Vasárnapi Hírek, 1987. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-02 / 31. szám
(traiMM ) « Vakmerő Rigoletto a Dóm téren A Rigoletto savát-borsát — mint köztudott — a címszereplő külső rútságának és belső szépségének ellentéte adja. A szegedi Dóm téri bemutatón ez a szépség mindenekelőtt a zenei megvalósításban volt kiérezhető. A szegedi játékokon már több évtizedes múltú rendező, Békés András ezúttal szinte vakmerőségre vállalkozott: kamaradrámát kellett elfogadtatnia ezen a hatalmas színpadon. Némiképpen konvencionális eszközökkel látta ezt megvalósíthatónak, de az előadás így is teljes élményt nyújtott. Kár, hogy az egyébként fantáziadús Székely László díszletei ezúttal, alighanem anyagi okok miatt is, kissé talányosak maradtak. Verdi közkedvelt muzsikája hatásosan érvényesült a produkcióban. Az áriák kíséretében ugyan magam olykor feltűnően lassúnak éreztem Oberfrank Géza karmester tempóit, a nagy drámai csúcspontokat azonban — elsősorban az első felvonás fináléját, a bosszúkettőst és a kocsmajelenetet — azzal az erővel, lendülettel, szuggesztivitással és a hangszerelés finomságaira figyelő gondossággal dirigálta a remek zenekar élén, amelyet hazánk vitathatatlanul első operakarmesterétől elvárhattunk. A Molnár László által betanított férfikar éneklésmódja pontos és elegáns, hangzása, ha kell, áttetszően finom, ha kell, érces és erőteljes. Roberto Magri, az olasz címszereplő tömör és szép színű bariton birtokosa. Hangjának szín£ a középső regiszterekben kísértetiesen emlékeztet Ettore Pastianini, vagy Mario Sereni orgánumára. Kár, hogy csupán a lírai részekben — mindenekelőtt Gildával énekelt kettőseiben — kelt illúziót szép dallamformálásával, éneklésének intelligenciájával: a drámai csúcspontokon (így az első és a második felvonás monológjaiban) kitetszenek felső hangjainak fogyatékosságai. Az ugyancsak nagyon fiatal bolgár Kaludi Kaludov minden szempontból eszményi mantuai herceg. Szűcs Márta a tőle megszokott nagyszerű énekesi és színészi eszközökkel érzékelteti Gilda fejlődését a bakfisságtól az önfeláldozásig. A Sparafucile szerepét alakító, Jugoszláviából érkezett Branyiszlav Jatic nem annyira játékának intenzitásával, mint inkább kormos és hajlékony basszusáva adott élményt. A kisebb szerepekben a Szegedi Nemzeti Színház művészeit — köztük a most is remeklő Gyimesi Kálmánt, Réti Csabát — láttuk és hallottuk örömmel, elégedettséggel. Lengyel András György Ilovszky Béla (MTI) felvétele A címszereplő Roberto Magri és Szűcs Márta (Gilda) i S . (ja ) Bán János sikere Vannak, akik Jacques Tátival, a '60-as évek legegyénibb francia komikusával hasonlítják össze. Nem ritka az sem, hogy a kritikusok egy új Stan Laurelt vagy egy másik Buster Keatont köszöntenek benne. Nincsen egyetlen olyan francia újság sem, amely ne dicsérné lelkesen a magyar színész, Bán János kifejezésmódját, páratlan tehetségét, megható, megrendítő őszinteségét. Lelkesedéssel köszöntik a magyar színészt a kritikusok a Figaro, a France Soir, a L'Humanité, a Liberation, a Le parisien oldalain. Párizsban öt első hetes moziban pontosan egy hónapja szerepel a műsoron Jiri Menzel Drága kis falum című Oscar-díjas filmje. Mint a francia újságok írják, a produkció sikere nagy részben a főszereplő Bán Jánosnak köszönhető. Giovanni Sciuto A Hilton búsképű lovagja „Jöjj Dulcinea, űzd el szememből az álmot!" — kérleli a búsképű lovag kacér, harangvirág szoknyában lebbenő szerelmét. A Hilton Szálló Dominikánus Udvarában a gótikus templomhajó romjai között Gyurkó László, „Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörű halála” című darabját próbálják a színészek. — A szerep, a figura sűrítménye a jónak, az igazságra törekvésnek — tömöríti egysummás mondatba véleményét a Don Quijote figuráját alakító Helyey László. — Annak idején én is láttam ezt a darabot a 25. Színházban, és mind a mai napig jó élményeim maradtak meg róla. Ez az előadás azonban másként, más stílusban közelíti meg a lovag történetét, mint amihez én hozzászoktam. A „La Mancha lovagjában” Pécsett ugyanis már játszottam egy alkalommal Don Quijotét, de ez a szerep, ez az alakítás más, sokkal bonyolultabb, nehezebb. A darab rendezője, Malgot István, az udvar közepéről figyeli színészeit. — Annak idején, a 25. Színházban Berek Kati rendezte meg első alkalommal a nagy sikerű Don Quijote-előadást — mondta a rendező. — Magam is ott kezdtem pályafutásom abban a színházban. Kötődésem mindmáig erős. Érthető, hogy élve a lehetőséggel, ismét elővettem a darabot. — Kiélezett komédia lesz az előadás? — Műfaja tragikomédia. Engem erősen vonz a groteszk, amely lehetőséget ad a kimondhatatlannak ítélt gondolatok elmondására. A mozgások eltúlzottak, komikusak, karikírozottak, és a zene tartalmi jelentést kap az előadásban. — Mit mond a mának a lovag története? — Az előadásban az összecsapások következményeként jó néhányan a lovag mellé állnak, bizonyítván, hogy a harc nem reménytelen. Én hiszek a dolgok megváltoztathatóságában. Ez életfilozófiám. A darab további szereplői Koltai Róbert, Pogány Judit, Dinnyés István, Császár Gyöngyi, Galkó Balázs és mások. Bemutató augusztus 4-én a Dominikánus Udvarban. (szémann) ★ Rosszul lett a Don Quijote Hilton Szálló-beli próbáján Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, aki egyúttal egy szerepben is játszik Gyurkó László darabjában. A második Nászúr figuráját a jövő heti premieren Juhász Anikó játssza el. Valami folytatódik Több, mint fél évszázaddal ezelőtt Esterházy Ferenc, a tatai gráf, maga is zeneszerző. Indította el a tatai szabadtéri opera-előadásokat. 1933-tól 1930-ig nyaranta, operaházi és külföldi szereplőkkel több művet mutattak be, közöttük a Bajazzókat, a Tannhäusert,majd a vár előtt a Fideliót. Tata városának régi terve, hogy a nyári opera-előadásokat, saját rendezésében és szervezésében, felújítsa. A városnak gyönyörű környezetben lévő szabadtéri színpada van erre. Dénes István, a Magyar Állami Operaház fiatal karnagya egy idő óta rendszeresen foglalkozik a Tatabányai Szimfonikus Zenekarral; ez az öntevékeny közösség több szép feladatot oldott meg eddig is,most pedig arra vállalkozott, hogy megtanulja és megszólaltatja Erkel Ferenc Bánk bánjának, nemzeti operánknak nem könnyű partitúráját. Nyilván az Esztergomi Labor Balassa Bálint énekkara, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium vegyes kara, a tatai Eötvös József Gimnázium énekkara, s az Egressy Kórus is előszörvállalkozott arra, hogy egy opera énekkari szólamait megtanulja; a tatai Pöpörke Táncegyüttes is, hogy a palotást eltáncolja. Csemer Géza rendezésének érdeme — Dénes István dirigensimunkája mellett —, hogy a Bánk Ihály nemhivatásos közreműködői tisztességgel fölzárkóztak az előadásban az operaházi szólista szereplők mellé. Hiszen a tatai szabadtéri színpadon nemzeti operánk szerepeinek olyan kitűnő és sokszoros megszólaltatói énekeltek, mint Horváth Bálint (Bánk bán), Kukely Julis (Melinda), Mészöly Katalin (Gertrudis királyné), Melis György (Tiborc), Tóth János (Petur bán), Gerdesits Ferenc (Ottó), Szilágyi Béla (Biberaoh). Taita éskörnyéke nagy érdeklődéssel várta a szabadtári Bánki bánt, a jegyek mindkét előadásra elővételben keltek el. (m. v.) Kecskeméten Kodály a forrás Népes, bábeli hangzavar tölti be már egy ideje a kecskeméti Kodály-intézetet. Huszonegy ország pedagógusai látogattak ide két héten át a Kodály-szemináriumra, amely pénteken, ünnepi hangverssennyel fejeződött be. Az intézet ezzel azonban még nem zárta be nyári nemzetközi rendezvényeit. Ma, vasárnap este újabb száz résztvevő csatlakozásával nyílik meg a VII. nemzetközi Kodály-szimpózium. — Jól sikerült szeminárium után most újabb szép feladat előtt állunk — mondta Ittzés Mihály, az intézet igazgatóhelyettese. — Az Erdei Ferenc Művelődési Központban a Psalmus Hungaricus előadásával megkezdődik a nemzetközi Kodály-szimpózium. — A kétévenként megrendezett, öt napon át tartó előadássorozat összefoglaló címe: „Kodály zenéjének és pedagógiájának forrásai és időszerűsége”. Külföldi és magyar zenepedagógusok mondják majd el tapasztalataikat, miként alkalmazzák hazájukban a Kodály-módszert a pedagógia részterületein. Az előadásokkal párhuzamosan gyakorlati bemutató tanítások is lesznek az előadások színhelyén a Kodály Zoltán Ének- és Zeneiskolában. Esténként pedig egy-egy koncerttel örvendeztetjük meg hallgatóságunkat. sz. b. Száznyolcvan gitáros koncertje Nyolcadik alkalommal rendezik meg augusztus 5—18. között Esztergomban a nemzetközi gitárfesztivált. Huszonöt országból csaknem 400 zenészt és tanárt várnak a gazdag eseménysorozatra. Ünnepi megnyitó szerdán délelőtt 10 órakor az esztergomi Petőfi Sándor Általános Művelődési Központban. Augusztus 5—17-éig csaknem minden nap megszólal a gitárzene. A fesztivál idején rendezik meg a világhírű brazil zeneszerző születésének centenáriuma alkalmából a Nemzetközi Villa-Lobos versenyt, amelynek részvevői a szerző műveivel lépnek a zsűri elé. Az eredményhirdetést a gálaesttel összekötve, augusztus 12-én rendezik meg. A fesztivál jelentős eseménye a nemzetközi zeneszerzői verseny. A pályázatra a világ számos országából 90 mű érkezett, amelyből Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző elnökletével az előzsűri 20 szerzeményt engedett a döntőbe. Esztergomban már nemzetközi zsűri bírálja el a gitárdarabokat és augusztus 16-án este hirdetnek eredményt. A fesztivál idején szemináriumok is lesznek, valamint nemzetközi konferencia. A fesztivál záróhangversenyét augusztus 18-án este rendezik az Esztergomi Bazilikában, itt a Bakfark Bálint gitárzenekar a fesztivál részvevőivel békeoratóriumot ad elő hazai és külföldi zeneszerzők gitárműveiből, Farkas Ferenc szerkesztésében. A 180 tagú zenekart Szendrey Karpel László vezényli, közreműködik Ágay Karola, i. e. ___Tárlatunk__ A szegedi táblaképfestészeti biennálén látható a Gyulán élő és alkotó művésznő, az alföldi festészet kiemelkedő egyéniségének olajképe. Koszta Rozália: Asszony csirkével Művészek a győri gyárban Festészet, szobrászat új eszközökkel Az 1968-ban alakult győri művésztelep kezdetben a helyi és a dunántúli festőknek nyújtott otthont. Érdekessége, hogy meghívottjaik a győri üzemekben dolgoznak, az ezzel párhuzamos alkotótábor résztvevőinek műveit pedig a győri műcsarnokban mutatják be. Újabban egyre inkább tapasztalhatjuk itt az ipar és a képzőművészet szövetségét: ipari technológiával teremthető szobrászat jelentkezésében. A most megnyílt, idei kiállításon például ősi magyar mítoszokat felvonultató színes tábláival szerepel Sárvárról Lakatos József. Ezek az alkotások tulajdonképpen színes domborművek, amelyekhez a házgyár asztalosműhelye segített hozzá. Jelenleg is a Rába Művekben alkot Csepregi Sándor, Budahelyi Tibor, Lebó Ferenc. Külön álmodják, de a győri munkásokkal szinte együtt alkotják krómacél, vas és bronz kisplasztikáikat. Ezekhez segítségül kapják a szükséges gépeket. Évek óta tart ez az eredményes együttműködés, amelynek jegyében az idén már 10 művész alkot a Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Mezőgépnél, a győri házgyárban és más üzemekben. Sőt, nemcsak hazánk fiai, hanem finn, lengyel szobrászok, az NDK- ból Karl Heger és Harald Stieding, az NSZK-ból Fekete Gabriella és mások. Ösztöndíjat kapnak, nyersanyagot és cserébe a Győrben készült alkotásaikból adományoznak a városnak. Így őrzi már több mint száz képzőművész festményét, szobrát a Xantus János Múzeum. A gyűjteményt a művésztelep fennállásának 20. évfordulóján, 1989-ben a budapesti Műcsarnokban szeretnék bemutatni. Az ipar és a művészet együttműködéséből több köztéri szobor is született, melyeket a győri gyárakban és a sportcsarnokban állítottak fel. A XVIII. győri művésztelepkiállításon a városi tanács alkotói díját Illés Csaba, a művészeti alap alkotói jutalmát Csepregi Sándor nyerte el. Losonci Miklós Novotrade-szervezésben Kaján-kiállítás Londonban Közel fél kolumnát szentel Kaján Tibor londoni kiállításának a Ham and High, London legelegánsabb negyedének sajtóorgánuma. Egyik, az egészségügyi szolgáltatás viszszásságait tollhegyre tűző rajzát is hezsik, s megállapítják: az emberi gyarlóságokat rettenthetetlenül „listázó" karikatúrái egyetemes látásmódról, a modern világot joggal kritizáló szemléletről tanúskodnak. Kaján Tibor kiállítására a Novotrade Rt. szervezésében a hampsteadi Perrins Galériában került sor; a korábban két hétre tervezett nyitva tartást az érdeklődésre való tekintettel egy héttel meghoszszabbították. Az eredeti alkotások mellett a látogatók megvásárolhatták a művész legutóbb, Kaján tükör című, válogatott rajzait tartalmazó kötetét is. (k. m.) Karikatúra a művész londoni kiállításáról