Vásárhelyi Ujság, 1929. július-szeptember (9. évfolyam, 146-196. szám)
1929-07-07 / 146. szám
város tanácsától. 1 2 ény dó gyalogjárése dolgában miniszteri körrenan kiadott 14.015 munkaügyi miniszthivjuk a város ebb idő beálltább mérvű megázak előtt elhunta legalább egyközegészségügyi vonalos és azakoglaltaknak elekövetnek el és város tanácsának pján tartott ülérési tanács város tanácsának ilyátől. 1—2 ínyletek alakitek tirosítban, ats következtében idazok, akik földtsztus hó 1-től g terjedő 12 évi területet óhajtarelmeiket nálam, grál folyó éritik. 15 december 31-ig a jelzett időtarmber hó 51-ig előterjeszteni szekkönyvi kivolgot, mint a birvadászterülettévész vagy ingatönyvi tulajdonát den egyes tulajvagy pedig igazi valamely tulaji nyilvánítás azján történik. 2. gy Gábor rácsnok, zgatási hatóság. város VIII-ik 51. :nyesteri hivatalákelt 12006-1929 vatkozzással érthi. város köváros sertésvásertések felhajs miatt f. évig a további in-5. boreg. hatóság, ij. város ny .zertári ügyekre ványok, pana- 0/l-b. 1924. sz. szieri körrendegyógyszertár lyhatóság elsőre. Ezen rendezésünk területertári jogosilati kérvények a Népjóléti és OCO—1929. sz. beadóit kérelalás nélkül július 2. Sós István algármester. ) 6 picjatfi! ADÁ57 százdakönnyen alattat. Előfizetési díj helyben: Egy hónapra 1 pengő 55 filér, negyedévre 4 pengő. Egész évre 16 pengő. Postán küldve számonkint 2 fillér többlet. Telefonszám: 209. Gazdák független politikai hetilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ gazd. főtan. Felelős szerkesztő: Dr Szathmáry Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal, IV. ker., Lehel-ucca 1. (Gazdasági Egyesület székháza.) Hirdetések a Törekvés Könyvnyomdában vétetnek fel, méltányos árak mellett. IFXre Vásárhelyi Újság — virara—nMICUM A gazdasági válság átmenetileg megakadályozza tollunkat, hogy napról-napra harcba szálljon a sínylődő mezőgazdaság és a halálraítélt közérdek védelmére. Ha lelkiismeretünk megengedte volna, hogy letérjünk a tisztes függetlenség egyenes útjáról, arról az útról, amelyen jobbra és balra, fölfelé és lefelé egyaránt nyíltan meg szokták mondani az igazságot, ha lett volna bennünk elég gerinctelenség, szolgáló csahosává szegődni a közérdek valamelyik ellenségének avagy ámító szemfényvesztéssel megnyergelni a népszerűség könnyűvérű paripáját, akkor bizonyára sohasem került volna rá a sor, hogy visszavonuljunk — bár csupán ideig-óráig — az anyagi nehézségek túlereje elől. Szentül hisszük, hogy az a megoldás, amelyet mi választottunk, jobb és nemesebb volt, mint a könnyen megvásárolható, de becstelen jólét. Most egyszerűbb köntösben megyünk tovább, de a keretek szegénysége az elvszilárdság gyémántját százszorta ragyogóbbá teszi a Vásárhelyi Újság férfiúi homlokán. A legtisztábban értelmezett mezőgazda érdek és az egyetemes magyar közjó hívta létre a hódmezővásárhelyi gazdák napilapját. Ez a kettős, ám velejében választhatatlanul egy cél irányította tízéves pályafutásának minden pillanatát. Olyan is a Vásárhelyi Újság pályafutása, mint az ősmagyar nyílvesszőé. Egyenes, az ellenségek szívének pusztulást szegező és erejének utolsó rezdülésével is honfoglaló. Az évtizedes múlt irányvonalától a jövőben se fog eltántorodni a gazdák független újsága. Egyelőre csak hetenként szólhatunk hasábjain keresztül az olvasóközönséghez, de a megritkult alkalommal fokozott élet fölszított tüze lesz szavunknak, mert nem szabad, hogy átfutó akadályok meglassítsák győzelem felé törő hadrendünk menetét. A Vásárhelyi Újság törzsökös olvasótábora, büszkeséggel mondhatjuk el, bámulatraméltó hűséget és szeretetet tanúsított a próbáltatások nehéz napjaiban, szinte egyetlen előfizető sem akadt, aki elhagyta volna régi, megbízható újságát. — Nos, mi hasonlóval akarjuk meghálálni a közönség áldozatkész ragazkodását.Igazság arányával töltjük meg a hetilap hasábjait. Meg nem alkuvó, bátor, szókimondó igazsággal. Mert érezzük, hogy egészen közel az idő, amikor megint kedvezőbb körülmények között villogtathatjuk meg az ősi, mocsoktaan kardot. TÁRCA Az apu lelke Irta: Székely Molnár Imre Péter, a mindenes szepegve nyögte ki a szót az ezredesnek, aki az esti szokásos kihallgatásokat tartotta a szobájában. — A domnul Jánossy Balázs ezredes azonmód égve dobta a szivarját az asztalra és éktelen haragjában csak ennyit szólt: — Eredj! Péter válla közé kapta a fejét és kihurcolkodott. A konyhába érve az öreg Sári szolgálóra fordította szomorú arcát és ez a két egymás felé fordított fényszóró szó nélkül is világosságot vetett mindenre. Domnul Safirescu ezalatt megérkezett a ház másik irányába, ahol a ház kisasszonya a társalkodónővel várt rá. Domnul Safirescu mélyen fogta át derekát Jánossy Máriának, a városka szőkehajú szépségének, ki alig tudott védekezni a kemény szerelmes ölelésektől, még a vén társalkodó frajla is felsivitott, mintha Mária megcsiklandolt karcsú dereka az ő csontos csípőinek helyén bizseregne. Péter zaj nélkül nyitotta ki az ajtót és csodálkozva nézte az eléje táruló képet. Egyszerű góbé fejébe szeget vert ez a nagy ellentét, Jánossy Balázs ezredes lánya és ez a fekete szénszemű móc főhadnagy. Ezért nem tesz hát egy lépést sem az ezredes az elválasztott határon túl a portájában, Péter megfigyelte, az udvar kutján"lül az ezredes nem tett egy lépést sem egy fél év óta, a domiul miatt. Péter számvétellel tartozott a kisasszonynak is, mert Jánossy Balázs a házat s vele minden vagyont megosztott. A beszámoló itt mindig rövid volt. — Mit csinál a colonel? Hogy van a colonel? — érdeklődött tört magyarsággal Safirescu locotonent Pétertől. - Nem kolóné az, hanem méltóságos Jánossy Balázs, vagy ha úgy akarja, ezredese úr! - vágott vissza Péter a villogó fogú fenegyereknek. A locotonent minden nap megkérdezte ugyanezt a mindenestől, aki váltakozó kedvétől függően egyszerű szívesen, máskor gúnyosan mindig így felelt a kérdezősködésre. Ma azonban a legtürelmetlenebbül és legharcosabban vágta vissza a szót. Mária fenyegetően ráncolta össze alabástrom homlokát, ahogy Péterre nézett, árnyék futott át szemén, nem mert, nem akart az apjára gondolni a közzéjük ékelődött vőlegény miatt. Locotenent Safirescu dühösen összecsikorizotta fogait, vette a kardját, sapkáját és elindult hazafele Az utcán magába beszélt. - Minek jöttem ide ? Miért lettem katona ? Megbánt már mindent. Ez a lány lefoglal minden percet a szabad idejéből. Fogcsikorgatva gondolt a bajtársak vállveregető biztatására : házasodj be, így románosítjuk az »ungurt«, a «szekuj»-t! Pedig, ha tudnák, ha látnák a helyzetet, hogy nincs nyugta, mert ez a néma ezredes a kísérlete a szerelem legforróbb pillanatában. Öröklött babonás idegeinek szörnyű boszorkány táncoltatásától félt mindig. Egyszer világos nappal a kaszárnyában, mikor éppen Máriára gondolt, valaki hirtelen a kezére ütött. Kicsoda volt ? Nem tudta senki, pedig a «szerzsent» berohant a félelmes ordításra, ahogy akaratlanul segítségért kiáltott... * Mária ezalatt átlépte a porta új halálát és reszketve állt meg az apja szobája ajtajánál. Bizonytalanul kattant meg a kilincs, nyikorgott egyet, de az ajtó nem nyitt ki. Be volt zárva, igaz hát minden ! - szörnyülködött Mária. A társalkodó frajla már régen beszélte, hogy az ezredes még sétálni sem megy A sepsiszentgyörgyi polgárok rosszul seftettek s ezért fürkészik az ablakot, ha errefelé járnak, annyira megszokták a délceg, néma ezredest, ki büszke tekintetével olyan volt, mint a sas, ki csak alászállt ebbe a csöndes völgyi városkába. — Édesapám, lelkem! - könyörgött Mária. Belülről megreccsent a dívány. — Apám, lelkem egy percre eressz be, beszélj velem. — Bezártam az ajtót ! — Meg akarlak kérni apám, lelkem, mindent jóvá teszek ! A fájdalmadat már nem bírom elviselni! — Köszvényes a lábam, nem kelek föl, menj s aludjál! — A jó kenőcsöm, ami mindig használt, elhozom neked, csak engedj be! — Elmúlik egyszer minden! Hallod-e lányom? Elmúlik minden. — Édesapám! Én nagyon szeretem Zafirescut, de nem leszek a felesége, ha neked tetszik, ha te nem akarod! — Minden késő lányom, minden késő már! Elrendelte az Isten! Az egész városban hite van. Hódmezővásárhely, 1929 július 7. Vasárnap. Kilencedik évfolyam, 146. szám. Az ősz folyamán megejtik a törvényhatósági választásokat. •Túl 15-ig- el kell készíteni a választók névjegyzékét. A Belügyi Közlöny legutóbbi rendkívüli számában megjelent a belügyi miniszternek a közigazgatás rendezéséről szóló törvény végrehajtására vonatkozó rendelete, amely a tizenhat oldalas lapszámot teljesen kitölti. A végrehajtási rendeletből arra lehet következni, hogy a törvényhatósági választásokat még az ősszel feltétlenül megejtik és még ebben az évben sor kerül már az új közigazgatási törvény alapján a lisztújításra is. A belügyminiszter végrehajtási rendelete felsorolja a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket lehető legsürgősebben kell végrehajtani. Hivatkozik arra, hogy a törvény értelmében úgy a megyei, mint a városi képviselőtestületeket haladéktalanul újjá kell alakítani, mihelyt a szükséges névjegyzékek elkészültek és az újjáalakításhoz szükséges szabályrendeleteket az illetékes kormányhatóság jóváhagyta. A törvényhatósági bizottságnak szabályrendelettel kell megállapítania a választókerületeket, az egyes kerületekre eső bizottsági tagok és póttagok számát. Ezeket a szabályrendeleteket a törvény rendelkezései szerint legkésőbb augusztus elsejéig meg kell alkotnia a közgyűlésnek. A miniszter ezért felhívja a törvényhatóságok első tisztviselőit, a szabályrendelettervezeteket sürgősen készíttessék el, azt terjesszék a közgyűlés elé és a közgyűlés határozatát az esetleges felebbezésekkel együtt a lehető legsürgősebben terjesszék fel hozzá jóváhagyás végett. A törvény felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy rendeletileg állapítsa meg a törvényhatósági városok legtöbb adófizető névjegyzékeinek összeállítását, a határozathozatalra hivatott szerveket, az eljárási módozatokat. Ennek alapján a miniszter elrendeli, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékét az igazoló választmány állítsa össze, hogy a névjegyzékbe hatszor annyi legtöbb adót fizető polgárt kell fölvenni, mint ahány viril is tagja a közgyűlésnek lesz, az összeállítás alapja az adók nagyságszerinti sorrendje. A városi adóhivatal köteles a névjegyzéket legkésőbb július 15-ig összeállítani és az igazoló választmány elnökéhez elküldeni. Az igazoló választmánynak viszont ötnapi időt ad a miniszter, hogy a végleges névjegyzéket összeállíthassa. Július huszadikán egészen augusztus 15-ig panasszal élhetnek az érdekeltek. A törvényhatósági választók névjegyzékének összeállításánál az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke az alap. Ebből a névjegyzékből törölni kell azokat, akiknek nincsen lakásuk hat év óta a törvény hatósági terü étén és akik időközben elveszhették magyar állampolgárságukat. Az új törvényhatóság virilis tagjainak megválasztására az első határnapot a belügyminiszter tűzi ki. A választás napjának délelőtt kilenc órájára a törvényhatóság első tisztviselője ajánlott levélben értesíti a virtusjogú választókat. Mivel a választójog gyakorlása kötelező, és fél százalékos kamatalap mellett a leggyorsabban folyósít hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönöket a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár (Nagy takarék)