Vasárnapi Hírek, 1988. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1988-05-22 / 21. szám

Előzetes A Halálosztó Amerikai film. Rendezte: James Cameron. Hitelesnek tűnő hírek szerint előbb­­utóbb Magyarországon is meg­jelenik George Orwell híres könyve, az 1984. A jeles­ — de nálunk mindeddig alapo­san félreértékelt — angol író 1948-ban képzelte el, ho­gyan fest majd a világ 1984- ben. (Szerencsére azért nem annyira rosszul, ahogy gondol­ta). A Halálosztó című film alaphelyzete ennél jóval kaci­fántosabb. A történet 1984- ben, a film készítésének esz­tendejében játszódik, de azzal a feltételezéssel, hogy közben már megértünk egy „lehetsé­ges jövőt”, megjártuk 2029-et. Ebből a jövőből tér vissza a jelenbe (1984-be!) a Halálosz­tó, hogy megöljön egy asz­­szonyt, nehogy az majdan megszülje még meg sem fo­­gamzott fiát, aki a Halálosztó megbízóinak a későbbiekben potenciális ellenfele lehet... Hogy ez egy kissé bonyolult? Az. S hogy a logikája is kép­telen? Bizony. Éppen ezért ez a film korántsem remeke mű­fajának, hiszen az igazán jó tudományos-fantasztikus mű (könyv, színdarab, film) rend­szere kikezdhetetlen. Ám ez a film nem is akar elgondol­koztatni, látvánnyal viszont annál inkább szolgál. A Ha­lálosztó ugyanis egy „ember­­szabású”, tökéletes gyilkossá kiképzett gép, „aki” szinte a film minden méterén emberek tömegét irtja ki. Egészen ad­dig folytatja eme áldatlan te­vékenységét, amíg ..., de ezt már hadd tudják meg azok, akik jegyet váltanak a film­hez. Nem lesznek kevesen, már csak azért sem, mert a címszerepet a világ első számú izomembere, Arnold Schwar­zenegger játssza. A legendás izmokból egyébként ezúttal keveset mutat, s hasonlókép­pen a színészi képességekből. Ilyenekre ugyanis alig van szükség a gépember megfor­málásához. Az eredetiben Ter­­minátornak nevezett félelme­tes „lény” egyébként csak a magyar címben viseli a köl­tőien hangzó Halálosztó ne­vet, később a film szövegében az egyszerűbb, de alighanem találóbb Megsemmisítőként emlegetik. E kettős elneve­zésben sincs logika. (morvay) Sir James Matthew Barrie képes gyerekhőse, Pán Péter szinte az egész világot bejár­ta. Vagy pontosabban bere­pülte, hiszen mint minden va­lamire való tündér, ő különös képességgel is rendelkezett. A kis könyvmolyok és a celluloid­szalag legifjabb megszállottai között legalább olyan népsze­­szerűségre tett szert, mint ma­napság, mondjuk, Nils Hol­­gersson. Hódításának titka, hogy gyerekszemmel nézte a világot, és gyerekszívvel vívta meg játékos ütközeteit. Pán Péter — néhány gyer­mekszínházi előadás után — most a Bábszínházba érkezett. Látszólag minden kellékét — csodatevő pánsípját, Sehol szi­getét, tündérszárnyait — ma­gával hozta. A Darling gyere­kekben és a sziget másik két pöttöm lakójában őszinte ját­szótársakra, a kalózhajó le­génységében — és a csak ma­gukkal törődő Darling szülők­ben igazi ellenfelekre lelt. S a kalandozáshoz mérten iz­galmasan indul a Balogh Géza rendezte előadás. Jó ötlet, hogy a rendező a szülőket el­választja a gyermekálmoktól. Darling maga (Vadnay Tün­de) és Darling papa (Giovan­­nini Kornél) nem bábként, hanem élő szereplőként, leg­szürkébb hétköznapjait élve jelenik meg a gyerekbábok között. Ám amikor Pán Péter meséje nyomán a történetnek a képzelet birodalmába kelle­ne emelkednie, a gyermekiség gyermetegségbe fordul át. Hiá­ba szállnak Ambrus Imre ka­rakteres bábjai, hiányzik a báj, a líra, az éltető erő. Pán Péter, akit Múlt István moz­gat, nélkülöz minden varázst. Egyedül a legkisebb Darling gyerek (Turcsányi Erzsébeté az érdem) hordoz felismerhető gyermekvonásokat, s emellett játékának kedves humora is van. Ezért aztán, amikor az elő­adás végén a lelkes gyerekkö­zönség „visszát” kiált, a fel­nőtt néző is legszívesebben felkiáltana: Vissza! De ne így! Csizner Ildikó Zsöllye Szárnyaszegett tündérfiú Szövegalbum a szól a szívért”­­ Adamis Anna énekel Negyven nagylemez után a negyvenegyedik különleges­ség. A borítóról a szőke hajú Adamis Anna tekint ránk. A szövegíró, akinek dalait éne­kelte az LGT és az Omega együttes, Ruttkai Éva és Dar­vas Iván, akinek neve ott szerepelt a Popfesztivál és a Harmincéves vagyok szerzői között, most életében először önmagának írt. Első, szerzői­előadói nagylemeze és a dalok szövegkönyve pénteken je­lent meg az üzletek kirakatai­ban. — Miért csak most vállal­kozott arra, hogy saját dalait el is énekelje? — A pályámon már koráb­ban is felkínáltak hasonló le­hetőséget, de most éreztem időszerűnek ezt a megnyilat­kozást. — Mit jelent a népszerű szerzőnek ez a lemez? — Semmihez nem hasonlít­ható érzés! Minden új lemez megjelenése különleges pilla­nat, ez azonban egyedi, hiszen ez saját lemez, ez az első szó­lólemezem, amit kifejezetten magamnak írtam és én is éneklem. Úgy érzem sokat tudtam adni magamból. Saját hangra komponáltak Kocsák Tibor és Kemény Gábor ze­neszerzőkkel és úgy írtam, hogy mindenkinek szólhas­son, a dalok úgy legyenek szépek, erősek, vagy karakte­resek, hogy tartalmasak, egy­szerűek, közel kerüljenek az emberekhez. — A lemezhez hasonló szép kivitelezésben jelent meg a szövegalbum. — Nagyon örülök, hogy a szövegalbum megjelenhetett. A két kiadvány egymás iker­testvére, bár az utóbbi saj­nos nem jut el majd minden­hová, ahová a lemez, hiszen külön terjesztik. A szövegal­bumot saját anyagi erőmből most nem tudtam volna meg­valósítani. Azonban a Top- Coop és Nádasdy János el­nök mellém állt, így közös kiadványként napvilágot lát­hatott. A megjelenését a Pe­tőfi Csarnok is támogatta. — Ha jól tudom, ennek be­vételét jótékony célra ajánlot­ta fel? — A borítón is olvasható „... és szól a szív” alapít­ványhoz kerül. A bevétel köz­hasznú, társadalmi célú pénz­alapba folyik be, amelyet a Vak Gyerekek Iskolájának megsegítésére és ellátási gondjainak enyhítésére hoz­tak létre. — Tervez-e további hason­ló lemezeket? — Mindennek van előzmé­nye és folytatása. Hogy ho­gyan ... ? Egyelőre ennek a lemeznek a kicsengését sze­retném megélni, öt év mun­kája van benne. Sebes Erzsébet Ifi ■ licrv« ^ ........^ ________^.MI • MAGYARORSZÁGI BE­MUTATÓ: Ránki György Va­rázsital, avagy a halászok háborúsága című kétfelvoná­­sos balettkomédiáját Ma­gyarországon először az Er­kel Színházban mutatják be, párhuzamos szereposztásban, május 29-én és június 1-jén. A szöveget Zola novellája nyomán Keres Imre írta, aki egyúttal az előadás koreográ­fiájának tervezője, rendezője és betanítója. • ÚJ BEFEJEZÉST kellett forgatni a Crocodile Dundee című ausztrál produkció má­sodik részéhez. A legnagyobb titokban Los Angelesben készültek el a felvételek, mert a forgalmazók szerint nem volt eléggé egyöntetű a kalandsorozat befejezése. • A TŰZZOMÁNC KE­RÁMIA festészet két úttörője Kesztyűs Ferenc és Zengő- Sztankovits Mihály grafikus- és festőművészek „Új utak, lehetőségek a tűzzománc-ke­rámiával az építészetben” címmel közös vállalkozásuk terveit, alkotásait kívánják a nagyközönség elé tárni az év második felében. A még „műhelytitoknak” számító munkásságuk iránti figyelmet kiérdemelték a tűzzománc kerámia műveik bemutatásá­val, hazai és külföldi kiállí­tásokon — Belgrádban, Szó­fiában és Isztambulban — szerzett sikereikkel. Vikiok Londonban Szombaton éjszaka még a Petőfi Csarnokban lépett fel a Viki és a Flört együttes; bemutatták legújabb, Valen­tine című dalukat is. Vasár­nap reggel 10 órakor viszont már a repülőtéren találkoznak Vincze Viktóriáék. London­ba indulnak lemezfelvételre, ahol a CDS vadonatúj digi­tális stúdiójában két dalukat veszik fel. Az egyik a MIDEM-en előadott Break it up, a másik a Valentine. Vi­­kiék az idei MIDEM fesztivá­lon elért sikerük eredménye­ként indulnak Londonba a CDS lemeztársaság meghívá­sára. Úgy tudják, hogy a le­mezfelvételen több más le­meztársaság képviselője, vala­mint a Macskák világhírű szerzőjének, Lloyd Webber­­nek a producere is részt vesz megfigyelőként. Az együttes­ről Londonban videoklippet is készítenek. Vincze Viktóriáéknak egyébként zsúfolt a prog­ramjuk. Szeptemberben az olimpia napjaiban jelenik meg Szöulban angol nyelvű nagylemezük, és ugyanabban a hónapban Budapesten is az üzletekbe kerül új korongjuk tizenkét új, angol nyelvű da­lukkal. Októberben Hollandiá­ban részt vesznek a Benelux Nemzetközi Fesztiválon, majd onnan hazatérve megkezdik nagylemezük élő bemutatójá­val országos turnéjukat. (i. e.) Megjelenések könyve A Vasárnapi Hírek május 1-jei számában Az irodalom­­ visszavág címmel beszámol­tam Szex-tusa című könyvem kalandos sorsáról. A lap má­jus 15-i száma közölte a Mag­vető főszerkesztőjének hozzá­szólását A tettes én vagyok cím alatt. Meglep a kerdőzetlen fo­galmazás. Én soha nem ír­tam volna le olyat, hogy a kiadó a „saját gmk-jának akarta átjátszani az opust, hogy az keressen rajta”. Fi­gyelemre méltó gondolat. Ed­dig azt hittem, hogy az élel­mes beosztottak ügyes stikli­­jével állok szemben. Arra pedig végképp nem mertem gondolni, hogy egy könyvter­jesztő vállalat nem a valósá­gos helyzetnek megfelelően nyilatkozik, amikor kijelenti, hogy a könyvre nincs igény , hanem ki tudja milyen elvi alapokon állva csatlako­zik az embargóhoz. Vagyis tévedése nem jóhiszemű. Őszintén szólva nem tudom megmondani, hogy melyik változat az elszomorítóbb. Nem titkolom, jól jönnek ezek az információk. Már csak azért is, mert éppen most írom a Megjelenések könyvé-t, amelyben megosztom az olva­sóval könyvkiadási és könyv­terjesztési tapasztalataimat. Közben néhány felettébb iz­galmas kérdésre keresem a választ. Például: Miként le­hetséges az, hogy a könyvki­adás tetemes állami támoga­tásra szorul, miközben a ma­gyar gazdaságban jóformán itt a legnagyobb az extraprofit? Hogyan kerülnek a bestselle­rek a kiadói gmk-khoz? Mi­ért dolgoznak éhbérért a ki­adók és a könyvesboltok al­kalmazottai, miközben a „ki­választottak” egy nap alatt megkeresik az ő havi fizeté­süket? Persze, ehhez meg kell szerezni a földi halandó szá­mára hozzáférhetetlen terület­foglalási engedélyeket, és azo­kat a jogosítványokat, ame­lyeket csak az állami kiadók és terjesztővállalatok pasz­­szolhatnak le nekik. Bizonyá­ra önzetlenül. Választ kere­sek arra is: hogyan alakul­nak ki a nyomdák irreális árai, és kik érdekeltek azok fenntartásában ? Végezetül: miért van az, hogy a könyvüzleten minden­ki degeszre keresheti magát — kivéve a szerzőt. Félreértés ne essék, nem magamat saj­nálatom, nekem sikerült ki­törnöm a bűvös körből. De hányan engedhetik meg ma­guknak, hogy szembeszállja­­nak, és engedetlenségük több mint százezer forinttal emel­je a nyomdaszámlát? Hányan képesek arra, hogy saját ter­jesztői hálózatot építsenek ki? Szóval ilyen és hasonló dol­gokról szeretnék írni, termé­szetesen csak akkor, ha talá­lok kiadót, és ha könyvemre lesz olvasói igény. Szerdahelyi Szabolcs Ennek a cikknek a közlésé­vel szerkesztőségünk a vitát lezártnak tekinti. Losonci Lilla: Szentendre Ecsetjével csak nemrég óta fejezi ki élményeit, gon­dolatait a Szentendrén élő, alkotó — korábban pedagó­gusi hivatást gyakorolt — festőművésznő. Első tárlatá­val holnap, hétfőn délután 5 órakor lép a közönség elé a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában (XIV., Népstadion út 34.). A kiállítást megnyitó Pogány G. Gábor művészettörténész írja róla: „Bemutatkozásakor az a bizonyos született tehetség, ösztönös rátermettség komplex műveltséggel párosul, széles skálán mozgó színérzékenységét a szellemi sokoldalúság vezeti meg­győző megoldásokra.” Kiállításról kiállításra Fantázia és tudatosság Bakonyi Mihály sajátos ér­tékeket felvonultató festőmű­vész, és a magyar rajzpedagó­gia egyik meghatározó egyé­nisége. Most Budapest, Sze­ged és Ausztria után önálló kiállításon mutatkozik be a bolognai Magyar—Olasz Kul­turális Intézetben. Képterem­tő fantáziájának gyökere az elmélyült szemlélődés, az él­mény érlelése festői tapasz­talattá. Nem a puszta lát­ványt festi, hanem a környe­zeti elemek és gondolkodásá­nak közös együtthatóit. Főleg az olajpasztell a közege, de Bolognában szénrajza, mono­­típiája is szerepel. ★ Hercsuth Ferenc mérnök­ből lett festő. Egy villámcsa­pás jelentette élete nagy me­tamorfózisát, a baj megerősí­tette. A Kossuth Klubban bemutatott mintegy negyven festménye egységes világot tár fel, érzékeny látomásai­ban mély tudatosság rejtőzik. Akár folyosót, kapuboltozatot, nyári domboldalt vagy Gia­cometti emlékét festi, mind belső táj, egyéni vizuális rendszerének képlete kon­centrált szerkesztéssel. ★ Grafikák a könyvesboltban. Szánthó Imre, a Szentend­rén alkotó festőművész mun­káiból rendez tárlatot a bu­dapesti famulus könyvesbolt (V., Gerlóczy utca 7.), a társ­művészet jegyében. A hol­nap, hétfőn nyíló kiállítás június 10-ig tekinthető meg naponta 9-től 5-ig. Hargitay Miklóssal a főszerepben Happy endes krimi Magyarországon készül a belga— amerikai koprodukciós film Fénytörés címmel amerikai —belga koprodukcióban, a Mafilm Hétfői Műhelyével karöltve az ősszel filmet for­gat Magyarországon Ke­­nessey László, a Svédország­ban élő magyar származású filmszakember. — A történet hőse — mond­ja a forgatókönyvíró, rendező — egy fiatal fényképész, aki véletlenül belekeveredik egy gyilkossági ügybe, s gyanúsí­tottá válik. Bűnügyi filmről lévén szó, csak annyit árulha­tok el, hogy happy endes krimi lesz. A felvételeket fő­leg Budapesten (az Atrium Hyattban, a Margitszigeten és a Kodály köröndön) forgat­juk. A belga partner, a Peris­cope Prads egyébként már készített egy kisfilmet Buda­pestről, amelyet előrelátható­lag majd a nagyfilm előtt vetítenek. — Kik játsszák a főszere­peket? — A magyar nézők Szomjas György Mister Univers című filmjében láthatták a kame­ráktól már visszavonult Har­gitay Miklóst, akit most én is szeretnék visszacsalni a film­világba. Hargitay elolvasta a könyvet, és nagyon tetszett neki. Ő játszaná a nyomozót. Reméljük, hogy a másik fő­szerepre sikerül megnyernünk Chaplin fiát, Christophert. De magyar művészeket is sze­retnénk szerepeltetni a film­ben, elsősorban olyanokat, akik beszélnek angolul, mert a film angol nyelven készül. (sebes) 1988. MÁJUS 22., VASÁRNAP.

Next