Vásárhelyi Ujság, 1929. április-június (9. évfolyam, 74-145. szám)

1929-04-04 / 75. szám

Ditaiya My. 11. éli His M 4. CiDtertife Ara: 8 . 75-ire szál­tmm V­ásárhely Előfizetési n­j holítso: Vidékre postán küldve 1 hónapra 2 pengő 40 fillér. Negyedévre pedig postán küldve 7 pengő 20 fillér. Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ gazd. főtan. Felelős szerkesztő: Dr Szathmáry Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Lehel­ utca 1­ szám alatt, (a Gazdasági­­Egyesület székházában). Hirdetések a kiadóhivatalban Törekvés-nyomda) vétetnek fel, nagyon méltányos árak mellett. Telefon : 209. szám. Húsvéti nyilatkozat A húsvéti ünnepek kiemelkedő politikai eseménye Bethlen István nyilatkozata volt, amelyben érintette közéletünk valamennyi időszerű kér­dését. Mindenekelőtt bátran és kellő önérzettel válaszolt azokra a célza­­tos ellenzéki vádaskodásokra, ame­lyek azt akarják elhitetni a jelen­legi kormányzatról, hogy munkás­sága reakcióban merül ki. Ha a nemzet kellő bírálat nélkül fogadja az efajta beállításokat s figyelmét a külföld mellőzésével pusztán a bel­politikai harcokra irányítja, köny­nyen tévútra kerül. A vádaskodó körök minden föntartás nélkül né­hány külföldi állam példájára hivat­kozva, az idegen eszmék átültetését szorgalmazzák, jóllehet úgy a Ká­rolyi-forradalom, mint a bolseviz­­mus intő példákat szolgáltattak már e tekintetben. Az okos és józan po­litika megköveteli, hogy minden or­szág a saját szükségletei szerint te­remtse meg életformáit és alkot­mányjogi szerveit. Ez az irányelv vezeti a mai magyar kormányzatot, amikor számol a modern haladás eszméivel, abból mindent magáévá tesz, ami sorsának előbbrevitelét szolgálja, de nem küszöböli ki azo­kat a tiszta értékeket és nemes ha­­gyom­ányokat sem, amelyeknek fo­nala szervesen a múlthoz kapcsolja jelenünket. Azok, akik reakciót hir­detnek a mai kormányzatról, első­sorban azt hangoztatják, hogy a kormány mindezideig nem valósí­totta meg az általános titkos sza­vazati jog gyakorlását. Bethlen Ist­ván számtalanszor emlékeztetett már arra, hogy a kormányzópárt pro­­grammjában is benne van a titkos szavazati jog, de egyetlen nemzet sem építheti jövőjét rizikóra s e te­kintetben különösen nekünk, letiport magyaroknak kell óvatossággal el­járnunk. Egyébként is kétséges, hogy a legszélesebb körű titkos szavazati jog csalhatatlan biztosítéka volna a szabadságnak és a demokráciának. Nekünk fokozott mértékben őrköd­nünk kell azon, hogy a felelőtlen tömeguralom, az alulról jött önkény s a kellően nem iskolázott rétegek uralma zsarnokságot ne kénysze­ríthessen nemzetünkre. A jövő e te­kintetben még igen sok kívánni va­lót támaszt. Elsősorban szükség van a nép tömegeinek fokozatos politikai iskolázására, ki kell küszö­bölnünk a szociális ellentéteket, emelnünk kell műveltségben s a közélet minden területén azt a réte­get, amelyik az ország intézését egyszer hivatva lesz magára vállalni A haladás e tekintetben letagadha­tatlan. Az utóbbi esztendők lehetővé tették, hogy a kormány a szabad­ságjogok kiterjesztése terén újabb lépésekre határozza el magát. Saj­nos, ennek a jó irányú előrehala­dásnak a mai napig is nagy gáz­vetője az a demagógia, amelyik tu­datos és szervezett propagandával a nép alacsony ösztöneinek kíván hizeregni, kiéli magát kétes kimene­telű népszerűséghajhászásban, hogy elámítva súlyos ígéreteivel a nép szélesebb rétegeit, próbáljon hata­lomhoz jutni. A demokrácia olyan varázseszme, amely egy nemzet ölébe sem hullhat máról-holnapra. Nem lehet azt állítani, hogy vala­mely nép már születése pillanatá­ban alkalmas a demokrácia befo­gadására. Ez az eszme fejlődést igényel, amelyre fokozatosan neve­lődnie kell a nemzetnek. A mai kor­mány teljesen át van itatva azoktól az eszméktől, amelyek lehetőség szerint a nép legszélesebb rétegeit részeltetni kívánják a szabadság­­jogokban, de amikor ezt teszi, múl­­­­hatatlan követelményként áll vele­­ szemben az a kötelesség is, hogy­­ őrködjön az elfoglalt demokratikus­­ steilungokon, nehogy megfelelő vé­­­­delem hiányában az eddig elért­­ eredményeket felperzselhesse oly­­ katasztrofális vész, mint amilyen a pár év előtt végigpusztított nemze­tünkön. Nagyszabású kisgazda-lovasünnepet rendeznek május végén Budapesten A költségek túlnyomó részét az Országos Testnevelési Tanács viseli Az Országos Testnevelési Tanács — az Országos Mezőgazdasági Ka­marával karöltve — május 28 tól június 2 áig Budapesten országos Lovasnapokat rendez, részint a már szervezett lo­vaslevente csapatok, részint az erre önként vállalkozó gazdaifjak rész­vételével. A mozgalom célja az, hogy a magyar gazdatársadalom körében a régi magyar lovashagyományokat ébrentartsa, erősítse, fejlessze, to­vábbá a magyar lótenyésztés anya­gát bemutassa és ezáltal a lovak értékesítését előmozdítsa. Erre a jelzett időpont nagyon jó alkalmul kínálkozik, mert ugyanakkor fogja­­ a „Falu“ Országos Földművesszö­­­­vetség szintén Budapesten nemzet­­­­közi falufejlesztő naggyűlését ren­dezni, amelyre már eddigelé több,­­ mint negyven külföldi és tengeren­túli állam jelentette be képviseletét. A rendező bizottság tervezete sze­rint mintegy 2000 főnyi kisgazda­lovasra lehet számítani, akiket az ország messzebb fekvő vidékeiről a Budapesttől 60 — 75 km. távolságra fekvő helységekig vasúton szállíta­nak, onnan pedig két nap alatt — egy éjszakai pihenővel — gyalog­menetben fognak Budapestre felvo­nulni. A lovasnapokon résztvenni szán­dékozó lovascsapatok összeállításá­val és begyakorlásával az Országos Testnevelési Tanács a vidéki test­nevelési felügyelőket illetőleg taná­csosokat és főtanácsosokat bízta meg, az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről pedig a vidéki Me­zőgazdasági Kamarák vállalták a rendezés előkészítését. A fölmerülő különféle költségek túlnyomó részét, sőt valószínűleg az egyenruha beszerzésével járó költséget is, a rendező bizottság fogja viselni és ugyancsak az fogja az illető lovasok részére szüksé­ges nyergeket is kölcsönképen ren­delkezésre bocsájtani, úgyhogy a lovasünnepeken résztvevő ifjakra ebből kifolyólag csak elenyésző csekély költségek fognak hárulni. A mozgalom hódmezővásárhelyi előkészítésével a Gazdasági Egye­sületet bízta meg a Mezőgazdasági Kamara. Ezerkétszáz aláírással adta át a szociáldemokrata pártvezetőség a főispánnak a kormányhoz intézett emlékiratát A Vásárhelyi Újság tegnapi száma megemlékezett róla, hogy a szociál­demokrata párt helyi vezetősége emlékiratban készül a kormányhoz fordulni, hogy szorgalmazza a köz­munkák erőteljes megindítását s ez­zel kapcsolatban érdekes eszmét vessen föl a második Duna-Tisza csatorna megvalósítását illetőleg. Az emlékiratot az eredeti tervek értel­mében tegnap át is adta a párt kül­döttsége Mokcsay Zoltán dr főis­pánnak, aki haladéktalanul továbbítja a legfelső államhatóság elé. Jellemző a mozgalom iránt megnyilvánuló érdeklődésre, hogy az emlékirat szerkesztősége három nap alatt ezerkétszáz aláírást gyűjtött s az aláírók sorában számos jómódú polgárember is van. Alább közöljük az érdekes emlék­irat szövegét: Méltóságos Főispán Úr ! Alulírottak, a Hódmezővásárhelyi Szo­ciáldemokrata Párt nevében azon kérelem­mel járulunk Méltóságod elé, hogy szíves-­­kedjék elrendelni egy rendkívüli közgyűlés­­ összehívását, amelyen a következő napi­rendi pontok tárgyaltassanak: 1. A b­. bizottság küldjön egy feliratot a magyar kormányhoz a Duna-Tiszavidéki csatorna megépítésére, valamint az Alföld állami Útburkolásának, gazdasági vasút­hálózatának és hidainak kiépítésére, to­vábbá az elektrifk­álást előmozdító energia­­források olcsó áron való szolgáltassa ér­dekében. 2. írjon fel a t­. bizottság a kormányhoz a munkanélküliek összeírása szempontjá­ból azok segélyezése végett. Addig is azon­ban, míg ez megtörténik, gondoskodjék a város megfelelő államsegély kieszközlésé­ről, az arra rászorult munkanélküliek fel­segélyezése céljából. 5. Kérje a t­. bizottság a földmivelésügyi minisztertől az 1920. évi XXI. t.-c. alapján a mezőgazdasági munkabérek sürgős meg­állapítását. 4. Indítsa meg a város haladéktalanul a közmunkákat. Javaslatunk indokai a következők : 1. A kizárólagos gabona és kukorica ter­melésről az intenzív belterjes gazdálkodás­hoz az Alföld csatornázásával juthatunk el, s ez az Alföld gazdasági fejlődésének problémája. E csatornázással valósul meg természeti előfeltétele az Alföld zsíros tele­­vényén észszerű konyhakertészet, gyümölcs és burgonyatermelésnek. Nemkülönben a legelők kiterjedése réván megtaláljuk alapját a tejtermékek fokozásának. Ezen munka­­alkalmak egy új Dánia boldog földjét és társadalmi visszhangját biztosítanák a dol­gozni akaró, de ernyedten lehanyatló, nyo­morgó munkásosztály számára. A vízi- és közlekedési utak és eszközök létesítése és használhatósága egyfelől biztosíték az Al­földön nagyközség rendszerben élők ter­­melvényeinek értékesítési lehetőségéhez. Másfelől az évekig eltartó munkalkalmak kiadásai a nemzeti vagyon fokozódásában sokszorosan megtérülnének. E probléma megoldása még külföldi köl­csön befektetését is megérdemelné a ma­gyar faj védelmében. 2. Az elmúlt fél dermesztő és minden készletet felemésztő állapota után az elég­telen munkaalkalmak feltétlenül szükségessé teszik azon dolgozni akarók intézményes támogatását, akik önhibájukon kívül nem juthatnak munkához. Ezek nehéz helyzetét súlyosbítják a sivár munkabérfeltéte­­lek is. 5. A b­. bizottság emelje fel értékes sza­vát a legmagyarabb társadalmi rétegnek, a földmunkásságnak munkaereje kiuzsorázá­­sára irányuló törekvésekkel szemben. 4. A városi közmunkák megindításánál pedig feltétlenül történi­k gondoskodás a collektív szerződések betartásáról és a lét­minimum biztosítására. Kérésünk teljesítésének reményében ma­radtunk Méltóságodnak Hunvásárhely, 1927. évi március 27. Teljes tisztelettel: Erdei István párttitkár, Papp Lajos pártelnök. 1 ftíEimüsir RnMsti Gf9D tináiija siztíüitani Budapest, április 3. A magyar kormány gondolkozik olyan intézkedések életbeléptetése felett, amelyek a magyar közönsé­get rákényszerítik a magyar termé­kek fogyasztására. Egyelőre ugyan még nem alakult ki a kiadandó in­tézkedések terve, az azonban már­is kétségtelen, hogy a magyar ipari termékek használatára való rászorí­­tás előtt egyik-másik káros kartélt kell megfékezni. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az a valószínű, hogy a legegyszerűbb közszükségleti cikk is 15—20 százalékkal drágább ná­lunk, mint bármely más termelőor­szágban. Ezt kell elsősorban magá­nak az iparnak megszüntetni és ak­kor egyszerre enyhülni fognak az országos bajok s megkezdődhetik a a nagy ipari fellendülés, 3 up Ifficil­ingpitat a—tmmm ■ mmmm­m tmmmmmmmmmmmmmmm Párizs, április 5. Pontoise és Use között a Párizs —Dieppe között közlekedő gyors­vonat egyik I. osztályú kocsija ki­gyulladt. Emberéletben szerencsére nem esett kár. K­jilt pl|39 Sf UH est francia psvnnat Óriási sikkasztások az angol repülőtereken London, április 3. A Henley repülőtéren és az angol légiflotta több más repülőállomásán óriási arányú sikkasztásokat fedez­tek fel, amelyeknek összege több­­százezer font sterlingre rúg. A vizs­gálat eredményekben számos le­tartóztatás történt. A tetteseket had­­bíróság elé állították.

Next