Vasárnapi Hírek, 1992. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-22 / 12. szám

............................".......................................................................................­V Az olvasó írja ! Idegen a Azért veszem a Vasárnapi Híre­ket, mert majdnem mindig foglal­kozik a lakás, illetve a lakbérek megállapításának vitájával. Szerintem a 13/1990. MT. ren­delet kimondja, hogy a személyi tulajdonú lakásoknál a lakbért a tulajdonos és a bérlő szabadon állapíthatja meg. De az önkormány­zatokra és a bíróságra bízzák a személyi tulajdonú lakások lakbé­rét. Szerintem a bíróságnak a ren­delet szerint kell döntenie. Ma­gyarul, még nem volt elég 40 évig megszabni, kötögetni a lakbért, lassan már a ház (házak) össze­dőlnek, a tulajdonos megint hát­rányba kerül. Hisz a tulajdonos lakását az IKV nem tataroztatta, semmi segítséget nem adtak, nem adnak, akkor ne is szabják meg a lakásban lakbért. Miért büntetik még min­dig a tulajdonosokat, miért kell eltartani idegen személyt? Tartsa el az állam, vagy aki ezt a helyzetet előidézte. Az önkormányzatok az állami lakásokkal foglalkozzanak, azo­kat sem tudják tataroztatni. Azért, mert lakó van, az önkormányzat nem tataroztatja a magántulaj­dont, csak a lakó követelőzik. De hogy őt egy másik nyomorult tart­sa el, ez teljesen törvénytelen. Petrán Istvánné indulatát megértjük, mert az ő szem­szögéből igaza van. Mégsem mondhatunk mást, mint eddig: remélhetőleg a lakbérek körüli jogi és emberi feszültségeket megoldja majd a lakástörvény. Egy-két mondatban Egy névtelen, bennünket ho­­mok című írásunk megjelenése zugnak nevező, és édesanyánk után többen kérdezték, hol­ta­­kat is emlegető levéllel nem ta­­lálható meg az Országos Kerék­­bank mit kezdeni. Még akkor párat Hálózatért Alapítvány, sem, ha három felkiáltójellel íme: 1117 Budapest, Dombóvá­­kellett tudomásul vennünk, hogy k­­b. 17—19. Telefon: 181-2944 éljen Torgyán! • Kétkerekű ál- vagy 186-8011/114-es mellék. Nem volt terrora­kció Úgy tűnik, még mindig nem került nyugvópontra a Pesti Hírlap ügye. Erről tanúskodik a kiadó kft. vezetőjének leve­le, melyet egy korábbi lapszá­munkban megjelent hír kap­csán küldött szerkesztősé­günkbe. Többi között annak a véleményének kért nyilvános­ságot, hogy cégének jó hírne­vét és presztízsét sértette Bencsik András főszerkesztő nyilatkozata, mely az MTI- közlemény alapján nálunk is megjelent. Ebben akkor Ben­csik terrorakciónak nevezte Varga István február 15-i, szombat reggeli erőszakos be­hatolását a szerkesztőség he­lyiségeibe. Varga István leszögezi: az akkor ott található ingóság és szellemi termék a Pesti Hírlap Kiadó Kft. tulajdona volt, a tulajdonost pedig törvényesen megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. Sőt a PTK 155. § (2) bekezdése értelmében ön­hatalmúlag is elháríthat min­den olyan akadályt, mely tulaj­donának birtoklásában korlá­tozza. Nálunk nem szenzáció Műtét a klinikai halál állapotában Szenzációs műtétről szólnak a hírek Hannoverből: egy 58 éves férfit mélyhűtött állapotban ope­ráltak meg, s ráadásul az orvosok egyszerre dolgoztak a férfi szívén és agyán. A pácienst 17 fokra hűtötték le, így az gyakorlatilag a klinikai halál állapotába került. A műtét végeztével a beteg vérét is­mét a normális 37 fokra melegítet­ték fel. Valóban rendkívüli szenzáció, hogy a pácienst lehűtve operálják, majd felmelegítik? A kérdésre az Ér- és Szívsebészeti Klinikán kér­tük a választ dr. Bodor Elek do­censtől, a szívsebészet vezetőjétől. — A mély hipotermiában — hűtött állapotban — a keringés megállításával végzett műtét or­vosi körökben már korántsem számít szenzációnak. Nálunk, a Városmajor utcai klinikán, több mint egy évtized óta évente 10-15 olyan operációra kerül sor, ami­kor a beavatkozás bonyolultsága miatt le kell hűteni a beteg egész szervezetét. Ilyenkor egyetlen szerve sem működik, a szív- és tüdőpumpát is kikapcsoljuk. — A beteg tehát gyakorlatilag a klinikai halál állapotában „éli át" a műtétet? — Erről van szó. A „mélyhűtött” betegen ugyanis az orvosi team nyugodtan dolgozhat. Húsz fok alatti hőmérsékleten az agymű­ködést akár 40-50 percre is ki lehet kapcsolni. Sőt hogy a belső „hűtést” fokozzuk, a koponya köré kívülről még jeges zacskókat is teszünk. Amikor pedig vége a műtétnek, bekapcsoljuk a szívet működtet motort, és nagyon las­san, mintegy másfél óra alatt, fel­melegítjük a beteget. —Valójában tehát nem is szen­záció a hannoveri operáció? — Ami a mély hipotermiában végzett operációt illeti: valójában nem az az igazi szenzáció, hanem az, hogy egyszerre végeztek szív­ós agyműtétet ugyanazon a bete­gen. Arra már nálunk is volt pél­da, hogy két sebészteam egy időben operálta a beteg szívét és a nyaki verőerét. Nehezen fértünk el egymás mellett. Ferenczy Europress Üdülési böngészde Gyógyító hetek Az iskolai szünet idejé­re — ideértve a húsvéti ünnepeket is — sokan ke­resnek kedvezményes be­utalókat. Sajnos, az Üdülővendég-Szolgálati Iroda (Bp. VI., Dózsa György út 84/b), amely hétfőn és pénteken 9— 12.30, szerdán 9—15.30 kö­zött várja a pihenni vágyó­kat, főként szanatóriumi beutalókat tud adni. Március 24-től és 25-től érvé­nyes, háromhetes üdülőszanató­riumi jegy kérhető a siófoki Móló üdülőbe, ahol elsősorban baleseti sérülteket, vibrációs ártalomban szenvedőket, fizikoterápiás keze­lésre, szénsavas kádfürdőre szo­rulókat várnak. Az elhelyezés itt másodosztályú, az egyszemélyes beutalóért 4620 forintot kell fizet­ni. Kivételesen kéthetes szanató­riumi beutalót is adnak Balatonlellére, ahol március 25- től összkomfortos körülmények között a karcsúsítókúrára vá­gyók, nem inzulinnal kezelt cu­korbetegek, fizikoterápiás keze­lést igénylők pihenhetnek, szemé­lyenként 3780 forintért. Házaspároknak ajánlják két hétre a másodosztályú hajdúszo­­boszlói Hortobágy üdülőt, március 26-tól. Az üdülő vendégei a gyógy­­szolgáltatásokat és a fedett me­dencéket a szemben lévő Béke Gyógyszállóban vehetik igénybe. A kétszemélyes jegy ára ide 6160 forint. Szintén március 26-tól, az I/A osztályba sorolt hévízi Hotel Panoráma üdülőben két hetet tölt­hetnek el, ennek ára 8960 forint. Április 1-jétől másodosztályú, ki­sebb, családias hévízi pihenőhá­zakban adnak gyógykezelést, két személynek 7000 forintot kell fi­zetni a jegyért. Március 27-től a siófoki Azúr Hotel kétágyas, össz­komfortos szobái szabadok. Az épületben van szauna, a közeli Ezüstpart Hotel fedett uszodáját pedig ingyenesen használhatják az Azúr vendégei. A kétszemélyes jegyért itt 5880 forintot kérnek. Egyébként az Ezüstpartban is le­hetséges március 25-től az üdü­lés. A hotel összkomfortos, és tíz napért két személytől 4800 forin­tot kérnek. Ugyancsak első osztályú Bala­­tonföldváron a Park üdülőszana­tórium, amely március 31-től há­rom hétre vár még — elsősorban fogyókúrázni vágyó és érműtét utáni utókezelésre szoruló — ven­dégeket, személyenként 5670 fo­rintért. A leányfalui Panoráma üdülőben pedig március 26-tól egy hétig pihenhetnek összkomfortos szobákban, két személy 3080 fo­rintért. Valamennyi ár teljes ellá­tással, a gyógyüdülőkben pedig kezeléssel is értendő. Mint ismeretes, az üdülőkben úgynevezett forgalmi áron is bé­relhetők szobák, még mindig ol­csóbban, mint a kereskedelmi szálláshelyeken. A választáshoz, a feltételek megismeréséhez, se­gítséget nyújthat a Struktúra DC Lap- és Könyvkiadó napokban megjelent „Üdülés ’92” című könyvecskéje, amelyet nemcsak a pihenni vágyók, hanem az iskolai és más kirándulócsoportok is hasznosíthatnak. Ebben a tavaszi szünet időszakára is találnak még néhány ajánlatot. Bányai János Filmesek üzlete Kulturált osztalék A kulturális szférában ál­talánosnak igazán nem mondható sikereket ért el a Film Iroda Rt. Mérlegzáró közgyűlésükön Szakács La­jos vezérigazgató bejelentet­te, 41 százalékos osztalékot fizetnek. Tavaly forgattak az olaszokkal két filmet bérmunkában, egyet pedig közös produkcióban Szo­rongó címmel (rendezője Pasquale Squitieri, Claudia Cardinale férje). Az idén több közös filmet tervez­nek a németekkel, a walesiekkel. A spanyolok tizenkét részes ko­molyzenei sorozatának egyik epi­zódját a Film Iroda forgatja, s cserébe a sorozat többi részét in­gyen kapják. Sikerült partneri kapcsolatot kiépíteni a tengeren­túlon is, ebből több magyar— amerikai és magyar—kanadai film lesz. Itthon saját tőkéből készítették el a Szakíts helyettem című tévé­játékot. Az idén többek között Evelyn Marsh Rém című krimijét forgatják. Elkészítik a Könnyű er­kölcsök című darab tévéjáték-vál­tozatát, melyet a szerző, Nino Manfredi rendez. A két főszereplő Haumann Péter és Schütz Ila lesz. A részvénytársaság reklámstú­diója reklámügynökséggé bővült, az Ajka-kristály című reklámfilm­jük Aranyszem-díjat kapott a brüsszeli reklámfilmfesztiválon. Úgy tűnik tehát, hogy amibe kez­denek, sikert hoz. Csak egyet nem tudnak elérni. Azt, hogy betörje­nek a magyar játékfémgyártásba, szerintük a lehetséges partnerek arisztokratikus elzárkózottsága miatt.­ ­virágh kiss- 0 04(0-1 A fikuszfa koporsó titka Elillant a halott Foglalkozására nézve a ház úrnője, vagyis háztartásbeli volt. Korát tekintve csaknem négyezer éves lehetne. Kaitnak hívták, s időszámításunk előtt 2000 körül, Közép-Egyiptomban kezdte meg túlvilági barangolásait, de oly messze „csavargott el” a lakhelyéül szolgáló koporsótól, hogy ma már csak hűlt helyét vehetik szemügyre az érdeklődők. Ezért azonban már nem kell megtennie több ezer kilométert az evilági embernek, s nem kell átszelnie a Földközi­tengert sem. Az előkelő hölgy koporsója ugyanis március 17-től a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető. Amint azt dr. Varga Edit, a mú­zeum igazgatóhelyettese elmond­ta, nem véletlen a hölgy úgymond kámforrá válása, hiszen abban a­ korban helyezték a sziklasír mé­lyébe, amikor még az egyiptomiak sem tudtak tökéletesen mumi­­fikálni, így érthető, hogy amikor 1912-ben az egyiptomi régész, Ahmed Kamal rátalált Kait tete­mére, az felszínre kerülve azonnal megsemmisült. Fennmaradt vi­szont a fikuszfából készült láda­szerű koporsó, ami egy svájci csa­lád, majd egy freiburgi műke­reskedő tulajdonába került. Őt keresték fel a múzeum szakembe­rei, s tőle — a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium, a Szépmű­vészeti Múzeum Műtárgyait Tá­mogató Alapítvány és a látogatók adományaiból összegyűlt pénzből — vásárolták meg. A koporsó — mint számos más társa is — csaknem teljesen dísz­telen. Mindössze a négy oldalán szalagként körbefutó hieroglifa­sor olvasható rajta. Rövid imával fordulnak Oziriszhez, a túlvilág istenéhez, valamint a sakálfejű Anubiszhoz, aki a halottat a túlvi­lágra vezette. Pete Tóth Csilla -brr H­fti GP­Arcok a kifutóról Szintóan a­­­­sejtelmes Sy Honnan csöppent ide ez a lány? — tettem fel a kérdést magamban, amikor először megláttam a 19 éves Wamala Marit a kifutón. Pá­rizsban szinte fel sem tűnne, hi­szen ott nagyon sok — nem francia születésű — manöken dolgozik. Nálunk viszont ez még ritkaságnak számít. — Pedig én is magyar lány va­gyok, itt születtem, és Magyaror­szág az otthonom. Édesapám Ugan­da­ származású, itt járt egyetemre, ma is itt él, édesanyám ízigzvérig magyar. • Érzed alkatod különlegessé­gének előnyeit a munkáknál? —Egyáltalán nem, viszonylag rit­kán hívnak bemutatókra, pedig nagyon szeretem ezt a mestersé­get. • Mikor kerültél először kifutó­ra? — Annak lassan már három éve, de — mint mondtam — itthon iga­zán még nem fedeztek fel. Külföl­dön szinte jobban kapok munkát. • Milyen jellegű öltözéket mu­tatsz be általában? — Többnyire az elegáns model­leket osztják rám a tervezők — például bundákat —, de kosztümö­ket is gyakran ajánlok a közönség­nek. • Voltál már Afrikában? —Sajnos még nem, holott nagyon szeretek világot látni. Az utazás számomra nagy élmény, különö­sen napfényes déli tájakon. • A Nap gyermeke vagy? — Annak ellenére, hogy a Nyilas jegyében születtem, a nyár a ked­venc évszakom. Medgyessy Ildikó (Buják­ István felvétele) Az Árpád hídnál középütt futnak a metró sínei, és az utasok az egyik oldalon az Újpest, a másikon a Kőbánya-Kispest felé menő szerelvé­nyekre várakoznak. Átmenni innen oda, vissza csak aluljárón lehet. Egy nagydarab, csupa cipzár, csupa pánt ballonos férfi dudorászik az újpes­ti oldalon, közben jön-megy, kicsit dü­löngél. Láthatóan mólés. Egyszer csak leblokkol, és átkiált a másik oldalra: — Hé, te sárga dzsekis, te ugye normál voltál a Lampartban? Amott gyorsan rándulnak a fejek, valaki megbök egy kistermetű, sárga dzsekis, Surda-kalapos férfit. — Nekem szólt? — kérdi a sárga dzsekis. — Neked, neked, te kripli! Hát téged még nem tömtek ki szalmával? Mikelandzseló — Szórakozz a nénikéddel, te része­ges táppénzcsaló! — dönt a pertu mel­lett a másik is. Ezt emészteni kell. És ez méltó választ kíván, idő meg van: szerelvény se erre, se arra. — Tudod, mi vagy te, csórikám? Te egy Mikelandzseló vagy! — vágja ki a mólés, kemény kával, és a sínek közé köp. Most a másik térfélen a labda. — Mi vagyok én, te kanmajom? — Mikelandzseló vagy! Kompjuter­­vírus! A néhány várakozó utasból erre már itt is, ott is felkívánkozik, felbugy­borékol a derű. A sárga dzsekis tényleg mókás kis ürge. — Azt ajánlom, hogy fogd be a pofá­dat, mert ha átmegyek, neked annyi! — Ha átjössz, neked annyi a köbön! Megetetem veled a kalapodat! — Szerencséd, hogy nincs időm, bunkókám! — De nekem van! — bődül el embe­rünk, és sebesen megindul az aluljáró felé. Közben befut, fülsértő zajt csap, majd szépen el is megy a délnek tartó szerelvény, s a túlnan felbukkanó bal­lonos két csitrit faggat: — Nem láttak itt egy virító sárga fazont? Szabó Sándor — A Mikelandzselót? Eltűnt az Országház Selejtezett dísztáviratok Letiltották azt a dísztávi­ratot, amely a Parlamentet — illetve a Gellért-hegyet, legmagasabb pontján a szo­borral — ábrázolja. Az Or­szágház kupoláján ugyanis — bár alig látható — ott „ék­telenkedik” az ötágú csil­lag. Ezt pedig nem tűr­hették, biztosan ezért von­ták ki a forgalomból a réz­karcot az illetékesek. A táviratfelvevő kisasszony legalábbis ilyen magyará­zattal utasította el azt a fér­fit, aki cége nevében az RK3-as jelű dísztáviraton kívánt valakit köszönteni. Ez ám a rendszerváltás i­s ju­tott eszünkbe, és az illetékesek­hez fordultunk, hogy megtudjuk, hány dísztáviratfajtát kellett letil­tani ahhoz, hogy eldicsekedhes­sünk: megváltozott Magyaror­szág. Kovács József, a­­Magyar­ Posta üzemeltetési osztályának vezetője értetlenül hallgatta a tör­ténetet. A táviratfelvevő kis­asszony tudatlanságára hivatko­zott, s arról tájékoztatta a Vasár­napi Híreket, hogy tavaly tizenhá­rom típust vontak ki a forgalom­ból, mert azok a kutyának sem kellettek! A „ halálra ítélt” táviratok javarészt virágot ábrázoltak, azok pedig minden rendszerben megfe­leltek volna. Csakhogy az ügyfelek nem rendeltek már belőlük. Hal­mozódott a raktárkészlet, így előbb leértékelték, azután kivon­ták a forgalomból ezeket, no meg azt a bizonyos rézkarcot az Or­szágházról. Újakat kívántak az elfelejtettek helyett kínálni. El is készültek a rajzok, választott a zsűri, de mert a postatörvény megjelenéséig nem lehet tudni, hogy melyik cég lesz a távírda gazdája, elmaradt a frissítés. Most húsz dísztáviratból válogathatunk. Ki tudja, meddig. (fazekas) Rafinált keblek Az idei nyáron a legelegánsabb a fekete-fehér fürdőruha, de a legkedveltebbek valószínűleg a színes mintás anyagból készültek lesznek. Ahány szín, ahány minta, mindegyikhez találnak új fazonokat a tervezők. Tovább erősödik az egy­két éve már tapasztalható formaváltás: a combnál magasan felvágott fürdőruha már teljesen a múlté. A divatvilág egyéb jellegzetes irányvonalai itt is fellel­hetők. Az op- és pop-art a hatvanas évekből már jól ismert elemei ugyanúgy felfedezhetők a '92-es stranddivatban, mint a fürdőruhák hőskorából feleleve­nített hosszú, csaknem a combközépig érő nadrágrész. Hogy a szemérmesnek ható felsőrészt azért valamivel ellensúlyozzák a tervezők, most inkább a hátoldal szabásai rafináltak. Habár az egyrészes fürdőruhák még az idén is reneszánszukat élik, azért a bikinik sem hagyhatók el a teljes fürdőruhatárból. A nyári szezon vízparti ruhái leginkább a keblek formáját hangsúlyozzák. Habár kellően vigyáznak arra, hogy túl nagy rész ne kerüljön avatatlan szemek elé, azért egy-egy érdekes dekoltázzsal, a mellrész kettőbe szabásával, egy ügyesen elhelyezett „drapériával” a domborulatok még jobban domborodnak. CS. 1992. MÁRCIUS 22., VASÁRNAPVasárnapi­­Hírek

Next