Vasárnapi Hírek, 1985. január-június (1. évfolyam, 2-26. szám)
1985-06-30 / 26. szám
Eredményhirdetés Veszprémben • A XV. Veszprémi Tévétalálkozó szombaton este ünnepélyes díjkiosztással fejeződött be. A drámai kategóriában 11, az operában pedig 8 produkció versenyzett. A drámai kategória fődíját, Borsos Miklós Balatoni szél című szobrát a Moliére színművéből készült Nők iskolája című televíziós játék nyerte el, amelynek rendezője Fehér György. Az operakategória fődíját a zsűri, Rossini: Alkalom szüli a tolvajt című kisoperájának televíziós változatáért adták. (Békés András rendező munkája.) Veszprém városának díját a Galgóczi Erzsébet írásából készült — Nemere László rendezésében — Szent Kristóf kápolnája című tévéfilm nyerte el. Az idén másodízben adták át — az operakategóriában — a budapesti tavaszi fesztivál különdíját, ezúttal Petrovics Emil Lysistrate című koncertoperájáért, amelyet Maár Gyula rendezett. A versenyfilmeket tíz társadalmi zsűri tekintette meg és mindkét kategóriában közönségdíjat adtak át. Az operák közül a Félix László rendezésében készült Mirandolinát, a drámai kategóriában pedig a Szent Kristóf kápolnáját ítélték a legjobbnak. A fődíjakon kívül 12 különdíjat adtak át. Székely János író a Caligula helytartója című dráma szövegéért, Láng István zeneszerző az Álom a színházról című tévéoperáért, Bornyi Gyula operatőr a Vonzások és választások, valamint az Egy fiú bőrönddel című produkció operatőri munkájáért, Kézdi Lóránt díszlettervező az Álom a színházról és más operafilmek díszletéért, Zempléni Mária az Alkalom szüli a tolvajt és a Lysistrate című tévéoperákban nyújtott művészi teljesítményéért. Gáti István a Féltékenység-balgaság című operában nyújtott művészi teljesítményéért, Kincses Veronika ugyanebben a produkcióban alakított Szerénáért, Wieber Marianne jelmeztervező sokrétű jelmeztervező munkájáért, Bodnár Erika a Szent Kristóf kápolnája című tévéfilm női főszerepéért, Kállai Ferenc a Nők iskolája című tévéjáték főszerepéért. Takács Katalin a Vonzások és választások című tévéjátékban nyújtott alakításáért, Páger Antal pedig a Szent Kristóf kápolnája férfi főszerepéért vehette át Fekete Sándortól, a zsűri elnökétől a különdíját. Horgonyt fel!Vasárnap először A szervezők először úgy tervezték, hogy a Jászai Mari téri kikötőből indítják útjára a játéknapokon az Árpád hajót. Az önjáró komphajó azonban nagyobb, mint a többi sétahajó, s a kis méretű pontonok mellett nem tud kikötni. Ezért változtatni kellett a terven. A hajószínházba néhány száz méterrel távolabb a Szent István parki kikötőben lehet majd beszállni este fél nyolckor. Indulás nyolc órakor lesz most vasárnap, a premier napján és az elkövetkező tíz előadás napján is. A nézők két és fél órát töltenek a Dunán. Magára az előadásra egy másik kikötőben, az óbudai sziget melletti Május 9-e parknál kerül sor. Ott leállnak majd a motorok, kezdődik a játék, a történethez illő helyszínen, ha nem is tengeren, de vízen. Polgár Ernő színjátéka, a Túl az Egyenlítőn ugyanis egy hatalmas tengerjárón játszódik. Az előadás rendezője, s egyik szereplője Korcsmáros György. A főhőst, a „tenger urát”, Garfield kapitányt Gáti Oszkár játssza. Partnerei Papp János, Cs. Németh Lajos, Dunai Tamás, Vass Gábor, Pusztaszeri Kornél, Karczag Ferenc és Lesznek Tibor. S ha a játéknak Vége, az Árpád hajó újra felszedi a horgonyt és visszaúszik a Szent István parkhoz. A szokatlan játszóhely és az új magyar mű, nagy érdeklődést keltett. Jó néhány előadásra — közel 400 néző fér el a fedélzeten — már előre minden jegy elkelt. Azokra az estekre, amelyekre még van szabad szék, a helyszínen válthatnak belépőt az érdeklődők. Startra kész a hajószínház. A fedélzeten Gáti Oszkár a kapitány Papp Jánossal. Pécsi Ildikó: Népszínház Vissza Miszlayhoz A Radnóti Miklós Színpad évadzáró társulati ülésén elbúcsúztatták az együttes eddigi igazgatóját, Keres Emilt és a társulat vezető színésznőjét, Pécsi Ildikót. A volt direktor nyugdíjba vonult. A színésznő pedig — mint ő mondja — néhány villamosmegállóval odébb, a Józsefvárosi Színházban folytatja pályáját. Átszerződött a Népszínházhoz. — Csupán csak annyi történt, hogy éltem egy lehetőséggel. Szeretek mozdulni. Hívtak. Megpróbálom. — De hívták korábban is. Nem is akármilyen társulatokhoz . .. — Valóban. Olyan együttesek, ahol vendégszerepeltem. Hiszen játszottam a Nemzeti Színházban a Balstaff-ban, beugrottam Gertrud szerepébe a Madách Hammer-előadásán, két alkalommal is vendégeskedtem a Tháliában, a Totókban és a Bal négyes páholyban. De felléptem vidéken is. Csak hát nagyon jól éreztem magam Keres Emil mellett a Radnóti Színpadon. Az ő szemébe biztosította számomra a jó hangulatot, és egy bizonyos fajtaszabadságot. Tudtam: ha vendégszereplésre hívnak, ő lehetővé teszi számomra. Valamikor ugyanígy dolgoztam Kecskeméten Miszlay Istvánnal. Tőle jöttem Kéreshez és most kilenc év után visszamegyek Miszlayhoz. — Lehet, hogy a Radnóti Színpad tagjaként továbbra is vendégszerepelhetett volna. — Lehet. De csaknem egy időben történt, hogy tudomást szereztem Keres nyugdíjba vonulásáról, és ugyanakkor hívott vendégként egy szerepre Miszlay. Eljátszottam Németh László Nagy családjának Kláráját. S egyszer azt mondta Miszlay: nem jönnél vissza hozzám? Erre én: miért ne?! S tulajdonképpen az év eleji premier után már át is szerződtem. Régen ismerem a színházi világot. Tudom, hogy egy új igazgató nem ér rá velem foglalkozni. Egy ilyenfajta színésznő, amilyen én vagyok, csak megnehezíti az új igazgató dolgát. — S mi lesz a jövő szezonban? ,— Játszom tovább a Nagy családban, és egy új magyar darabban, amelyet Petlik József rendez. Hiszek abban, hogy a pesti közönség rövidesen felfedezi magának ezt a színházat is. Sokan bizony nem is tudják, hogy a Népszínház, pesti színház. Izgat, hogy nekem is mindent elölről kell kezdenem, hiszen más a közönség. A Radnóti Színpadra visszajárok, régi szerepeimet eljátszom. De számomra a két évad egyébként is öszszecsúszik, nincs szünet. Napközben a televízióban vagyok, önálló műsoromat készítjük, amelyben elhangzanak megzenésített versek és sok-sok próza. Éjszakánként pedig a Linda újabb epizódjait forgatjuk januárig. Emellett újabb önálló műsor összeállításán is dolgozunk Balázsovits Lajossal. Újabb vendégszereplésre is készülök. Beke Sándor rendezésében Margittai Ágival és Fehér Annával a Dunaújvárosi Bemutató Színpadon lépütnk fel. Az előadást hat színésznő számára írt monológból állították össze. Sebes Erzsébet I BESZÉDGYŰJTEMÉNY. A napokban Varsóban ülésezett a magyar— lengyel könyvkiadói vegyes bizottság. Az elmúlt évek helyzetét, a következő ötéves terv kiadói terveit beszélték meg, s megállapodás született, hogy a Kossuth Kiadó többek között hamarosan megjelenteti Wojciech Jaruzelski beszédeinek gyűjteményét. © UTOLSÓ PREMIER. Bár megvolt az évadzáró társulati ülés a Győri Kisfaludy Színházban, szombaton még egy bemutatót tartottak. Az operatársulat Verdi: Trubadúr című operáját vitte színre Bor József rendezésében, a karmester Csala Benedek volt. © RÉGI PINCÉR. Kosztolányi Dezső Régi pincércímű versének megzenésített változatát énekli majd Törőcsik Kristóf gitárosénekes a televízió vasárnap esti, A magyar dal ünnepe című műsorában. @ FOLYÓN AT. Robert Altman filmre viszi Hemingway A folyón át, a fák közé című regényét. A két főszereplő Roy Scheider és Julie Christie. © LENINGRAD OSTROMA. E címmel készít új szuperfilmet Sergio Leone, a főszerepben Robert de Niróval. A felvételeket az eredeti helyszíneken készítik. © ANTIK MUZSIKA. A Magyar muzsika évszázadait felidéző előadássorozatba kezdett a Bakfark Bálint Lant Trió és a Kecskés-együttes az I. kerületi Művelődési Házban. Vasárnap este 8 órai kezdettel a török világ zenéjét, péntek este Balassa Bálint és Rimai János énekelt verseit, jövő vasárnap pedig a kurucküzdelmek zeneköltészetét mutatják be. i BIENNÁLÉ. A IX. országos kisplasztikai biennálét ma délelőtt 11 órakor nyitják meg a Pécsi Galériában. Megnyitó beszédet Kovács Péter művészettörténész tart. A tárlat augusztus 25-ig lesz nyitva. © RÁTONYI RÓBERT lesz az egyik szereplője a televízió „Köszönöm, hogy imádott” című, régi magyar filmslágereket bemutató műsorának, amelyet kedd délután láthatunk a képernyőn. © DÍJNYERTES TAKARÓK. Szombathelyen, a Savaria Múzeumban pénteken nyílt meg a VII. ipari textilművészeti biennálé, amelyen a magyar ipari textilművészet újabb alkotásait mutatják be. A pályázatra érkezett szőnyegekből, bútorszövetekből, függönyökből és drapériákból a szakzsűri $88-at talált bemutatásra méltónak. A minisztérium 30 ezer forintos különdíját, egyenlő arányban megosztva, Kiss Katalin és Vereczkey Szilvia kapta dekorációs anyagból, bútorszövetből és takaróegyüttesből álló művéért. A TOSCA csókja címmel Svájcban dokumentumfilmet forgattak arról az otthonról, amelyet a nagy zeneszerző örökségéből és kívánságára építettek viszszavonult operaénekesek számára. Verdi annak idején nem járult hozzá az otthon felavatásához, mert nem tudta elviselni a hálálkodást, így csak halála után készülhetett el a ház Camille Boito, a librettista testvérének tervei alapján. © LÁBASHÁZI TÁRLAT. Az idén Sopron ad otthont az V. országos érembiennálénak. Az Orsolya téri Lábasház reprezentatív termében közel 80 művész mintegy 300 alkotásában gyönyörködhetnek az érdeklődők, szeptember 22-ig. © FEGYÓ BÉLA festőművész alkotásait bemutató tárlat nyílik csütörtök délután a Népszabadság székház sajtóklubjában. ® Arany JÁNOS-balett. A költő A bajusz című elbeszélő költeményéből balettprodukció készült a televízió műhelyében. A zeneszerző Horusitzky Zoltán, a rendező pedig Csenterics Ágnes volt. A prózai színész, Körmendi János mellett olyan népszerű táncosok álltak kamera elé, mint Dózsa Imre, Pártay Lilla, Szőnyi Nóra és Metzger Márta. # SHERLOCK Holmes életéről ismét film készül Barry Levinson feldolgozásában. Ezúttal a mesterdetektív ifjú korát idézik fel a filmvásznon. A produkció sztárja Robert Redford. © IBRÁNYI PÉLDA címmel lapunk előző számában közölt cikk képaláírása tévesen jelent meg. A helyes szöveg: „Gyémánt László Virág helyett című alkotása, Hincz Gyula festőművész portréjával”. Rügt,ma Amerikai film. Rendezte: Milos Forman. Egy európai New Yorkban ... A cseh születésű rendező a század második évtizedének amerikai metropolisában zajló történetet vitt filmre E. L. Doctorow világsikerű regénye alapján. Olyan történetet, amely eredeti formájában csak Amerikában, pontosabban az Amerikai Egyesült Államokban eshetett és eshetnk meg, de amelynek drámai összeütközése a világ bármely pontján kirobbanhat. Egy színes bőrű zongoristát — rokonszenves, értelmes, törekvő férfit — megaláznak pöffeszkedő, ostoba fehérek, és a néger, a „nigró” hiába keresi igazságát. A fehérek egymással tartanak, a hozzá hasonszínűek közül a tapasztaltabbak pedig már beletörődtek abba, hogy nekik nem lehet szavuk. A megalázott — miután felesége is a fehérek miatt hal meg — végső kétségbeesésében a gyűlöletre gyűlölettel, a gyilkosságra gyilkossággal válaszol, s megpróbálja kikényszeríteni, hogy maga vehessen elégtételt megalázóján. Módszerét azóta — sajnos — tökéletesítették. Ő még nemm embereket ejt túszul, hanem egy páratlan értékű műgyűjtemény felrobbantásával fenyegetőzik — aztán belátja, hogy küzdelme kilátástalan. Rászánja magát a megadásra abban a reményben, hogy legalább a halála előtt szószólója lehet ügyének, de ebben is megakadályozzák. Oly módon mégpedig, hogy világossá válik: az embernek ember által való megalázását eltűrő, sőt hallgatólagosan támogató hatalom, aljasabb, mint a többszörös gyilkossá váló magányos szembenálló. Formant, bár miliő ábrázolása hamisítatlanul amerikai, az általános embert érdekli. Az az alapgondolat, amely ma is szomorúan időszerű. Mert miközben a recenzió sorait kopogtatom az írógépen, a szomszéd szobában a telexgépek kattognak. Adják a híreket a bejrúti túszdráma legújabb, fejleményeiről ... Ennek a nagy mesterségbeli tudással megcsinált, mélységesen morális filmnek a továbbgondolása messzire vezet. Ezért jó film. Sőt, remek. (morvay) Botcsinálta drámaíró? Athéntől Washingtonig majdnem száz különböző produkcióban — színpadon, rádióban, televízióban — mutatták be a Tótékat. S a számadatok hideg ténye még így is keveset mond, hiszen csak a Szovjetunióban 17, Finnországban pedig 10 színház műsorán szerepelt. A Macskajáték bemutatóinak száma a százat is meghaladja. Örkény István betört a világszínpadra. Botcsinálta drámaírónak nevezte magát, vagy ki tudja, lehet, hogy ezt csak a legenda tartja. Mi az Örkény-színház világsikerének titka? Ezt vizsgálja érdekes tanulmánykötetében Földes Anna, aki megszólaltat könyvében néhány olyan művészt is — Kazimir Károlyt, Sulyok Máriát, Székely Gábort, Major Tamást, Marton Lászlót, Garas Dezsőt, Tordy Gézát — akik részesei voltak egyegy mű hazai színpadi megszületésének.