Vasárnapi Hírek, 1996. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-30 / 26. szám
4. oldal Zsúfolt, lepusztult piacok A fővárosi piacok és hét végi vásárok fokozott nyári ellenőrzésére szólította fel a kerületi tisztiorvosi szolgálatokat és a társszakhatóságokat az ÁNTSZ Fővárosi Intézete. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ismét vizsgálja a vásárlók és piacok működését. Azaz nagy a nyüzsgés a piacokon és körülöttük, ami azonban aligha hozhat gyors javulást a piaci vásárlás és árusítás rendezetlenségeiben. A fővárosi tisztiorvosi szolgálat június elején minden kerületnek kiküldte azt a levelet, amelyben a nyári sajátosságokra tekintettel a piacok sűrűbb és alaposabb közegészségügyi ellenőrzését szorgalmazza. Dr. Tarjányi Magdolna, a fővárosi szolgálat tisztifőorvoshelyettese az idegenforgalmi szempontból jelentős helyeket - közöttük a piacokat - nevezte meg a „főcsapás irányának”, ám nyilvánvaló, jelentette ki, hogy ebben az évszakban a hús- és egyéb állati termék, zöldség-gyümölcs kereskedés minden piacon veszélyeket rejt magában. Dr. Kucses Katalin, a Lehel téri piac élelmiszerhigiéniai felügyeletének vezetője például elmondta, hogy náluk tavaly végeztek felújítást, az üzletek hűtőkapacitását javították, mégis új keletű probléma a gyakori áramkimaradás. Szerencsére rövid ideig, maximum 1-2 órán át tart az energiahiány, s ez még nem okoz komoly gondot. Annál inkább bajjal járhat, ha valaki eleve hűtés nélkül, mondjuk a pult tetejéről kínálja a húst. A szabálysértésekért akár 30 ezer forintot is kiróhat az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás állatorvosa. A szombatonként működő heti élelmiszervásárokon jelenleg 10-et tartanak nyilván a fővárosban - sok más mellett ugyancsak a hűtés, pontosabban ennek hiánya a legnagyobb gond. A II. kerületi tisztiorvosi szolgálat - tudtuk meg dr. Kiss Éva tisztiorvos-helyettestől - a kerületek között elsőként szakhatósági határozattal vetett véget a Piacfejlesztési Alapítvány Árpád fejedelem úti termelői piacán kialakult hűtés nélküli tej, tejtermék árusításának. Sima ládákból, zsúfolt autóplatóról adták-vették a kényes árut, akár 30 fokos kánikulában is. Június 15-étől szeptember 30-áig hűteni kell, a szolgálat folyamatosan ellenőrzi a határozat betartását. Kifogásokat - például, hogy úgy is elfogy a tej, tejföl - nem fogad el. A kereskedők különben egyetértettek az intézkedéssel - igaz, le is csökkent a tejárusok száma. A II. kerületiek határozatát egyébként több kerület elkérte mintának, ami jelzi: máshol is ilyen cipőben járnak. Szintén a II. kerülethez tartozik a Fény utcai önkormányzati piac, ami elöregedett, lepusztult, szűk és zsúfolt. Emiatt nehéz rendben tartani, takarítani, amit aztán sokan ürügyként hoznak fel, amikor saját mulasztásukat kellene pótolni. Mert bizony a kukák mosása, fertőtlenítése sok kívánnivalót hagy maga után. Rossz gyakorlat, hogy a hentes nem válogatja külön az egyéb hulladéktól a kidobott csontot, nagy a bűz, sok a légy. Éjszakánként rajcsúroznak a kóbor kutyák, macskák, no meg megjelenik a sajátos „kukásidegenforgalom”, amit a Moszkva téri hírhedt feketemunkás-piac közelsége magyaráz. A II. kerületi tiszti főorvos dr. Balatoni Mihály szerint előrelépést csak a Lövőház és a Retek utca sarkára tervezett 8 emeletes üzletház megépítése hozhat, ami reményeik szerint együtt jár majd a piac rekonstrukciójával. Addig maradnak a szükségmegoldások: a szolgálat tavaly ősszel határozatot hozott, hogy szúnyoghálóval ellátott, mosható hulladéktárolót kell létesíteni a guruló konténerek számára. Ugyancsak előírták a gyalogosforgalom részére kijelölt utak felfestését, a burkolat és az árusítóhelyek, asztalok kijavítását, a csatornák kitisztítását, a szociális blokk rendbe tételét, valamint a piaci házirend - merthogy ilyen még nincs - megszerkesztését. A határozat végrehajtása pénzbe is kerül, de nem cs azon múlik. Egyelőre nem történt érdemi előrelépés, holott itt a nyár, sok az árus, sok a vevő... A jelenlegi piaci vásári viszonyokkal - jóllehet az előzőektől eltérő okok miatt - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség sem elégedett. Erre utal, hogy noha tavasszal már végeztek vizsgálatot a tavaly született, vásárok és piacok működését szabályozó kormányrendelet érvényesülésének tapasztalatairól, az idén ősszel ismét előveszi azt a felügyelőség. Dr. Gyarmati András főigazgató szerint erre azért van szükség, mert szinte semmi sem valósult meg márciusi javaslataik nyomán, így továbbra sem tisztázott például, hogy az alapítványok által szervezett vásárok és a vállalkozói tulajdonban álló vagy bérelt területen működő piacok melyik kategóriába sorolhatók. Nem megoldott az önkormányzati piacok nyilvántartásba vétele, feltételrendszerének szabályozása sem. (tóth) Millecentenáriumi rendezvények Ma is látogatható programok: a vásárosnaményi házasságkötő teremben a Fafaragó Galériában megnyílt kiállítás; a nagykanizsai Identitás Szabadegyetem előadásai; a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Szabolcs községben a Szabolcs vezér üzenete című programsorozat rendezvényei; a Budapesti Hősök terén a Hét vezér szoborcsoport újraavatása; a váci Művelődés Központban a Váci nyár ’96 rendezvénysorozat hét végi eseményei. A kérdőíven elbukhat az egyetértés Mint ismeretes, az Európai Unió apparátusa három hónappal ezelőtt hosszú kérdőívet adott át a kormánynak, s az ebben szereplő kérdésekre adandó magyar válaszok jelentősen befolyásolják az ország csatlakozási esélyeit. A július végén Brüsszelbe visszaküldendő kérdőív kapcsán az Országgyűlés Európai Ügyek Integrációs Bizottsága meghallgatta Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisztert. A kérdőív kapcsán a parlamenti bizottság a nyilvánosság kizárását nehezményezte. A parlamenti képviselők ugyanis nem tekinthetik meg azokat a különböző szaktárcák által készített dokumentumokat, amelyek alapján a kormány majd az egyes kérdésekre adandó végleges válaszokat megfogalmazza. Orbán Viktor (Fidesz-Magyar Polgári Párt), a bizottság elnöke az ülés után kijelentette, hogy a kérdőívért egyedül és kizárólag a kormányt terheli felelősség. Az elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki pártok szakértőivel semmilyen egyeztetésre nem került sor, mert így véleménye szerint elkerülhetetlenek lesznek a jövőben a nyilvánosság előtt folyó szakmai viták. „Az Unióhoz való csatlakozás szinte az egyetlen olyan terület, ahol még hétpárti egyetértés van, és a kormány mostani lépése, hogy nem enged betekintést az iratokba, ezt veszélyezteti” - jelentettte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök tervezi ugyan, hogy a jövő hét elején a frakcióvezetőket és a parlamenti bizottságok elnökeit tájékoztatja, de ez az integrációs bizottság tagjainak álláspontja szerint nem pótolja a személyes betekintést. Orbán Viktor reményének adott hangot, hogy a kérdőívet a kormány úgy tölti majd ki, hogy az Magyarországot nem hozza hátrányos helyzetbe a csatlakozási tárgyalások megkezdése után. (hajdú) Hazai tükör Rendőrlovak szervize A nyíregyházi városi rendőrkapitányságon három lovas rendőr szolgál, feladatuk a megyeszékhelyet körülvevő tanyák, külterületek nehezen megközelíthető részeinek járőrözése. A napi 30-40 kilométeres „lovastúrák’’ heti 2-3 alkalommal igénylik a lovak általános egészségügyi ellenőrzését, „szervizelését”. Dr. Hegedűs Béla, a nyíregyházi állatkórház állatorvosa Hruska László törzsőrmester lovát vizsgálja meg a portyázás előtt MTI-fotó 1996. június 30. Mindent bekebeleztek Több százezres sáskahad tombolt Hajdúban Soha nem látott sáskainvázió lepte el Hajdú-Bihar megye délkeleti részét a hét közepén. Az előzmények azonban még az elmúlt esztendőre nyúlnak vissza. Ugyanebben az időszakban a szintén megyei Görbeházán és Bagota térségéből jelezték, hogy az olasz sáska, az úgynevezett Calliptamus italicus falatozza a lucernást. Mindenki rohant a Debrecentől negyven kilométerre lévő helyszínre, de különösebb kárt nem lehetett megállapítani. A százötven hektáron négyzetméterenként mindössze 8-10 rovart sikerült csak felfedezni. Azok is igen mezőgazdaság-tisztelők lehettek, mert csak a kétszikű gyomra fájt a foguk. Még desszertnek is azt falták. Aztán a „nagy zabálás” után békésen távoztak. A hibát ekkor követték el a hozzáértők. Illetve a hozzá nem értők. Mezőgazdászok ugyanis elmondták lapunknak, hogy azonnal permetezni kellett volna, mert a kaja után a rovarokon úrrá lesz a gerjedelem, és az idő ivaréretté varázsolja a hímeket és a nőstényeket. Hogy a peték hogyan jutottak el Görbeházáról a tőle nyolcvan kilométerre lévő Mezősasra, fogalmunk sincs. Erre Kellermann László agrármérnöktől kaptunk választ. Ez az őshonos rovar kis „tételben” nem káros. Olyannyira, hogy szakmai nyelven szólva nem karanténkártevő. Tehát miatta nem tiltják le az exportot, mint például az alma- vagy a barackmoly esetében. Szerdán szinte mozgott a föld a sáskáktól. A tavalyi látogatóknak százszorosát is megfigyelhettük négyzetméterenként. Olyan éhesek voltak, hogy egy közel kilencvenhektáros lucernást tarra rágtak, még a rendre vágott növény levelét is elfogyasztották. A dolog pikantériája, hogy ugyanezen a napon tartottak konferenciát Debrecenben a megyei növényvédő állomások felügyelőinek. Azonnal a helyszínre siettek, és egyik ámulatból a másikba estek. Megtudtuk még, hogy a kár több százezer forint. A mezőgazdasági üzemek vezetői azonnal megkezdték a környező települések földjeinek permetezését. Ezzel egyfajta megelőzést is végeztek, mert véleményük szerint így sikerült elhárítaniuk a jövő évi veszélyt. Arra is fény derült, hogy a felhasznált permetezőszer csak a sáskáknak nem tetszett, a melegvérű állatokra veszélytelen volt. Akinek otthon sok felesleges Calliptomus italicusa van, azokkal közöljük, hogy a hatásos rovarölő szer neve Sumi-Alfa weisz Magyarország kitűnő bizonyítványt kapott Magyarország csaknem valamennyi kategóriában az élmezőnyben található abban a vizsgálatban, amelyet a Világbank végzett el 28 átmeneti gazdaságúnak titulált ország fejlődéséről. A tanulmány górcső alá veszi a kelet-európai országokat és a volt Szovjetunió függetlenné vált államait, Ázsiából pedig Kínát, Vietnamot és Mongóliát. A tizenkilencedik jelentés a világ fejlődéséről megállapítja, hogy az átalakuló gazdaságok rövid idő alatt jelentős lépéseket tettek a piacgazdaság irányába, de akad még ezen a téren javítanivaló bőven. A kelet-európai országokkal kapcsolatban a tanulmány kiemeli, hogy valamennyi országban visszaesett a termelés a nyolcvanas évek közepéhez képest, de mára már minden ország túl van a mélyponton. A keleteurópai térséggel ellentétben a délkelet-ázsiai országokat hihetetlen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, ami elősegítette, hogy csaknem 200 millió ember kiemelkedett az abszolút szegénységből. A volt kommunista országokban elszegényedés kíséri az átalakulást, és ez kiegészülve a korrupcióval és a terjedő bűnözéssel, alááshatja a reformok sikerét - állapítja meg a jelentés. Magyarország viszont jó bizonyítványt kapott, hiszen a gazdasági átalakulás legtöbb kategóriájában az élen található. A tanulmány a leglényegesebbnek azt tartja, hogy Magyarország gyorsan és hatásosan liberalizálta gazdaságát, azaz megszabadította a gazdasági élet szereplőit a felesleges korlátoktól. Az energiaszektor privatizációja ennek a folyamatnak a logikus része, és az egyelőre Kelet-Európában még egyedülálló jelenség, de a példa követendő - mondta a jelentés egyik szerzője, a német Ulrich Zachau, aki hétfőn tartott sajtótájékoztatót Budapesten. A másik igen jó mutató abból a közismert tényből származik, hogy a térségben Magyarországra áramlott a legtöbb külföldi működőtőke. Ennek összege több mint 10 milliárd dollár tesz ki 1990 óta, és a nemzeti össztermékhez, a GDP-hez viszonyított aránya 30 százalék. Ilyen jó arányt csak Kína mondhat magáénak, amely a világlegdinamikusabban fejlődő gazdasága, ahová több mint 120 milliárd dollárt fektettek be külföldiek az elmúlt öt évben. Ulrich Zachau kiemelte még a privatizáció szerepét, mondván, hogy ez nem cél, hanem eszköz, mégpedig a hatékony tulajdonosi struktúra megteremtésének eszköze. A kelet-európai országokról szólva kiemelte, hogy önmagában a magánosítástól nem lehet csodákat várni, de erre ma már az átalakulásban lévő gazdaságokban is kezdenek rájönni. A tanulmány egyébként azt állítja, hogy a nehézségek ellenére, amelyek sokszor elcsüggesztik az embereket, az átmeneti gazdasági országok a reformok következetes folytatásával hosszú távon a világátlagot meghaladó növekedést produkálhatnak. V. É. Lekerülhet a napirendről az alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) A frakcióvezetőnél tájékozottabbnak tűnő Kósáné Kovács Magda közvetlenül a szavazás után lapunkak nyilatkozva kifejtette: a történet lezárult, valószínűleg nem lesz alkotmánykoncepció (így új alkotmány sem). Nem párton belüli konfliktusnak, hanem az informáltság hiányának minősítette a történteket, mondván, azt hajlandó képviselni, amire a szocialisták márciusi kongresszusa felhatalmazta. Hogy Kósáné számára nem okozott meglepetést a szavazás, érzékelteti, hogy az MSZP alelnöke már korábban zártkörű, a koncepció elvetését magyarázó sajtóbeszélgetést hívott össze péntek délelőttre. A javaslatot elvető MSZP-s képviselők a baloldali értékrendre hivatkozva a szociális jogok megnyirbálását és az érdekegyeztetés alaptörvényben rögzítésének hiányát hozzák fel döntésük melletti érvként. Kifogásaik jogosságát egy sor nemzetközi példával, az Európai Unióban elfogadott elvekkel támasztják alá, hangsúlyozva, modern jogállamban szerepelniük kell az alkotmányban a II-III. generációs (az egészséges környezethez, a szociális ellátáshoz való emberi jogoknak. (Ez utóbbiakat viszont sokak szerint csak akkor érdemes alkotmányba foglalni, ha bírói úton kikényszeríthető jogokká válnak. Ennek az ország tehervállalási képessége állít korlátokat - fogalmazott Áder János, a Fidesz alelnöke.) Az alkotmányozás során kialakult viták végigkísérték az elmúlt hat évet, s most, a módosító csomag elutasításakor is ezek a fő hivatkozási pontok. Az MSZP nem tudta elfogadni, hogy a parlamenti mandátumok több mint 50 százalékának birtokában nem képes legalább az érdekegyeztetés, a szociális jogok és a köztársasági elnök megválasztásának módjában áttörést elérni. A párt emiatt nemcsak saját frakciójával, hanem koalíciós partnerével is szembekerült. Hack Péter (SZDSZ) a Vasárnapi Híreknek elmondta: két nosztalgikus elképzelés vetődött fel az alkotmányozás során: a horthysta, amely kétkamarás parlamentet akart és a kádárista, amely a szociális jogok lehető legteljesebb felsorolását kívánta. Más töréspontokat vázolt Kónyáné Kutrucz Katalin, az alkotmányozásból kizárt MDNP képviselője: a konfliktusok nem a kormánypártok és az ellenzék között alakultak ki, hanem az Ellenzéki Kerekasztal egykori tagja és az MSZP, illetve a sok kérdésben hozzájuk csatlakozó történelmi pártok között. Ilyen volt például a köztársasági elnök megválasztásának a kérdése (az SZDSZ-Fidesz-MDFMDNP a közvetett, az MSZP-KDNPFKGP a közvetlen választás mellett érvelt). A jogi szakmát és a politikai pártokat is megosztó kérdésekben a szigorú szabályok - a javaslatba a kisgazdák kilépése után csak ötpárti egyetértéssel lehetett a jelenlegiben nem található rendelkezéseket beemelni - miatt szinte lehetetlen volt teljes konszenzusra jutni. A köztársasági elnök nép általi választását hiába támogatta az MSZP és az ellenzék egy része is, az ötpárti megegyezésre esély sem volt. Jó néhány kérdésben a pártok csupán a változtatás szükségességének megfogalmazásáig jutottak el, arra már nem vállalkozott a bizottság, hogy a hogyanról is szóljon. A koncepció előírja, módosítani kell a választási rendszerre és a népszavazásra vonatkozó törvényeket, de hogy miként, arról hallgat. Hogy kialakítható-e az alkotmányozásról konszenzus, arról Vastagh Pál megjegyezte: nem látja azt a fórumot, ahol a fenti kérdéseket rendezni lehetne. Az utóbbi időben világossá vált, hogy erre már csak az alaptörvény normaszövegének megfogalmazásakor kerülhet sor. Az MSZP párt- és frakcióvezetésének pénteki, közös ülése után azonban megkérdőjeleződött az alkotmányozás folytathatósága. A megbeszélésen ugyanis nem született egyezség, csupán abban állapodtak meg a felek, hogy a hétfőn tanácskozó frakciónak javasolják, készítsen az alkotmánykoncepció tárgyalásának elhalasztásáról szóló parlamenti előterjesztést. N. G.M. M. A hatodik kudarc Ha a parlament a jövő héten nem szavazza meg a módosító indítványok nélküli eredeti koncepciót, akkor ez lesz a rendszerváltás óta a hatodik alkotmánytervezet, amelyből végül is nem születik új alaptörvény. A legkorábbi javaslat még Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztersége alatt, 1990-ben készült. Ez állást foglalt a kétkamarás országgyűlés felállítása s a fél rezidenciális elnöki rendszer bevezetése mellett. Sajó András jogászprofesszor ugyanebben az évben közzétett tervezete ugyancsak kétkamarás parlamentet hozott volna létre, s jelentősen megnehezíteni igyekezett a népszavazások kezdeményezését. A parlament jelenlegi alkotmánykoncepciójának előzményeként három tervezet látott napvilágot. Az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa, Bragyova András tett javaslatában erősebb jogosítványokkal ruházta volna fel az Alkotmánybíróságot, ugyanakkor csökkentette volna az Országgyűlés szerepét. Koncepciót készített az Igazságügyi Minisztérium, amely a problémásnak tartott kérdésekben több alternatívát is vázolt és az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottsága is. Pokol Béla és Maczó Ágnes kész alkotmányszövegét pedig szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a parlamenti bizottság.