Vasárnapi Hírek, 1996. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-17 / 11. szám

Vasárnapi Hírek 12. évfolyam, 11. szám típus műi( Ára 39 Ft Olcsó hitellel támogatják a panelházak felújítását Hazánkban 3,95 millió lakást tartanak nyilván, ezek közül 500 ezer panel­ből, 280 ezer iparosított, például blokkos eljárással épült. Ezek felújítása egyre sürgetőbb gondot jelent a tulajdonosok számára. Ezért a kormány a lakótelepi korszerűsítések megkezdéséhez a felhasználók számára jóváhagyta 30 millió márka német hitel kihelyezését. A kormányhatározat részleteiről be­szélgettünk Horváth Sándorral, az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettesével. - Hogyan lehet a kölcsönhöz hozzá­jutni? - Pályázat útján, amelyet az OTP- hez kell majd benyújtani. A pályázati feltételeket a kormányhatározat sze­rint áprilisig kell kidolgoznunk. - A kormány úgy döntött, hogy a hi­tel változó kamatozású, a mindenkori kamat egyharmadát a hitelkérő fizeti, a kétharmada pedig a költségvetést ter­heli. Milyen feltételekkel lehet majd igényelni a kölcsönt? - Ez a kölcsön kizárólag lakótelepi la­kások felújítására igényelhető. Az 1975 előtt épített panelházak nem felelnek meg a mai hőtechnikai előírásoknak. A hitel arra szolgál, hogy a külső fa­lakat hőszigetelő réteggel lássák el és korszerűsítsék a gépészeti berendezé­seket, fűtési rendszereket. - Számításuk szerint mennyit kell majd egy-egy lakás korszerűsítésére fordítani? - A teljes körű felújítás legfeljebb egymillió forintba kerülhet. Ebbe be­letartozna a nyílászáró cseréje vagy a javítása, a falszerkezet megfelelő át­alakítása, a teljes gépészet, az alap­vezetékek felújítása és a fűtésrend­szer korszerűsítése. Természetesen a fürdőszobai és a konyhai csempék cseréje nem finanszírozható ebből a hitelből.­­ A kölcsönt nem az épület vagy a lakótelep kapja, hanem az egyének. Mi történik akkor, ha például egy öt­venlakásos épületben egy lakó nem vállalja a költségeket? - Ez a kérdés már régóta megoldás­ra vár, reméljük, hogy az erre vonat­kozó szabályok mihamarabb módo­sulnak. - Terveink szerint hány lakást lehet ezzel az akcióval felújítani?­­ Miután nem minden lakás szorul teljes felújításra, például a 80-as évek­ben épült panelházak már megfelelnek a mai előírásoknak, így előreláthatólag 5 ezer lakást korszerűsítenek. Ferenczy Europress Tévéfilm Rökk Marikáról Jeges halál Talán csak a fiatalabb korosztály nem tudja, ki volt Rökk Marika. Csen­­terics Ágnes rendezésé­ben most a 83 éves ope­­rettdiváról szóló tv-film készül, amelyben a Ma­­rica grófnő három évvel ezelőtti operett színház­beli próbáit jelenítik meg. Rökk Marikát - no­ha Egyiptomban, Kairó­ban született, és alig két évig, 1931-33 között lé­pett csak fel Magyaror­szágon - a világ mégis úgy ismeri, mint magyar színésznőt és táncost. Fellépett Európa és Ame­rika számos színpadán, végigjátszotta a kor va­lamennyi divatos zenés darabját külföldön, tu­catnyi osztrák, német és angol filmben szerepelt, de önéletrajzi munkáját is magyar vonatkozású címmel - Szív papriká­val - adták ki Hévízi Mónika (MTI) felvétele Kettős gyermektragédia történt szom­baton Szekszárd közelében. Kora dél­után a Gemenci erdei kisvasútról kirán­duló gyerekek szálltak le Keselyűsnél, a Forgó tónál. Egy 7 éves kisfiú a jeges tóhoz rohant, hogy csúszkáljon. A jég beszakadt a gyerek alatt, 12 éves báty­ja megpróbálta kimenteni. Már-már si­került, a jégen óvatosan indultak a part felé. Az apa látva, hogy a nagyobbik gyereknek sikerül a kicsit kimenteni, nem akarta saját súlyával terhelni a je­get, és ő nem lépett rá. Ám a gyerekek egy vékonyabb jégrétegre érve ismét beszakadtak, de ekkor már el is süly­­lyedtek. Az édesanyát sokkos állapot­ban kórházba kellett szállítani. A tűz­oltók búváregysége délután 5 órakor érkezett és késő estig kutatták a gyer­mekholttesteket a víz alatt. . Mint elmondták: a világon szinte egyetlen államban sem szabályozzák e - háromszáz éves múltra visszatekintő, először a katonák sapkarózsájaként feltűnt - jelkép viselését, ám a szokás­jog természetesen e téren is kialakult már. Eszerint a kokárda közepén van a zászlón felső - függőleges vágás esetén pedig a rúdhoz legközelebbi - szín­he­lye, s ezt követi kifelé haladva a nem­zeti lobogó többi eleme. Eme íratlan szabályokat egyébként a világ szinte minden pontján betartják - ez alól csu­pán Magyarország jelent kivételt. Ná­lunk ugyanis - noha egy 1848-as tör­vény e kérdésben már rendelkezett - so­hasem alakult ki „kokárdasztenderd”. A forradalom és a szabadságharc fon­tosabb jeleneteit bemutató korabeli festményeken például mind a ma hasz­nált, mind a belül piros - kívül zöld for­ma feltűnik, a trikolórt pedig nem egy­ Magyarországon megjelenése óta hibásan használják a kokárdát - tudta meg lapunk a téma több szakértőjétől. Ezer még az erdélyi kék-sárgával is megtoldották viselői, köztük az egyik leghíresebb, Jókai Mór is. A szakértők szerint egyébként sza­bály ide, hagyomány oda, nem számít­hatunk arra, hogy a jövőben­­megváltoz­na ez a rebellis hagyomány. Úgy tartják: ha a polgárok így szokták meg, már nem lehet mit tenni, úgyhogy bármikor megismétlődhet az a néhány évvel ez­előtti eset, amellyel - ha csak rövid idő­re is, de - a magyarok beírták nevü­ket az udvariasság rekordjainak nem létező kézikönyvébe. Történt ugyanis, hogy egy észak­olaszországi nagyvárosban a helyi veze­tőket lenyűgözte néhány odaérkező ne­ves magyar Kossuth-kutató figyelmes­sége, hogy mellükön olasz kokárdával vettek részt a tiszteletükre rendezett fogadáson. Az indok egyértelmű volt: március közepén jártak, ám a vendég­látók kissé meghökkentek, mikor kide­rült, a tudósok nem „szabvány olasz”, hanem a „hagyományos magyar” kre­ációt tűzték hajtókájukra. -gns - Nem szabályosan viseljük a kokárdát - állítják a történész szakértők Moór Marianna Göncz-darab a szállodában (8. oldal) Lehel kürtje szólt a Nemzeti Múzeumban A köztársasági elnök nyitotta meg a millecentenáriumi tárlatot Honfoglaló eleink lakóhelye, a jurta. Tudósításunk a kiállítás megnyitásáról a 3. oldalon Lenyó László felvétele Visszatér a Szovjetunió? Az orosz törvényhozás alsóháza pénteki határozatában a kommunista frakció javaslatára érvénytelenítette a szovjet legfelső tanács 1991. december 12-i dön­tését, amellyel­­ Jelcin orosz, Krav­­csuk ukrán és Suskevics belorusz ve­zető négy nappal korábbi egyezményé­nek megfelelően - de jure is megszűnt­nek nyilvánította a Szovjetuniót. A júniusi orosz elnökválasztás előtt hatásos kampányfogásnak szánt - ám a jelek szerint bumerángnak bizonyuló - lépést a nyugati világban többnyire viszolygó fejcsóválás fogadta, hiszen se jogi hatálya, se értelme, se következmé­nye nincs. Oroszország külső és a több­párti parlamentarizmus belső megíté­lése szempontjából viszont bűnnek mi­nősítette a kommunisták kezdeménye­zését az elnökválasztás valamennyi ko­moly résztvevője: a szavakkal való fele­lőtlen játékot méltóságteljesen vissza­utasító Lebegy tábornoktól az integrá­ció lehetséges, normális jövőbeli sor­sáért aggódó Grigorij Javlinszkijig. De az állami duma döntését már péntek este elítélte a Szovjetunió megszünte­tésével hatalom nélkül maradt Mihail Gorbacsov is. (Hírmagyarázatunk a 2. oldalon) Gyógyuljon zenével a világ! A muzsika gyógyhatása talán sokak előtt ismert. Gyógyít beteget, letargiást, s lehet, a ritmus, a tánc, a zene, az ének kiűzi a sovinizmus, a nacionalizmus go­nosz, kóros, elbizakodott szellemét Kö­­zép-Európából, mi több, a világból. Ezen ártószellem palackba zárását hivatott elősegíteni az a nemzetiségi és nemzetközi népzenei gála, melyet már­cius idusán és a rákövetkező szombati napon rendeztek meg immár hetedik alkalommal az Almássy téren. (Az idő­pontválasztás jelképes, hisz épp a nem­zetiségek és a magyarok megegyezé­sének híja volt szabadságharcunk bu­kásának egyik oka!) Megnyitóbeszédében dr. Hegyesiné Orsós Éva címzetes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hiva­tal elnöke azt emelte ki, hogy a negy­vennyolcas forradalom évfordulója a fiatalok ünnepe, azoké az embereké, akik tenni akarnak a térség kisebbségei­nek, etnikumainak, nemzetiségeinek békességéért és barátságáért. A feszti­vál, mint folytatta, egymás megismeré­sének, elismerésének hagyománnyá vált fóruma, e hagyományteremtés­ben pedig nagy szerepe volt és van a Kalyi Jag roma művészeti egyesület ál­dozatos szervezőmunkájának is. S elkezdődött a dal és a tánc, a két napig tartó mulatság. Szerb (Opanke), szlovák (Martenica), szlovén (Szent­­gotthárdról), görög (Marszkaradesz, Iliosz), bolgár (Falkafolk), román (Bi­har Rózsája), német (Solymárról és So­roksárról), roma (Kalyi Jag, Fehér Kí­gyó), zsidó (Nayer Kapelye) dallamok és ritmusok szórakoztatták a népes közönséget. Az együttesek (a teljesség igénye nélkül sorolhattak ugyan föl) egy-egy kevésbé ismert, de mégis ve­lünk, mellettünk élő kultúra nagysze­rűségét hirdették. A népi hangszerek, a népviseletek, a zenék utazásra csábították a publiku­mot­­ a Balkán sziklás hegyvidékeitől Erdély tündérkertjén át a felvidéki fenséges bércekig, mi több, Lagosig, hiszen Afrika hangjai is eljutottak ide, Budapestre. E sokat szenvedett tájék békevágya hetedszer fejeztetett ki kö­zös muzsikálással; csak bizakodhatunk, hogy a bibliai szám nem a tettekben való megpihenést, hanem a megnyug­vást, majd a közös továbblépést előlegzi. S reméljük, megéljük, hogy nemcsak két este erejéig szólnak új harmóniában a zsidók hegedűi, a romák gitárjai, a né­metek harmonikái és az afrikai dobok... Novák Valentin Az Opanke együttes Pomázról Lenyó László felvétele

Next