Vasárnapi Hírek, 1997. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-09 / 10. szám

4. oldal ­ A kormány még az elmúlt évben ígéretet tett arra, hogy a közal­kalmazottak bérének valóságos értéke ebben az évben nem csökken. Több egyetem azonban - fedezethiányra hivatkozva - a hét elején nem az emelt bért fi­zette ki dolgozóinak. Tiltako­zásuk kifejezésére a budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­tem (ELTE) alkalmazottai nyílt levelet fogalmaztak, amelyben jelezték: ha a kormány a kiala­kult helyzetet nem oldja meg, demonstrációval, sztrájkkal és végső esetben a felvételi vizs­gák felfüggesztésével fogják ér­dekeiket érvényesíteni. „Minden felsőoktatási intéz­mény rendelkezik az 1997. évi, törvényben előírt közalkalma­zotti béremelések fedezetével” - jelentette ki pénteki sajtótájé­koztatóján Szabó Zoltán, a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium (MKM) politikai állam­titkára. A bérek forrásai a köz­ponti költségvetési támogatás mellett az egyetemek saját be­vételei. A kifizetés azért ma­radhatott el egyes egyetemeken, mert ezek az intézmények csak később jutnak azokhoz a bevé­telekhez, amelyek biztosítják a béremelés többletköltségeit. A nehézségekkel küzdő intézmé­nyek legkésőbb március 20-ig a minisztériumhoz fordulhatnak kérelemmel, ez alapján a szak­tárca - a Pénzügyminisztérium­mal konzultálva - engedélyez­heti, hogy megelőlegezzék a kü­­lönbözetet. „A költségek átcsoportosítá­sa nem oldja meg a problémát, hiszen ettől az egyetemnek nem lesz több pénze”, emelte ki la­punknak Pongrácz Csaba, az ELTE szakszervezeti titkára. Minden fillérnek megvan a he­lye az egyetem költségvetésé­ben, amit most elköltenének a bérek kifizetésére, az később va­lahonnan hiányozna, s bizony­talan, hogy ezt a hiányt a maj­dani bevételek pótolják-e - mondta. A korábbi és a meg­emelt bérek összegének külön­­bözete 26 millió forint havonta, ha ezt az egyetem más terüle­tekre szánt keretből fizeti ki, a fizetésképtelenségét csak elna­polhatja, de nem előzheti meg, ebben az egyetem vezetése és a szakszervezet egyetért. Az ér­dekvédelmi szervezet célja ter­mészetesen az, hogy a szóban forgó bérkülönbözetet minél előbb megkapják a dolgozók, de ez létszámcsökkentés árán elfo­gadhatatlan. Az emlegetett költségvetési támogatásoknak csak töredéke fizethető ki bér­ként - tette hozzá a szakszerve­zeti vezető. Néhány nappal ezelőtt kide­rült, hogy Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási miniszter hajlandó az egyetem nyilvános­sága elé állni - tudtuk meg Fokasz Nikosztól, aki az ELTE-n kedd délután alakult akcióbi­zottságban a szociológiai inté­zetet képviselte. Az érdekképvi­selők nem egyformán értékelték a miniszteri látogatás jelentősé­gét, háromórás vita során azt sem tudták eldönteni, ki írja alá a felkérést. Pongrácz Csaba el­utasította a meghívó szerepét. A meghívást, amelyet végül a szociológiai intézet vezetője lát­ta el kézjegyével, egyébként az egyetem vezetősége is elfogadta, így a szervezők szerint - kedd délután öt órakor a Gólyavár­ban - lehetőség lesz arra, hogy az egyetem polgárai előtt kide­rüljön, mennyiben a helyi veze­tőket és mennyiben a kormány­zatot terheli a felelősség a kiala­kult helyzetért. Pongrácz kérdésünkre el­mondta, hogy felelőtlenség lett volna Magyar Bálint meghívá­sát vállalnia, mivel kevésnek ta­lálta az időt a felkészülésre. Bár reménykedik abban, hogy a fó­rum sikeres lesz, korainak tart­ja, mert a tárca vezetői kezében várhatóan még nem lesznek ott a pontos adatok. A szakszerve­zet tartja magát a kormánynak adott tíznapos haladékhoz. Ha ez idő alatt nem születik meg­nyugtató megoldás, döntenek a kormányfőhöz és az illetékes miniszterekhez írott nyílt levél­ben előre jelzett tiltakozás for­májáról. Pongrácz kijelentette: a fel­vételi vizsgáztatás megtagadá­sa nem csak a legradikálisabb lépés, de tükrözi az egyetemi oktatók felelősségérzetét is, hi­szen előfordulhat, hogy a szep­temberben indított évfolyamok oktatása az egyetem fizetéskép­telenné válása miatt októbertől nem folytatható, véli a szak­­szervezeti vezető. Szekeres P. Mónika Sztrájkra készülnek az egyetemi dolgozók A miniszter vállalta, hogy az ELTE nyilvánossága elé áll Az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói elmaradt béremelésük miatt akcióbizottságot alakítottak, s tiltako­zásra készülnek. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter felajánlotta, hogy az egyetemi nyilvánosság előtt vitatja meg a problémákat a dolgozókkal, ez az ajánlat azonban megosztotta az akcióbizottság tagjait. -­-----T ■MÉIIHHI— Milyenek a jogalkotás esélyei? Az MSZP-SZDSZ-koalíció választási prog­ramjaiban és a kormány megalakulását köve­tően is nagy hangsúlyt helyezett a közjogi jogal­kotásra, az új alkotmány elkészítésére, az igaz­ságszolgáltatás megreformálására. Hack Pé­tert (SZDSZ), az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökét arról kérdeztük, meg­valósíthatja-e még kitűzött céljait a szociál­­liberális pártszövetség.­­ Szabó Győző, a Legfelsőbb Bíróság elnökhe­lyettese a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy csak kellő előkészítés után viheti végig az igazságszolgáltatás reformját az Országgyűlés - Ő a reform időzítése kapcsán fogalmazta meg a kételyeit. Versenyt futunk az idővel, ami korlátozza a törvények elfogadására szánható időt. Ha tavasszal a törvényalkotás nem tud lényeges lépéseket tenni a reform - tíz törvény - elfogadtatásáért, kicsi az esélye, hogy 1997 második félévében, 1998-ban ez megtörténjék. Kormányváltozás esetén egy új politikai erő legkorábban 1998 második félévében láthat ne­ki a reformnak. Legkevesebb egy évre van szük­ség ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás szereplői beletanuljanak új szerepükbe, így könnyen át­csúszhat a reform 2000 elejére. 1989-90-ben a bíróságok tekintélye sokkal magasabb volt. Ma meghaladja ugyan az Or­szággyűlés, a pártok, a kormány, a szakszer­vezetek tekintélyét, de a rendőrség iránti bi­zalom nagyobb, mint a bíróságok presztízse. Polgárbarát igazságszolgáltatásra lenne szük­ség, aminek működése nem jelenti az ügyek Bermuda-háromszögben való elvesztését. Ha valakinek vagyonjogi vitája van, manapság nem a bíróságra megy, hanem vagyonvédő káeftével próbálja behajtatni. Ha ezt a ten­denciát nem tudjuk megállítani, évtizedek tel­hetnek el - függetlenül attól, hogy ki kerül kormányra -, míg az igazságszolgáltatás te­kintélye helyreáll. - Az alkotmányügyi bizottságban folyó mun­ka elősegítheti-e azt, hogy a reform megvaló­suljon? Hack Péter -Az alkotmány­előkészítésnél vá­laszút elé érkez­tünk. Nem lehet arra számítani, hogy a tavaszi ülésszakon az új alkotmány szöve­ge elfogadtassák. Az ellenzék köve­telésével meg­egyezően az al­kotmány elfoga­dását ezért két ciklusra ütemez­nénk - a mostani Országgyűlés két­harmada vagy háromnegyede, és a következő is ilyen arányban erősítse meg az alaptörvényt. Ez feltehetően 1998 második féléve lesz ez esetben. Ilyen megállapodás született Spanyolország­ban is a Francót követő időszakban. Az alkot­mányhoz az igazságügyi reform, a miniszterek és államtitkárok jogállása a külföldön tartóz­kodó magyar állampolgárok választójogával kapcsolatban, valamint az alkotmánybírósági fejezethez egyébként is hozzá kell nyúlni.­­ Mit tesz azért a koalíció, hogy mielőbb el­dőljön, elkészül-e az új alkotmány vagy pedig a módosítási csomagra lesz szükség?­­ Az alkotmány-előkészítő bizottság szerdai ülésén azt javasoltam, folytatódjék a munka, ugyanis most érkeztek be a szakmai szerveze­tek véleményei. A bizottság a szövegről két hét múlva kezdhet el vitatkozni. Javasoltam a poli­tikai egyeztetések ismételt megindítását arról, hogy érdemes-e erőfeszítéseket tenni egy jó szö­veg elfogadására, avagy az alkotmányozás kérdéseit a következő ciklusra bízzuk, ami le­hetővé tenné az alkotmány módosítását. Min­den bizonnyal az alkotmány-előkészítő bizott­ság következő ülésén javaslatomra válasz érke­zik a pártoktól. (somos) A VH Léderer Pált, az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének oktatóját, a keddi oktatói nagygyűlésen alakult akcióbizottság volt tagját kérdezte arról, miért lépett ki a bi­zottságból. - Magyar Bálint elfogadta a meghívásunkat, úgy gondolom, ki kell használnunk a párbeszéd lehetőségét. Eddig a tárca vezetői és az egyetem kutatói szinte csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak, most alkalom lesz egyenrangú part­nerként beszélni. Már megkaptuk a miniszter és az egyetem vezetőségének szóbeli ígéretét, ami­kor a szakszervezet vezetője nem vállalta, hogy ő legyen a meghívó. Ezután nem láttam esélyét a további együttműködésnek. - Mit vár a találkozótól? - A minisztérium azzal, hogy a költségek át­helyezését kezdeményezte, részben elismerte fe­lelősségét. Végre folyamatos kommunikáció indulhat el a kormányzat és az oktatók között. Nyilvánosan követelhetjük, hogy az intézmény gazdálkodása számunkra is legyen átlátható. A béremelés fedezethiányáról valószínűleg koráb­ban is lehetett tudni, felmerül a kérdés, miért csak a fizetés napján értesültünk erről.­­ Számítanak-e a hallgatók támogatására? - A szociológushallgatók már megfogalmaz­ták szolidaritási nyilatkozatukat, a természet­­tudományi karról is jött iyen kezdeményezésről hír. A hallgatóknak is érdekük, hogy az okta­tóinknak ne az egyetemen kívül kelljen a meg­élhetésükhöz munkát vállalniuk. Hazai tükör Rövidebb lesz a felvételi Jelentősen megrövidül az isko­lák felvételi eljárásának időtar­tama a következő tanévtől. Jö­vőre a középiskolai felvételik időszaka február 9-től május 11-ig tart majd. 1993 előtt - az 1985. évi okta­tási törvény értelmében - a kö­zépiskolák csak az általános is­kolai bizonyítvány alapján válo­gattak a továbbtanulásra jelent­kezők közül. Az 1993-as közok­tatási törvény lehetőséget bizto­sított az iskolásoknak arra, hogy a maguk által felállított mérce alapján felvételi vizsgán állapít­hassák meg, kit vesznek fel a je­lentkezők közül. A tavalyi tan­évben a továbbtanulni vágyó fiatalok lehetőséget kaptak arra, hogy előzetes felvételit kérjenek, melynek ideje november közepé­től december közepéig tartott. Számos, rossz tapasztalatokról szóló visszajelzés után az MKM az 1997/98-as tanévben csak a tanév második félévére, február 9. és 20. közé tette az előzetes felvételi időpontját. Az általá­nos felvételi eljárás ideje is megrövidül, egyetlen napra, március 2-re módosul. - molnár - Búcsú az urántól Decemberig mindenképpen meg­szűnik a mecseki uránbányá­szat. Hogy formálisan mikor lesz vége, az egyelőre bizony­talan. A bányákat üzemeltető Mecsekurán Kft.-nél 1200 em­ber dolgozik. Az, hogy meddig, elsősorban a kormány döntésé­től függ, a tervek szerint a kö­zeljövőben születik döntés. A bányavállalat alkalmazot­tai egyelőre nem tudják tehát, hogy meddig van munkájuk. Le­hetséges, hogy már július elsején bezárják a bányát, hiszen az idei évre tervezett mennyiség - me­lyet még átvesznek tőlük - akár fél év alatt is kitermelhető. Leg­később novemberben minden­képpen leáll az urán felszínre hozása. A bányabezárással kap­csolatos munkálatok néhány száz embernek továbbra is biz­tosítják a megélhetést, de a többség az utcára kerül. Kérdés, hogyan tudnak talpon maradni a korábbi átszervezések során alakult kisebb cégek, amelyek annak idején jórészt a bánya ki­szolgálására létesültek. Többsé­gük már a kezdet kezdetén célul tűzte ki a többirányú tevékeny­séget, de hogy ez elég lesz-e az életben maradáshoz, azt egyelő­re csak találgatni lehet. B. N. 1997. március 9. Szocialista fegyelmi Az MSZP a legenyhébb fokoza­tú fegyelmi büntetésben részesí­tette egyik parlamenti képvise­lőjét, Géczy József Alajost. Eb­ben a választási ciklusban - az­az az MSZP kormányra kerülé­se óta - még nem volt példa arra, hogy a párt hivatalosan meg­rótta volna valamelyik tagját. A büntetést - melynek hiva­talos neve: „elhatárolódás” - az indokolta, hogy Géczy egy - még a múlt év végén tett - nyilatko­zatában azt mondta: Kósáné Kovács Magda ügyvezető alel­­nöknek nem a pártelnök ellen kellene kampányolnia, hanem a párt és az ország égető bajaira kellene megoldást keresnie. Géczy, bár a neve viszonylag ismeretlen, fontos és jellegzetes politikusa az MSZP-nek. A Sze­ged mellett élő képviselő jelenleg a parlament mentelmi bizottsá­gának elnöke, korábban a párt elnökségének is tagja volt. Egyik szervezője volt a Bokros Lajos volt pénzügyminiszter körül ki­alakult képviselői csoportnak is. Jellemző rá, hogy szókimondób­ban és élesebben nyilatkozik, mint politikustársai többsége. „Nem ez volt az első ilyen konf­liktusa”, fogalmazott lapunknak egy szocialista politikus. Az ügyről az MSZP Országos Egyeztető Bizottsága döntött. Az OEB választott testület, a párton belüli etikai ügyekben, alapszabály- és jogértelmezési kérdésekben hivatott döntést hozni. A testületnél bárki tehet panaszt, ezeket az köteles ki­vizsgálni. A VH információi sze­rint most a sértett, Kósáné Ko­vács Magda kezdeményezte az állásfoglalást. „Meghallotta a nyilatkozatot, és nagyon meg­sértődött”, mondta az MSZP Köztársaság téri központjának egyik alkalmazottja, aki azon­ban nem tudta biztosan, hogy ki kezdeményezte a vizsgálatot. Utoljára ilyen büntetésben az MSZP - még az előző ciklusban - Szűrös Mátyást, a parlament akkori alelnökét részesítette, egy a guruló dollárok ügyében tett nyilatkozatáért. Amikor szocialista politikusokat arról kérdeztünk, hogy mi lehet az oka, hogy éppen Géczy kapott hosszú évek óta először ilyen büntetést, miközben gyakran előfordul, hogy szocialista poli­tikusok egymást kritizáló kije­lentéseket tesznek, rendszerint olyan válaszokat kaptunk, hogy „most telt be a pohár”, vagy „egyszer elszakad a cérna”. Az ügyben döntő Országos Egyeztető Bizottságnak kell ál­lást foglalnia a párt kongresz­­szusának összehívásáról is. Mint ismeretes, Kiss Péter, az MSZP Országos Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságának elnöke az év ele­jén elhunyt, márpedig válasz­tott tisztség betöltéséről a párt alapszabálya szerint csak a kongresszus hivatott dönteni. A párt elnöksége pénteken olyan javaslatot fogadott el, amely szerint a kongresszust június­ban tartanák meg, és azon Kiss Péter utódjának megválasztá­sán kívül bármilyen téma meg­tárgyalható, így aktuális poli­tikai, a választási kampánnyal foglalkozó témák és személyi kérdések is: elképzelhető példáid, hogy csökkentik a párt elnök­ségének létszámát. A végleges időpontról a párt választmánya dönt majd március 22-én, va­lószínű azonban, hogy a kong­resszus valóban júniusban lesz. -djk- Olcsóbb cipőt a sportcsarnokból! Pénteken nyílt, s jövő szerdáig tart nyitva a kedvezményes cipővá­sár, amelyet Budapesten a Körcsarnokban, az Olimpiai Csarnok­ban és egy sátorpavilonban rendeztek meg 800 négyzetméteren. Több mint 320 kiállító hozta el legújabb modelljeit, amelyeket nagykereskedelmi, termelői, illetve akciós áron kínálnak. Az ér­deklődés már most óriási, naponta 350 ezer látogató keresi fel a Bőr- és Cipőipari Egyesülés által szervezett cipőbörzét. A vásár naponta 10-19 óráig tart nyitva. Tegnap nyílt meg, s holnap este zár a Budapest Sportcsarnok­ban a párhuzamos rendezvény, a XIV. Bőr- és Cipőipari Kiállítás, amely ebben a műfajban Európa 5. legnagyobb szakkiállítása. Huszonhat országból 400 kiállító érkezett, akik már az őszi-téli ci­pő- és ruhamodellekre kötnek nagykereskedelmi megállapodáso­kat. Till István, a kiállítás szakmai rendezője szerint - az előző évek forgalmából következtetve - az idén várhatóan 24 milliárd forint értékű üzletkötésre lehet számítani. -­- Hatalmas érdeklődés a kedvezményes vásáron Lenyó László felvétele Épülhet az új terminál Az eredeti elképzelésekhez ké­pest egy hónapos késéssel, feb­ruár végén írták alá az utas­terminál fejlesztését biztosító hi­telszerződést (a Vasárnapi Hírek idei első számában részletesen foglalkoztunk a ferihegyi DL ter­minál bővítési tervével). Az aláíró felek a kanadai Airport Development Corporation (ADC) és a Légiforgalmi és Re­pülőtéri Igazgatóság (LRI) által létrehozott cég - mint hitelfelve­vő -, illetve a 23 bankból álló nemzetközi konzorcium - mint hitelnyújtó - voltak. Még már­ciusban elkezdődhet az építke­zés, melyet várhatóan 1998 má­sodik felében fejeznek be. A 103 millió dolláros beruhá­zás költségeit a bankkonzorcium fedezi, amelynek 15 Magyaror­szágon bejegyzett pénzintézet is tagja: ezek a hitel összegének 60 százalékát adják. Bankszak­emberek szerint az az eddig pél­dátlan tény, hogy Magyaror­szágnak kereskedelmi bankok 12 éves lejáratú hitelt nyújta­nak, hazánk megítélésének ja­vulását jelzi. A kiírt pályázatot 1994-ben az ADC nyerte meg. Az alapszer­ződés értelmében az ADC te­remtette meg a pénzügyi fedeze­tet is. Az új terminál elkészülte után azonnal a magyar állam tulajdonába kerül, az ADC azonban 12 éven át részesül az LRI mellett a bevételekből. Kedvezőtlen feltételek esetén - ha a bevételek nem érik el a várt szintet - ez a határidő további négy évvel meghosszabbítható. A négyszintes, 30 ezer négy­zetméter alapterületű II/B ter­minál a tervek szerint össz­hangban lesz a B/A alaprajzá­val. Az érkezési szinten a szo­kásos vámfolyosó kiegészül az úgynevezett kék folyosóval, az Európai Közösségből származó utasok számára. Lotz Károly közlekedési­, hír­közlési és vízügyi miniszter sze­rint Magyarország várhatóan a Távol-Kelet és Európa légifor­galmi ütközőpontja lesz, a fo­lyamatosan elavuló I-es termi­nál és a túlterhelt II/A utas­terminál nem tudnák fogadni a megnövekedett utaslétszámot. A terminálfejlesztés az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat is segítheti - véti a miniszter. (szekeres)

Next