Vasárnapi Hírek, 1995. július-december (11. évfolyam, 26-52. szám)
1995-08-27 / 34. szám
1995. augusztus 27 Szombatról jelentjük Ultimátum - nem ultimátum? Gál Zoltán: megérettek a módosítások ! Hárman Zeusz-életműdíjat kaptak, és másokat is kitüntettek a Budapesti Elektromos Művek Rt. hagyományos, augusztus végi nyílt napján. A szépszámú meghívott között a vállalat volt és jelenlegi dolgozóin kívül számos vezető politikus, közöttük Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Kovács László külügyminiszter is jelen volt. Nagyon nehéz helyzetbe hozta a koalíciót az SZDSZ vezetésének az a pénteki levele, amely arról szólt, hogy felbontottnak tekintik a koalíciót, ha az MSZP ragaszkodik kormányátalakítási elképzeléseihez - nyilatkozta Gál Zoltán az ünnepséget követően. Elmondta, hogy szerencsétlennek tartja az SZDSZ ultimátumát, mivel még csak általánosságban váltottak szót a tervezett személyi változtatásokról. Érthetetlen számára, hogy ez az ügy miért fajult el idáig. „A megbeszélésen ugyanis mindkét fél tisztában volt azzal, ha a kormányba bizonyos tisztségek beépülnek vagy más rangot kapnak egyes személyek, attól még nem változik meg a világ.” Gál Zoltán lényegesnek tartja, hogy a kormány munkájának, a koalíció tevékenységének áttekintése, a kormányzati struktúra megváltoztatása mellett egyéb módosításokat is végrehajtsanak. Az SZDSZ-nek az az alapállása, hogy változásra nincs szükség, az MSZP számára elfogadhatatlan. Különösen akkor, ha ilyen ultimátumjelleggel történik - hangsúlyozta Gál Zoltán. Ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök változtatásra vonatkozó elgondolásainak vannak kritizálható elemei is. A házelnök úgy véli, mindkét pártnak szembe kell nézni azzal, hogy az országban kialakult mai körülmények s a nemzetközi környezetben tapasztalható hangsúlyeltolódások miatt esetleg felül kell vizsgálni a koalíciós programot. Hiba lenne, ha a két párt folyton csak az eredeti program és a koalíciós megállapodás végrehajtására törekedne, akkor is, ha a körülmények már nem teszik ezt lehetővé. Az MSZP-frakció hétfői ülésén tekintik át ezt a kérdést, s döntenek további lépésekről. Gál Zoltán leszögezte: „Az MSZP eddig is tartotta magát a koalíciós megállapodáshoz, a tét túl nagy ahhoz, hogy most ezen egy vállrándítással változtassanak.” Reményét fejezte ki, hasonlóan felelősen gondolkodnak az SZDSZ vezetői is. Pető Iván: kötelező az egyeztetés Ha Horn Gyula kibővítené vagy átalakítaná a kormányt a koalíciós partner megkérdezése nélkül, ez egyértelműen a koalíciós egyezmény felmondását jelentené. A koalíciós megállapodás korlátozza a miniszterelnök szuverenitását, hiszen mindkét félnek egyeztetési kötelezettsége van. A koalíciós megállapodásban szerepel, hogy harminc nappal előbb be kell jelenteni a koalíció felmondását, bár ez bennünket most nem foglalkoztat. Minderről Pető Iván, az Szabad Demokraták Szövetségének elnöke a Magyar Szocialista Párt vezetőinek küldött levél kapcsán beszélt szombaton este a szabad demokraták tokaji piknikjén. A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya és az Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsa közösen tartott ülésen vitassa meg a felmerült gondokat. Ezt az MSZP választmányának szombati ülésén javasolták. A kongresszusi előkészületek jegyében ülésezett szombaton az MSZP országos választmánya. Kovács Pál előterjesztésére megvitatták a szociálpolitikai programtervezetet, elmaradt viszont a párt és a társadalom különböző rétegeinek kapcsolatáról szóló napirend megtárgyalása. Utóbbi helyett politikai vitát folytatott a testület. Ezt összegezve Vitányi Iván újságíróknak elmondta: a koalíció létét, szükségességét senki semmilyen formában nem vonta kétségbe. A vita másik vonulatában elhangzott az is, hogy a világgazdasági rendszerhez való igazodás érdekében át kell alakítani a gazdaságot. Eközben azonban - tette hozzá Vitányi - meg kell őrizni a gazdaság, a társadalom működőképességét. ‘l'ÖÖM éi M . Vitányi Iván az újságírók próbálkozásai ellenére magánemberként sem foglalt állást arról, hogy szükséges-e a miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozása. Szerinte a szervezeti, személyi kérdések másodlagosak, vagyis nem Vitányi Iván szerint nem kell ultimátumnak tekinteni az Szabad Demokraták Szövetsége vezetőinek minapi levelét, de ha lényeges kérdésekben nem sikerül megegyezni, az a koalíció végét jelentené. A Magyar Szocialista Párt országos választmányának elnöke a testület szombati ülését követően osztotta meg véleményét az újságírókkal, az a lényeg, hogy miniszterelnök-helyettes, államminiszter vagy valaki más irányítja a gazdaságpolitikát. Az elsődleges inkább az, hogy milyen lesz ez a politika, s meddig terhelhető a lakosság. Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke megerősítette, hogy az MSZP nem egységes a kormányátalakítás megítélésében. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kormányzati munkát annak átalakításával befolyásolhatja a miniszterelnök. Ha egyébként a politikai következtetéseink azonosak - mondta Csintalan -, akkor hagyni kell, hogy a kormányfő használhassa ezt az eszközt. Horn Miklós, az MSZP választmányának általános elnökhelyettese szerint ebben az ügyben a koalíciós pártok egyetértése alapján kell dönteni. Horn Miklós bejelentette, hogy részben elkészültek a novemberi kongresszus munkacsoportjai elé kerülő vitaanyagok. A gazdaságpolitikai és szociálpolitikai elképzeléseket szeptemberben társadalmi vitára bocsátják. Az utóbbival kapcsolatban Kovács Pál annak a véleményének adott hangot, hogy a szociális biztonság a polgári jogok, érvényesítésének alapfeltétele. A szociálpolitikai tervezet egyebek mellett kimondja, hogy új társadalmi szerződést kell kötni a szociálpolitika szereplői között a feladatok és a források megosztásáról. Kövess László Vitányi Iván: senki sem vonja kétségbe a koalíció szükségességét Most aztán ugyanott vagyunk, mint egy évvel ezelőtt, amikor a vagyonadó miatt akartak kilépni a szabad demokraták a koalícióból, meg nem sokkal később, amikor Békesi személyét tekintették garanciának, és azt mondták eleinte egy picit, hogy menten kilépnek, és mind a többi alkalommal, amikor ki akartak lépni, illetve nem akartak, csak azt mondták, s most is csak azt mondják, vagy lehet, hogy nem is csak mondják. Mindenesetre gőzerővel beindult a Hány új miniszter legyen a kormányban? című vidám, zenés, összpolitikai huncutság. A játékvezető ezúttal is Horn Gyula miniszterelnök, aki szerint legalább három új játékos kell, hogy minden jobban menjen. A koalíció kisebbik együttese szerint a jelenlegi létszám pont elegendő, nem kell a színpadra felhívni újabb embereket, mert attól semmi sem lenne jobb, viszont felborulna az eddigi rend. Pedig éppen az Horn célja, hogy felborítsa az eddigi rendet. S van egy kivédhetetlen érv, amely alátámasztani látszik elhatározását: ez a csapat a mostani felállásban valóban rosszul játszik. Kérdés csak az, hogy jobban mennek-e a dolgok, ha új tárcákat hoznak létre. Nehéz elhinni. Azt ugyanis már láthattuk, hogy mire megy a gazdaságpolitika, ha többen is rángatják a gyeplőt. Ha Nagy Sándort vagy bárki mást azzal bíz meg a miniszterelnök, hogy tervezze, szervezze a jövő magyar gazdaságát, Bokros meg tovább folytatja megkezdett programját, nem nehéz megjósolni, hogy kitör a balhé. Kitör persze akkor is, ha Bokros nem folytathatja tovább csomagküldő tevékenységét, csak nem itthon, hanem a Világbanknál meg a Nemzetközi Valutaalapnál. A személyi ügyekben viszont újra maradandót alkotott a miniszterelnök. Bevonná azt a Nagy Sándort a gazdasági ügyek irányításába, aki eddig a nép barátja szerepét játszotta a legnagyobb szakszervezeti szövetség élén, s aki adott pillanatban akár mint Horn lehetséges utóda is színre léphet. Ezzel jelentősen meggyöngítené az MSZOSZ-t (már most elkezdték az ottani urak a trónvetélkedőt, s a szóvivőnek kellett figyelmezteni őket, hogy még nem hűlt ki Nagy Sándor tagkönyve!), de megtépázná kicsinyét a nagy érdekvédő nimbuszát is. A népszerűtlen intézkedéseket is hozó Nagy Sándor ott bent, a kormányban már nem ugyanaz, mint most, a szakszervezetekkel a háta mögött, a parlamentben és a Szocialista Pártban is szabadon. Kapnának egy semmire sem jó, de látványos funkciót az ifjúszocialisták is Jánosi György média-államtitkári kinevezésével. Igaz, hogy ez még nem oldaná meg a kormány lassan végzetessé váló kommunikációs gondjait, s a médiatörvény elfogadása után a politikai tartalma is eltűnne ennek a beosztásnak, de legalább addig sem szervezkedne, bírálgatna a kulturális tárcánál oly könnyen ejtett egykori államtitkár, Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár miniszterré emelése kedves gesztus lenne az apparátusokban elhelyezkedett egykori pártbürokratáknak: látlak benneteket, számítok rátok! - mondja szinte hangosan Horn Gyula, amikor aláírja majd a felterjesztését. A jelenlegi egyensúlyt féltő szabad demokraták pedig mit tehetnének most, a koalíció felmondásával fenyegetőznek. A szövetség most is azon múlik, hogy Horn szükségesnek tartja-e a fenntartását, vagy nem. Ha igen, kompromisszumot fog ajánlani, s nem Nagy Sándor lesz a miniszterelnökhelyettes, hanem valaki más. Ma ennek van a legnagyobb valószínűsége, de nem látni még a folyamat végét. Csak emlékeztetem a nyájas olvasót arra, hogy tavaly decemberben a HungarHotels-ügyben elrendelt vizsgálat csak elindított egy folyamatot, aminek a végén Békési lemondott. A külvilág minden egyes állomásnál felhördült, én pedig fogadni mernék, hogy Horn legalább öt lépéssel a többiek előtt járt. Nincs ez másként most sem. Pallagi Ferenc Civilek hálózatban A civil szervezetek európai hálózatának kialakítását határozták el a szegedi, szabadkai, temesvári helyszínnel zajló nemzetközi toleranciakonferencia résztvevői. Az egyhetes programsorozat tapasztalait vasárnap összegzik Szegeden. A rendezvény főszervezőjének, az Európai Ház Egyesületnek alapvető célja, hogy előmozdítsa az európai civil együttműködést. Ennek jegyében szervezték meg a bizalomerősítő tapasztalatcserét, amelynek fő támogatója a stockholmi Olof Palme Nemzetközi Központ. Az utóbbi napokban 15 ország emberjogi mozgalmainak képviselői, valamint szakértők, politológusok fordultak meg Szegeden, Temesváron és Szabadkán. Barabás Miklós, az Európai Ház Egyesület vezetője a vasárnapi összegzést megelőzően lapunknak elmondta, hogy mindhárom helyszínen azonos következtetésre jutottak. Eszerint a civil szervezetek fontos feladata, hogy megismertessék az embereket a számukra nemrégiben megnyílt lehetőségekkel és jogokkal. Szerepük lehet a politikai helyzet kiegyensúlyozásában, a szélsőségek elszigetelésében is. Ezért elhatározták, hogy először térségükben, majd Nyugat-Európában is kialakítják a hasonlóan gondolkodó civil szerveződések hálózatát. Most gyűjtött tapasztalataikat kiadványban teszik közzé, amelyet eljuttatnak a három érintett kormánynak is. -vess- Gyorssegély A ma jelentkező, Gyorssegély című szolgáltatóműsorban téma lesz a drágának ígérkező iskolakezdés. Az anyagi gondokon próbál segíteni a Védő Szárny nevű szervezet, amely szeptember 28-tól a VHS, Baross u. 15. alatt iskolai felszerelést oszt majd szét. A Taninfo Index könyvesboltja Budapesten, az V., Október 6. utcában ingyenes számítógépes szolgáltatást nyújt a továbbképzési lehetőségek iránt érdeklődőknek. A műsorral kapcsolatos kérdéseiket a műsorvezető, Siklósi Beatrix a 153-3604-es telefonon várja. 3. oldal Bíztató jel a tűzszünet Kovács László a délszláv válság fejleményeiről a VH-nak Kovács László, a Budapesti Elektormos Művek Rt. szombati nyílt napján a Vasárnapi Hírek kérdésére válaszolva már a délszláv válság legfrissebb fejleményeire is reagált. Most végre úgy tűnik, vannak biztató jelek is, így értékelem a horvátkrajinai tűzszünet bejelentését, mert ez növeli a politikai megoldás valószínűségét. Nagyon fontos Magyarország pártatlanságának megőrzése is. Ezért igyekszünk déli határainkat megerősíteni úgy, hogy párhuzamosan mindenről informáljuk Belgrád és Zágráb illetékeseit. Lépéseink ugyanis kizárólag azt célozzák, hogy egyik fél se használhassa fel a magyar területet, illetve légteret. A válsággal kapcsolatos probléma a krajinai menekültek vajdasági betelepítése is. Ez a folyamat nyilvánvalóan megbontja az évszázados etnikai arányokat, s így a magyar nemzetiségűek még hátrányosabb helyzetbe kerülnek. E kérdésben - mint már jeleztük - a közeljövőben készek vagyunk kormányszintű tárgyalásokat folytatni. Joha Károly Túloldalt a senki földje Határvadászok szombatja Baranyában Öt fiú halad a töltés alján az árokban. Álcaruhát viselnek, zöld baretsapkát, vállukon géppisztoly. Óvatosan, harcszerűen haladnak. Mintha ismernék az utat, amely az országhatártól délkeletre rugaszkodó Boros-Drávától a tanyák felé vezet. Pedig tegnap érkeztek Győrből. Sokadmagukkal: pénteken újabb három határvadászszázad halad végig a Dunántúlon, s így - mint Kőműves József alezredes, a határőrség helyettes szóvivője lapunknak elmondta - péntek estétől már összesen tíz határvadászszázad és huszonnyolc páncélozott szállító harcjárművük őrzi a baranyai határszakaszt. Az első határvadászszázadok 1991- ben éppen ezen a területen alakíttattak meg, amikor a túloldalon, a Baranya- háromszögben dúlt a háború, s szerb és horvát alakulatok ütköztek meg egymással. Gyűrűspusztán a szélső tanyaházakra fáradt golyók potyogtak, a gazda leeresztette a redőnyöket, gondolván, azok is védelmeznek. A helybéliek csak akkor nyugodtak meg, amikor a keskeny, a semmibe vezető aszfaltutakon cirkálni kezdtek a határőrség frissen beszerzett páncélosai, tornyukon pirosfehér-zöld lobogóval. Azóta huszonnégy határvadászszázad alakult, éppen az ilyen helyzetek megoldására, s közülük most az ott szolgáló kettő mellé még nyolcat vezényeltek Baranyába. Számukra újranyitották a siklósi laktanyát, s Drávaszabolcstól Beremenden át Mohácsig minden határőrizeti kirendeltség udvarán ott állnak indulásra készen a páncélkocsik. A túloldal azonban csöndes. Hatvanhét kilométeren át raktak le a nem létező szerb szakadár államocska katonái aknákat, amelyek néha csigagyűjtők, eltévedt vándorok meg vadak lába alatt robbannak. Az udvari határátkelő, melyen át a történelemből jól ismert eszéki út vezet, 1991 óta elhagyatott, betonját fölverte a gaz. A krajinai horvát hadműveletek után újjáéledt a magyar lakosságban a háborútól való félelem. Az ő megnyugtatásukra vonták össze most a nagy erejű határvadászegységet. De azt is meg kell akadályozniuk, hogy ha a Baranya-háromszögben újrakezdődnének a négy esztendeje felfüggesztett harcok, akkor egyik vagy másik fél magyar területen is hadakozzon. A határvadász fiúk szülei érthetően aggódnak, gyakran hívják telefonon az országos parancsnokságot, mindig így van ez, ami a délvidék lakosait megnyugtatja, az másokat aggaszt. A szülőket nem igazán vigasztalja meg, hogy a fiúk kulturált körülmények között laknak, színes televíziót néznek szabadidejükben, naponta fürödhetnek, s még büfékocsik is szolgálják őket. A hírek horvátországi és szerbiai rádióadásokból, néha telefonon meg a drávaszabolcsi határhídon át érkeznek hozzánk. Az elemzők mondják, hogy odaát pattanásig feszült a hangulat. A szakértők többsége viszont képtelenségnek tartja, hogy a horvátok támadást indítanak az elszakított Baranya-háromszög visszafoglalására, hiszen ott több nagy erődítménybe ütköznének, például Torjáncinál, s esetleg a jugoszláv hadsereg erőibe. Egy középkorú férfi áthajtja tíz Éva-hídon, kiszáll a kocsijából, és remeg - „megindultunk, láttam a tankokat, már kezdődik...” Ki tudja, hogy mi a hisztéria, és mi a valóság? A határőrség mindenesetre megerősítette a szolgálatát, a négy-öt fős, jól kiképzett határvadász- csoportok sűrűn járőröznek azon a déli hatvanhét kilométeren. Szíj. Olajügyben A Munkáspárt szombat délelőtti tatabányai lakossági fórumán Vajnai Attila, a párt alelnöke hangsúlyozta, hogy az energetikai szektor privatizációja kérdésében széles körű társadalmi és szakmai vitát tartanak szükségesnek. Örömmel veszik a Bányász Szakszervezet vezetője, Schalkhammer Antal csatlakozását a társadalmi méretű tiltakozáshoz. A kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban Vajnai Attila megállapította, hogy az alapvetően a modernizáció ellen hat és antiszociális. A moder tiltakoznaki nizációt gátló tényezők közül külön kiemelte az oktatás helyzetének további romlását, a perspektíva nélküli kormánypolitikát. A Munkáspárt javasolja a privatizációs ügyletek valóságos felülvizsgálata után mindazon esetekben, melyek az országnak kárt okoztak, az eredeti állapot visszaállítását. A Munkáspárt követeli, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket a háztartási tüzelőolaj több mint százszázalékos áremelésének kompenzációjára, hiszen ez a probléma több százezer embert érint. Szépségkirálynő-választás - ezúttal Keszthelyen Közönségzsűri voltam szombat este, választottam egy optimista, okos tekintetű, barnásszőke, hosszú hajú lányt. Meghallgattam telefonos bemutatkozását, megtudtam, hogy hatalmas dogja a barátja és védője, hogy fotómodell, és azt is, hogy angolul tanul. Szerintem a legszebb Berczeli Brigitta. Ezzel már nem befolyásolom a szépségverseny zsűrijének tisztaságát, mert lehet, hogy mikor a Vasárnapi Hírek lapzártájakor a keszthelyi Helikonban a Blikk Queen of Hungary ’95 címet odaítélik, a nekem legszimpatikusabb tizennyolc éves lány lesz a királynő, s még a közönségszavazatok pontszámai alapján elnyeri a 100 ezer forintos különdíjat is. De az is lehet, hogy nem. Mindenesetre a szépségversenyt megrendező napilap segítségével a tizenkilenc lány bármelyikét meghallgathatták az olvasók, s talán Krisztinát az a fiú is felhívta, akire vár. Mert bár alig hihető, de a szépségverseny lehetséges elsője is magányos, szeretetre, szerelemre vár, még akkor is, ha ősszel már a szerződése Párizsba hívja. Vannak ilyen sorsok is. FFY Brigitta az előző területi döntő, a Dél Csillaga királynőjeként