Vásárhelyi Ujság, 1927. október-december (7. évfolyam, 220-295. szám)

1927-10-01 / 220. szám

ak: 064—0'80'P )'80—0'05 P. 1'«6—1'56P„ asztási ma­ 28—29'50 P, —27, csöves tcerna széna 1—ti 5, gszal­­szár kévéré­­ )Q, remonde ( ?rgalmu, az bonyolódott. j­e 4 '60—1 *68 3» kövér ka­­drkja 12 fil. ill erős túró íjt 210 P, vaj szelének urgonya 16, n­ lé, fog­yja 20, alma 16, száraz 28, kösnény­­aprika édes .mag 5 . 1319 aiad­. :• (---------­őségéről vágókból int készít, fákat, cipész főfestést oben ák )28. évi aug­­­kamarmen­­, miniszter es mezo­nból pénz ,nyösebben asági ügy- Wlassich-u. .,na kiadó.­ándék­­nak, órák, Sí tárgyak, Jeékszerek iegmegbiz-Aranyat, jbb árban ■k. károly .znél, d SZ. 486 sző ágy i­on­tóethlon­alatt. tét n, jutá­ét! be. et, ■Véle 50°/0 szí­n­tén T ilakitást Vágó la­­l készít. •Idessy ♦Ifes-utca ■ mellett.) .„fák fel­­“ftakarék­­a. A nagy rejtély . . A budapesti sajtó a szenzáció­­ hangján végtelenül érdekes tör­ténelmi dokumentumot hozott napvilágra, amely ha igaz, azt bizonyítja, hogy Franciaország 1920-ban, amikor Oroszország megszorította Lengyelországot, hajlandó lett volna a békeszer­ződés megváltoztatásához hoz­zájárulni s a jelenlegieknél­­lényegesen jobb határokat adni Magyarországnak. A francia kormány jegyzéke, melyben 1920-ban Paleologue külügyi államtitkár határkiigazí­­tást ajánlott volna, magában foglalja Léva, Rozsnyó, Kassa, Munkács, Ungvár, Beregszász,­­Szatmár, Nagyvárad, Arad,Sza­badka és Zombor városokat, szóval azokat a területeket, me­lyeket most a Rothermere-akció akar visszacsatolni az anyaor­szághoz. Arra a kérdésre, miért nem jött létre Franciaországgal ez a sorsdöntő megállapodás, választ adni ma még alig lehet. A tit­kok fátylát fellebbenteni a hol­napnak l­ehet azonban már fel­adata. A kérdés nem is az, vajjon miért nem jött létre ez a meg­állapodás, hanem az a kérdés­nek veleje, igaz-e, hogy Francia­­ország ezzel az ajánlattal for­dult akkor Magyarországhoz. Mert ha ez igaz, ha ez megcá­folhatatlan történelmi valóság s­­ szeretnék, ha ez lenne, akkor volna Magyarországnak ma, a genfi sanyarúság és a Rother­­mere-akció idejében, egynéhány kérdése. Így az első kérdés az volna ha ez a dokumentum, akkor miért hirdetik a trianoni béke­­szerződés szerencsétlen határait örökös és változhatatan határ­nak ? Ha igaz ez a dokumentum, akkor azt kérdezi Magyarország népe: miért van az, hogy mi 1920-ban jók lettünk volna arra, hogy Európát megmentsük a vörös veszedelemtől, ha 1920- ban jók lettünk volna arra, hogy megmentsük Franciaország európai pozícióját, akkor miért kellett bennünket halálra ítélni és eltemetni Paleologue doku­mentumát ? Ha igaz ez a dokumentum, ha igaz az, hogy Csehország 1920-ban elárulta Franciaorszá­got, miért kellett akkor Cseh­­országnak győzedelmeskednie és miért van ma Csehország­­nak francia kisugárzás alapján akkora diabolikus hatalma, hogy lehengerelje Magyarország tö­rekvéseit és szövetségeseivel együtt birtokában tartson olyan területeket, a­melyek Francia­­ország kormányának 1920. évi­­ átgondolása szerint nem illet- t ték meg őt és társait? Ha igaz ez a dokumentum,­­ akkor hogy van az, hogy a néma Magyarország nagyszerű vé­­í­delmezőjének, Rothermere lord­nak, akciója körül vicsorgat­­ják a fogaikat azok, akik 1920- ban szívesen kiegyeztek volna velünk ötven percentre ? Magyarország csupa kérdés s várja a választ, Nyugatról. HtuzMfeij.loz?. évi oktéi hó 1. Mat ARA­S FILLÉR Betű­ül évism­i­, 220-ik via ÁSIRHELYI UJSÁG JÓSI díj * *1°ra 2 pengő (23 000 K.) Negyedévre 6 pengő (hetvenötezer K.) Vidékre postán küldve 1 hóra 2 pengő 40 fillér (30.000 K.) Negyedévre postán küldve 7 pengő 20 fillér (90.000 k.) Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Felelős szerkesztő: Szathmáry Tihamér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Lehel­ utca 1 szám alatt, (a Gazdasági Egyesület székházában.) Hirdetések a kiadóhivatalban (Törekvés-nyomda) vétetnek fel, nagyon méltányos árak mellett. Telefon : 209. szám Legilletékesebb helyről, hivatalosan is megcáfolták Bethlen István gróf lemondási szándékát Soós István dr polgármester, főispánhelyettes nyilatkozata A V. U. szerdai számában meg­írtuk, hogy Bethlen István gróf mi­niszterelnök állítólagos betegségéről és lemondási szándékáról alaptalan híresztelések keltek szárnyra. Meg­írtuk azt is, hogy ezzel szemben az igazság az, hogy a miniszterelnök múló gyöngélkedésén túl van és a napokban visszaérkezik a főváros­ba friss munkakedvvel és a legha­tározottabban körvonalazott munka­tervvel, úgy, hogy október 1-én, vagy 2 án átveszi hivatala vezeté­sét. Módunkban volt érdeklődni a hí­resztelések valódisága felől és mint a legilletékesebb helyről szerzett in­formációt közölhetjük, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a legtel­jesebb egészségnek örvend és sem munkaereje, sem munkakedve semmi néven nevezendő változást nem szenvedett, sőt hatalmas koncepci­ójú egyéniségével a belpolitikai kér­dések intenzív irányításán felül a külügyek aktív vezetésében is tevé­kenyen részt fog venni. Ezzel kapcsolatban Soós István dr polgármester, mint a főispán helyettese a következő nyilatkozatot tette a Vásárhelyi Újság munka­társa előtt : — Legilletékesebb helyről, hiva­talosan felhatalmazást kaptam annak kijelentésére, hogy a miniszterelnök úr beteg­ségéről és lemondásáról szárnyrakelt hírek a való­ságnak abszolúte nem fe­lelnek meg, ennélfogva minden ahhoz fűzött politikai és más egyéb kombináció tárgytalan. Úgy hisszük, fenti hivatalos kije­lentés a szenzációhajhászó hírlapi kacsa végleges kimúlását jelenti. A napokban meghirdetik a versenytárgyalást a városi bérház munkálataira A szerdai közgyűlés tárgysoro­zatába — az utolsó pillanatban — sikerült felvenni a városi bérpalota építésének ügyét s mint megírtuk, a közgyűlés a beterjesztett részletter­vek és költségvetés elfogadásával visszavonhatatlanul a bérpalota fel­építése mellett döntött. A közgyűlési határozat az elvi előkészítő munka­­ lezárását jelenti, egyszersmint kez­detét képezi a kivitelre irányuló so­rozatos intézkedések foganatosításá­nak is. Mint értesülünk, a tanácsnak eltökélt szándéka, hogy az építke­zést még ezen az őszön végre­hajtja, e célból a soronkívüli intéz­kedéseket már a legközelebbi napok­ban megteszi. Ennek egyik jelentős mozzanata lesz az építkezési munkák ki­adása, amelyre már a na­pokban meghirdetik a ver­senytárgyalást. Ezzel egyidejűleg a tanács intézke­dett arról is, hogy a közgyűlési ha­tározat miniszteri jóváhagyása a vá­ros orsz. képviselőinek közreműkö­dése révén mielőbb megtörténjék. A számítások szerint legkésőbb októ­ber utolsó heteiben hozzá lehet kez­deni az építéshez. Értekezlet a körtöltési járulék csökkentése ügyében Czuczi József th. biz. tag fel­szólalása nyomán, melyben a nyo­mási földek körtöltési járulékát so­­kallotta, Fejérváry Bertalan dr tanácsnok megbeszélést hívott össze a járulék ügyének megvitatására. A megjelentek egybehangzóan azon panaszuknak adtak kifejezést, hogy a körtöltésen belül fekvő, úgyneve­zett nyomási földeknek a körtöltési járuléka a házak után kirótt illeték­hez mérten igen magasan van meg­állapítva, holott a körtöltés tulaj­donképen a házak, vagyis a város védelmére szolgál. Érdekeltek ennek értelmében a nyomási földek járulé­kainak mérséklését kívánják. Fejér­váry Bertalan dr tanácsnok a pa­naszokat jegyzőkönyvbe foglalta s a jegyzőkönyvet intézkedés végett az Ármentesitő Társulat továb­bította. Az értekezleten résztvett érdekel­tek közt élénk szóbeszéd tárgyát képezte az a körülmény, hogy a vá­ros és az ármentesítő társulat kö­zött 1880-ban, a hozzájárulás kér­désében megkötött szerződés már a háború előtt lejárt (!?) s érvé­nyességének tartama alatt is csak annyit szedhetett az ármentesítő tár­sulat, amennyi a tényleg elvégzett munka, tehát effektív kiadás ellenér­tékéül megillette őt a hozzájárulás aránya szerint. Elkapta a karját a gözeke Békésgyuláról jelentik . Igna Fló­rián gépészt a geszti béruradalom­ban szerencsétlenség érte. Munka­közben a gőzeke kereke elkapta és egyik karját teljesen összezúzta. Be­szállították a gyulai kórházba. Torazi­tet hozott 3 világra Szerajevóból táviratozzák. Az egyik Szerajevó melletti községben egy szegény asszonynak kétfejű, négykezű és kétlábú gyermeke szü­letett. A A szerbek kegyetlenül megkínoztak egy leventeoktatót Brünner Márton kunbajai tejüzem­­tulajdonos és leventeoktató szeptem­ber 22-én rendes útlevéllel a trianoni határon túl fekvő Tavankutra uta­zott. Megérkezését követő este szerb csendőrök és detektívek jöttek érte, akik durván bántalmazták Brünnert. Háziasszonya szót emelt védelmére, de megjárta, mert a csendőrök olyan súlyosan bántalmazták, hogy a sza­badkai kórházba kellett szállítani. Brünn­ert magát a csendőrőrsre vit­ték. Útközben puskatussal ütötték­­verték, a csendőrőrsön pedig válo­gatott kínzásoknak vetették alá. A Paleologue jegyzék hullámai Bpestről jelentik: A Paléologue­­féle jegyzék rejtélye egyre jobban bonyolódik, de egyelőre illetékes politikusok nyilatkozatai szerint csak annyi állapítható meg történelmi pon­tossággal, 1920 tavaszán, ugyanak­kor, amidőn a Párizsba küldött és Neuilly-be internált magyar békede­legáció levél útján érintkezett a nagy­antanttal, francia és magyar hivata­­talos és nem hivatalos részről foly­tak bizonyos tárgyalások, amelyek összefüggésben voltak Franciaor­szág szovjetellenes politikájával Len­gyelország védelmében. A dolog ter­mészetében rejlik, hogy magyar ka­tonai segítség fejében a franciák bi­zonyos engedményeket helyeztek ki­látásba és ezek az engedmények te­rületi módosításokra is vonatkoztak, amint ezeket egyébként a Millerand­­féle kísérőlevél kilátásba helyezte. A Paléologue-féle ajánlatot Millerand francia miniszterelnök állítólag már a trianoni szerződés aláírása után, amelyet magyar részről 1920 május 21-én fogadtak el és Grand Trianon­­palotában június 4 -én írtak alá, meg­ismételte. A magyar kormány részé­ről ezekkel az ajánlatokkal kapcso­latban eddig semmiféle hivatalos ki­jelentés nem történt és Simonyi- Semadam Sándor aki akkoriban a magyar kormány elnöke volt, teg­napi nyilatkozata után, amelyben megerősítette a francia ajánlatot, a titoktartásra való hivatkozással tér ki minden újabb válasz elől. fiz­akasztott férje éi úgy megrémült a felesége, hogy beleugrott a kútba ifj. Dandé Dániel bagaméri ter­ménykereskedő öngyilkosságot kö­vetett el, felakasztván magát a ka­marában egy erős szögre. Az ön­­gyilkosságot a terményszállítás vé­gett odament fuvarosok vették észre, akik fellármázták a szerencsétlen ember feleségét, aki­­annyira meg­rémült, hogy beleugrott az udvaron levő kútba, de szerencsére kimen­tették. Az öngyilkosság oka az, hogy a szerencsétlen terménykereskedő hibás spekulációi folytán rengeteg adósságot csinált s fizetésképtelen lett. Nagyon sok embert bajba rán­tott s különösen testvéreit és közeli rokonságát, de még másokat is. A szerencsétlen embert felesége és 5 gyermeke siratja.

Next