Vasárnapi Hírek, 1995. július-december (11. évfolyam, 26-52. szám)

1995-08-27 / 34. szám

1995. augusztus 27 Szombatról jelentjük Ultimátum - nem ultimátum? Gál Zoltán: megérettek a módosítások ! Hárman Zeusz-életműdíjat kap­tak, és másokat is kitüntettek a Budapesti Elektromos Művek Rt. hagyományos, augusztus végi nyílt napján. A szépszámú meghívott között a vállalat volt és jelenlegi dolgozóin kívül szá­mos vezető politikus, közöttük Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke és Kovács László külügy­miniszter is jelen volt. Nagyon nehéz helyzetbe hozta a koalí­ciót az SZDSZ vezetésének az a pénte­ki levele, amely arról szólt, hogy fel­bontottnak tekintik a koalíciót, ha az MSZP ragaszkodik kormányátalakí­tási elképzeléseihez - nyilatkozta Gál Zoltán az ünnepséget követően. Elmondta, hogy szerencsétlennek tartja az SZDSZ ultimátumát, mivel még csak általánosságban váltottak szót a tervezett személyi változtatá­sokról. Érthetetlen számára, hogy ez az ügy miért fajult el idáig. „A meg­beszélésen ugyanis mindkét fél tisztá­ban volt azzal, ha a kormányba bizo­nyos tisztségek beépülnek vagy más rangot kapnak egyes személyek, attól még nem változik meg a világ.” Gál Zoltán lényegesnek tartja, hogy a kormány munkájának, a koalíció tevé­kenységének áttekintése, a kormányza­ti struktúra megváltoztatása mellett egyéb módosításokat is végrehajtsa­nak. Az SZDSZ-nek az az alapállása, hogy változásra nincs szükség, az MSZP számára elfogadhatatlan. Kü­lönösen akkor, ha ilyen ultimátum­jelleggel történik - hangsúlyozta Gál Zoltán. Ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök változtatásra vonat­kozó elgondolásainak vannak kriti­zálható elemei is. A házelnök úgy véli, mindkét pártnak szembe kell nézni azzal, hogy az ország­ban kialakult mai körülmények s a nemzetközi környezetben tapasztalható hangsúlyeltolódások miatt esetleg felül kell vizsgálni a koalíciós programot. Hiba lenne, ha a két párt folyton csak az eredeti program és a koalíciós meg­állapodás végrehajtására törekedne, akkor is, ha a körülmények már nem teszik ezt lehetővé. Az MSZP-frakció hétfői ülésén tekintik át ezt a kérdést, s döntenek további lépésekről. Gál Zol­tán leszögezte: „Az MSZP eddig is tar­totta magát a koalíciós megállapodás­hoz, a tét túl nagy ahhoz, hogy most ezen egy vállrándítással változtassanak.” Re­ményét fejezte ki, hasonlóan felelősen gondolkodnak az SZDSZ vezetői is. Pető Iván: kötelező az egyeztetés Ha Horn Gyula kibővítené vagy át­alakítaná a kormányt a koalíciós partner megkérdezése nélkül, ez egyértelműen a koalíciós egyez­mény felmondását jelentené. A koa­líciós megállapodás korlátozza a miniszterelnök szuverenitását, hi­szen mindkét félnek egyeztetési kö­telezettsége van. A koalíciós meg­állapodásban szerepel, hogy har­minc nappal előbb be kell jelenteni a koalíció felmondását, bár ez ben­nünket most nem foglalkoztat. Minderről Pető Iván, az Szabad Demokraták Szövetségének elnöke a Magyar Szocialista Párt vezetői­nek küldött levél kapcsán beszélt szombaton este a szabad demok­raták tokaji piknikjén. A Szabad Demokraták Szövetségének elnö­ke egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt Országos Választ­mánya és az Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsa kö­zösen tartott ülésen vitassa meg a felmerült gondokat. Ezt az MSZP választmányának szombati ülé­sén javasolták. ­ A kongresszusi előkészületek jegyében ülésezett szomba­ton az MSZP országos választmánya. Kovács Pál előter­jesztésére megvitatták a szociálpolitikai programterveze­tet, elmaradt viszont a párt és a társadalom különböző ré­tegeinek kapcsolatáról szóló napirend megtárgyalása. Utóbbi helyett politikai vitát folytatott a testület. Ezt összegezve Vitányi Iván újságíróknak elmondta: a koalí­ció létét, szükségességét senki semmilyen formában nem vonta kétségbe. A vita másik vonulatában elhangzott az­­ is, hogy a világgazdasági rendszerhez való igazodás érde­kében át kell alakítani a gazdaságot. Eközben azonban - tette hozzá Vitányi - m­eg kell őrizni a gazdaság, a társa­dalom működőképességét. ‘l'ÖÖM éi M . Vitányi Iván az újságírók próbálkozásai ellenére ma­gánemberként sem foglalt állást arról, hogy szükséges-e a miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozása. Szerinte a szervezeti, személyi kérdések másodlagosak, vagyis nem Vitányi Iván szerint nem kell ultimátumnak tekinte­ni az Szabad Demokraták Szövetsége vezetőinek minapi levelét, de ha lényeges kérdésekben nem sikerül megegyezni, az a koalíció végét jelentené. A Magyar Szocialista Párt országos választmá­nyának elnöke a testület szombati ülését követő­en osztotta meg véleményét az újságírókkal, az a lényeg, hogy miniszterelnök-helyettes, államminisz­ter vagy valaki más irányítja a gazdaságpolitikát. Az el­sődleges inkább az, hogy milyen lesz ez a politika, s med­dig terhelhető a lakosság. Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke meg­erősítette, hogy az MSZP nem egységes a kormányátala­kítás megítélésében. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kormányzati munkát annak átalakításával befolyásol­hatja a miniszterelnök. Ha egyébként a politikai követ­keztetéseink azonosak - mondta Csintalan -, akkor hagy­ni kell, hogy a kormányfő használhassa ezt az eszközt. Horn Miklós, az MSZP választmányának általános elnök­­helyettese szerint ebben az ügyben a koalíciós pártok egyetértése alapján kell dönteni. Horn Miklós bejelentette, hogy részben elkészültek a novemberi kongresszus munkacsoportjai elé kerülő vita­anyagok. A gazdaságpolitikai és szociálpolitikai elképze­léseket szeptemberben társadalmi vitára bocsátják. Az utóbbival kapcsolatban Kovács Pál annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a szociális biztonság a polgári jo­gok, érvényesítésének alapfeltétele. A szociálpolitikai tervezet egyebek mellett kimondja, hogy új társadalmi szerződést kell kötni a szociálpolitika szereplői között a feladatok és a források megosztásáról. Kövess László Vitányi Iván: senki sem vonja kétségbe a koalíció szükségességét Most aztán ugyanott vagyunk, mint egy évvel ezelőtt, ami­kor a vagyonadó miatt akartak kilépni a szabad demokra­ták a koalícióból, meg nem sokkal később, amikor Békesi személyét tekintették garanciának, és azt mondták eleinte egy picit, hogy menten kilépnek, és mind a többi alkalom­mal, amikor ki akartak lépni, illetve nem akartak, csak azt mondták, s most is csak azt mondják, vagy lehet, hogy nem is csak mondják. Mindenesetre gőzerővel beindult a Hány új miniszter legyen a kormányban? című vidám, zenés, összpolitikai huncutság. A játékvezető ezúttal is Horn Gyula miniszterel­nök, aki szerint legalább három új játékos kell, hogy minden jobban men­jen. A koalíció kisebbik együttese szerint a jelenlegi létszám pont elegen­dő, nem kell a színpadra felhívni újabb embereket, mert attól semmi sem lenne jobb, viszont felborulna az eddigi rend. Pedig éppen az Horn célja, hogy felborítsa az eddigi rendet. S van egy kivédhetetlen érv, amely alátámasztani látszik elhatározását: ez a csapat a mostani felállásban valóban rosszul játszik. Kérdés csak az, hogy job­ban mennek-e a dolgok, ha új tárcákat hoznak létre. Nehéz elhinni. Azt ugyanis már láthattuk, hogy mire megy a gazdaságpolitika, ha töb­ben is rángatják a gyeplőt. Ha Nagy Sándort vagy bárki mást azzal bíz meg a miniszterelnök, hogy tervezze, szervezze a jövő magyar gazdasá­gát, Bokros meg tovább folytatja megkezdett programját, nem nehéz megjósolni, hogy kitör a balhé. Kitör persze akkor is, ha Bokros nem foly­tathatja tovább csomagküldő tevékenységét, csak nem itthon, hanem a Világbanknál meg a Nemzetközi Valutaalapnál. A személyi ügyekben viszont újra maradandót alkotott a miniszterel­nök. Bevonná azt a Nagy Sándort a gazdasági ügyek irányításába, aki ed­dig a nép barátja szerepét játszotta a legnagyobb szakszervezeti szövet­ség élén, s aki adott pillanatban akár mint Horn lehetséges utóda is szín­re léphet. Ezzel jelentősen meggyöngítené az MSZOSZ-t (már most el­kezdték az ottani urak a trónvetélkedőt, s a szóvivőnek kellett figyelmez­­teni őket, hogy még nem hűlt ki Nagy Sándor tagkönyve!), de megtépáz­ná kicsinyét a nagy érdekvédő nimbuszát is. A népszerűtlen intézkedése­ket is hozó Nagy Sándor ott bent, a kormányban már nem ugyanaz, mint most, a szakszervezetekkel a háta mögött, a parlamentben és a Szocialis­ta Pártban is szabadon. Kapnának egy semmire sem jó, de látványos funkciót az ifjúszocialis­ták is Jánosi György média-államtitkári kinevezésével. Igaz, hogy ez még nem oldaná meg a kormány lassan végzetessé váló kommunikációs gond­jait, s a médiatörvény elfogadása után a politikai tartalma is eltűnne en­nek a beosztásnak, de legalább addig sem szervezkedne, bírálgatna a kul­turális tárcánál oly könnyen ejtett egykori államtitkár, Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár miniszterré emelése kedves gesztus lenne az apparátusokban elhelyezkedett egykori pártbürokraták­nak: látlak benneteket, számítok rátok! - mondja szinte hangosan Horn Gyula, amikor aláírja majd a felterjesztését. A jelenlegi egyensúlyt féltő szabad demokraták pedig mit tehetnének most, a koalíció felmondásával fenyegetőznek. A szövetség most is azon múlik, hogy Horn szükségesnek tartja-e a fenntartását, vagy nem. Ha igen, kompromisszumot fog ajánlani, s nem Nagy Sándor lesz a miniszterelnök­helyettes, hanem valaki más. Ma ennek van a legnagyobb valószínűsége, de nem látni még a folyamat végét. Csak emlékeztetem a nyájas olvasót arra, hogy tavaly decemberben a HungarHotels-ügyben elrendelt vizsgálat csak elindított egy folyamatot, aminek a végén Békési lemondott. A külvilág minden egyes állomásnál felhördült, én pedig fogadni mernék, hogy Horn legalább öt lépéssel a többiek előtt járt. Nincs ez másként most sem. Pallagi Ferenc Civilek hálózatban A civil szervezetek európai hálózatának kialakítását határozták el a szegedi, sza­badkai, temesvári helyszínnel zajló nem­zetközi toleranciakonferencia résztve­vői. Az egyhetes programsorozat tapasz­talait vasárnap összegzik Szegeden. A rendezvény főszervezőjének, az Eu­rópai Ház Egyesületnek alapvető célja, hogy előmozdítsa az európai civil együttműködést. Ennek jegyében szer­vezték meg a bizalomerősítő tapasztalat­­cserét, amelynek fő támogatója a stock­holmi Olof Palme Nemzetközi Központ. Az utóbbi napokban 15 ország emberjo­gi mozgalmainak képviselői, valamint szakértők, politológusok fordultak meg Szegeden, Temesváron és Szabadkán. Barabás Miklós, az Európai Ház Egyesület vezetője a vasárnapi összeg­zést megelőzően lapunknak elmondta, hogy mindhárom helyszínen azonos következtetésre jutottak. Eszerint a civil szervezetek fontos feladata, hogy megis­mertessék az embereket a számu­kra nemrégiben megnyílt lehetőségekkel és jogokkal. Szerepük lehet a politikai helyzet kiegyensúlyozásában, a szélső­ségek elszigetelésében is. Ezért elhatá­rozták, hogy először térségükben, majd Nyugat-Európában is kialakítják a ha­sonlóan gondolkodó civil szerveződések hálózatát. Most gyűjtött tapasztalatai­kat kiadványban teszik közzé, amelyet eljuttatnak a három érintett kormány­nak is. -vess- Gyorssegély A ma jelentkező, Gyorssegély című szolgáltatóműsorban téma lesz a drá­gának ígérkező iskolakezdés. Az anya­gi gondokon próbál segíteni a Védő Szárny nevű szervezet, amely szeptem­ber 28-tól a VHS, Baross u. 15. alatt is­kolai felszerelést oszt majd szét. A Tan­info Index könyvesboltja Budapesten, az V., Október 6. utcában ingyenes számítógépes szolgáltatást nyújt a to­vábbképzési lehetőségek iránt érdek­lődőknek. A műsorral kapcsolatos kér­déseiket a műsorvezető, Siklósi Beat­rix a 153-3604-es telefonon várja. 3. oldal Bíztató jel a tűzszünet Kovács László a délszláv válság fejleményeiről a VH-nak Kovács László, a Budapesti Elektormos Művek Rt. szombati nyílt napján a Va­sárnapi Hírek kérdésére válaszolva már a délszláv válság legfrissebb fejleménye­ire is reagált.­­ Most végre úgy tűnik, vannak biz­tató jelek is, így értékelem a horvát­­krajinai tűzszünet bejelentését, mert ez növeli a politikai megoldás valószí­nűségét. Nagyon fontos Magyarország pártatlanságának megőrzése is. Ezért igyekszünk déli határainkat megerősí­teni úgy, hogy párhuzamosan minden­ről informáljuk Belgrád és Zágráb il­letékeseit. Lépéseink ugyanis kizáró­lag azt célozzák, hogy egyik fél se használhassa fel a magyar területet, illetve légteret. A válsággal kapcsola­tos probléma a krajinai menekültek vajdasági betelepítése is. Ez a folya­mat nyilvánvalóan megbontja az év­százados etnikai arányokat, s így a magyar nemzetiségűek még hátrányo­sabb helyzetbe kerülnek. E kérdésben - mint már jeleztük - a közeljövőben készek vagyunk kormányszintű tár­gyalásokat folytatni. Joh­a Károly Túloldalt a senki földje Határvadászok szombatja Baranyában Öt fiú halad a töltés alján az árokban. Álcaruhát viselnek, zöld baretsapkát, vállukon géppisztoly. Óvatosan, harcszerűen haladnak. Mintha ismer­nék az utat, amely az országhatártól délkeletre rugaszkodó Boros-Drává­­tól a tanyák felé vezet. Pedig tegnap érkeztek Győrből. Sokadmagukkal: pénteken újabb három határvadász­­század halad végig a Dunántúlon, s így - mint Kőműves József alezredes, a határőrség helyettes szóvivője la­punknak elmondta - péntek estétől már összesen tíz határvadászszázad és huszonnyolc páncélozott szállító harcjárművük őrzi a baranyai határ­­szakaszt. Az első határvadászszázadok 1991- ben éppen ezen a területen alakíttat­tak meg, amikor a túloldalon, a Bara­nya- háromszögben dúlt a háború, s szerb és horvát alakulatok ütköztek meg egymással. Gyűrűspusztán a szélső tanyaházakra fáradt golyók potyogtak, a gazda leeresztette a re­dőnyöket, gondolván, azok is védel­meznek. A helybéliek csak akkor nyugodtak meg, amikor a keskeny, a semmibe vezető aszfaltutakon cirkál­ni kezdtek a határőrség frissen be­szerzett páncélosai, tornyukon piros­­fehér-zöld lobogóval. Azóta huszonnégy határvadászszá­zad alakult, éppen az ilyen helyzetek megoldására, s közülük most az ott szolgáló kettő mellé még nyolcat ve­zényeltek Baranyába. Számukra új­ranyitották a siklósi laktanyát, s Drávaszabolcstól Beremenden át Mo­hácsig minden határőrizeti kirendelt­ség udvarán ott állnak indulásra ké­szen a páncélkocsik. A túloldal azonban csöndes. Hatvan­hét kilométeren át raktak le a nem lé­tező szerb szakadár államocska kato­nái aknákat, amelyek néha csigagyűj­tők, eltévedt vándorok meg vadak lá­ba alatt robbannak. Az udvari határ­átkelő, melyen át a történelemből jól ismert eszéki út vezet, 1991 óta elha­gyatott, betonját fölverte a gaz. A krajinai horvát hadműveletek után újjáéledt a magyar lakosságban a háborútól való félelem. Az ő meg­nyugtatásukra vonták össze most a nagy erejű határvadászegységet. De azt is meg kell akadályozniuk, hogy ha a Baranya-háromszögben újrakez­dődnének a négy esztendeje felfüg­gesztett harcok, akkor egyik vagy másik fél magyar területen is hada­kozzon. A határvadász fiúk szülei érthetően aggódnak, gyakran hívják telefonon az országos parancsnokságot, mindig így van ez, ami a délvidék lakosait megnyugtatja, az másokat aggaszt. A szülőket nem igazán vigasztalja meg, hogy a fiúk kulturált körülmények között laknak, színes televíziót néz­nek szabadidejükben, naponta füröd­hetnek, s még büfékocsik is szolgál­ják őket. A hírek horvátországi és szerbiai rádióadásokból, néha telefonon meg a drávaszabolcsi határhídon át érkez­nek hozzánk. Az elemzők mondják, hogy odaát pattanásig feszült a han­gulat. A szakértők többsége viszont képtelenségnek tartja, hogy a horvá­­tok támadást indítanak az elszakított Baranya-háromszög visszafoglalásá­ra, hiszen ott több nagy erődítmény­be ütköznének, például Torjáncinál, s esetleg a jugoszláv hadsereg erőibe. Egy középkorú férfi áthajtja tíz É­­va-hídon, kiszáll a kocsijából, és re­­meg - „megindultunk, láttam a tan­kokat, már kezdődik...” Ki tudja, hogy mi a hisztéria, és mi a valóság? A határőrség mindenesetre megerősí­tette a szolgálatát, a négy-öt fős, jól kiképzett határvadász- csoportok sű­rűn járőröznek azon a déli hatvanhét kilométeren. Szíj. Olajügyben A Munkáspárt szombat délelőtti tata­bányai lakossági fórumán Vajnai At­tila, a párt alelnöke hangsúlyozta, hogy az energetikai szektor privati­zációja kérdésében széles körű társa­dalmi és szakmai vitát tartanak szük­ségesnek. Örömmel veszik a Bányász Szakszervezet vezetője, Schalkham­mer Antal csatlakozását a társadalmi méretű tiltakozáshoz. A kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban Vajnai Attila megállapí­totta, hogy az alapvetően a modernizá­ció ellen hat és antiszociális. A moder­ tiltakoznaki­ nizációt gátló tényezők közül külön ki­emelte az oktatás helyzetének további romlását, a perspektíva nélküli kor­mánypolitikát. A Munkáspárt javasolja a privatizációs ügyletek valóságos fe­lülvizsgálata után mindazon esetek­ben, melyek az országnak kárt okoz­tak, az eredeti állapot visszaállítását. A Munkáspárt követeli, hogy a kor­mány azonnal tegyen intézkedéseket a háztartási tüzelőolaj több mint százszázalékos áremelésének kom­penzációjára, hiszen ez a probléma több százezer embert érint. Szépségkirálynő-választás - ezúttal Keszthelyen Közönségzsűri voltam szombat este, vá­lasztottam egy optimista, okos tekinte­tű, barnásszőke, hosszú hajú lányt. Meghallgattam telefonos bemutatkozá­sát, megtudtam, hogy hatalmas dogja a barátja és védője, hogy fotómodell, és azt is, hogy angolul tanul. Szerintem a legszebb Berczeli Brigitta. Ezzel már nem befolyásolom a szépségverseny zsűrijének tisztaságát, mert lehet, hogy mikor a Vasárnapi Hírek lapzártájakor a keszthelyi Helikonban a Blikk Queen of Hungary ’95 címet odaítélik, a nekem legszimpatikusabb tizennyolc éves lány lesz a királynő, s még a közönségszava­zatok pontszámai alapján elnyeri a 100 ezer forintos különdíjat is. De az is le­het, hogy nem. Mindenesetre a szépség­­versenyt megrendező napilap segítségé­vel a tizenkilenc lány bármelyikét meg­hallgathatták az olvasók, s talán Krisz­tinát az a fiú is felhívta, akire vár. Mert bár alig hihető, de a szépségverseny le­hetséges elsője is magányos, szeretetre, szerelemre vár, még akkor is, ha ősszel már a szerződése Párizsba hívja. Van­nak ilyen sorsok is. FFY Brigitta az előző területi döntő, a Dél Csilla­ga királynőjeként

Next