Vasárnapi Hírek, 1987. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-04 / 40. szám
Hétvégi bemutatók Hét plusz három esten Mintha összebeszéltek volna a társulatok: pénteken este hét város hét színházában és főváros 3 színházában volt premier. Debrecenben A szivárványszínű köntös-előadás — európai bemutató. — A miskolciak Szomory Dezső történelmi drámáját, a II. Lajos királyt tűzték műsorra, a címszereplő: Mihályi Győző. — Győrben Feuchtwanger-ősbemutatót tartottak: Szurdi Miklós vitte színre a Marie Antoinette-t. — Tordy Géza Csehov Cseresnyéskertjét rendezte meg Veszprémben. (Jövő heti számunkban közlünk róla kritikát.) — Békéscsabán — a nyári előbemutatóután — Mikszáth Új Zrínyiászát adták elő, Szentmihályi Szabó Péter adaptációja alapján. — Nyíregyházán rég nem látott bohózatot mutattak be, Gaál József Peleskei nótáriusát. — Szolnokon Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül-jét állította színpadra Csizmadia Tibor. A fővárosi nézők is láthattak a héten új előadásokat: a Katona József Színházban Strindberget, a Radnóti Színpadon a litván Baltusnikas kedves, mai, „közérzetjelentő” Ábrándokját, a Madách Kamarában pedig Hofi Géza jelentkezett új műsorral. A finn vendég, Kalle Holmberg olyan rendezőnek látszik, aki nem rendezőcentrikus. Hagyja, hogy a mű és a színészek szólaljanak meg. A Katona József Színház társulata pedig a tőle megszokott színvonalon, megbízható teljesítményt nyújtva eleveníti meg Strindberg iszonytató, reális Házi pokol ra vízióját, Az apát. A svéd drámaíró korai, naturalista korszakából való ez a tragédia. De annyira nem lehet korai, hogy Strindberg lelke ne lenne már beteg: gyűlölettel mérgezett. Székely László körben és felülről lezárt, nyomasztó terében feszül egymásnak a férfi és a nő. Együttesük formája: házasság, tartalma: harc a hatalomért, tétje: előbbutóbb élet és halál. Talánkevésbé szorongató és baljós légkörben, mint Strindberg szerette hinni, de eredményesen teszik tönkre egymást. Az előadás drámaisága legfőképpen a házaspár „hadjeleneteiben” sűrűsödik össze, elsősorban azért, mert a Kapitányt játszó Cserhalmi György végig bírja energiával, színészi intenzitással. Minden erőteljes, kemény, csak nem új. Cserhalmi Györgyöt éppúgy láttuk már hasonlóan vergődő, robusztus lelkületű férfinak, mint Bodnár Erikát okos és céltudatos, de ambivalens érzések között hányódó asszonynak. Bán János feszengő jótakarója szintén ismerős, ahogyan Balkay Géza figurája, a rezignált szemlélődő is sokadik kiadás. A gyermekszereplő viszont nóvum, Gyalog Eszter, akiben Jeles András tragédiafilmje, az Angyali üdvözlet Luciferére ismerhetünk rá. Egyenrangú társ, hiszen itt mindenki Strindberg sötét hitének lesz áldozata. Stuber Andrea Lehet-e még újat mondani a bibliai József történetéről, akit gyűlölködő testvérei 20 ezüstért eladtak a pusztában? »Thomas Mann József és testvérei nagyregénye után úgy tűnik, aligha. Ám Barrie Stavis egyesült államokbeli dráma-tetralógiájában még 1968-ban írta meg A szivárványszínű köntöst — még volt új mondanivalója e témáról. A debreceni Csokonai Színház az évad első bemutatójaként ezt a darabot választotta a 81 éves szerző szépszámú színpadi terméséből. A legkisebb Jákob-fiú, József törté- József és a falak nevét a szerző filozófiai gondolatokkal szőtte át. A kérdése persze nem új, de minden nemzedék számára ismételten megfogalmazható: áttörheti-e a tehetség a köznapi szűklátókörűek által emelt falakat? Ha igen, mit kezdhet a megszerzett hatalommal? A József-történet tehát nem maradt meg a szerelmi csalódását megbosszuló Putifárné háromezer éves históriájánál. S ez a szerző legfőbb érdeme. Drámájának tétje: a hatalom, a privilégiumok megtartásának kérdése. Pinczés István rendező rendkívüli egyszerűségben rejlő gondolatisággal állította színpadra a kétfelvonásos darabot. A jól megírt dialógusok, az ötletes, egy helyszínű díszletre épülő jelenetsorok, az eszköztelen, sarkított színészi játék, a kollektív együttműködés, színvonalas, tiszta katartikus előadást eredményezett. A debreceni színház társulata felemelő színházi élményben részesített bennünket. A színészek közül különösen a fáraót alakító Sárközy Zoltán, a Putifárnét játszó Falvay Klára, s a József figuráját megelevenítő Farády István játékát dicsérjük. Szémann Béla Az előcsarnokban ott bolyongnak még a nagy sikerű Hofélia hangulatai; az asztalokon ott a csábító emlék, a Hofélia nagylemez — de már az új, meghökkentő, figyelmet követelő cím hív, vonz bennünket. Félelem bére volt a híres filmcím, amelyből egy betű elejtésével megszületett a mostani önálló est címe: az Életem bére. A tartalomra utaló hangvétel eleve szellemes figyelemfelhívó információt nyert, felszította az érdeklődést, bekapcsolt egy új mondanivalókkal teljes kabaréest szellemi áramkörébe. (Kabarééjnek is mondhatnánk a szombatra virradó, Hofi élelme negyed egykor véget ért bemutatót.) Szomorújáték ... részben — ez a műfaji megjelölés játékosan jellemzi az estet, mert Hofi Géza a kabaréműfajok minden hangszerén játszva, úgy öltözik a gondolati cselekménysornak megfelelően új és új szerepbe, hogy az arcok áttűnéseihez mindegyre meghökkent a hangulati, indulati, szellemi közelítések különösségeivel, de végig megőrzi a mondanivalók aktuális forróságát. Szellemi szenvedély erősíti fel és fogja egységbe a hangulatokat. A váltások ettől oly váratlanok és hitelesek, a végletek meredélyein egyensúlyoz a játék. Az aktualitásérzék, a végletek iránti vonzódás, politikai kultúra és ezúttal talán a szokottnál több (némelykor talán kissé érzelgős) líraiság fűti át a hangulatokat. Hofi Gézának kivételes érzéke van ahhoz, hogy váratlanul átlendítsen bennünket ellentétes, ellenpontozott atmoszférába. Szenes Iván versei ezúttal is iróniát, játékosságot, felismeréseket, lírát hoztak az eszébe. Malek Miklós zenéje és zenekara kedélyesen folytatta, erősítette fel Hofi hangjait. Pethes György rendezése arra törekedett, hogy Hofi szellemi mutatványai maximális hatást érjenek el. (i. j.) • A HAMBURGI KALÓZOK Miskolcon október 5-én a városi sportcsarnokban kezdi magyarországi koncertsorozatát az NSZK-beli Running Wild, azaz a Hamburgi kalózok néven emlegetett együttes. Európai turnéjuk során látogatnak Magyarországra, ahol — október 5-én — fellépnek Budapesten a Petőfi Csarnokban, majd Debrecenben, Pécsett és Kecskeméten. • A KORUNK ZENÉJE című sorozatban rendezik meg a Zeneakadémián október 4-én Csengery Adrienne és Keller András estjét, ahol Kurtág György: Kafka-töredékek című művét adják elő. Kulissza • HOSSZÚ VÁRAKOZÁS után, Előreláthatólag karácsony táján jelenik meg Kirk Douglas életrajza, a híres New York-i kiadó, Simon and Schuster gondozásában. A sorozatot, amelyikben korábban Joan Collins könyve is napvilágot látott, Michael Korda irányítja. • A NAGYVÁZSONYI ZICHY-KASTÉLYBAN megnyílt Deák B. Ferenc festő és Domonkos Imre szobrász együttes kiállítása. A lovastusa-bajnokság alkalmából rendezett tárlat október 12-ig lesz nyitva. • LONDONBAN VENDÉGSZEREPEL a Sugar babies című musical előadásain a ’30- as évek népszerű gyermeksztárja, Mickey Rooney, aki korábban a Broadway-n aratott sikert ugyanebben a darabban. • PSOTA IRÉN újra a Madách Színházban. Ezúttal vendégszereplőként lép fel régi sikerei színhelyén: Müller Péter —Tolcsvay László—Bródy János Dr. Valaki című darabjában játszik. A címszerepet Dunai Tamás alakítja. _______Tárlatunk ) Francia festő, magyarul — ezt is mondhatnánk Serge Delaveau képeinek láttán a budapesti Duna Galériában. A párizsi művész maga igy nyilatkozott néhány esztendeje: ......az egész Tiszatájat magammal viszem, félét a szivemben, a másik felét itt készült vázlataimban*’. Így láthatjuk most viszont egyebek között a szolnoki Tabánt, a piacot, a Tisza és a Zagyva vidékét a művész tolmácsolásában, aki hasznos heteket töltött a szolnoki művésztelepen és szívesen jár hazánkban. Sőt, mi több: felesége halála után, három éve magyar származású asszonnyal házasodott össze. Serge Delaveau: Szolnoki dinnyevásár Könyv a manézsból A 2 Axt A véletlen hozta úgy, hogy Axt Lászlóval néhány nappal a balesete előtt ismerkedtem meg. A Fővárosi Nagycirkusz délelőtti próbáján találkoztunk. Furcsállotta a kérdést: miért nem használ ott fent a kupolában biztosító kötelet? — Hiszen azzal nem lehet világszámot csinálni — mondta, ő pedig világszámot csinált: nyolc éven át ünnepelték Amerikában, ahol a nagy hírű Ringling utazó cirkusszal járta az országot. Ismerték őt mindenütt a világban, Jugoszláviától Japánig, a Szovjetuniótól Romániáig. Balesete 1984. március 1-jén, csütörtökön este történt. A Nagycirkusz kupolájából zuhant le a felesége — aki egyúttal partnere is —, valamint a nézősereg szeme láttára. Súlyos, életveszélyes állapotban vitték kórházba. Amikor magához tért, az volt az első mondata: fogok én még a trapézon dolgozni. És Axt Lászlónak igaza lett. Újra dolgozik. A transzparenseken, a plakátokon újra hirdetik produkciójukat. Fellép: A 2 Axt. Pintér Éva és Szamay Ilona írókettős is ezt választotta most megjelent könyvének címéül. Az érdekes írás bemutatja a két cirkuszművészt, Axt Lászlót és feleségét, s rajtuk keresztül elénk varázsolja a manézsok csillogó, káprázatos világát. (i. e.) Aktok kötetben A művészettörténet a ruhátlan emberi test ábrázolásának számos klasszikus alkotását tartja számon, s érthető, ha e sorból nem kíván kimaradni a viszonylag fiatal művészeti ág, a fotó sem. Sokféle törekvés, felfogás eredményeit kísérhetjük nyomon jóformán a századfordulótól, s megjelenését meg nem értés is jócskán kísérte. Napjainkban mindinkább polgárjogot nyer az aktfotó egyedi művészeti ábrázolásként, de gyakran illusztratív elemként is. Itt-ott már önálló tárlatokon bemutatták aktfelvételeiket hazai fotósok, de naptárok lapjain és levelezőlapon is viszontláttunk munkáikból. Talán azonban az első nagyobb vállalkozás az, amit most Aktalbumként a kezünkben tarthatunk. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent meg e száznál több felvételt magába foglaló kötet: Módos Gábornak, a mai fotóművész középgeneráció jelentős képviselőjének képei, melyek egy részét Csák Miklóssal közösen készítette. A téma történeti áttekintését végvári Lajos tömör tanulmányban nyújtja bevezetőül az olvasónak. Balaton — Tisza mente Hazatalált kiállítás Hazánk egyik legifjabb városában, Tiszakécskén, az innen elszármazott festő, Bagó Bertalan műveivel nyitották meg a képzőművészeti világhét eseményeit. Meleg, nyár végi és őszi hangulatok, a barna, sárga és tört-zöld színek, oldott, foltszerű, finom árnyalatai fogadják a látogatókat az emeleti termekben. A Balaton mellett élő és dolgozó művész negyven „hazatalált” alkotását mutatja be ez alkalommal az Arany János Művelődési Központ október közepéig. Néhány esztendeje Bagó Bertalan csaknem három évtizedes munkásságát összegezte Kaposvárott a Somogyi Képtár. A gyűjteményes bemutatón is nyilvánvalóvá vált, hogy milyen erővel bontakoznak ki a falu világának motívumai a képeken. Vállalása ez az útrabocsátó ókécskei környezetnek a lármás és felszínesebb nyaralóélet forgatagának megjelenítése helyett. A Tisza mente mégsem valamiféle tagadásaként jelenik meg mindannak, amit a tihanyi vitorlások a januári Balaton, a földvári szakadékos part látványa nyújthat az embernek. Másik oldalon az útra bocsátó táj igényes figyelemmel megragadott öreg pincéi, fűzfái, rétjei, tanyabejárói és napraforgótáblái sorakoznak. Bár történelmében, geológiai szerkezetében, településeinek fejlődésében, a mélység és magasság festőileg fontos léptékeiben szinte két világ húzódik a Duna két oldalán, Bagó Bertalan szemlélődő alkata, átérző-vallomásos kifejezésmódja felmutatja a közöset is a különbözőségek között. Szemlélete nélkülöz mindenféle spekulativitást, és formai egyszerűségre, tisztaságra törekszik. Átvitt értelemben talán a festőiség demokratizmusáról van szó, amely egyaránt megtalálja ihlető témáját az alföldi földút eső utáni tócsacsillogásban és a magyar tenger tág horizontú fényjelenségeiben. Sztrapák Ferenc Történelem képekben Falfestmény sorozat Grandiózus alkotást avatnak a gyulai templomban Az utóbbi évtizedek legnagyszabásúbb falfestmény-sorozata készült el Gyulán, a római katolikus templomban. Patay László alkotását ma, vasárnap 11 órakor avatja fel dr. Udvardy József, volt szeged-csanádi megyés püspök. Az 1775—1779 között épült, későbarokk stílusú templom falait eddig csupán illuzionisztikus, architektúrát utánzó díszítőfestés borította. A grandiózus megbízást, a templom teljes mennyezetének secco festését 1985-ben határozta el a gyulai plébánia, s megvalósítására Patay László festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát kérte fel. A 470 négyzetméter terjedelmű együttes tematikáját a művész az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács jóváhagyásával alakította ki. A kereszténység egyetemes és magyar szimbólumai, valamint a magyar történelem sorsfordulós eseményei, az állam megerősítésének kiemelkedő egyéniségei mellett a helyi történelmi hagyományokat és eseményeket is felöleli. Ez utóbbiak közé tartozik az a most október 6-ika előtt időszerű szomorú történelmi esemény, hogy az aradi vértanúk közül kilencet Gyulán fegyvereztek le. Nekik is emléket állít egy falkép, továbbá az 1801-es gyulai nagy tűzvésznek. Látható a plébániatemplom Nádi Boldogasszonyának története, valamint a város és az egyházközösség legnevesebb támogatóinak portréi. A bejárat feletti mű a ma emberéhez szól: a háború apokaliptikus látomása és vele szemben a nemzetek összefogásával születő békeakarat szimbolikus megjelenítésével. Ibos Éva Százezer kötet a böngészdében Százezer kötetnyi könyv várja hétfő reggel tíz órától az érdeklődőket az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár raktárában, a XIII. kerület Kádár utca 8. szám alatt. Itt rendezik meg — október 13-ig — a Diszkont kedvezményes könyvvásárt. Okulva a tavaszi hasonló akció tapasztalataiból ezúttal nemcsak az előtérben, hanem a 200 négyzetméteres nagyteremben is várják a könyvek a vásárlókat. A Diszkont akcióban mintegy 2 millió forintnyi könyvet kínálnak 50—80 százalékkal olcsóbban. A nagymértékű kedvezmény magyarázata, hogy egyszer már leárazott könyveket árusítanak fél áron. A választék igen nagy. Minden korosztály megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő kiadványt. (I.)