Vasárnapi Hírek, 1988. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-22 / 21. szám
Előzetes A Halálosztó Amerikai film. Rendezte: James Cameron. Hitelesnek tűnő hírek szerint előbbutóbb Magyarországon is megjelenik George Orwell híres könyve, az 1984. A jeles — de nálunk mindeddig alaposan félreértékelt — angol író 1948-ban képzelte el, hogyan fest majd a világ 1984- ben. (Szerencsére azért nem annyira rosszul, ahogy gondolta). A Halálosztó című film alaphelyzete ennél jóval kacifántosabb. A történet 1984- ben, a film készítésének esztendejében játszódik, de azzal a feltételezéssel, hogy közben már megértünk egy „lehetséges jövőt”, megjártuk 2029-et. Ebből a jövőből tér vissza a jelenbe (1984-be!) a Halálosztó, hogy megöljön egy aszszonyt, nehogy az majdan megszülje még meg sem fogamzott fiát, aki a Halálosztó megbízóinak a későbbiekben potenciális ellenfele lehet... Hogy ez egy kissé bonyolult? Az. S hogy a logikája is képtelen? Bizony. Éppen ezért ez a film korántsem remeke műfajának, hiszen az igazán jó tudományos-fantasztikus mű (könyv, színdarab, film) rendszere kikezdhetetlen. Ám ez a film nem is akar elgondolkoztatni, látvánnyal viszont annál inkább szolgál. A Halálosztó ugyanis egy „emberszabású”, tökéletes gyilkossá kiképzett gép, „aki” szinte a film minden méterén emberek tömegét irtja ki. Egészen addig folytatja eme áldatlan tevékenységét, amíg ..., de ezt már hadd tudják meg azok, akik jegyet váltanak a filmhez. Nem lesznek kevesen, már csak azért sem, mert a címszerepet a világ első számú izomembere, Arnold Schwarzenegger játssza. A legendás izmokból egyébként ezúttal keveset mutat, s hasonlóképpen a színészi képességekből. Ilyenekre ugyanis alig van szükség a gépember megformálásához. Az eredetiben Terminátornak nevezett félelmetes „lény” egyébként csak a magyar címben viseli a költőien hangzó Halálosztó nevet, később a film szövegében az egyszerűbb, de alighanem találóbb Megsemmisítőként emlegetik. E kettős elnevezésben sincs logika. (morvay) Sir James Matthew Barrie képes gyerekhőse, Pán Péter szinte az egész világot bejárta. Vagy pontosabban berepülte, hiszen mint minden valamire való tündér, ő különös képességgel is rendelkezett. A kis könyvmolyok és a celluloidszalag legifjabb megszállottai között legalább olyan népszeszerűségre tett szert, mint manapság, mondjuk, Nils Holgersson. Hódításának titka, hogy gyerekszemmel nézte a világot, és gyerekszívvel vívta meg játékos ütközeteit. Pán Péter — néhány gyermekszínházi előadás után — most a Bábszínházba érkezett. Látszólag minden kellékét — csodatevő pánsípját, Sehol szigetét, tündérszárnyait — magával hozta. A Darling gyerekekben és a sziget másik két pöttöm lakójában őszinte játszótársakra, a kalózhajó legénységében — és a csak magukkal törődő Darling szülőkben igazi ellenfelekre lelt. S a kalandozáshoz mérten izgalmasan indul a Balogh Géza rendezte előadás. Jó ötlet, hogy a rendező a szülőket elválasztja a gyermekálmoktól. Darling maga (Vadnay Tünde) és Darling papa (Giovannini Kornél) nem bábként, hanem élő szereplőként, legszürkébb hétköznapjait élve jelenik meg a gyerekbábok között. Ám amikor Pán Péter meséje nyomán a történetnek a képzelet birodalmába kellene emelkednie, a gyermekiség gyermetegségbe fordul át. Hiába szállnak Ambrus Imre karakteres bábjai, hiányzik a báj, a líra, az éltető erő. Pán Péter, akit Múlt István mozgat, nélkülöz minden varázst. Egyedül a legkisebb Darling gyerek (Turcsányi Erzsébeté az érdem) hordoz felismerhető gyermekvonásokat, s emellett játékának kedves humora is van. Ezért aztán, amikor az előadás végén a lelkes gyerekközönség „visszát” kiált, a felnőtt néző is legszívesebben felkiáltana: Vissza! De ne így! Csizner Ildikó Zsöllye Szárnyaszegett tündérfiú Szövegalbum a szól a szívért” Adamis Anna énekel Negyven nagylemez után a negyvenegyedik különlegesség. A borítóról a szőke hajú Adamis Anna tekint ránk. A szövegíró, akinek dalait énekelte az LGT és az Omega együttes, Ruttkai Éva és Darvas Iván, akinek neve ott szerepelt a Popfesztivál és a Harmincéves vagyok szerzői között, most életében először önmagának írt. Első, szerzőielőadói nagylemeze és a dalok szövegkönyve pénteken jelent meg az üzletek kirakataiban. — Miért csak most vállalkozott arra, hogy saját dalait el is énekelje? — A pályámon már korábban is felkínáltak hasonló lehetőséget, de most éreztem időszerűnek ezt a megnyilatkozást. — Mit jelent a népszerű szerzőnek ez a lemez? — Semmihez nem hasonlítható érzés! Minden új lemez megjelenése különleges pillanat, ez azonban egyedi, hiszen ez saját lemez, ez az első szólólemezem, amit kifejezetten magamnak írtam és én is éneklem. Úgy érzem sokat tudtam adni magamból. Saját hangra komponáltak Kocsák Tibor és Kemény Gábor zeneszerzőkkel és úgy írtam, hogy mindenkinek szólhasson, a dalok úgy legyenek szépek, erősek, vagy karakteresek, hogy tartalmasak, egyszerűek, közel kerüljenek az emberekhez. — A lemezhez hasonló szép kivitelezésben jelent meg a szövegalbum. — Nagyon örülök, hogy a szövegalbum megjelenhetett. A két kiadvány egymás ikertestvére, bár az utóbbi sajnos nem jut el majd mindenhová, ahová a lemez, hiszen külön terjesztik. A szövegalbumot saját anyagi erőmből most nem tudtam volna megvalósítani. Azonban a Top- Coop és Nádasdy János elnök mellém állt, így közös kiadványként napvilágot láthatott. A megjelenését a Petőfi Csarnok is támogatta. — Ha jól tudom, ennek bevételét jótékony célra ajánlotta fel? — A borítón is olvasható „... és szól a szív” alapítványhoz kerül. A bevétel közhasznú, társadalmi célú pénzalapba folyik be, amelyet a Vak Gyerekek Iskolájának megsegítésére és ellátási gondjainak enyhítésére hoztak létre. — Tervez-e további hasonló lemezeket? — Mindennek van előzménye és folytatása. Hogy hogyan ... ? Egyelőre ennek a lemeznek a kicsengését szeretném megélni, öt év munkája van benne. Sebes Erzsébet Ifi ■ licrv« ^ ........^ ________^.MI • MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ: Ránki György Varázsital, avagy a halászok háborúsága című kétfelvonásos balettkomédiáját Magyarországon először az Erkel Színházban mutatják be, párhuzamos szereposztásban, május 29-én és június 1-jén. A szöveget Zola novellája nyomán Keres Imre írta, aki egyúttal az előadás koreográfiájának tervezője, rendezője és betanítója. • ÚJ BEFEJEZÉST kellett forgatni a Crocodile Dundee című ausztrál produkció második részéhez. A legnagyobb titokban Los Angelesben készültek el a felvételek, mert a forgalmazók szerint nem volt eléggé egyöntetű a kalandsorozat befejezése. • A TŰZZOMÁNC KERÁMIA festészet két úttörője Kesztyűs Ferenc és Zengő- Sztankovits Mihály grafikus- és festőművészek „Új utak, lehetőségek a tűzzománc-kerámiával az építészetben” címmel közös vállalkozásuk terveit, alkotásait kívánják a nagyközönség elé tárni az év második felében. A még „műhelytitoknak” számító munkásságuk iránti figyelmet kiérdemelték a tűzzománc kerámia műveik bemutatásával, hazai és külföldi kiállításokon — Belgrádban, Szófiában és Isztambulban — szerzett sikereikkel. Vikiok Londonban Szombaton éjszaka még a Petőfi Csarnokban lépett fel a Viki és a Flört együttes; bemutatták legújabb, Valentine című dalukat is. Vasárnap reggel 10 órakor viszont már a repülőtéren találkoznak Vincze Viktóriáék. Londonba indulnak lemezfelvételre, ahol a CDS vadonatúj digitális stúdiójában két dalukat veszik fel. Az egyik a MIDEM-en előadott Break it up, a másik a Valentine. Vikiék az idei MIDEM fesztiválon elért sikerük eredményeként indulnak Londonba a CDS lemeztársaság meghívására. Úgy tudják, hogy a lemezfelvételen több más lemeztársaság képviselője, valamint a Macskák világhírű szerzőjének, Lloyd Webbernek a producere is részt vesz megfigyelőként. Az együttesről Londonban videoklippet is készítenek. Vincze Viktóriáéknak egyébként zsúfolt a programjuk. Szeptemberben az olimpia napjaiban jelenik meg Szöulban angol nyelvű nagylemezük, és ugyanabban a hónapban Budapesten is az üzletekbe kerül új korongjuk tizenkét új, angol nyelvű dalukkal. Októberben Hollandiában részt vesznek a Benelux Nemzetközi Fesztiválon, majd onnan hazatérve megkezdik nagylemezük élő bemutatójával országos turnéjukat. (i. e.) Megjelenések könyve A Vasárnapi Hírek május 1-jei számában Az irodalom visszavág címmel beszámoltam Szex-tusa című könyvem kalandos sorsáról. A lap május 15-i száma közölte a Magvető főszerkesztőjének hozzászólását A tettes én vagyok cím alatt. Meglep a kerdőzetlen fogalmazás. Én soha nem írtam volna le olyat, hogy a kiadó a „saját gmk-jának akarta átjátszani az opust, hogy az keressen rajta”. Figyelemre méltó gondolat. Eddig azt hittem, hogy az élelmes beosztottak ügyes stiklijével állok szemben. Arra pedig végképp nem mertem gondolni, hogy egy könyvterjesztő vállalat nem a valóságos helyzetnek megfelelően nyilatkozik, amikor kijelenti, hogy a könyvre nincs igény , hanem ki tudja milyen elvi alapokon állva csatlakozik az embargóhoz. Vagyis tévedése nem jóhiszemű. Őszintén szólva nem tudom megmondani, hogy melyik változat az elszomorítóbb. Nem titkolom, jól jönnek ezek az információk. Már csak azért is, mert éppen most írom a Megjelenések könyvé-t, amelyben megosztom az olvasóval könyvkiadási és könyvterjesztési tapasztalataimat. Közben néhány felettébb izgalmas kérdésre keresem a választ. Például: Miként lehetséges az, hogy a könyvkiadás tetemes állami támogatásra szorul, miközben a magyar gazdaságban jóformán itt a legnagyobb az extraprofit? Hogyan kerülnek a bestsellerek a kiadói gmk-khoz? Miért dolgoznak éhbérért a kiadók és a könyvesboltok alkalmazottai, miközben a „kiválasztottak” egy nap alatt megkeresik az ő havi fizetésüket? Persze, ehhez meg kell szerezni a földi halandó számára hozzáférhetetlen területfoglalási engedélyeket, és azokat a jogosítványokat, amelyeket csak az állami kiadók és terjesztővállalatok paszszolhatnak le nekik. Bizonyára önzetlenül. Választ keresek arra is: hogyan alakulnak ki a nyomdák irreális árai, és kik érdekeltek azok fenntartásában ? Végezetül: miért van az, hogy a könyvüzleten mindenki degeszre keresheti magát — kivéve a szerzőt. Félreértés ne essék, nem magamat sajnálatom, nekem sikerült kitörnöm a bűvös körből. De hányan engedhetik meg maguknak, hogy szembeszálljanak, és engedetlenségük több mint százezer forinttal emelje a nyomdaszámlát? Hányan képesek arra, hogy saját terjesztői hálózatot építsenek ki? Szóval ilyen és hasonló dolgokról szeretnék írni, természetesen csak akkor, ha találok kiadót, és ha könyvemre lesz olvasói igény. Szerdahelyi Szabolcs Ennek a cikknek a közlésével szerkesztőségünk a vitát lezártnak tekinti. Losonci Lilla: Szentendre Ecsetjével csak nemrég óta fejezi ki élményeit, gondolatait a Szentendrén élő, alkotó — korábban pedagógusi hivatást gyakorolt — festőművésznő. Első tárlatával holnap, hétfőn délután 5 órakor lép a közönség elé a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában (XIV., Népstadion út 34.). A kiállítást megnyitó Pogány G. Gábor művészettörténész írja róla: „Bemutatkozásakor az a bizonyos született tehetség, ösztönös rátermettség komplex műveltséggel párosul, széles skálán mozgó színérzékenységét a szellemi sokoldalúság vezeti meggyőző megoldásokra.” Kiállításról kiállításra Fantázia és tudatosság Bakonyi Mihály sajátos értékeket felvonultató festőművész, és a magyar rajzpedagógia egyik meghatározó egyénisége. Most Budapest, Szeged és Ausztria után önálló kiállításon mutatkozik be a bolognai Magyar—Olasz Kulturális Intézetben. Képteremtő fantáziájának gyökere az elmélyült szemlélődés, az élmény érlelése festői tapasztalattá. Nem a puszta látványt festi, hanem a környezeti elemek és gondolkodásának közös együtthatóit. Főleg az olajpasztell a közege, de Bolognában szénrajza, monotípiája is szerepel. ★ Hercsuth Ferenc mérnökből lett festő. Egy villámcsapás jelentette élete nagy metamorfózisát, a baj megerősítette. A Kossuth Klubban bemutatott mintegy negyven festménye egységes világot tár fel, érzékeny látomásaiban mély tudatosság rejtőzik. Akár folyosót, kapuboltozatot, nyári domboldalt vagy Giacometti emlékét festi, mind belső táj, egyéni vizuális rendszerének képlete koncentrált szerkesztéssel. ★ Grafikák a könyvesboltban. Szánthó Imre, a Szentendrén alkotó festőművész munkáiból rendez tárlatot a budapesti famulus könyvesbolt (V., Gerlóczy utca 7.), a társművészet jegyében. A holnap, hétfőn nyíló kiállítás június 10-ig tekinthető meg naponta 9-től 5-ig. Hargitay Miklóssal a főszerepben Happy endes krimi Magyarországon készül a belga— amerikai koprodukciós film Fénytörés címmel amerikai —belga koprodukcióban, a Mafilm Hétfői Műhelyével karöltve az ősszel filmet forgat Magyarországon Kenessey László, a Svédországban élő magyar származású filmszakember. — A történet hőse — mondja a forgatókönyvíró, rendező — egy fiatal fényképész, aki véletlenül belekeveredik egy gyilkossági ügybe, s gyanúsítottá válik. Bűnügyi filmről lévén szó, csak annyit árulhatok el, hogy happy endes krimi lesz. A felvételeket főleg Budapesten (az Atrium Hyattban, a Margitszigeten és a Kodály köröndön) forgatjuk. A belga partner, a Periscope Prads egyébként már készített egy kisfilmet Budapestről, amelyet előreláthatólag majd a nagyfilm előtt vetítenek. — Kik játsszák a főszerepeket? — A magyar nézők Szomjas György Mister Univers című filmjében láthatták a kameráktól már visszavonult Hargitay Miklóst, akit most én is szeretnék visszacsalni a filmvilágba. Hargitay elolvasta a könyvet, és nagyon tetszett neki. Ő játszaná a nyomozót. Reméljük, hogy a másik főszerepre sikerül megnyernünk Chaplin fiát, Christophert. De magyar művészeket is szeretnénk szerepeltetni a filmben, elsősorban olyanokat, akik beszélnek angolul, mert a film angol nyelven készül. (sebes) 1988. MÁJUS 22., VASÁRNAP.