Vasárnapi Hírek, 1985. július-december (1. évfolyam, 27-51. szám)

1985-12-01 / 48. szám

Már nem vendég Avar István a Madách Színház tagja A Tizenkilenc évi Nemzeti Színház-beli „kitérő” után most ismét azon a színpa­don próbálom majd estéről estére bizonyítani, hogy a színházat mindenekelőtt, minden­ekf­öl­ött, minden­nél jobban szeretem, amelyhez már hatesztendei sikeres pálya emléke köt — kezdi a beszélgetést Avar István. — December 1-től a Madách Színházba szerződtem. — Felmondása nagy port vert fel a színházi világ­ban. — A Nemzeti május 23- án kérésemre elfogadta fel­mondásomat, és júliusban megszűnt a szerződésem. Augusztustól állás nélküli színész voltam, egyszóval nem volt főmunkahelyem. — Bizonyára több társu­lat vezetője is megkereste ajánlatával. — Meghívást kaptam a Népszínház és a József Attila Színház vezetőitől, és szeptember végén megér­kezett Ádám Ottó igazgató levele, amelyben felkért egy vendégszereplésre és egy személyes beszélgetésre. Megkérdezte, nem lenne-e kedvem eljátszani Szabó Magda Egy fiú szerdája cí­mű darabjának debreceni főbíróját. Én boldogan vál­laltam, majd újabb lehető­séget ajánlott fel Sütő András „Egy lócsiszár vi­rágvasárnapja” című da­rabjában. Akkor még, úgy éreztem, hogy többé nem szerződöm színházhoz. — Végül mégis elfogadta Ádám Ottó hívását. — Rendkívül jólesett Ádám Ottó egyik monda­ta. Ezt mondta: én akkor érzem jól magam­, ha bol­dog emberek vesznek kö­rül. Ebből is éreztem, ide azért hívnak, mert szük­ség van rám, és tudom, itt szeretni fognak. Az külön szerencse, hogy két magyar drámában léphetek ismét a Madách színpadára. Azon­nal egy olyan íróval talál­kozhatok — Szabó Magdá­val —, akinek én még egyetlen alakját sem for­málhattam meg. És rögtön egy új rendezővel, Lengyel Györggyel kezdhetek dol­gozni. Lehet, hogy furcsán hat, de egy kicsit izgulok. De jó dolog, ha az ember izgalma jövendőbeli örö­mökből táplálkozik. Sebes Erzsébet AWB krónikája • PUNKRÁCIÓS show­­mű­sor lesz ma este a bu­dapesti Petőfi Csarnokban, ahol a népszerű énekes, Falco kísérőzenekara, a csaknem 30 zenészt és tán­cost számláló Drahdiwa­­beri ad koncertet. A cso­port sztárja egy 140 kilós énekesnő. • KELLER DEZSŐRŐL készített 80 perces portré­filmet a televízió. A 80 éves művész sikeres kup­léi, dalai, sanzonjai és kon­­feranszai is elhangzanak majd a december 8-án este képernyőre kerülő műsor­ban. • JOHN TRAVOLTA főszereplésével készül To­ny Manero legújabb, im­már harmadik története. A Szombat esti láz után most mutatják be nálunk a so­rozat második részét, az Életben maradni című ze­nés filmet, amelynek szin­tén Travolta a sztárja.­­ AZ IKIN Irodalmi Műhely — a Vasas Mű­vészegyüttes és Ifjúsági Ház irodalmi szakköre — 10 éves fennállásának al­kalmából jubileumi elő­adást rendez december 3- án este 7 órai kezdettel Budapesten, a Fiatal Mű­vészek Klubjában. © GÁSPÁR IMRE ka­rikaturista portrérajzaiból nyílik tárlat hétfőn dél­után 3 órakor a Gutenberg Galériában. © KÁBÍTÓSZER-CSEM­­PÉSZÉS miatt letartóztat­ták és 6 hónap börtönre ítélték Stacy Keach film­színészt, aki Angliában egy népszerű krimisorozat fő­szereplője. A filmstúdió ve­zetői is közölték vele: töb­bé nem játszhatja a szu­­perdetektívet. • VOLGA névre keresz­telt moszkvai őrkutyát ka­pott ajándékba legutóbbi szovjetunióbeli szereplése­kor Joszip Kobzontól a népszerű magyar énekes, Koós János. A bernáthegyi és a kaukázusi farkas ke­resztezéséből származó kutyafajta világszerte ku­riózum. A két hónapos Vol­ga gyorsan a család ked­vence lett, jó az étvágya, egy év alatt elérheti a 30 kilót is. © BENKŐ PÉTER kapta az idei Thália-gyűrűt. © PÉTER A HARMA­DIK. Háromgyerekes csa­ládanya lett Szilvássy An­namária, a Madách Szín­ház művésznője. A 6 éves Nóra és a hároméves Mi­si kistestvére a Péter ne­vet kapta. Jubileumok jegyében Gyárba költözik a Rock Színház December 6—18.: Hair a BS-ben • Sztárcsinálók: 250 Evita: 100, A krónikás: 75­0 Musicaltörténet Jubilált A krónikás. Az Erkel Színházban hétfőn 75. alkalommal játszották a Rock Színház tagjai a­ Ste­fan Steym regényéből írt rockoperát. Kemény Gá­bor, Kocsák Tibor és Mik­lós­­Tibor átdolgozása ezek­ben a napokban dupla nagylemezen is megjelenik. Külföldön is érdeklődnek iránta: nyugatnémet, izra­eli és norvég zenés színhá­zak akarják műsorra tűz­ni, az Egyesült Államokban pedig az Énekek éneke cí­mű betétdalt lemezen kí­vánják megjelentetni. A főváros legfiatalabb zenés színházának — bár még csak hatéves múltra tekinthet vissza — idei év­adja már a jubileumok je­gyében telik. A krónikás előtt ünnepelte a társulat a Sztárcsinálók (Várkonyi Mátyás­­és Miklós Tibor műve) 250. előadását, az Evita pedig a 100. előadás felé közeledik és éppen most fordult át nyereséges­be a Cafe Rock című ka­maradarabjuk. Jövőre még fényesebb terveik vannak. Újdonsá­gaik közül kettőt érdemes kiemelni. Sztárokkal a fő­szerepekben — Gregor Jó­zsef operaénekes, Vikidál Gyula és Deák Bill Gyula rockénekesek közreműkö­désével — a nyáron Sze­geden mutatják be a Jézus Krisztus Szupersztárt. Azt megelőzően pedig a Musi­cal musicalt, ami nem más, mint a musical történeté­nek színpadi feldolgozása. A 20-as évek ősmusicaljei­­től kezdve a legfrissebb új­donságig — a londoni ős­­premierre váró Sakk című rockoperáig — részleteket adnak majd elő az elmúlt 60 év terméséből. December 6. és 18. kö­zött a főváros legnagyobb „kőszínházában”, a Buda­pest Sportcsarnokban lép­nek fel. A szabadtéren már bemutatott Hairt viszik színre itt Sándor Pál ren­dezésében, Nagy Feró és Kaszás Attila főszereplésé­vel. A színház vezetői el­mondták, hogy végre ren­deződött a helyzetük: szep­tember 1-től a Művelődési Minisztérium fennhatósága alá tartoznak. Ez létbizton­ságot jelent számukra. Helyiséggondjaik viszont továbbra is léteznek. Törzshelyüket, a MOM Csörsz utcai, művelődési házát tatarozni kezdték. Csak jövő ősszel térhetnek ide vissza. Addig igazi uta­zó társulatként járják az országot. Gyarapodó reper­toárral művelődési házak­ban, sportcsarnokokban vendégszerepelnek. A mi­nisztérium támogatásával szeretnének állandó ott­honra is szert tenni. Bu­dapesten kinéztek maguk­nak egy gyárépületet, amely rövidesen megürül és ezt kívánják rockszín­házzá átalakítani. Czippán György Elhunyt Gy. Szabó Béla Hosszú, súlyos betegség után szombaton Kolozsvá­rott, nyolcvanéves korá­ban elhunyt Gy. Szabó Béla grafikus- és festőmű­vész, a romániai magyar képzőművészet kimagasló egyénisége. Gyulafehérvárot­­ 1905. augusztus 5-én született, nevében a Gy. betű szü­lővárosára utal. A buda­pesti képzőművészeti fő­iskolán Varga Nándor La­jos tanítványa volt. Ké­sőbb Olaszországban, Gö­rögországban, Bulgáriában és Jugoszláviában tett ta­nulmányutat. Metszetei, rajzai és pasztellképei nemzetközi hírnévnek ör­vendenek, sajátos erdélyi látásmódot, gondolatvilá­got tükrözhetnek. A világ számos városában, így Bukarestben, Budapesten, New Yorkban, Moszkvá­ban, Leningrádban, Mexi­kóvárosban, Bécsben ren­dezett tárlatai nagy sikert és hírnevet szereztek ne­ki. 1943-ban a „Felszaba­dulás” című fametszetéért a Magyar Népi Szövetség dí­ját kapta meg, később ro­mániai Állami Díjjal is­merik el művészetét. Ér­demes művész, legutóbb 1971-ben a Kulturális Ér­demekért érdemrend első fokozatával tüntették ki. © DORÁTI ANTAL, a Svájcban élő világhírű karmester a Szépművésze­ti Múzeumnak ajándékozta Jacob Boer holland festő nagyméretű, pergamenre készített tel­srajzát, amely Buda 1686-os visszafogla­lását ábrázolja. © MERYL STREEP, akit a Sophie választásában lát­hattunk, legújabb filmjé­ben egy olyan asszonyt ala­kít, akinek életre megha­tározó élménye a francia ellenállásban való részvé­tel. Partnere a rockénekes Sting. Hét végi színház G­alilei és Carmen Csendes volt ez a hétvége a színházak táján. Ezúttal mindössze három társulat tűzött műsorára új darabot. A budapesti gyerekeik ked­venc színháza, a Bábszín­ház Hegedűs Géza,Tarbay Ede A csodaszarvas népe című kétrészes bábjátékát mutatta be csütörtök dél­után. Az előadás rendezője Urbán Gyula, két tervezője Bródy Vera és Koós Iván. Bábszín­padra Tarbay Ede írta. Pénteken este premiert tartottak­­ a szegedi zenés színházban, ahol Bizet Car­men című operáját adták elő Karl Heinz Erkrath rendezésében. A karmester Oberfrank Géza volt. Szombaton este a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­házban Léner Péter rende­zésében mutatták be Né­meth László: Galilei című drámáját, a főszerepben Szigeti Andrással. Popsarok A szombathelyi Lord együttes Vándor című dalát egy osztrák együttes a slá­gerlisták élvonalába emel­te. Ausztriában egyébként nagylemeze jelent meg a magyar zenekarnak, amely most ünnepli 10. születés­napját, itthon könyvet ad­tak ki a történetéről és ha­marosan újabb kislemezen is bemutatkozik. A GM 49 nevű együttes Digitális majális című nagylemezének bemutató koncertjét ma este 7-kor tartják a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házá­ban. (9. j.) Előzetes Gyerekrablás & Palánk utcában Magyar film. Rendezte: Mihányfy Sándor. A rokon­szenves rendőr alhadnagy legalább annyiszor sérti meg a szolgálati szabály­zatot, ahányszor a rendező a dramaturgia törvényeit. Ám amiképpen a bumfordi százados megbocsát­­ó szándékú, bár tagadhatat­lanul kissé deviáns beosz­tottjának, azonképpen mi, nézők is megbocsátunk Mi­­hályfy Sándornak, hiszen Gyerekrablás a Palánk ut­cában című filmjével kel­lemes szórakozást szerez gyermekeknek, felnőttek­nek ,egyaránt. Derűs időtöl­tésünk főképpen a film humorának köszönhető: a­hol vagánynak, hol ké­ményseprőnek öltöző, álom­szuszék és kakaós tejbegríz­­zal táplálkozó alhadnagy aranyosan megmintázott alakjának és a kedvesebb­nél kedvesebb gyermekfi­guráknak. Az olyan jelene­teknek, mint például ami­kor az „elrabolt gyermek” kishúga egy növendék ci­cát próbál nyomon követő kutyaként „használni”; vagy amikor a gyermekko­rú gyermekrablók halálos komolyan megtárgyalják, levág­ják-e Lajcsu­m fülét, s a nagyobb nyomaték ked­véért ellküldjék-e a zsaro­landó felnőtteknek. A gyermek és a felnőtt sze­replők egyaránt kitűnőek. Az alhadnagyot Koltai Ró­bert nagyszerű megformá­lásában szívünkbe zárjuk, s élvezzük Rajhona Ádám (a leendő apuka), Tábori Nó­ra (az anyós), Balogh Eme­se (a férfisóvár szomszéd­­asszony) és Szirtes Ádám­­(a százados) mulattató játé­kát. Bánsági Ildikó (anyu­ka) derekasan küszödik há­látlan, „tragikus” szerepé­vel, Székhelyi József (apu­ka) pedig jóformán teljes passzivitásra kényszerül. Még arra sincs mód­ja, hogy meggyőzzön bennünket, va­lóban jó lesz-e gyermekei­nek, feleségének, ha visz­­szatér családjához. A játszó gyermekeket is csak dicsé­ret illeti, s jó teljesítmé­nyük természetesen dicséri a rendezőt jószemű vá­lasztásáért, tehetséges „szí­nészvezetéséért”. (morvay) ­ AMERIKÁBAN nő az aggodalom a poplemezek­ből áradó szex és erőszak miatt. Az aggódó szülők nemrég cenzorbizottságot alakítottak, amely felhívás­ban követelte Zappa, Prince és John Denver le­mezeinek betiltását. Egy pálya történetet Londonba, az angol választásokra küldött ki egyszer a Népszava külön­­tudósítóként. Akkor már hosszabb ide­je ott élt egy volt kollégám, kitűnő új­ságíró, aki arról volt híres, hogy imád nősülni. Ha jól emlékszem, negyedik vagy ötödik feleségénél tartott, egy nyugatnémet hölgynél. Mindketten rendkívül vendégszeretőek voltak. A brit fővárosba látogató, magyar újság­írókat ebédre-vacsorára invitálták, de jó párszor előfordult, hogy szállást is adtak nekik, így fordulhatott elő — ahogyan kollégám nevetve mesélte — a következő eset: Egy nap olvastam a Timesot, és mondom Beának (ez volt a legújabb felesége): „Te, azt írja az újság, hogy hamarosan Londonba látogat Kodály Zoltán”. Mire a zenei műveltség nem túl ma­gas fokán álló hitves imigyen vála­szolt: „Mondd, aludt az már nálunk?” ★ „Mindez megtörtént” — állítja e kedves anekdotáról és még egy kötet­re való újságíróélményről új könyvé­nek címében Gedeon Pál, az ismert publicista, szerkesztő, tévékommentá­tor. Négy évtized mindennapos króni­káiból válogatott össze a szakma leg­különfélébb műfajában: riportot, ese­ménytudósítást, útleírást, élménybeszá­molót és publicisztikát. Térben és idő­ben kalandozik velünk a lapokon , negyven esztendőn és földrészeken át­lépegetve E közben megismerkedünk érdekes egyéniségekkel, nevezetes sze­mélyiségekkel, ma már történelmi ese­ményekkel és a hírlapírói pályából adódó humoros történetekkel egyaránt. Olvasmányos és nem minden tanulság nélküli kötet. S ami ugyancsak nem mellékes: minden lapja szórakoztató. Az írások külön-külön önmagukért szólnak, ugyanakkor csokorba gyűjtve egy gazdag újságírói életpálya bonta­kozik ki előttünk, mintegy tükörcsere­pekből villantva föl pályaszakaszait. (M cs)

Next