—10 napon belül rendkívüli közgyűlés lesz a külterületi utak ügyében — Kimondották a pusztai kirendeltségek megszervezését A június havi törvényhatósági közgyűlést, melyen a bizottsági tagok az avatás dacára is szép számban jelentek meg, csütörtökön délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg az elnöklő Mokcsay Zoltán dr főispán. Első szavait is Kovács József emlékének szentelte. — Csak néhány nap választ el — úgymond — attól a szomorú eseménytől, mikor szívünk mélyéig meghatva állottuk körül Kovács József ravatalát, még fülünkben zsong a harangok bugása, ahogy utolsó útjára kísértük közéletünknek ősz vezérét. Az ő halála mellett nem mehetünk el szótlanul, mert hallgatásunk több lenne a kegyeletsértésnél. Az ő közéleti pályája olyan nyomokat hagyott városi életünkben, melyek az előrehaladás útjelzői. Az ő kezdeményezésére épültek 1858—59- ben az első gyalogjárók, — nagy érdeme volt a regále-jogok megváltása körül; az ő nevéhez fűződik a körgátnak 1877-ben történt kiépítése s az első kisdedováda felállítása. — De társadalmi téren is jelentős alkotások őrzik emlékét. Unitáriustemplom, iskola, kántornak az ő áldozatkészségét hirdeti. Árvákat nevert, rokkantakat segített, betegeket ápolt s atyja volt a szegényeknek. Ma már csak egy fénysáv jelzi pályáját, mely innen, ebből a rögből indult el és az égig ér most. Emléke iránt akkor lójjük legigazabban a kegyeletet és hálát, ha nyomdokait mi is követjük. A főispán szavait megilletődéssel hallgatta a közgyűlés s a főispán s indítványára kimondotta, hogy Ko■vács József emlékét és érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti, az özvegy előtt pedig jegyzőkönyvi kivonat megküldésével fejezi ki részvétét. KoHieimeti lord üdvözítse Ezután a főispán dr Soós István polgármesternek adta át a szót, aki szintén napirend előtt szólalt fel. A trianoni éjszaka sötétjébe most hatolt be először egy fénysugár, mely nemcsak Csonkamagyarországot, hanem az egész világot átjárta. Ez a fénysugár hatalmas pártfogóink hazájából, Angliából (viharos éljenzés és taps) indult el. Lord Rothermere (zajos éljenzés és taps) az angolok legelső sajtóvállalatának ura, az angol sajtó koronázatlan fejedelme volt az, aki felemelte szavát a lesújtott magyarság mellett. Biztató jelenség ez, hogy a fénysugár nem múló tünemény, hanem a felkelő nap első ragyogása jelzi annak a napnak feljöttét, mely 1000 évig sugározta be éltető erejével a magyar földet s mely a boldog jövő útját is be fogja ragyogni. A polgármester ezután a Rothermere lordnak küldendő üdvözlő távirat felolvasásába kezdett, mire a közgyűlés tagjai felemelkedtek helyeikről és a felolvasást állva hallgatták végig. Viharos helyesléssel, egyhangúan határozta el a közgyűlés a következő sürgöny elküldését: „Lord Rothermere London Daily Mail A 65.000 szinmagyar lakosságú Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága mély tisztelettel, forró hálával üdvözli Önben az alkotmányos szabad nagy Anglia kiváló fiát, aki az eltiport 1000 éves Magyarország jogai és a tiszta , igazság védelmére az egész világot átjáró hatalmas szavát felemelte. — Isten áldása szálljon Önre, Anglia felséges királyára és a dicső, hatalmas Angol birodalomra. Dr Loos polgármester:“ A polgármesteri jelentés tudomásulvétele után az indtványokra tért át a közgyűlés. Koncz Pál th. biz. tag azt indítványozta, hogy a város ne vásároljon drága pénzért idegen telket a tervbevett gőzfürdő céljaira, hanem erre használja fel a városháza alatt levő volt facsemetekertet (jelenlegi fatelepet), mely a város tulajdona és alkalmas fekvésű. Koncz Pál írásos indítványát szóval is megindokolta, kifejtve, hogy az említett telken felépítendő gőzfürdő strandfürdővel kibővítve jövedelmező üzem lenne. Melegvizű mélykút fúrását ajánlja, végül indítványozza, hogy a tanács küldjön ki egy bizottságot az uj békéscsabai közfürdő tanulmányozására. A városi tanács javaslatát Juhász Mihály dr tanácsnok terjesztette elő az indítvány ügyében. — Tekintettel arra, hogy a gőzfürdő ügyét a közgyűlés összkapcsolta a Vékes-féle telken felépítendő bérházzal . . . Egy hang: Mikor épül már?... Juhász Mihály dr. Talán már idén... a miniszteri jóváhagyás mindezideig nem érkezett meg, ezért a tanács nem ajánlja, hogy a közgyűlés már most állást foglaljon a telek kérdésében. Kun Béla képviselő szintén annak a véleményének ad kifejezést, hogy az elhelyezés tekintetében csak a kiküldendő bizottság javaslata után döntsön a közgyűlés. Mónus János dr . elhamarkodott dolognak tartaná már most kimondani a gőzfürdő elhelyezését. Felemlíti a Hódi Pál utcai városi istállót és tűzoltólaktanyát, amelyek szintén alkalmasak lennének a gőzfürdő elhelyezésére. Végre a közgyűlés úgy határozott, hogy gőzfürdő elhelyezésének tanulmányozására bizottságot küld ki. Ifj. Császvay István bizottsági tag a nagyállomás előtti tér rendezését, az ottlevő csatorna befedését stb indítványozza. A tanács javaslatára a közgyűlés úgy dönt, hogy a rendezés költségeit a jövő évi költségvetésébe felveszi. Én Kiscsári iratai... A kánikulára való tekintettel féltizenegy óra tájt a közgyűlés felett amolyan múló nyári zivatar vonult keresztül, melyhez villámlásról és mennydörgésről Mónus János dr gondoskodott. A ref. egyház indítványban kérte a várostól az uj Kincses-temetőhöz vezető út melletti gyalogjáró kiburkolását. A tanács javaslata : a burkolás költségeit illesszék be a jövő évi költségvetésbe, miután erre jelenleg nincs fedezet. Mónus János dr . Kritizálja a tanács javaslatát, mely az ilyen közérdekű célra nem találja meg a fedezetet, bezzeg a személyi illetményekre van pénz .. . Lázár Dezső a Kincses-temetői gyalogjáró kiburkolását elodázhatatlan közérdeknek tartja ezért, — miután más megoldás nem kínálkozik, — indítványozza, hogy a város vegye ki a szükséges összeget a bankokban elhelyezett Speyer kölcsönből. Többet ér a közérdek kielégítése, mint az a kevés kamat. Jövőre aztán vissza lehet fizetni az összeget a Speyer-alapnak. Bodrogi Bálint hivatkozik arra, hogy a temetőt télen-nyáron látogatják. A Népkertbe csak nyáron járnak az emberek, ott mégis van kavicsos út. Banga Sándor szerint a nevezett út egyszersmint „országút“ is, mely nemcsak a temető forgalmát bonyolítja le. Soós István dr polgármester válaszol Mónus János dr felszólalására. A tanács kötelessége, hogy a költségvetési program szigorú keresztülviteléről gondoskodjék és az egyensúlyt megőrizze. Javaslata megléte-