Vasárnap, 1924. július-december (5. évfolyam, 26-51. szám)

1924-09-14 / 36. szám

.&SÁRMAP Kérdés. Mi a címe egy budapesti nagyobb órás és ékszerész­nek ? (M. J. Mátraverebély.) — Felelet. Cégeket ebben a rovat­ban nem ajánlunk. Közölje pontos címét és levélben tudatjuk. Kérdés. 1. Lakóházamban az egerek nagyon elszaporodtak. Hogyan irthatnám ki. 2. Csalamádét hogyan a legcélszerűbb be­­zsombolyázni. 3. A szántóföldi gaz alászántva mint földtrágya hasznos­­? — Felelet. 1. Egereket pusztítani lehet a különféle készülékek segítségével, amelyek között néhány valóban elmés szerkezet akad. Legegyszerűbb a fél dióval feltámasztott virág­­cserépből álló egérfogó. A különféle vállalatok által készített ú. n. irtószerek is hatásosak szoktak lenni s ezeket a hozzájuk mellé­kelve adni szokott útmutatás szerint kell használni. Lehet azután irtani szénkéneggel is az egeret olyképen, hogy a lyukba egy kevés szénkéneget öntünk és a lyukat betömjük. A szénkéneggázok a bent levő egereket megölik. Használatánál vigyázni kell, mert a szénkéreg veszedelmes robbanó anyag. 2. Csalamádét úgy kell bezsombolyázni, hogy a frissen lekaszált és kissé megfonyadni hagyott csalamádét kb. Va méter mélyre és 2—2 1/2 méter szélesre és a mennyiségnek megfelelő hosszúságúra ásott verembe rakjuk. A verem alját előbb szalmával kirakjuk, hogy a csalamádé a föld­del ne keveredjék. A kazalt kb. 2 méter magasra kell rakni s a tetejére ismét egy réteg szalma s arra nyomtatónak a veremből kiásott földréteg jön. Mire a kazal beérik, besavanyodik, amit a szagáról meg lehet tudni, már kb. a felére leüllepedik. 3. A szántó­földi gaz alászántva kétségtelenül növeli a talaj humusztartalmát, mert a szerves növényi részek a talajban elkorhadnak. Ez azon­ban még nem egyértelmű a földtrágyázással, földtrágyának az olyan növényeket (pillangós virágúak) szokás használni, amelyek a levegő nitrogénjét megkötni képesek s ezek alászántásával a talaj nitrogéntartalmát növeljük. Ilyen növények a herefélék, lucerna, csillagfürt stb., amelyeknek gyökerén élősködő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét lekötik s a gyökéren található gumókban el­raktározzák. A különféle szántóföldi gyomnövények között ilyen tulajdonsággal biró vajmi kevés van. Üzenet a könyvrendelőknek. A Sárga csikó 24.000 K. A pi­ros bugyelláris 24.000 K. — Szakkönyv a műtrágyák használatá­ról 18.400 K; Rádi-Sporzon : Szélmotorok 38.000 K­ — Többek­nek. Gyárfás: A szántóföld helyes mívelése 35.200 K; Schandl: Szarvasmarhatenyésztés 35.200 K; Ipari vegyészet 52.000 K; Nyáry Antal: János kálváriája 32.400 K; A gyimesi vadvirág, a Tót leány, Amit az erdő mesél, A jó parthie című színművek kötetenként 24.000 K postaköltséggel együtt. — Idegen szavak szótára portóval 13.000 K. 'VASARNAPIO ■ c mtm-É^ * m 11 gazdatárscicLcífmi álrefi. Az őszi tenyész- és haszonállatvásár. Szeptember 6-án nyitotta meg Schandl Károly dr. földmí­­velésügyi államtitkár az őszi tenyész- és haszonállatvásárt s az ezzel kapcsolatos baromfi- és gépkiállítást. Az államtitkárt a ren­dező­bizottság, élén Jeszenszky Pál udvari tanácsossal, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének vezérigazgatójával, fogadta. Schandl Károly a hozzá intézett üdvözlő szavakra válaszolva, kijelentette, hogy a magyar gazdatársadalom szorgalma lehetővé tette, hogy állattenyésztésünk ismét a békebeli nívóra emelkedett. Arra kell törekednünk, hogy tenyészállat dolgában Keleteurópa Svájca legyünk. Elismeréssel adózott a kiállítás rendezőinek s örömmel állapította meg, hogy a nagygazdák mellett ott láthatók a kis­gazdák is, mint tenyésztők, ami azt mutatja, hogy a gazdatársa­dalom minden rétege munkálkodik Magyarország talpraállításán. Az államtitkár ezután megtekintette a kiállítást, amelyről a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozott. Az őszi tenyész- és haszon­állatvásár mennyiség és minőség tekintetében elsőrangú, ami azt bizonyítja, hogy a tavaszi vásárok mellett az ősziekre is szükség van állatállományunk feljavítása szempontjából. Kulturális és gazdasági kiállítások. A «Falu» Országos Földmíves­ Szövetség az Országos Stefánia­ Szövetség és a helyi közintézmények rendezésében szeptember 7. és 8-án Jászapátin, szeptember 13 tól 21-ig Nyíregyházán, októberben Vácon, novemberben Ózdon és Monoron lesz a kulturális ipari és gazdasági kiállítás. 1924. szeptember 14. * • • '» 1 v Hszottsertés és hentesipari kiállítás lesz november havában. A földmívelésügyi minisztérium és a székesfőváros védnök­sége alatt a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár, az Országos Sertéskereskedelmi Egyesület és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1924. november 8., 9. és 10-ik napján díjazással egybe­kötött hízottsertés- és hentesipari kiállítást rendez, amelyen részt vesznek még a sertéstermékeket feldolgozó iparosok is, úgymint a szappanosok, húsfeldolgozó gépgyárak, hordógyárak, kádármesterek, kefekötők és késesek. Eddig ezerkétszáz darab hízottsertést és két­százötven darab hússertést jelentettek be. A kiállítás igen szép eredménnyel biztat, mert az érdekeltek igen nagy számban vesz­nek részt a kiállításon, hogy ezzel is bizonyítsák a magyar sertés­hizlaló és feldolgozó ipar versenyképességét. A külföldiek is élénk figyelemmel kísérik a Budapest-ferencvárosi sertésvásártéren és vágóhídon rendezendő kiállítást. Minthogy a kivitel szabad, úgy Ausztria, mint Csehország vásárlóként fog jelentkezni. Jó alkalom lesz ez arra, hogy az osztrák, valamint a német és cseh cégek, melyek azelőtt Magyarországgal üzleti összeköttetésben állottak, kereskedelmi viszonyukat most újból felújítsák. A gödöllői méhészeti tanfolyam záróvizsgája. Lélekemelő ünnepségeknek volt színhelye a gödöllői m. kir. méhészeti gazdaság augusztus hó 30-án. A földmívelésügyi mi­niszter erre a napra tűzte ki a méhésztanulók gyakorlati vizsgá­latát és az intézet jelenlegi igazgatója a szakvizsgára meghívta az ország működő méhészeti egyesületeinek elnökeit, hogy a méhész­társadalom részéről szemtanúi legyenek az iskola működésének. A szakvizsgát Hegedűs dr. földmívelésügyi min. tanácsos nyitotta meg és a hivatalos szakközegek a jelenvolt méhészek előtt külön­böző szakkérdések gyakorlati végrehajtásáról tettek fel kérdéseket a tanulóknak, melyeket mindegyik tanuló kivétel nélkül igen ügyesen oldott meg. Később a méhészegyesületi elnökök hármas­hármas tagú bizottsággá alakulva, vették egyenként vizsgálat alá a növendékeket és adtak fel kérdéseket, amire a növendékek meg­lepően ügyes feleleteket adtak. Az igen szép sikerrel járó szak­vizsga után a jelen voltak az átrendezett és kibővített méhészeti múzeumba vonultak, hol Gál Imre igazgató üdvözölte a kormány képviselőjét és a vendégeket, és kérte a múzeumnak a nyilvános­ság előtt való megnyitását. A miniszter képviselője az ország egyetlen méhészeti múzeumát szép beszéd kíséretében adta át a nyilvánosságnak és méltatta a mézgazdaság vezetőjének sikeres működését. Bia és Páty községek fölsegítése. Megírtuk, hogy a vihar sújtotta pestmegyei falvak felsegélyezésére a Falu-Szövetség által indított mozgalom gyönyörű sikerrel halad előre s hogy a Falu-Szövetség már az eddig beérkezett segélyek szétosztásának módozatait is megtárgyalta. Mivel a gyűjtés folyik, adományokat egyene­sen a Szövetség pénztárához : Vill., Vas­ utca 19. sz. kéri küldeni a veze­tőség. Augusztus 20-ika óta a következő adományok érkeztek be : Gara község (Bács-Bodrog megye) 1.000.000, Csongrádi Kereskedők Egylete 300.000, Mecsér község 55.000, Magyaróvár 1 méter mázsa búza, közép­ára 410.000, Balmazújváros 107,375, Eszterháza község 230.000, Áru- és Értéktőzsde 5,000 000, Nagyszénási Hitelszövetkezet 100.000, Derecske község 1,413.000, Dunakömlőd 400.010, Kismarja 850.000, Ártánd 51.000, Kenézlő és Zalkod község 591 800, Endrőd község 1,821.010, Kerecsend 1,448.560, Nagyszénás község 1,151.200, Szombathely vidéki körjegyzőség 1,048.200, Hosszúpály község 829 800, Tiszafüred község 600.00­0, Helesfa község 538.000, Heréd község 340 000, Tótvázsony község 313.590, Bátéi körjegyzőség 300.000, Lajoskomárom község 2,100.000, Dinnyeberki község 128.600, Kölesd község 10­.001, Bogyoszló község 50.000, Bakonyszeg község 500.100, Sopronnémeti község 75.000, Potyond (Sopronm.) 15.000, Derékegyháza község 85.000, Monostorapáti község 247.011, Tardos kör­jegyzőség 196.000, Csögle község 1.876.661, Acsádi község 762-100, Darvas község 300.000, Parád község 1.6­0.000, Bácsalmás község 348.750, Komádi község 216.000, Bozsok község 191.300, Vönöck község 169.000, Bagamér község 112.350, Torony község 96.810, Sirok község 100.000, Jákos község 100.00­0, Vaskút község 100.000, Viss község 131.000, Taktaharkány község 145.000, Szentetornya község 201.000, Gyoma község 2.829.100, Gádoros község 1.111.560, Püspökszenterzsébet 700.000, Tálya (Zemplénm.) 278.0­00, Agrolux község 300.000, Balmazújváros község 49.830, Taszáry körjegyző­ség 345.201, Herénd körjegyzőség 321.10­0, Dákos körjegyzőség 446.520, Kőszeg v. körjegyzőség 20­0.000, Cserdi község 119.5­0, Helesfa (Baranyam.) 14­0.101, Berekböszörmény 385.350, Nemti u. p. Kisterenye 247.600, Ber­kenye u. p. Nógrád 240.000, Mezősas (Biharút.) 417.600, Enesenes u. p. Nyulati 97.710, Makói Gazdasági Egyesület 1,100.000, Görgeteg község 30.000, Paks város 104.000, Nagyvázsonyi körjegyzőség 98.500, Balaton­kenese község 300­ 001, Somlószőlős 348 000, Nagydorog község 1,115.782, Magyar Ált. Kőszénbánya r.­t. közvetlenül 210 zsák cement kb. 25.000.010, Cegléd 8 méter mázsa búza kb. 8.000.000 korona értékben. Értesítem a nagyérdemű gazdaközönséget, hogy pálinkafőző­üst raktáromat a legolcsóbb áron kiárusítom: Máthé András vörösrézárugyár, Újpest, Károlyi­ utca 11.

Next