Vásárhelyi Ujság, 1928. július-szeptember (8. évfolyam, 146-221. szám)

1928-07-01 / 146. szám

nőért ! regény Idei. (45) ra nézett, ez pislogott s igy hogy ha orvelni" Én nem mier hogyan érvéről, de miagyok a ta- ! idom, hogy azt megvalósítani i ott nincs he ! Van elég férfi, s a nyomdák- sok csak háziak. .g soha. Mr.gyha a nyomlisten a legk közül is socerezték a müszedők. i, szólt Hobby a Ned belépni' kíván ilyent! szólt Ho- s ember, akinek ' finnek, honnan ifik javára a Gansett, én ilek s ha ön tálalni a saönt egyszer. zólt ijedten azt csak, hadd. Hiszen nem zél, ugye frencsen semmi zólt Honeykut, hogy valami mi. Csak azt gy jó, ha egy nyomdába, Jöjj anélkül, hogy itt volna, leült ízelünk, szóltzt hiszi, hogy és mivel egy z, el kellene beletanulj az tekintett. Hos mikor látta, irul, homlokát It, elmenj hozzázt gondoljuk, ád nézve, 'led, a farkas idik a bárány lobdy, nevet csak megményét. Erről is beszélhete a jobb ládugta, hátrazólt: időnk arra, nk. Már most ol. Én nem abban engem Gansettis , fiatal hölgy igyunk és ezt. Termeszetszőnöm meg beleavatkozik vekhez önnek hogy erről lünk. ny , és pedig a t. és Puszta izdék pálinka tölcsöket vállatti szeszmunkások jemég a mai mius 30. zseik felügyelője, és“ könyvvásárhelyen szám. és fél százalékos kamatalap mellett leggyorsabban folyósít —a hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönöket ”— a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár (Nagytakarék) I. egy hóra 2 pengő ital UJ lLIJUSU. Negyedévre 6 pengő Vidékre postán küldve 1 hóra 2 pengő Negyedévre postán küldve 7 pengő 20 fillér ÁRA 8 FILLÉR Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Felelős szerkesztő: Dr Szathmáry Dezső nyolcadik évfolyam, 146-ik ízül Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Lehel utca szám alatt,a Gazdasági Egyesület székházában. Hirdetések a kiadóhivatalban(Törekvés-nyomda) vétetnek fel, nagyon méltányos árak mellett. Telefon : 209. szám A búzapénz gondolata még a háború végén vetődött fel, jellemzője gyanánt a meginduló gazdasági összeomlásnak. Az arany veszedelmesen megfogyott, megette a hadviselés vagy pedig külföldre vándorolt. A papírpénz kezdte hitelét veszíteni. A gazdasági élet mind kevesebb biztos adatot talált, hogy megtehesse számításait. Ekkor merült fel először a gondolat, hogy kell valami értékmérőt keresni, amely független a háború követelte áldozatoktól, amely értékállandóságánál fogva nyugodt alapja lehet a termelő és fogyasztó és közvetítő társadalom berendezkedésének. A képzelő tehetségek egész rajának jutott akkor eszébe, hogy a magyar rónák ringó aranyát, a búzát ültessék a guruló arany üresen maradt trónusára. A terv természetesen csak terv maradt. A végső öszszeomlás sokkal hamarább bekövetkezett, semmint elkészülhettek volna azok a számítások, amelyek nélkül lelkiismeretlenség lett volna, ha belevág a kormányzat az új pénzrendbe, hiszen a buza-pénz forradalmat jelentett volna a gazdaságiak világában . . . Előre bocsátjuk, nem akarjuk újból fölszínre vetni a buza-pénz megvalósítását. A Bethlen kormány nyolc esztendős, az emberi erők felső határát bizonyító munkája a romok romjain is tudott újra szilárd gazdasági rendet teremteni, elmondhatatlan küzdelmek után olyan pénzt adott az ország kezébe, amelynek becsülete van, nemcsak idehaza, hanem az egész világ pénzügyi szemeiben is. A buza-pénz ma már nem időszerű. Mégis. Bármilyen ellenmondás csengjen elő következő állításunkból, meg kell mondanunk, szeretnők a nyomtatott betű teljes hatalmával szerteröpíteni, mégis van buza-pénz. A pénz fogalmának mélyebre ható vizsgálata egykettőre meggyőz bennünket az állítás valóságáról. Mi a pénz? A nagy közönség számára: csere eszköz. A gazdasági bölcs elméjében: értékmérő, értékhalmozó, sőt vannak sokan, akik azt állítják, hogy maga az érték. Ilyen értelemben könnyű lesz a levezetést befejezni. Igen, a búza az ország legfőbb, úgyszólván egyetlen értéke. Búzakivitelünk dönt kereskedelmi mérlegünk alakulása felett, kétségtelen hatással van tehát az áralakulásra valamennyi piacunkon. A szó oknyomozó jelentőségében e szerint a búza csakugyan értékhatározó szerepet játszik a magyar gazdasági életben. Mitől függ azonban búzakivitelünk ? a termésfölösleg nagyságától és minőségétől. Magyarország csak úgy számíthat sikerre a világversenyben, ha elsőrangú búzát nagy mennyiségben tud piacra venni. Ám ha termése teljesíti ezt a feladatát, máris zsebében érezheti a világ guruló aranyait. Szóval a búza egyszeriben pénzzé változik: csereeszközzé, értékmérővé, értékhalmozóvá. Valóban, Magyarország valutája a búza, a magyar gazdaság legfőbb értéke a megdőlt kalászok sáraranya! Nem közömbös tehát, hogy a Pusztán és Szikáncson és az ország valamennyi arató gazdaságában hogy fizet a búza. Milliókat jelent az országnak, ha csak egy mázsát javul is a termés átlaga. Milliókat veszít az ország, ha a búza fajsúlya nem bízja meg a nemzetközi gabonapiacok követelményeit. Az aratás most vette kezdetét. Magyarország tehát legközelebbi sorsának döntő óráit éli. Úgy érezzük, hogy minden jólét magyarnak térdeplő lélekkel, imádságos áhítattal kell a fölséges Isten áldását kérnie a szántóvető verejtékes munkájára, mert a napkelettől alkonyatig sorakozó rendek, a megszaporodó és megsúlyosodó keresztek a maradék magyarság utolsó és pótolhatatlan aranyait gyűjtik garmadába. Ma lesz a néprajzi múzeum ünnepi megnyitása a magyar tudományos élet előkelőségeinek jelenlétében Jelentettük, hogy a városi közművelődési palota felbecsülhetetlen kincsekben gazdag néprajzi gyűjteményét immár elrendezte a múzeum vezetősége, Gravátz Ferenc múzeumigazgatóval az élén és a pompás tárlatot ünnepi keretek között indítja el — a város művelődését szolgáló útjára. Az ünnepi megnyitás ma délelőtt 11 órakor történik a múzeum otthonában — Ferenc József sugárúl, — ahol a magyar tudományos világ meghívott előkelőségei közül nagyon sokan meg fognak jelenni, Homann Bálint dr egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Szalay József dr kerületi főkapitány, a szgedi Dugonics Társaság elnöke, Kogutowicz Károly dr egyetemi tanár, az Alföldkutató Egyesület elnöke, Móra Ferenc író, a szegedi múzeum igazgatója, Madarassy László dr múzeumigazgató, a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője, Szabó László dr kecskeméti, Csallány Gábor szentesi és Kiss Lajos nyíregyházi múzeumigazgatók táviratban jelentették be részvételüket. Meghívást kapott Klebelsberg Kuno gróf közoktatásügyi miniszter is, ő azonban hivatalos elfoglaltsága miatt nem jelenhet meg. Távolmaradását a következő meleghangú táviratban mentette ki: „A Néprajzi Múzeum felavatási ünnepélyén őszinte sajnálatomra személyesen nem vehetek részt. A jelentős kultúrintézmény új korszakába való érkezése alkalmából Hódmezővásárhely közönségének legszívélyesebb üdvözletemet küldöm. Klebelsberg.“ A megnyitó rendjén Endrey Béla főjegyző beszéde és a Törekvés Daloskor néhány énekszáma szerepel. Délben egy órakor a Tiszaszállóban ebédet ad a város a meghívott vendégek tiszteletére. Napközi otthon Mártélyon Vásárhely város bölcs tanácsa egy határozatával újra bebizonyította, hogy a város lakosságának érdekeit mindenkor szem előtt tartja. Az elmúlt évekhez hasonlóan egy szociális intézmény a „Napközi Otthon“ felállítását rendelte el Mártélyon, amely már a mai napon meg is kezdte működését. A „Napközi Otthon“ célja, hogy a szegénysorsú munkásemberek gyermekeit, míg a szülők távol vannak lakóházaiktól, s megfelelő felügyelet alatt itt helyezzék el. A mártélyi „Napközi Otthon“ két hónapig, azaz augusztus végéig működik. A gyermekek gondozásával és fel*ügyeletével a városi tanács Vekerdy Ilona okleveles óvónőt bízta meg. Mint értesülünk, a mártélyiak oly nagy elősze*retettel viseltetnek ezen nemes intézmény iránt, hogy már eddig több mint 50 fiú és leánygyermeket írattak be szüleik a „Napközi Otthonba.“ A város megsürgeti a taxiszabályrendelet jóváhagyását Hamarosan véget ér a bérautók jóvilága Sok panasz tárgya volt már, hogy Hódmezővásárhely közlekedési eszközök dolgában a világ legdrágább városa, olyannyira, hogy a városi tanács is kénytelen volt foglalkozni a közlekedési díjtételek megdöbbentő magasságával és megalkotta az ugyne- s vezeti taxi szabályrendeletet, amely egyebet se céloz, mint a kedvező körülményeket túlzott kapzsisággal kihasználó autóvállalkozók megrendszabályozását. Az új szabályrendelet legfontosabb határozata az volt, hogy életbeléptetésétől kezdve az összes bérautókat taxiviteldij mutató)órákkal kell fölszerelni ezzel kapcsolatban a város az üzemköltségeknek és lisztes polgári haszonnak megfelelően fogja megállapítani az autók díjszabását. Nem volt kellemes meglepetés az érdekeltek számára az sem, hogy a taxi rendszer megvalósításával kapcsolatban a fővárosi engedélyek szigorú felülvizsgálását és korlátozását határozta el a törvényhatóság. Az új szabályrendeletnek természetesen, mielőtt végrehajtanák, meg kellett járnia a törvényes közigazgatási utat és ezidőszerint a belügyminisztériumban fekszik jóváhagyás végett. A városi tanács tegnap úgy határozott, hogy megsürgeti a jóváhagyást mivel csak a legutóbbi hetekben is nagyon sok kellemetlenség érte az utazó közönséget az autósok részéről. Reméljük, hogy a tanács mozgalmának meglesz az eredménye és az új rend mihamarább megvalósul Sok-sok bosszúság kiküszöbölésére nagyarányú kommunista összeesküvést lepleztek le napesten A budapesti rendőrség tegnap nagyarányú kommunista összeesküvést leplezett le. Az összeesküvés szálai a Bécsbe letartóztatott Kun Bélához vezetnek. A főkapitányság detektívjei a csütörtökről-péntekre virradó éjszaka a főváros különböző részeiből 22 férfit és 8 nőt állítottak elő. Az előállítottak lakásán még azon az éjszakán és pénteken délelőtt házkutatást tartottak és több orosz nyelven, valamint titkos írással írt levelet foglaltak le. Az előállítottakat kommunista szervezkedéssel gyanúsítják és hír szerint a rendőrség megállapította, hogy Kun Béla letartóztatása óta kik vették át a magyarországi szervezkedés irányítását, kik voltak a futárok és milyen pénzösszeggel dolgozott a szovjet. A házkutatások meglepő bizonyítékokat szolgáltattak a rendőrség eddigi adataihoz. Két hadosztályt vontak össze a szemek a magyar határon Kelebia, június 30. Megbízható jelentések szerint a szerbek tüzérséggel kellőképen felszerelt két hadosztály katonaságot vontak össze a trianoni határ mentén Kelebiánál, Csikériánál, Bajmok környékén és a határ többi részein. A katonaság egyes műszaki osztagai azonnal fedezéképítéshez fogtak hozzá és egészen úgy dolgoztak, mintha harctéri műveletekre készülnének. Villám sújtotta agyon Gyuláról jelentik: Tegnap réggé rettenetes égiháboru volt Gyulán Villám-villám után sújtott le és reszketett a föld a mennydörgés zajától. A gyulai határban E. Schiffert József tanyájába csapott le villám, az istállóban megölt egy tehenet és agyonsujtotta a tanyás foglalatoskodó Bottó nevű máriafalvai napszámost. A szerencsétlen ember fejét érte a villámcsapás melynek ereje szétloccsantotta az agyvelejét.