Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-11-04 / 44. szám
Sorrend ábécé Francois Perrin liege-i egyetemi tanár, aki a múltban több magasrangú állami tisztet is viselt, a napokban Brüszszelben igen érdekes, tanulságos előadást tartott — a demokráciáról. Igen, a demokráciáról, arról a politikai, filozófiai életformáról, amelyben a belgák már több mint százötven éve élnek! Francois Perrin tanár úr a liberális párt — más pártbeliek által is — szívesen meghallgatott jogtudósa. A zavarmentes és válságos időkben is általában jól működő belga alkotmány elismerten legjobb magyarázója. Az előadás után alkalmunk nyílt arra, hogy a professzor úrral néhány szót váltsunk. Természetesen a Magyarországon most kialakult válsághelyzetről beszélgettünk. Vagy tizennyolcezer taxisofőrhöz közel ugyanannyi gépjármű tulajdonos csatlakozott, hogy tiltakozzon a hajtóanyag drasztikusnak jellemezhető áremelése ellen — vázoltam fel fő vonalaiban a magyarországi helyzetet. — Feltételezem, hogy a kormányuk jól meggondolta a döntést, amelyet előzőleg a nép akaratából választott parlament is jóváhagyott — kezdett véleménye formálásához a belga alkotmánytudós, de én „udvariatlanul” közbevágtam . .. — Sajnos, professzor úr, a kérdés parlamenti megvitatására a tömegtiltakozás előtt nem került sor. — Hát... Ha az önök kormánya rendkívüli hatalommal felruházott kormány, úgy az említett parlamenti vita nem volt kötelező — jegyezte meg Francois Perrin úr. A továbbiakban rövidítek. Én elmondtam a tényeket, a tudós ember pedig hozzáfűzte a demokratikus alkotmányok előírta „használati utasítást”. Hamar közös nevezőre jutottunk: Magyarországon a demokráciát, és annak alkotmányszabályait kicsinek-nagynak még tanulnia kell. Szavakban hiába kiáltjuk világgá, keddről szerdára (csak úgy egyszerűen) senki sem válik demokratává. Az előttünk álló, önként választott út továbbra is meredek. A hosszú éveken át időnként csak kisebb-nagyobb má- viharokat átélő politikusaink és utódjaik tulajdonképpen ma is állóvízben lubickolnak. A most támadt hullámok szerencsére még nem jelentenek végveszélyt, de az a bizonyos pohár víz valahol egyszer ki is csordulhat. Tehát, a sokakat érintő, jelentőségében nagy intézkedések meghozatalának a sorrendje roppant fontos, és valahogy így fest: tanulmány, szakvita, kormányjavaslat, parlamenti vita, döntés, majd végrehajtás. A sorrend ugyanis döntően fontos — kérem szépen... (mécs) Törnek, zúznak kíméletlenül Vandálok a földalattin Elképesztő rongálás folyik a millenniumi kis földalattin. A kocsik üléseit felhasogatják, a mennyezetet betörik, a mikrofonokat kitépik, a lámpatesteket összezúzzák, a bőrfogantyúkat levagdossák. Ismeretlen tettesek, feltehetőleg éles késsel vagy borotvával. A mai napig senkit nem fogtak el közülük. A törés-zúzás ilyen tempóban egy évvel ezelőtt kezdődött. Az utasok, ha véletlenül tanúi is az ilyen jeleneteknek, nem mernek közbeavatkozni. Várnai Józsefnek, a Metró Kelet-Nyugati Üzemegysége vezetőjének adatai szerint, 1990. januárjától a mai napig 544 összevagdalt ülést kellett kijavítaniuk, 700 bőnkapaszkodót cseréltek, 550 négyzetméter beszakított mennyezeti perforált lemezt javítottak ki, 230 összetört lámpatestet pótoltak, továbbá 50 szétvert hangszórót és 50 jegykezelőkészüléket hoztak helyre. A javításokhoz felhasznált anyagok értéke megközelíti az egymillió forintot s ekkor még a munkadíjról nem is beszéltünk. Budapest szégyenévé váltak a millenniumi kis földalatti kocsijai, mind a 23 szerelvény, mert egyetlenegy sincs közöttük, amelyik épen maradt volna. A FAV kárpitosüzeme havonta ötven ülést tud megjavítani, de amint Lovas László műszaki vezető közölte : ma már nem képesek tartani a tempót a rongálókkal, s ezért az elcsúfított járműveket is kénytelenek forgalomba állítani. Nem lehetne bevetni egy civil ruhás nyomozócsoportot? Fóner István százados, a BRFK metrórendőrségi alosztályának vezetője azt válaszolta erre, hogy ez év tavaszán már megpróbálkoztak egy ilyen akcióval, de az teljesen eredménytelen maradt. A metrórendőrség létszáma a szükségesnek a fele. Most, november elsejétől, új szolgálati rendet vezettek be, s ez az időbeosztás már lehetővé teszi, hogy a metró egész területén és a kis földalatti vonalán mindig ott legyenek a járőrök, amíg utasok vannak. Szigorítják tehát az ellenőrzést, de a kocsikban randalírozók, a késes üléskibelezők ellen a százados szerint is csak a polgári ruhás rendőreik léphetnének fel sikerrel. Meg kellene tehát ismételni néhányszor a tavaszi akciót mindaddig, amíg helyre nem áll a rend. — tamás — Önállósodó homlok Az egy éve alakult Magyarországi Horvátok Szövetsége pénteken és szombaton tartotta első országos kongresszusát Szombathelyen. A kongresszusi vitákban a delegátusok kinyilvánították igényüket a különböző térségekben élő horvátok csoportjainak önállósodására. Az országos adminisztratív központ továbbra is Budapesten lesz, ám vidéken — Szombathelyen, Pécsett, Zalában, Somogyban és Bácskában — is működik majd területi vezetés. Környezetvédelem áldozatokkal — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — fő előadást, de szó esett a kényelmes élet és a lehetséges — környezetkímélő — élet ellentmondásáról (Vidor Ferenc), s válogatott tudathasadásainkról is (Szontagh Tamás). A környezetvédelem szemszögéből igyekezett láttatni az energetika jövőjét Szabó Péter miniszteri titkár, majd A nemtudás hitele címmel Fleischer Tamás azok igazáról beszélt, akiknek a környezetféltését nem korlátozzák szűk szakmai szempontok. Voltaképpen erről van szó — fejtegette Horgas Béla. — Mert minden szakmai tudásnál van egy nagyobb tudás: egy élet-tudás, egy ember-tudás. (a. g.) A kemény mag nem tágít Tegnap estére Budapesten megteltek hajléktalanokkal az ideiglenes szállások. Ám ha kettőszáz helyett kétezer férőhelyet gyűjtöttek volna össze részükre, a Keleti akkor is Budapest szégyenfoltja maradna. A pályaudvari lakosok ötöde visszautasítja a társadalom — erejéhez mért — segítségét. Szombat hajnal. Negyven hajléktalan fekszi körbe a Keleti pályaudvar indulási csarnoka közepére állított, koszos, meggyalázott nemzeti lobogót. Akinek ilyen „élményben” még nem volt része, dühös pillantásokat szór a heverészőkre. A vasutasok meg sem kísérlik, hogy a hajléktalanok „kemény magjának” területét holmi „takarítás” ürügyén megsértsék. P. L. hajléktalan 31 évéből ,tíz évet töltött börtönökben. Nem ment el a Madridi úton megnyitott szállásukra, mert „tömegiszonya” van. — Tudod mid van neked, nem tömegiszonyod! — mondja neki „érvelését” hallva az Utasellátó egy idősebb szerelője. — Hogy nem kapsz munkát? Mese habbal! Menj ki a Moszkva térre! — A maszekok keveset fizetnek. — Ja úgy! Szóval nem is akarsz dolgozni! De lehet, hogy neked van igazad. Mert ha azt látják a magamfajta melósok, hogy borgőzös fetrengéssel is lehet lakáshoz jutni, akkor mi is letesszük a szerszámot! Solt Ottilia, az SZDSZ országgyűlési képviselője demonstrációt folytató polgárjogi aktivistáknak minősíti a lakást követelőket. — ön szerint, nem kellene másként viszonyulni azokhoz, akik önhibájukon kívül kerültek a szegények közé, és megint másként a többszörösen büntetettekhez, akik magatartásuk miatt sodródtak a társadalom peremére? — kérdezem. — Nem értelmezhető számomra az, hogy önhibájából került ide, vagy sem. — Tehát tűrjük el és vele azt is, hogy a hajléktalanok takarónak letépkedjék a vasúti kocsik függönyeit? — Ha nincs más választásuk, mert fáznak, akkor igen. —vpg— Plusz egymilliárd IMF-dollár? A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége két hetet, Massimo Russo, az IMF európai osztályának igazgatója mindössze négy napot töltött országunkban, de ez — mint a hét végén tartott budapesti sajtótájékoztatón megtudtuk — elegendő idő volt a tájékozódáshoz. A kormány pénzügyi politikája kedvező benyomásokat tett az európai igazgatóra. Egyetértenek a liberalizáció gyorsításával, a piacgazdaság kiépítése érdekében tett lépéseinkkel, s egyedül az ■infláció mértéke az, azai elgondolkoztató ... S bár Massimo Russo nem nevezett meg konkrét számadatokat, mondván, hogy a tárgyalások bizalmas jellegűek és tulajdonképpen csak mest kezdődtek, más forrásokból származó értesüléseink szerint már a közeljövőben egymiilliárd dollár többlethitelre számíthatunk, amit az IMF bocsát rendelkezésre. Mikor kapjuk meg a pénzügyi támogatást? — kérdezte a VH munkatársa dr. Szapáry Györgytől, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselőjétől. — Pontos dátumot én sem mondhatok — kaptuk a választ. — A helyzet ugyanis az, hogy a Valutaalap szakemberei néhány hét múlva visszatérnek Washingtonból, s tárgyalásaink még folytatódnak. Hároméves programot dolgozunk ki, s reméljük, a jövő év elején megkapjuk a financiális támogatást. Márkus Csaba 1990. NOVEMBER 4., VASÁRNAP Ütőből kenyér Segítő lovagsereg Jelentősebb értékű sportszeradomány, benne például aerobik-dresszeket, gyeplabdaütőket is kapott Németországból a működését újra kezdő Szent Lázár Lovagrend. Mivel nem biztos, a tél közeledtével éppen szabadidő-felszereléssel kell segíteni a szegényeken; a lovagok egri, Széchenyi u. 3.-beli „főhadiszállásán” téli cipővé, kenyérré változtatják át az adományt. — A vámjogszabályok miatt a sportszereket egy sportegyesületnek adományozzuk, amely utóbb pénzzel támogatja alapítványunkat — mondta az átváltoztatás technikájáról dr. Lukács Tamás, a KDNP képviselője, a lovagrend egyik magyarországi szervezője. A gyógyszersegélyekhez képest a sportszerek csak epizódnak tekinthetők a tehetős, katolikus és evangélikus adományozóktól támogatott ökonomikus jellegű, a valláshoz való viszonytól függetlenül segítő lovagrend életében. Amióta Deák László müncheni lovag, sikeres vállalkozó úgy döntött, nem csak az afrikai lejárásokon kell segíteni, másfél év alatt 4,6 millió márkányi orvosságot osztottak szét a kórházaknak. A négyötöd részben a Bayer gyógyszergyár termékeiből összeállított eddigi három szállítmányból egyedül az Adalat nevű szívgyógyszer tekinthető speciálisnak. Az egészségügynek azonban egyszerű készítmények készletezésére sincs elég pénze, így például a Bayer Aspirin is jól jött. Ezen túlmenően a Bayer egyes kórházi osztályoknak külön is juttatott a — másként nehezen beszerezhető — készítményeiből. A lazareánusok nem képesek, és nem is akarnak állami feladatokat átvállalni. Nyíregyházán, Budapesten és Egerben egyesület formában működik szervezetük; Keszthelyen, Miskolcon, Mosonmagyaróvárott most van kibontakozóban. Kezdeti feladatuk, a segélyszállítmányok elvszerű szétosztása mellett, egri orvoscsoportjuk dr. Ertsey Csaba igazgató főorvos bátorításával túlmegy a számára közigazgatásilag kijelölt ellátási területen, és az elmaradt vidékeken is vállal szakorvosi rendelést. Ugyancsak Egerben segítik a mozgássérülteket, s ha az adóalapokból leírható adományokkal feltöltik a még kongó kincstárukat, egy központi konyhából ebédet szeretnének kihordania rászorulóknak. Művésznő keresztté! Eger Keszthely, Mosonmagyaróvár után a budapesti lazarényg szervezet is megalakult, és a művészek körében indított akciók szervezőjévé Nyáry Éva festőművésznőt választották. Őt is a hazai zászlóbontás alkalmából avatták lovaggá. — Boldogan vállaltam és kitüntetésnek vettem ezt a megbízatást — mondta a művésznő a Vasárnapi Híreknek. A Máltai Lovagrenddel karöltve a mi feladatunk is az, hogy pénzt, gyógyszert, ruhaneműt gyűjtsünk a most született alapítványunk javára, segítve ezzel a rászorulókat. Máris akadtak támogatók, a zenészek köréből jelentkezett például a budapesti Szabó Ferenc kórus, Dévai Nagy Kamilla, a Bárdos Kamarakórus. A Pannónia, valamint az Art Color képzőművész csoportok, mintegy 68 alkotó felajánlotta, kiállításaikon eladott képeik árának harmadát céljaink támogatására. Reméljük, hogy ez a lelkesedés tartós lesz. — Jut-e ideje mostanában alkotásra? — Nehezen, de szakítok időt erre is. A leendő világkiállításra elkészítem a Magyar Szentkorona 18 zománcképét az eredetinél nagyobb méretben. Eddig itthon és külföldön gyakran szerepeltem kiállításokon. Mostani küldetésem miatt erre valóban a korábbinál kevesebb energiát fordíthatok. Kopré József A Szent Lázár Lovagrend tagjai a johanitákkal és a máltaiakkal is kapcsolatban állnak. Ugyanígy a Népjóléti Minisztérium is szándékozik az eddiginél jobban áttekinteni, esetenként koordinálni a karitatív szervezetek munkáját. V. Paizs Gábor Randevú az ötletbanknál A vállalkozások élénkítéséhez nálunk két dolog hiányzik: pénz és információ. Holott mindkettő van az országban, csak szétszórva, s emiatt a vállalkozók nehezen jutnak hozzá. Ezért a héten megnyílt Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda első feladatának a pénzforrások felderítését és a többnyire egymástól függetlenül működő információs rendszerek adatainak összesítését tekinti. Budapesten, az V. kerületi Szende Pál utca 3. szám alatti iroda a minisztériumokkal azonos rangban működik. Elnökhelyettesétől, Csanádi Ágnestől megtudtuk, hogy kell még egy kis idő, amíg kiépítik szervezetüket és kapcsolataikat, de remélhetőleg már decembertől foglalkozhatnak a vállalkozók tájékoztatásán kívül az Egzisztencia Alappal kapcsolatos ügyek intézésével is. Nyilvántartási és tájékoztatási funkciót látnak el. Olyan összefoglaló listákat és adatsorokat kívánnak a kisvállalkozók kezébe adni, amelyek alapján eldönthetik, hogy kihez forduljanak pénzért, tanácsért. Nem hoznak létre saját irodahálózatot, hiszen már igen sok tanácsadó szervezet, kft., amk segíti országszerte ,a vállalkozókat. Az OKI a meglévő szervezetek összekapcsolásával szeretné saját hálózatát kiépíteni. Mintegy 200 céget vettek számításba, s közülük már elég sokkal tárgyaltak is. Budapesten az önkormányzati választásokon sikeresen szerepelt SZDSZ saját hálózatot kíván kialakítani a vállalkozók felkarolására, s ezt örömmel bekapcsolják az általuk koordinált országos információs láncba. Az iroda nem hatóság, van viszont javaslattételi és véleményezési joga például arra, hogy milyen döntéseket hozzon a kormány a kisvállalkozók támogatása érdekében. T. M. VIGYÁZZ, HA JÖN A VONAT! ! (Gerse László rajza) — Már sínen vagyunk. — Csak ne jöjjön a vonat! Ki fizeti az átállást? Kovács Álmos éberségre int a privatizációs ügyekben Az már nem újdonság, hogy döntően a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakítása a cél. Mint Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a kormányzat pénzügyi terveiről beszélve elmondta, nyilvánvaló, hogy a lakosságnak nincs akkora tőkéje, hogy az állami vállalatokat piaci áron vásárolja meg. Ingyen viszont nem szabad eladni, mert az anyagi felelősség nélküli döntések is súlytalanná válnak. A külföldi tőkebevonás szorgalmazása mellett ezért jött létre a Magyar Nemzeti Bank privatizációs konstrukciója, s ezért hozták létre az E-alapot is, igaz — a helyettes államtitkár szerint is — elkeserítő, hogy ennek beindulása fennakadt valahol a bürokratizmus útvesztőin. Márpedig a jövő a piaci viszonyoké. Eszerint alakulnak az árak is a közszolgáltatások kivételével. A gazdaság jelenlegi állása mellett a tervek szerint mintegy háromnégy százalékkal csökkennie kell a fogyasztásnak. A gazdasági egyensúly megköveteli, hogy a nominálbérek növekedése tíz százalékkal az árak mögött maradjon. Kovács Álmos szerint Magyarországon nem beszélhetünk restriktív pénzügyi politikáról, hiszen ez ott van, ahol azért kell visszafogni a gazdaságot, mert félő, hogy a növekedése meghaladja az erőforrásokat. Van aki az amerikai példára hivatkozva úgy véli: a vállalkozások beindításával érdemes felpezsdíteni a gazdaságot, Magyarországon azonban — az USA-val ellentétben — csődhöz vezetne az átmeneti importnövekedés, ami a következő exportbővülést előzné meg. A megoldás csak az lehet, hogy az összkereslet ne növekedjen, csakaz, ami a befektetések és a kisvállalkozások ösztönzésével és az adminisztratív akadályok felszámolásával van összefüggésben. Úgy tűnik, hogy a hazai gazdaság rövid távon képtelen növekedésre, a rubelexport húszszázalékos visszaesésével az összes export négy-öt százalékos csökkenésére kell számítani. Mindez azt jelenti, hogy az ország összjövedelme is természetszerűleg kevesebb lesz. A növekedési pályára pedig csak az export növelésével egyenes arányban léphetünk. Érsek M. Zoltán ^ —VasárnapiHírek