Vasárnapi Hírek, 1997. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-09 / 10. szám
4. oldal A kormány még az elmúlt évben ígéretet tett arra, hogy a közalkalmazottak bérének valóságos értéke ebben az évben nem csökken. Több egyetem azonban - fedezethiányra hivatkozva - a hét elején nem az emelt bért fizette ki dolgozóinak. Tiltakozásuk kifejezésére a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alkalmazottai nyílt levelet fogalmaztak, amelyben jelezték: ha a kormány a kialakult helyzetet nem oldja meg, demonstrációval, sztrájkkal és végső esetben a felvételi vizsgák felfüggesztésével fogják érdekeiket érvényesíteni. „Minden felsőoktatási intézmény rendelkezik az 1997. évi, törvényben előírt közalkalmazotti béremelések fedezetével” - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) politikai államtitkára. A bérek forrásai a központi költségvetési támogatás mellett az egyetemek saját bevételei. A kifizetés azért maradhatott el egyes egyetemeken, mert ezek az intézmények csak később jutnak azokhoz a bevételekhez, amelyek biztosítják a béremelés többletköltségeit. A nehézségekkel küzdő intézmények legkésőbb március 20-ig a minisztériumhoz fordulhatnak kérelemmel, ez alapján a szaktárca - a Pénzügyminisztériummal konzultálva - engedélyezheti, hogy megelőlegezzék a különbözetet. „A költségek átcsoportosítása nem oldja meg a problémát, hiszen ettől az egyetemnek nem lesz több pénze”, emelte ki lapunknak Pongrácz Csaba, az ELTE szakszervezeti titkára. Minden fillérnek megvan a helye az egyetem költségvetésében, amit most elköltenének a bérek kifizetésére, az később valahonnan hiányozna, s bizonytalan, hogy ezt a hiányt a majdani bevételek pótolják-e - mondta. A korábbi és a megemelt bérek összegének különbözete 26 millió forint havonta, ha ezt az egyetem más területekre szánt keretből fizeti ki, a fizetésképtelenségét csak elnapolhatja, de nem előzheti meg, ebben az egyetem vezetése és a szakszervezet egyetért. Az érdekvédelmi szervezet célja természetesen az, hogy a szóban forgó bérkülönbözetet minél előbb megkapják a dolgozók, de ez létszámcsökkentés árán elfogadhatatlan. Az emlegetett költségvetési támogatásoknak csak töredéke fizethető ki bérként - tette hozzá a szakszervezeti vezető. Néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter hajlandó az egyetem nyilvánossága elé állni - tudtuk meg Fokasz Nikosztól, aki az ELTE-n kedd délután alakult akcióbizottságban a szociológiai intézetet képviselte. Az érdekképviselők nem egyformán értékelték a miniszteri látogatás jelentőségét, háromórás vita során azt sem tudták eldönteni, ki írja alá a felkérést. Pongrácz Csaba elutasította a meghívó szerepét. A meghívást, amelyet végül a szociológiai intézet vezetője látta el kézjegyével, egyébként az egyetem vezetősége is elfogadta, így a szervezők szerint - kedd délután öt órakor a Gólyavárban - lehetőség lesz arra, hogy az egyetem polgárai előtt kiderüljön, mennyiben a helyi vezetőket és mennyiben a kormányzatot terheli a felelősség a kialakult helyzetért. Pongrácz kérdésünkre elmondta, hogy felelőtlenség lett volna Magyar Bálint meghívását vállalnia, mivel kevésnek találta az időt a felkészülésre. Bár reménykedik abban, hogy a fórum sikeres lesz, korainak tartja, mert a tárca vezetői kezében várhatóan még nem lesznek ott a pontos adatok. A szakszervezet tartja magát a kormánynak adott tíznapos haladékhoz. Ha ez idő alatt nem születik megnyugtató megoldás, döntenek a kormányfőhöz és az illetékes miniszterekhez írott nyílt levélben előre jelzett tiltakozás formájáról. Pongrácz kijelentette: a felvételi vizsgáztatás megtagadása nem csak a legradikálisabb lépés, de tükrözi az egyetemi oktatók felelősségérzetét is, hiszen előfordulhat, hogy a szeptemberben indított évfolyamok oktatása az egyetem fizetésképtelenné válása miatt októbertől nem folytatható, véli a szakszervezeti vezető. Szekeres P. Mónika Sztrájkra készülnek az egyetemi dolgozók A miniszter vállalta, hogy az ELTE nyilvánossága elé áll Az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói elmaradt béremelésük miatt akcióbizottságot alakítottak, s tiltakozásra készülnek. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter felajánlotta, hogy az egyetemi nyilvánosság előtt vitatja meg a problémákat a dolgozókkal, ez az ajánlat azonban megosztotta az akcióbizottság tagjait. ------T ■MÉIIHHI— Milyenek a jogalkotás esélyei? Az MSZP-SZDSZ-koalíció választási programjaiban és a kormány megalakulását követően is nagy hangsúlyt helyezett a közjogi jogalkotásra, az új alkotmány elkészítésére, az igazságszolgáltatás megreformálására. Hack Pétert (SZDSZ), az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökét arról kérdeztük, megvalósíthatja-e még kitűzött céljait a szociálliberális pártszövetség. Szabó Győző, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy csak kellő előkészítés után viheti végig az igazságszolgáltatás reformját az Országgyűlés - Ő a reform időzítése kapcsán fogalmazta meg a kételyeit. Versenyt futunk az idővel, ami korlátozza a törvények elfogadására szánható időt. Ha tavasszal a törvényalkotás nem tud lényeges lépéseket tenni a reform - tíz törvény - elfogadtatásáért, kicsi az esélye, hogy 1997 második félévében, 1998-ban ez megtörténjék. Kormányváltozás esetén egy új politikai erő legkorábban 1998 második félévében láthat neki a reformnak. Legkevesebb egy évre van szükség ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás szereplői beletanuljanak új szerepükbe, így könnyen átcsúszhat a reform 2000 elejére. 1989-90-ben a bíróságok tekintélye sokkal magasabb volt. Ma meghaladja ugyan az Országgyűlés, a pártok, a kormány, a szakszervezetek tekintélyét, de a rendőrség iránti bizalom nagyobb, mint a bíróságok presztízse. Polgárbarát igazságszolgáltatásra lenne szükség, aminek működése nem jelenti az ügyek Bermuda-háromszögben való elvesztését. Ha valakinek vagyonjogi vitája van, manapság nem a bíróságra megy, hanem vagyonvédő káeftével próbálja behajtatni. Ha ezt a tendenciát nem tudjuk megállítani, évtizedek telhetnek el - függetlenül attól, hogy ki kerül kormányra -, míg az igazságszolgáltatás tekintélye helyreáll. - Az alkotmányügyi bizottságban folyó munka elősegítheti-e azt, hogy a reform megvalósuljon? Hack Péter -Az alkotmányelőkészítésnél válaszút elé érkeztünk. Nem lehet arra számítani, hogy a tavaszi ülésszakon az új alkotmány szövege elfogadtassák. Az ellenzék követelésével megegyezően az alkotmány elfogadását ezért két ciklusra ütemeznénk - a mostani Országgyűlés kétharmada vagy háromnegyede, és a következő is ilyen arányban erősítse meg az alaptörvényt. Ez feltehetően 1998 második féléve lesz ez esetben. Ilyen megállapodás született Spanyolországban is a Francót követő időszakban. Az alkotmányhoz az igazságügyi reform, a miniszterek és államtitkárok jogállása a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogával kapcsolatban, valamint az alkotmánybírósági fejezethez egyébként is hozzá kell nyúlni. Mit tesz azért a koalíció, hogy mielőbb eldőljön, elkészül-e az új alkotmány vagy pedig a módosítási csomagra lesz szükség? Az alkotmány-előkészítő bizottság szerdai ülésén azt javasoltam, folytatódjék a munka, ugyanis most érkeztek be a szakmai szervezetek véleményei. A bizottság a szövegről két hét múlva kezdhet el vitatkozni. Javasoltam a politikai egyeztetések ismételt megindítását arról, hogy érdemes-e erőfeszítéseket tenni egy jó szöveg elfogadására, avagy az alkotmányozás kérdéseit a következő ciklusra bízzuk, ami lehetővé tenné az alkotmány módosítását. Minden bizonnyal az alkotmány-előkészítő bizottság következő ülésén javaslatomra válasz érkezik a pártoktól. (somos) A VH Léderer Pált, az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének oktatóját, a keddi oktatói nagygyűlésen alakult akcióbizottság volt tagját kérdezte arról, miért lépett ki a bizottságból. - Magyar Bálint elfogadta a meghívásunkat, úgy gondolom, ki kell használnunk a párbeszéd lehetőségét. Eddig a tárca vezetői és az egyetem kutatói szinte csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak, most alkalom lesz egyenrangú partnerként beszélni. Már megkaptuk a miniszter és az egyetem vezetőségének szóbeli ígéretét, amikor a szakszervezet vezetője nem vállalta, hogy ő legyen a meghívó. Ezután nem láttam esélyét a további együttműködésnek. - Mit vár a találkozótól? - A minisztérium azzal, hogy a költségek áthelyezését kezdeményezte, részben elismerte felelősségét. Végre folyamatos kommunikáció indulhat el a kormányzat és az oktatók között. Nyilvánosan követelhetjük, hogy az intézmény gazdálkodása számunkra is legyen átlátható. A béremelés fedezethiányáról valószínűleg korábban is lehetett tudni, felmerül a kérdés, miért csak a fizetés napján értesültünk erről. Számítanak-e a hallgatók támogatására? - A szociológushallgatók már megfogalmazták szolidaritási nyilatkozatukat, a természettudományi karról is jött iyen kezdeményezésről hír. A hallgatóknak is érdekük, hogy az oktatóinknak ne az egyetemen kívül kelljen a megélhetésükhöz munkát vállalniuk. Hazai tükör Rövidebb lesz a felvételi Jelentősen megrövidül az iskolák felvételi eljárásának időtartama a következő tanévtől. Jövőre a középiskolai felvételik időszaka február 9-től május 11-ig tart majd. 1993 előtt - az 1985. évi oktatási törvény értelmében - a középiskolák csak az általános iskolai bizonyítvány alapján válogattak a továbbtanulásra jelentkezők közül. Az 1993-as közoktatási törvény lehetőséget biztosított az iskolásoknak arra, hogy a maguk által felállított mérce alapján felvételi vizsgán állapíthassák meg, kit vesznek fel a jelentkezők közül. A tavalyi tanévben a továbbtanulni vágyó fiatalok lehetőséget kaptak arra, hogy előzetes felvételit kérjenek, melynek ideje november közepétől december közepéig tartott. Számos, rossz tapasztalatokról szóló visszajelzés után az MKM az 1997/98-as tanévben csak a tanév második félévére, február 9. és 20. közé tette az előzetes felvételi időpontját. Az általános felvételi eljárás ideje is megrövidül, egyetlen napra, március 2-re módosul. - molnár - Búcsú az urántól Decemberig mindenképpen megszűnik a mecseki uránbányászat. Hogy formálisan mikor lesz vége, az egyelőre bizonytalan. A bányákat üzemeltető Mecsekurán Kft.-nél 1200 ember dolgozik. Az, hogy meddig, elsősorban a kormány döntésétől függ, a tervek szerint a közeljövőben születik döntés. A bányavállalat alkalmazottai egyelőre nem tudják tehát, hogy meddig van munkájuk. Lehetséges, hogy már július elsején bezárják a bányát, hiszen az idei évre tervezett mennyiség - melyet még átvesznek tőlük - akár fél év alatt is kitermelhető. Legkésőbb novemberben mindenképpen leáll az urán felszínre hozása. A bányabezárással kapcsolatos munkálatok néhány száz embernek továbbra is biztosítják a megélhetést, de a többség az utcára kerül. Kérdés, hogyan tudnak talpon maradni a korábbi átszervezések során alakult kisebb cégek, amelyek annak idején jórészt a bánya kiszolgálására létesültek. Többségük már a kezdet kezdetén célul tűzte ki a többirányú tevékenységet, de hogy ez elég lesz-e az életben maradáshoz, azt egyelőre csak találgatni lehet. B. N. 1997. március 9. Szocialista fegyelmi Az MSZP a legenyhébb fokozatú fegyelmi büntetésben részesítette egyik parlamenti képviselőjét, Géczy József Alajost. Ebben a választási ciklusban - azaz az MSZP kormányra kerülése óta - még nem volt példa arra, hogy a párt hivatalosan megrótta volna valamelyik tagját. A büntetést - melynek hivatalos neve: „elhatárolódás” - az indokolta, hogy Géczy egy - még a múlt év végén tett - nyilatkozatában azt mondta: Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnöknek nem a pártelnök ellen kellene kampányolnia, hanem a párt és az ország égető bajaira kellene megoldást keresnie. Géczy, bár a neve viszonylag ismeretlen, fontos és jellegzetes politikusa az MSZP-nek. A Szeged mellett élő képviselő jelenleg a parlament mentelmi bizottságának elnöke, korábban a párt elnökségének is tagja volt. Egyik szervezője volt a Bokros Lajos volt pénzügyminiszter körül kialakult képviselői csoportnak is. Jellemző rá, hogy szókimondóbban és élesebben nyilatkozik, mint politikustársai többsége. „Nem ez volt az első ilyen konfliktusa”, fogalmazott lapunknak egy szocialista politikus. Az ügyről az MSZP Országos Egyeztető Bizottsága döntött. Az OEB választott testület, a párton belüli etikai ügyekben, alapszabály- és jogértelmezési kérdésekben hivatott döntést hozni. A testületnél bárki tehet panaszt, ezeket az köteles kivizsgálni. A VH információi szerint most a sértett, Kósáné Kovács Magda kezdeményezte az állásfoglalást. „Meghallotta a nyilatkozatot, és nagyon megsértődött”, mondta az MSZP Köztársaság téri központjának egyik alkalmazottja, aki azonban nem tudta biztosan, hogy ki kezdeményezte a vizsgálatot. Utoljára ilyen büntetésben az MSZP - még az előző ciklusban - Szűrös Mátyást, a parlament akkori alelnökét részesítette, egy a guruló dollárok ügyében tett nyilatkozatáért. Amikor szocialista politikusokat arról kérdeztünk, hogy mi lehet az oka, hogy éppen Géczy kapott hosszú évek óta először ilyen büntetést, miközben gyakran előfordul, hogy szocialista politikusok egymást kritizáló kijelentéseket tesznek, rendszerint olyan válaszokat kaptunk, hogy „most telt be a pohár”, vagy „egyszer elszakad a cérna”. Az ügyben döntő Országos Egyeztető Bizottságnak kell állást foglalnia a párt kongreszszusának összehívásáról is. Mint ismeretes, Kiss Péter, az MSZP Országos Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságának elnöke az év elején elhunyt, márpedig választott tisztség betöltéséről a párt alapszabálya szerint csak a kongresszus hivatott dönteni. A párt elnöksége pénteken olyan javaslatot fogadott el, amely szerint a kongresszust júniusban tartanák meg, és azon Kiss Péter utódjának megválasztásán kívül bármilyen téma megtárgyalható, így aktuális politikai, a választási kampánnyal foglalkozó témák és személyi kérdések is: elképzelhető példáid, hogy csökkentik a párt elnökségének létszámát. A végleges időpontról a párt választmánya dönt majd március 22-én, valószínű azonban, hogy a kongresszus valóban júniusban lesz. -djk- Olcsóbb cipőt a sportcsarnokból! Pénteken nyílt, s jövő szerdáig tart nyitva a kedvezményes cipővásár, amelyet Budapesten a Körcsarnokban, az Olimpiai Csarnokban és egy sátorpavilonban rendeztek meg 800 négyzetméteren. Több mint 320 kiállító hozta el legújabb modelljeit, amelyeket nagykereskedelmi, termelői, illetve akciós áron kínálnak. Az érdeklődés már most óriási, naponta 350 ezer látogató keresi fel a Bőr- és Cipőipari Egyesülés által szervezett cipőbörzét. A vásár naponta 10-19 óráig tart nyitva. Tegnap nyílt meg, s holnap este zár a Budapest Sportcsarnokban a párhuzamos rendezvény, a XIV. Bőr- és Cipőipari Kiállítás, amely ebben a műfajban Európa 5. legnagyobb szakkiállítása. Huszonhat országból 400 kiállító érkezett, akik már az őszi-téli cipő- és ruhamodellekre kötnek nagykereskedelmi megállapodásokat. Till István, a kiállítás szakmai rendezője szerint - az előző évek forgalmából következtetve - az idén várhatóan 24 milliárd forint értékű üzletkötésre lehet számítani. -- Hatalmas érdeklődés a kedvezményes vásáron Lenyó László felvétele Épülhet az új terminál Az eredeti elképzelésekhez képest egy hónapos késéssel, február végén írták alá az utasterminál fejlesztését biztosító hitelszerződést (a Vasárnapi Hírek idei első számában részletesen foglalkoztunk a ferihegyi DL terminál bővítési tervével). Az aláíró felek a kanadai Airport Development Corporation (ADC) és a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) által létrehozott cég - mint hitelfelvevő -, illetve a 23 bankból álló nemzetközi konzorcium - mint hitelnyújtó - voltak. Még márciusban elkezdődhet az építkezés, melyet várhatóan 1998 második felében fejeznek be. A 103 millió dolláros beruházás költségeit a bankkonzorcium fedezi, amelynek 15 Magyarországon bejegyzett pénzintézet is tagja: ezek a hitel összegének 60 százalékát adják. Bankszakemberek szerint az az eddig példátlan tény, hogy Magyarországnak kereskedelmi bankok 12 éves lejáratú hitelt nyújtanak, hazánk megítélésének javulását jelzi. A kiírt pályázatot 1994-ben az ADC nyerte meg. Az alapszerződés értelmében az ADC teremtette meg a pénzügyi fedezetet is. Az új terminál elkészülte után azonnal a magyar állam tulajdonába kerül, az ADC azonban 12 éven át részesül az LRI mellett a bevételekből. Kedvezőtlen feltételek esetén - ha a bevételek nem érik el a várt szintet - ez a határidő további négy évvel meghosszabbítható. A négyszintes, 30 ezer négyzetméter alapterületű II/B terminál a tervek szerint összhangban lesz a B/A alaprajzával. Az érkezési szinten a szokásos vámfolyosó kiegészül az úgynevezett kék folyosóval, az Európai Közösségből származó utasok számára. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerint Magyarország várhatóan a Távol-Kelet és Európa légiforgalmi ütközőpontja lesz, a folyamatosan elavuló I-es terminál és a túlterhelt II/A utasterminál nem tudnák fogadni a megnövekedett utaslétszámot. A terminálfejlesztés az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat is segítheti - véti a miniszter. (szekeres)